Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

Megkezdik a 75 és 100 ezer kalériás gázkazán gyártását Külföldi kiállításokon is bemutatja termékeit a Békés megyei Vegyesipari Vállalat A Békés megye! Vegyesipari j Vállalat 1969-ben — az átszer- j vezést követó nehézségeik ellené­re is— jól zárta az évet Mint­egy nyolc százalékkal nagyobb árbevételt ért el, mint 1968- ban. Kiss Jánosnak, a vállalat igazgatójának a tájékoztatása szerint igen jó eredményt ért el a gyomai gyáregység, továb­bá a motortekercselő, az üve­ges-, az asztalos-, a festő-, a műköves-, a kárpitos-, a gumi- javító- és a kerékpármüszerész- részleg, a szerves részlegen be­lül pedig a szennyvízszippantó, valamint a csatornatisztító cso­port Tavaly a második félév­ben jött létre a lakatos- és a fűtésszerelő részleg, amelyre ebben az évben vár nagyobb feladat A vállalat a gyomai gyáregy­ségben az idén tovább korsze- [ rűsíti a hegesztés technológiá­ját megfelelő szerszámok készí­tésével a középelemek sajtolá­sát Oj égetőkemence beállítá­sával lehetővé válik a gázka­zánok felületi kezelésének mi­nőségi javítása. Az eddigi 7, 1«, 15, 25 és «0 ezer ' kalóriás kazánon kívül a 75 és a 100 ezer kalóriások szé­riagyártása is megkezdődik majd. A két utóbbira azért van szükség, mert Magyarországon is bevezetik a tetőkazánházas gázfűtés alkalmazását amely külföldi tapasztalatok alapján a leggazdaságosabb megoldás. A vállalat tavaly 4 kjáüítá- aon 3 díjat szerzett az ÉTI tí­pusú gázkazánjaival. Az idén a BNV. a szegedi, a pécsi és a debreceni ipari kiállításon, va­lamint a Budapesti őszi Vásá­ron, több helyen pedig — így Békéscsabán is — a műszála fejlesztési hetek keretéiben mu­tatja be ezt az egyre inkább keresett termékét Részt vesz a gázkazánokkal külföldi kiál­lításokon, mégpedig Jugoszlá­viában és Csehszlovákiában, ahová eddig is jelentős meny- nyiséget szállított. A gyomai üzem ez évben még kamrás gáz-ruhaszárító és hő­tárolós rendszerű gázüzemű víz­melegítő gyártásának a meg­kezdését tervezi. A szolgáltató részlegek te­vékenységével kapcsolatban a vállalat arra törekszik, hogy azok a lakosság és a közületek igényeit minél (jobban kielégít­sék. Fejlesztésüket egyelőre helyhiány akadályozza. Magyar delegáció alázott a KGST Gépipari Állandó Bizottságának iiléssszakára Február 24-tS március 1-ig tartó tárgyalásokon megvitatják annak a beszámolónak a terve­zetét, amely a gépipari együtt­működés, a kooperáció és a sza­kosítás fő irányait hosszabb távra körvonalazza . , Megvizsgálják « tudományé» és kutatómunka koordinálásá­nak 1968—69-ben elért eredmé­nyeit, a tapasztalatokból adódó feladatokat is. Új OiesebMoiorvonafok a MÁV mellékvonalain Negyyenötosök ke sanierter teüjesen kétségbe­esik: hogyan meneküljön ilyen körülmények között? Bűnös intézkedés végrehajtá­sára adnak utasítást. A fasisz­ták egy teljes városnegyedet robbantanak fél a Kaiser brücke mellett A nők és a gyerekek életveszélyben és a „láncos ku­tyák* legszigorúbb ellenőrzése alatt építenek új repülőteret Az egyetlen repülőgép, amelyik ott leszáll, egy teherszállító vi­torlázó. Az egyetlen, amely on­nan felszáll, egy FieseAer-Storeh, Az életéért reszkető Hanke gauleitert szállítja 4 a pusz­tuló erődből. A menekülő pa­rancsnok előzőleg még utasí­tást ad a város polgármesteré­nek, dr. Spielhagen, dr. Som­mer kormánytisztviselő, vala­mint Klettendorf és Brockau polgármestereinek kivégzésére. Az ellenség előtti gyáva maga­tartás miatt! A harcok közben tovább foty. nak. A Gestapó apparátusé meg­lepően sértetlen. A föld alatti kihallgató szobákban a megszo­kott módon kínozzák a dezer- tóröket, a „defetistákat", a másképpen gondolkodókat. A Gestapó börtönében rettenetes jelenetek játszódnak le. Anti­fasisztákat kínoznak és gyil­kolnak. Különös érdemeket sze­rez ebben Thieme SS-Scharfüh- rer. Amikor részeg, Krakkóban elkövetett szadista gonosztet­teivel kérkedik a foglyoknak. .Hamarosan újra ott leszek” — jelenti be. Amilyen korlátolt, alán hisz is benne. i » I Az áldozatok hulláit. akár agyonlőtték, felakasztották őket, vagy nyaktüóval végezték velük, nem