Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

ÖT HŐSI MP \ I • A 3-ik gépesített gárdahad­test egységei északi irány­ban lendültek támadásba. Októ­ber 6-án frontális tankroham­mal és gépesített gyalogsággal a szárnyakon elfoglalták Zsa- dányt, majd igyekeztek számuk­ra taktikailag kedvező pozíció­ba helyezkedni a Sebes-Körös mentén. A. I. Gyemidov gárdaihadnagy páncélos szakasza a második páncélos gárdazászlóalj előtt vé­gezve felderítésit, közeledett a folyóhoz. A szakaszaparancsmok gépe elérte a vízi akadály déli part­ját A fasiszták sikertelenül tü­zeltek az előretörő páncélosra, amelynek legénysége elhatároz­ta, hogy átkel a folyón. Már a közepén járták, amikor hirtelen elszakadt a jobb oldali lánct- talp. A tank oldalra dőlt és megállt. Ezt a pillanatot hasz­nálták fel a fasiszták az ellen- támadásra. Visszaszorították a zászlóalj odaérkező egységeit — Gyemidov és legénysége a „senki földjén” találta magát. Minden arra irányuló kísérlet, hogy vontatókötelet juttassanak el a bajbajutott tankhoz, csődöt mondott, mivel a senki födje minden méterét éjjel-nappal ágyútűz alatt tartották a néme­tek. a ellenség elhatározta, hogy zsákmányul ejti a szovjet gépet. Tízszer intéztek rohamot, de a szovjet páncélo­sok pontos ágyú-, és géppuska- tüze mindannyiszor visszafordu­lásra kényszerítette őket. Sokba kerültek a némteknek ezek a rohamok, mintegy ötven katona és tiszt maradt holtan a folyó­parton. Miután a németek rájöt. tek, hogy nem sikerül megsze­rezniük a tankot, elhatározták, hogy felgyújtják azt. Páncéltörő ágyút gördítettek ki. hogy köz­vetlen irányzásai találhassák el a magatehetelen szovjet gépet. Erre a változatra azonban a pán­célos parancsnoka már jó előre felkészítette a legénységet. P. A. Darjin gárda őrmester, aki jól kiismerte a terepet, és állandó megfigyelés alatt tartotta azokat a helyeket, ahonnan lehetséges volt a német tankelhárító fegy­verek bevetése, még időben ész­revette a páncéltörő ágyút és pontos lövésével a levegőbe re­pítette, mielőtt az még tüzelőól- lást foglalhatott volna. Nem volt szerencséjük a hitle­ristáknak a következő ágyúval sem, amely ugyanarra a sorsra jutott, mint elődje. Az ellenség ekkor más takti­kát választott. Hogy megnehe­zítse a tank legénysége számára a terep megfigyelését, viharos aknatüzet zúdítottak feléjük. Ezután az aknatűz védelme alatt újra megpróbáltak lövegállást foglalni egy páncéltörő ágyúval. ^ z erős tűz éberségre intette a sérült tank legénységét. A gép parancsnoka megértette, hogy a párbaj elérte kulminá- ciós pontját. Az egymás után robbanó aknák ellenére Gyemi. dovnak sikerült észrevenníe a felfejlődő tankélháritókat, és volt ideje arra is, hogy meghatá­rozza tartózkodási helyüket. Ekkor igen nagy szolgálatot tett a páncélos legénysége szá­mára a parancsnok által a folyó közepén töltött első órákban ké­szített tűztérkép,, amelyre felvit­ték a megfelelő tájékozódási pontokat, meghatározták minde­gyikük tetőponti szögét, majd a célzóberendezós és a periszkóp segítségévéi pontosan megmér­ték a fenti tereptárgyaknak a tanktól való távolságát is. A pontos tüzeléshez elég volt meg­nevezni a tájékozódási pont szá­mát. Így is cselekedett Gyemi­dov, amikor újra előnyomultak a páncéltörők. Állandó tűz alatt álltak, az ellenség szüntelenül támadott. Nem volt a napnak olyan órája, hogy nyugodtan be tudták volna hunyni szemüket. Állandó éber­ségre és harci készültségre volt szükség — öt napon keresztül. De a gárdisták állták a sarat és győztek. Négy páncéltörő ágyút és mintegy száz német katonát és tisztet semmisítettek meg a harcban. jy/J iután a SZovjet csapatok az ellenség minden ellentá­madási kísérletét visszaverték, újra támadásba lendültek. Gye­midov legénysége gyorsan kija­vította gépét, és újra beállt zászlóaljának harci rendjébe. D. L02a, a Szovjetunió Hőse Ukrajnc •'s Bjelorus'ria területen tarliák az utóbbi évek legnagjobb szovjet hadgyakorlatait, amelyen \ a (amennyi fegyvernem részt vesz. A kénen: tüzelés« kész légvédelmi egység gya­korlat közben. &íízáLLá, maijijar few alap ján Magyar építőművész tervei szerint épül Európa egyik legna­gyobb siszállója. Az NDK-beli Oberwiesenthal ban (Érchegy­ség) 1000 méter magasságban é pülő, a környező épületekhez és hegyi jelleghez igazodó 500 ágyas szálló tervezését az Álta­lános Épülettervező Vállalat építőművésze, Dúl Dezső készítet­te, különleges építészeti megoldásokkal. Képünkön: a 70 mé­ter magas, 20 emeletes síszálló makettje. A béke hadserege Ma vari 52 esztendeje, hogy egy szocialista forradalom — először a világ történelmében — saját reguláris haderejével vé­dekezett az idegen betolakodók s a velük szövetkezett ellenfor­radalommal szemben. Igaz, Pszk óvnál és Narvánál ez az akkor mindössze három hetes múltra visszatekintő, háncsba­kancsos, rosszul felszerelt, rosz- szul ellátott, kicsiny sereg nem aratott döntő győzelmet, nem semmisítette meg az ellenséget, de harcba szállt vele és átmene­tileg megállította. Óriási tett volt ez, kifejeződött benne, hogy a szerveződő fiatal prole­tárállam életereje leküzdhetet­len, meg akarja és meg tudja védeni önmagát... A Vörös Hadsereg bölcsőjé­nél Lenin állt, a párt vezére, a proletárforradalom teoretikusa és stratégája, akinek 100. szüle­tési évfordulójára most az egész haladó világ oly nagy lelkese­déssel készül. Azóta 52 esztendő tapasztalata bizonyította a szocialista állam Lenin-alapította katonai szerve­zetének fölényét ellenségei fe­lett. Ez a fölény mindenekelőtt a szocialista rendszernek a tő­kés rendszerrel szembeni maga- sabbrendűségében, a marxizmus —leninizmus eszméinek erejé­ben gyökerezik. A szovjet hadsereg fennállá­sának egész története — a meg­lepetések története. Meglepeté­sek azok számára, akik képtele­nek felfogná a szocialista állam erőforrásainak mérhetetlen nagyságát, s azt, hogy a szociali- ta vívmányok micsoda lelkese­déssel tudják az egyenruhát öl­tött munkásokat, parasztokat, értelmiségi dolgozókat eltölteni. Ki gondolta 52 évvel ezelőtt, az akkori Oroszországon kívüli vi­lágban, hogy abból a kis nar- vai csapatból micsoda hatalmas hadsereg nő majd ki, s hogy az a hadsereg 14 ország interven­ciósait fogja lesöpörni a meg­szállt területekről? Az akkori világ tábornokai. politikusai, bankárai soha nem gondoltak erre. De gondoltak erre és hit­tek ebben világszerte a munká­sok, hittek benne a haladó em­berek, az újjászülető szocialista baloldal. Akkor is, azóta is a szovjet hadsereg egyik nagy erőforrása a dolgozók nemzet­közi támogatása és az a meg­győződése, hogy ez a fegyveres erő a haladás és a béke ügyét védelmezi nemzetközi méretek ben. Adhatott-e erre nagyobb bizo­nyítékot a szovjet hadsereg, mint azt, amit a Nagy Honvédő Háború négy esztendejében a csatatereken tett? A szovjet ka tonák, együtt a szovjet néppel, hősiesen viselték a Hitler-elle- nee háború fő terheit, megvé­delmezték szocialista államu­kat, szétzúzták a hitleri hordá­kat, és megmentették az emberi­séget a fasiszta leigázás veszé­lyétől. Mi is a megmentettek között Vagyunk. Csak néhány napja, hogy szovjet katona-vendégeket köszönthettünk, akik narancs- sárga, kékcsíkos szalaggal díszí­tett emlékérmeket viseltek a rpellükön. Ilyen szalag díszíti a Budapest felszabadításáért ka­pott emlékérmet, amelyet oly sok szovjet katona viselt. S hány fajta érmet viselhetnének, ha emlékérmeket alapítottak volna mindazokért a magyar városokért, és falvakért, ame­lyekért oly sokan haltak meg közülük! Most, hogy felszabadu­lásunk 25. évfordulójának ün­nepségsorozatai megkezdődte«., megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel gondolunk a szovjet hadseregre, s megalakulásának évfordulóját még inkább saját ünnepünknek is érezzük. A mi ügyünk is az a külde­tés. amelyet ez a hadsereg im­már 52 esztendje betölt: a mi szabadságunkat s a mi békénket is védelmezi. Számunkra is öröm tudni a szovjet hadsereg további fejlődésének tényeit. Nekünk, mint a Varsói Szerző­dés tagállamának, mint a szov­jet hadsereg szövetségesének, jól esik tudnunk, hogy a Szov­jetunió vitathatatlanul katonai erőfölényben van az imperialis­ta államokkal szemben. Ez ma a világ békéjének legfontosabb záloga. Harci gyakorlaton a páncélosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom