Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Mezőberényi mozaik Megtörténi; a „mini” népszámlálás a mezőberényi anyakönyvi hivatalban. A számadatok azt bizonyítják, hogy 1969-ben a mezőberényi szülőotthonban 192 csecsemő látott napvilágot. Az anyakönywezető előtt 107 pár esküdött hűséget egymásnak. A házasságra lépők mintegy 50 százaléka társadalmi esküvőt tartott. A tanács igyekszik minél ünnepélyesebbé tenni az esküvőket. A múlt évben 20 ezer forint értékű szőnyeget és bútort vettek a házasságkötőterembe. Az ifjú párokon kívül még két régi esküt erősített meg az anyakönywezető: egy ezüst- és egy aranylako dalmas párét Az elmúlt évben 152 halálesetet jegyeztek be a mezőberényi anyakönyvbe. A szabálysértők ügyét bizottság tárgyalja, ami a tanács és a község lakóiból tevődik össze, ha szükséges szakembereket is bevonnak a vizsgálatba. Az elmúlt évben 110 szabály- sértés történt Mezőberényben. Ötvenegy esetben szabtak ki bírságot, 7780 forint összegben. A községben 53 eltartási szerződést tartanak nyilván. Ezt évente ellenőrzik a tanács munkatársai is, a község nőtanács- aktívái, „több szem többet láf’ alapon. Az eltartási szerződések nyomán sok bonyodalom támad ezért a nőtanács aktívái nagy segítséget nyújtanak a tanácsnak ehhez a munkához. Ä nagyközségi státusszal most már az iparengedély kiadása is a községi tanács hatáskörébe tartozik. A községben jelenleg 102 kisiparos és 26 kiskereskedő működik. Ez évben öt új iparengedélyt adott ki a tanács. A fiatalkorúak házasságkötésének engedélye, a kiskorúak állami gondozása, a gyámhatósági és a szociális segélyek elbírálása, kifizetése szintén a községi tanács hatáskörébe tartozik. Eddig öt családnak 2000 forint gyámügyi segélyt fizetett ki a tanács illetékes osztálya. A községfejlesztés felét, mintegy félmillió forintot * vízmű fejlesztésére fordítottak aa elmúlt évben. A fennmaradó ösz- szegbol három tantermes iskola átalakítására 160 ezer, a bölcsőde felújítására 40 ezer, a sportpálya öltözőjére és tusoló- jára 100 ezer, a központi temető új ravatalozójára 100 ezer és villanyvezeték építésére, parkosításra szintén 100 ezer forintot költöttek az elmúlt évben. A község lakossága derekasan kivette részét a társadalmi munkából is. Mintegy 245 ezer forint értékű munkát végeztek a községük érdekében a mezőbe- rényiek. A magánerőből és OTP-hitel- lel épülő kertes házak is jócskán megszaporodtak az elmúlt évben a községben. A tanács házhelyek kiosztásával segíti az újonnan építkezőket. Az elmúlt évben 49 házhelyet osztottak ki a község ó-temetői részén. Az eljövendő KISZ-lákótelep is itt kap majd elhelyezést. Eddig tíz házhelyet igényeltek a tanácstól a fiatal házasok. Rózsavölgyi Egyedül jobb...? Én is ember vagyok... — A szentesített tulajdon — Az elhagyott karierrista férj „önöket házastársakká nyílvánítom.” Szűkebb hazánkban, Békés megyében, 1966-ban 4138- szor, 1967-ben 4219-szer, 1968- ban pedig 3995-ször hangzott el a boldogító igen. A bíróság a házasságot felbontja.” 1965-ben 703, három éwel később pedig már 869 házasságot bontottak fel bíróságaink a megyében. A házasságkötések száma tehát a vizsgált időszakban csökkent, a válásoké pedig lényegesen emelkedett A mezőkovácsháziak a legvál. lalkozóbb szelleműek: a járás területén minden ezer lakosra 10 házasságkötés jut, míg az „orosháziak nehezen szánják rá” magukat: csak 8 házasság- kötés jut ezer lakosra. A szellemi munkát végzők válási aránya a legmagasabb. Az 1966-ban felbontott (országos adat) húszezer körüli házasságból több mint ötezer volt feleség dolgozott értelmiségi munkakörben. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a falun kötött paraszti házasságok esetében a legkevesebb a válás. De így is — hol vagyunk már a századfordulótól, amikor ezer lakosra mindössze 0,1 válás jutott. „Freudnak van igaza” Harmincnégy éves, kétszer elvált, diplomás, felelős munkakörben dolgozik. Igen csinos asszony. — Soha többé nem megyek férjhez. Abból nékem élég volt. Nem hibáztatom egyik férjemet sem — jóban is vagyok velük — magamat sem kárhoztatom. Rájöttem: az egyén viselkedési normája a házasságon belül csak következmény. Freudnak van igaza. — Éspedig? — Ez túlságosan személyes jellegű. Tudja azt maga. Amíg a szexuális vonzás erős, nincs baj, de azután! Aprócska ügyek válnak elefántnyivá. Ezek elvégzik a többit: a maradék kis kapcsolat először csak devalválódik. majd a vonzás teljesen megszűnik, a súrlódások egyre, inkább szakadt felületekké válnak. A mai, tépett idegrendszerű ember már képtelen a szimbiózisra. — Az ember társas lény-.' — Hogy függ össze a kettő? — S a gyerek? ■— Nincs szükségem eltartóra, hogy fiamat felneveljem. Nem függök! tNem az „uram” határozza meg, hogy fél bírom- e nevelni a gyerekemet. Keresek, felnevelem. Van a fiamnak egy tanár bácsija. Az eszményképe. Inkább egy vérségi- leg idegen, de emberségében tökéletes valakit vegyen példaképül a gyerek, mint a kókler apját. Csak azért, mert... ennek már nincs szerepe. Nem kell misztifikálni. Szóval a kérdése így szól: férjhez megyek- e még egyszer? Nem. Legalábbis addig nem, amíg az indivi- dumom ennyire — hogy is mondjam... erős. így talán pontosabb. Áz uram A férfi sokáig úgy viszonyult a hőhöz, mint a tulajdonához, akit szabadon megölhetett. A vallás, az erkölcs, a jog szentesítette a „tulajdont”. Az egyház támogatta a férfi uralmát a családban, éppúgy, mint a vagyonosok hatalmát a társadalomban. Az évszázadok sokasága múlt, míg valamicske jogokhoz juthatott a nő. A kiszolgáltatottságnak és az emberibb sorsra való törekvés érzésének óriási irodalmi vetülete van. Ibsen korának legégetőbb problémá- I ját a nőkérdést írta meg 1879 i nyaran. Nóra közli a férjével, hogy elhagyja. „Helmer: ..: nincsenek kötelességeid a férjeddel, a gyerekeiddel szemben? Nóra: Más, ugyanilyen szent kötelességeim is vannak. Helmer: Legelsősorban 's feleség s anya vagy. Nóra: Nem hiszem többé. Azt hiszem, hogy legelsősorban ember vagyok, éppenúgy, mint te...” Nóra örök. Együtt ül az újságíróval a parányi presszóasztalkánál. Huszonhat éves, ötéves kislánya van. Nagypénzű, vezető állású értelmiségi felesége volt. Volt... — Hat éviig éltünk együtt. Akkoriban került a faluba. Hamar nagy háztartást kezdtünk vezetni. Vendégség, vendégség. Főztem, mosogattam. Ebből álltam. Mindig mondta: tegyél ki magadért, fontos emberek jönnek. Jöttek is esőstől. Amikor csend volt a háznál, ő ment Engem nem vitt. Ilyen a beosztásom, mindig ezt mondta. „Adminisztrálni kell az embernek magát.” Mostam, vasaltam. Aztán amikor gimnáziumot csináltak a faluban, mondtam, hogy elvégzem valahogy. Letorkolt: nem járathatsz le, mindenki megtudja, nincs iskolád— A többi asszonynak sincs érettségije, mégis megélnek, mutatnak. Ment minden tovább, majd jött a kislányom. Három évig még moziban sem voltam. Ö meg mindig eljárt, vagy hozta a főnökeit. A kulija voltam. Egyszer, sosem felejtem el, a kislányom kiszökött az udvarból. Az utcáról hoztam visz- sza. Bementem a konyhára, a mosaüanok közé. Akár hiszi, akár nem, akkor vágódott belém: én innefi elmegyek. Addig sosem gondoltam erre. Otthagytam mindent, a három szobát, a kocsit, a gépesítést, mindent Albérletben lakunk egy rokonnál. Először raktári kisegítő voltam, két év után gyors- és gépírónő, most meg már önálló előadó. Érettségiztem, tanulok, nem aláz meg senki. — Mondta, hogy hívta vissza a volt férje. á' — Igen, de nem megyek. ; Nem változna meg soha. Min- | dene a karrier. Nem mondom, * legyenek a férfinek ambícióidé az én életem js egy élet — Férjhez megy? Később... — Igen. Kettesben könnyebb, szebb, jobb. De csak akkor, ha én is számítok. Helyünk a „ranglistán” Hazánk világviszonylatban a nagyobb válási arányszámú országok közé tartozik. Az USA-t és Romániát követően a harmadik hely a miénk. 1938-hoz viszonyítva a válások száma megháromszorozódott. De a sta_ tisztikai adatok azt is mutatják, hogy az újabb házasulandók aránya is emelkedik. Ügy tűnik, hogy az emberek nem a házasságtól menekülnek, hanem attól a házasságtól, amiben élnek. Sokatmondó tény a válóok. Az első világháborút megelőző időben a kimondott válások háromnegyed részénél a hűtlen elhagyás volt a törvényes válóok, míg ötven évvel később ez már alig több 10 százaléknál! A nők megváltozott társadalmi helyzetéből következően a bontóperek felét a feleség indítja — s bíróságaink tapasztalatai alapján kiderül, hogy az esetek kétharmad részében elsősorban a férj tehet a házasság feldúlásáról. A felszabadulás előtt elvált asszonynak lenni szinte egyenlő volt a kéteshírűséggel. Falun egyenesen megbélyegzést » jelentett. Ma már nem így van. De_. A másodállás .,. Huszonkilenc éves elvált asz- szony. betanított munkás, két kislánya van. A volt férje, ahogy mondja, alkoholista. — Ahogy okosodtak a gyerekek, úgy láttam meg, anélkül az apa nélkül jobb lesz nekik. Mit láttak otthon? Civódást, marakodást Gajdolt, ütött Miért kell ez nekem? Ezért váltam el. De így is borzasztó. Tudja, mit képzel a magamfajtájáról sok ember? Hogy a lábuk kapcája vagyok, hogy csak pisszenteni kell, már megyek is velük. Mert azt hiszik, ha már nincs emberem, akkor mindenkívél... Azt mondja a múltkor a művezető: te már biztos ki vagy koplalva, eljöhetnél hozzám „másodállásba”. Az olajos rongyot vágtam a képibe. Azóta őrről, semmi sem jó! Nagyon kellene a'gyerekek mellé jó apa. Nem lehet apa nélkül nevelni. Rombol az alkohol A válások gyakorisága a 20— 40 éves nőknél, férfiaknál a legnagyobb. Az iszákosság.— napjainkban a leginkább előforduló válóok — miatti válások száma inkább az idősebb férfiaknál gyakoribb. A féltékenykedés miatti válások száma is az ötven év körüli nők és a hatvan év körüli férfiak körében a legáltalánosabb. Az ugyanazon személlyel újra megkötött házasságok is ezeknél a generációknál a legsűrűbbek. A riport szűkre szabott sirm- mázásaként: a megkérdezett elvált asszonyok közül mindössze egy mondta határozottan, hogy nem akar „soha” férjhezmenni. S az a tény, hogy az elvált asz- szonyok általában újra férjhez- mennek, azt bizonyítja, hogy a férfiak is a családot látják az emberi együttélés alapvető formájának. Tiszai Lajos Sárréti napok Lapunkban már többszőr hírt adtunk arról, hogy az idei megyei kulturális események tervezése, előkészületei elkezdődtek, egyik-másik nagyszabású program már a megvalósítás szakaszába lépett A tavaszi események közül a „Sárréti napokat” emeljük ki. A szeghalmi járás által rendezett programsorozatot május 2-től 16-ig bonyolítják le reprezentatív fotóki állítássá]^ író—olvasó-találkozóval és képzőművészeti kiállításokkal egybekötve. Sárréti szánj átszónapokat rendeznek Füzesgyarmaton, sárréti népdalénekesek, népművészek napját Dévaványán, valamint a Bartók-évforduló alkalmából ünnepi Bartók-hangvensenyt Vésztőn. A centenáriumi ünnepségsorozat egyikén, az ugyancsak érdekes eseménynek ígérkező „Ünnepelj velünk” mozgalom keretén belül többek között az öntevékeny művészeti csoportok vetélkedőjét rendezik meg A legjobb színvonalú produkciót bemutató csoportok bemutatóját Eleken és Csanád- apácán tartják május másodi Íj felében, s a győztesek az SZMT, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács művelődésügyi osztályának különdíjait kapják. Újabb műszaki rajztan folyamokat rendeznek Tekintve, hogy sok helyütt hiány van rajzolókban, ezért a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete újabb műszaki tanfolyamokat szervez. Ezekre általában érettségizett vállalati dolgozók jelentkezhetnek, de kivételes esetben kérhetik felvételüket nagy gyakorlattal rcrf_ déllkező vasipari szakmunkások is. A tanfolyamon másfél évig, hetenként egy-egy alkalommá!, összesen. 250 órában sajátítják el a résztvevők az elméleti, és gyakorlati ismereteket. Az újabb tanfolyamra Békéscsabán. a MTESZ-nél, Gyulán, a GTE- csoportjánál, míg Orosházán gépjavító vállalatnál fogadm él jelentkezést. Tótkomlósi pillanatkép (Deménj Gyula felvétele)