minden eset­ben temetik el, hanem az ut­cára hajítják. Paul Felkért sekrestyés tucatjával talált ilyen holttesteket, részben fej nélkül, az utca közepén. Egy ízben 38 agyonlőtt asszonyt. A Gestapó, a rögtönítélő bí­róságok és a „láncos kutyák” tevékenysége ellenére, a körül­zárt városban aktív munkát vé­gez az ellenállás! mozgalom, a Német Kommunista Párt funk­cionáriusainak vezetésével. Kap. , esolatuk van a Vörös Hadse- * reghez. Hiába tombol Kanfce gmdet­ter a náci újságban és saját röpiratában, a lakosságra gya­korolt befolyásuk miatt. A biz­tonsági szolgálat lázasan nyo­moz az illegális elenállási moz­galom után, de eredmény nél­kül. Az anttfásfsztákat támogatja • „Szabad Németország" moz­galom nemzeti bizottságának egyik harci csoportja, a fasisz­ta harci terület kellős közepén. Az egykori Wehrmacht-tiszt, Horst Vieth vezetése alatt álL A bátor emberek röpcédulákat osztogatnak a német állások­ban, és az értelmetlen harc feladására szólítják fel a kato­nákat. De fegyverrel a kézben is harcolnak. Az egyik éjszaka támadást intéznek egy SS egység erősen biztosított törzskara ellen. Gyil­kos harc keletkezik. Horst Vieth golyótól találva rogy ösz- sze. s nem sokkal később baj- í társainak karjaiban hal meg. • (Folytatjuk) A MAT befejezte a Mvonalak rekonstrukcióját és most kor­szerű, Diesei-vontatású — 7 ko­csiból álló — színes szerelvénye­ket állít be a mellékvonalakra. Az első szerelvényt Szeged— Szentes között állítják majd for­galomba. 1970-ben még 7 ha­sonló szerelvényt adnak it a MAY mellékvonalaira, melye­ket a Ganz-MAVAG Gyár készí­teti Képünkön: Az új szerel­vény első osztályú kocsija « be­lülről. ]L£ iőta csak az újvilágot j TJ építjük szabad hazánk 1 földjén, mindig varázsa, jelen­tősége volt a szónak: negyven­ötösök. Hiszen mindenki tud­ja, hogy ez a fogalom azokat a bátor, erős hitű embereket jelenti, akik szabadságiul k szü. letésének esztendejében léptek be a pártba. Negyed század telt el azóta, s most, az évforduló­ra készülődvén, meghatottan érezzük, hogy a fogalom jelkép­pé nőtt. Egy történelmi tettek­ben, küzdelmekben gazdag ne­gyed század gondjai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negy­venötösök —, akik annak ide­jén a nagy munkát elsőként kezdték, ők voltak — a régi, illegális harcok nyomában — az új élet megteremtésének pi­onírjai, akik először ismerték fel a tennivalókat és elsőkként vállalták az új haza felépítésé­nek terheit, kockázatát. Építeni! Ez volt akkor az el­ső számú teendő. A romok he­lyén életet, munkát, biztonságot teremteni. Hiszen fedél sem volt az emberek sokasága feje fölött. S nemcsak a Dunába roskadt hidak, az üszkös ház­falak, a kiégett gyárak lehelték a reménytelenséget, hanem az embereik tekintete is. Egy ér­telmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva, Hitler utolsó csatlósának bé­lyegével homlokán a magyar nép nem tudta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt, merre tartson. Most negyed század múltán az akkori legbizakodób- bajc ás ügy emlékeznek, hogy ötven esztendőnél kevesebb Idő alatt el sem tudták képzelni a sebek gyógyulását. S akkor áll­tak csatasorba ők, a negyven- ötösök, hogy szembeszálljanak a reménytelenséggel, hogy a kétségbeesés helyett munkáira, a gyötrő önvádaskodás helyett helyes önismeretre, a jövőbe vetett bizalomra serkentsék né. püket. Anélkül, hogy a közös felelősséget kisebbítették volna, iparkodtak meggyőzni az em­bereket arról, hogy nem a nép volt a csatlós, hanem a Horthy- klikk. S hogy a mi népünknek sohasem volt semmi elszámol­ni valója sem a nagy szovjet országgal, sem a haladás más erőivel. S hogy ez a nép min­dig tudta tennivalóit, ha helyes utat, jó példát mutattak neki. S ők vállalkoztak a példamuta­tásra. Többségükben egyszerű emberek, munkások, parasztok; értelmiségiek. A kkor a lelkesedés lázában talán nem is tudták pon­tosan. hogy milyen nagy tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhesen, tongyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romeltakarító csákányt és lapá­tot, mint a többieknek. S for­gatták becsülettel, amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem indult az élet vérkeringé­se. S akkor jötték a nehezebb tennivalók. Építeni az újat, megterem eteni azt a világot, amely csak képzeletükben élt, de gyakorlatuk nem volt, nem is lehetett az építésben. Sokan közülük; gyárak, hivatalok, ki- sebb-nagyobb közösségek élére kerültek, bonyolult tennivalók várták őket. Másoknak a mun­kapad mellett kellett képvisel - niük az űj erkölcsű, új ritmusú társadalmi rendet. Tőlük kér­tek választ munkatársaik a gyötrő kérdésekre. A külső és belső ellenség is őket támad ta elsősorban, őket akarta kikez­deni és lejáratni. Politizálniuk, érvelniükü kellett, ismerni a magunk és ellenfeleink szándé­kait. S helytállni, mindig helyt­állni a legnehezebb helyzetek­ben is. Ehhez a munkához már nem volt elég a hit, a meggyőződés. Tudás, műveltség kellett. Olyan művelt, okos kommunisták so­kaságára volt szükség, akik nemcsupán a szívükben hord­ják az újat, hanem szakmailag, tudás dolgában is felkészültek a tennivalókra. A harcos él­gárda tehát fegyverei közé so­rolta a könyvet is. Felnőtt em­berek ősz hajú és fiatalabb negyvenötösök sokasága kezdett tanulni. A zt a megfeszített munkát " nem mindnyájan bírták. Akadt közöttük olyan is, aki a rárótt feladatok terhe alatt sok tanulásra, diplomaszerzésre nemigen gondolhatott Aki ket­tő-három helyett, a tanulók he­lyett is dolgozott, ■ a minden­napi tettek nagy iskolájában vizsgázott jelesre. Sokszor kel­lett vizsgázniuk, sok volt a buktató. A többség mégi s helytállt, becsülettel, mert a párt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Helytállt akkor is, amikor az ellenforradalmi lázadás megkísérelte szétverni, eltemetni mindazt, amit a fel­szabadult nép alkotott. Nem voltak különös emberek, nem műveltek csodákat. Téved­tek és hibáztak is, mint mások. Egy valamiben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig; minden helyzetben volt tarta­lék hitük és erejük a megúju­lásra, a hibák felismerésére és kijavítására. IV era mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó ten­nivalóikkal. Akadtak közöttük méltatlanok is. De a többség becsülettel tette, amire képes volt Dolgozott harcolt a jö­vőért, munkálta az új. a mű­velt fiatalabb nemzedék útját Nevelte a fiatalokat, hogy mél­tón _ vehessék át a forradalmi stafétabotot Oroszlánrészük van abban, amit a negyed század alatt megteremtettünk. S bár­milyen poszton, munka vagy pihenés közben érje is őket a huszonötévé* évforduló, megbe­csüléssel, tisztelettel hajtunk fejet tetteik előtt. K. Gp i Első lett a vetélkedőn a csabai süteményüzem Petőfi.brigádja Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából az ÉDOSZ felhívására a hozzá­tartozó vállalatok szocialista brigádjai országos szellemi vetélkedőn vesznek részt. A Békés megyei Tanács 1-es számú (békéscsabai) sütőipari vállalatánál február 21-én rendezték meg az elődöntőt, melyen hat szocialista brigád 7—7 taggal képivseltette ma-; gát A versenyzők hetek óta ke- J szültek, hogy a szakmai, po­litikai, munkavédelmi és kul­turális vonatkozású kérdések* re helyes választ tudjanak1 adni. A nagyon szoros me-1 zőnyből végül is a békéscsabai süteményüzem Petőfi-brigádja került ki győztesen, egy pont­tal megelőzve a békéscsabai kenyórüzem Dózsa-, kettővel pedig a Szikra-brigádját A vállalatot tehát Baukó György brigádvezető, Bőm Ferenc csoportvezető, Veres Lajos feladó, Herpai László kemencés, Csorba Pál táblás, Liker Jánosné adminisztrátor és Nagy István dagasztó, a Petőfi szocialista brigád hét tagja képviseli majd Szege­den a területi döntőn, amelyet áprilisban tartanak meg. Azon 4 megye sütőipari vál­lalatainak győztes brigádjai mérik össze felkészültségüket, s a legjobbak a sütőipar or­szágos versenyére kerülnek. Innen az első jut az ÉDOSZ döntőjébe. A vállalati elődöntőn elért eredmény alapján Kovács Sándor igazgató az első helye­zettnek 1200, a másodiknak 1000, a harmadiknak 800 fo­rint pénzjutalmat adott át, s a versenyzőknek jó felkészült­ségükért elismerését fejezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom