Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
CSALÁD — OTTHON Mi lesz velük? ... < . A pályaválasztás az általános iskolában kezdődik Az általános iskolák végzősei, a nyolcadikosok ilyenkor február táján már javában elkezdték a szurkolást, az öntudatosabbak a tervszerű felkészülést is a kö- ■ zépiskolák, elsősorban a techni- >•' kumok „egész kamaszt” kívánó . felvételi vizsgáira. ’, ■ Ez a feladat nem is tűnik nejt héznek, ha... ha a zavartalan felkészülést nem befolyásolják . bizonyos, iskolán kívüli tényé- ;« zőic. Hogy mik? Nos, köztudott, 4; hogy a diák élete két fő színtéren zajlik: az iskolában és ott- ' ' hofi. Az iskolai tanulással rend- ’ szerint nincsenek problémák, otthon azonban annál gyakrabban. Számos olyan család léte- .V'"zik, amely vagy nagylétszémú, olykor a szülőkkel együtt 6—8— .10 tagot ia számlál, vagypedig „nein család”. Akkor nem az, •, ha a család felbomlott, válás vagy elhalálozás, esetleg más okok miatt és a gyerek tanulmányi fejlődését az átlagosnál kevesebb, esetleg semmilyen figyelem nem kíséri. Problémák adódhatnak akkor is, ha a szü-! lök tudásszintje nem haladja meg gyermekük ismereteit vagy foglalkozásuk olyan mértékben , leköti őket, hogy képtelenek azt a segítséget megadni, amire a szülők többsége kepes és amelyet természetesnek tart. Ha a felsorolt lehetőségek bármelyike jelen van; hátrányos helyzetű gyermekekről beszélünk. Olyar nőkről, akik — noha képességeik, tehetségük gyakran kiemelkedőbb az átlagosnál — hátrányos helyzetből indulnak es felkészülésük elégtelensége j miatt esélyük a továbbtanulásban csekélyebb. Következhet tehát a kérdés; ha a család vagy a felbomlott) család egyedül maradt gondvi- i selője (rendszerint az anya) ob- j . jektív okok miatt nem segíthet, í akkor ki serrft? A békéscsabai V. számú álta-1 lános iskola igazgatójával, nevelőivel és két hátrányos helyzetű tanulójával folytatott beszélgetéseink során erre keres-’ \ ünk választ. Marik György igazgató- ,,Ez z iskola szinte gyűjtőhelye aj átrányos helyzetű tanulóknak, j hiszen köztudott, hogy a tégla-, •;yári munkások gyermekeinek j •élentői része hozzánk jár, de sok termelőszövetkezeti tag gyermeke is itt tanul, ök nyil- ... vánvalóan hátrányban vannak - az értelmiségi családok gyerme- • keihez képest; tanulásban lénye. § .'géséta kevesebb segítséget kapnak otthon. A velük való foglalkozás intenzívebb, olyan folyamatos munka, amely már a hatodik, hetedik osztályban elkezdődik és tart a középiskolai felvételükig. Ennél nehezebb esetek is akadnak, mi ezt a „leghátrányosabb helyzetnek” nevezzük, amikor az eredményes tanulást családi problémák — válás, az apa vagy az anya iszákossá ga. disszidens-szülők stb. — tovább súlyosbítják.” Az ilyen esetekben a nevelés valamennyi gondja a pedagógusra hárul. Marik György arról beszélt, hogy ezzel a felelősség gyakorlatilag a kétszeresére nőtt: elrontott sorsokban nem lehetnek ludasak. „Még mindig sok olyan eset adódik, amikor a nevelő többet törődik a gyerekkel, mint a .szülő és higgye él ez a legszomorúbb... ha pályaválasztásra kerül sor, akkor fokozott gonddal vigyázunk arra, hogy az elhanyagolt gyermekeket a felvételi vizsgákon ne érje csalódás. Ne választhassanak nem rájuk szabott, irreális pályákat. A hátrányos helyzetű tanulók között sajnos így is sok a lelkileg sérült gyerek és egy esetleges kudarc jóvátehetetlen törést okozna.” Két nyolcadikos. Csepregí Zsuzsa és Fiatkó György látszólag megilletődötten ülnek az igazgatói szoba foteljeiben, hiszen végül is ebbe a szobába és ezekbe a székekbe egyetlen diák sem vágyakozik? félszeeségük ellené, re azonban rendkívül nyugodtan és megfontoltan válaszólftat- nak. Zsuzsa arca tanulmány. Egy gyermekpszichológus oldalakat tudna róla írni: mozdulatlan vonásai nem fejeznek ki érzelmeket, ha elmosolyodik, akkor azt nem szívből teszí. Udvarias, akkor nevet, ha az „újságíró bácsi” valamilyen humorosnak szánt mondatra feltehetően nevetést vár. „Amióta édesapám meghalt, ez tavaly márciusban volt, azóta hárman maradtunk, anyu, öcsi és én... Igen, azért nem vagyunk teljesen egyedül, mert anyu és apu édesanyja, mind a két nagy- j mamám Csabán lakik és sokat: járnak hozzánk vagy mi hozzá- | juk. Egészségügyi pályára szeretnék menni, azért, hogy asz- [ szisztens lehessen belőlem. Azért, azért, mert..., de csecse- mögondozó is szívesen lennék, mert szeretem a kisgyerekeket. A szabad időmben főleg anyunak, segítek, mi ketten nagyok vagyunk, és mindent megbeszélünk egymással... Édesanyám azt mondta, hogy ha akarok, hát tanuljak. Igen, én tudom, hogy mit jelent ez. Amíg tényleg asz- szisztens leszek, az nagyon sokba kerül majd, de aztán megint hozzáköltözöm és segítek neki. Hiszen, még öcsinek is tanulnia kell...” Az osztályfőnök, Sárándi Zsófia: „Azelőtt vidám volt, sokat nevetett, remekül szervezett, ahogy mondani szokták, mindenben benne volt., amióta az édesapja meghalt, megváltozott. Csendesebb. Tövis maradt benne. Egyszer mondtam neki, Zsuzsa, miért vagy ilyen hallgatag? Azt válaszolta: miért beszéllek, j ha fontos dolgot akarok monda- i ni, akkor majd beszélek... Hát ilyen.’’ Gyurka vékony arcú, barna, sovány gyerek. „A szüleim elváltak, az édesanyám nevel, aki adminisztrátor a téglagyárban... Az édesapám gépkocsivezető, megszoktam látogatni, szeretem őt, de azért az anyu... Olyan technikumba szeretnék menni, ahol erősáramú gépekkel foglalkoznak és ha elvégzem, technikus leszek... Én nem is tudom már, a nagybátyám javasolta azt hiszem, ö nem mérnök vagy valami ilyesmi hiszen irodai dolgozó, de hobbyból rádiókat barkácsol és az egész lakása tele van műszaki berendezésekkel. A matematika a kedvencem és ebben a technikumban, ahová én készülök, ez is felvételi tantárgy. Azonkívül olvasni szeretek, főleg történelmi könyveket és moziba is járok... Segítek az édesanyámnak persze, de legtöbbször nem hagyja. Ari szokta mondani, te csak tanuljál és ne segíts, a tanulás a te dolgod... De ha visszajövök majd a szentesi technikumból, akkor majd segítek, hiszen eleget dolgozott, már rám.” Sásdi András osztályfőnök: „Vág az esze, mint a borotva én nem féltem, tudom, hogy megállja majd a helyét... Választását teljesen reálisnak tartom.” Beszélgetésünk során Marik György igazgató a pályaválasztásra történő felkészítő munka eredményességéről szólva említette, hogy az elmúlt évben a továbbtanulásra jelentkezett ta* nulók közül . , mindenkit felvettek, rendszerint már az első megjelölt középiskolába. A felvételi vizsgalapokon ugyanis két középiskolát lehet megjelölni, s az első felvételi sikertelensége után a tanulónak még van egy lehetősége. Azokkal a gyerekekkel is foglalkoznak, figyelemmel kísérik őket, akik egy felvételi vizsgán sem feleltek meg, de szándékuk a továbbtanulás. A mostani nyolcadikosok esélyei egyébként tovább nőttek, mert a tavalyinál is több középiskola várja az idén végzetteket Megállapíthattuk tehát és az elmúlt évek sikerei bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű tanú. lók koránt sem irigylésre méltó sorsa az 5-ös számú iskolában jó vágányon halad. Biztos szemű, alapos felkészültségű szakemberek, lelkiismeretes pedagógusok vigyázzák őket. Bencsik Máté Vasalás — iái ve Az utóbbi évtizedek során modernizálták ugyan a vasalókat — könnyebbe, áramvonalasabbá tették őket hőfokszabályozóval látták el stb. —, de a vasalás módszere gyakorlatilag semmit sem változott ez idő alatt. Pedig a vasaló tologatása kifárasztja a kart, a hosszas álldogálás pedig a lábakat. A képen látható újfajta angol háztartási vasalógép könnyíteni igyekszik a háziasszonyok nem éppen kedvelt munkáját. A varrógéphez hasonlító berendezés elektromosan fűtött hengerére könnyed húzással rá kell feszíteni a kisimított vasalnivalót, amit a lassan forgó henger egyenletesen magával visz. A vasalási hőfok lábkapcsolóval szabályozható. Igaz ugyan, hogy így a vasalás ülve, kényelmesen végezhető, de még ezzel sincs megoldva a „bonyolultabb” ruhadarabok — ingek, blúzok, szoknyák stb - vasalása. tőszakács* „\^ Hétfő: Lpijcseleve», Pirított -bél- „szioémrik -zöldséskrokettal. Rumosaiéval töltött palacsinta.,. Kedd: Karalábéleves. Sertésvelő rántva, sült burgonya. Ecetes paprika. Szerda: Magyaros burgonyaleves. Töltöttkaposzta. Almás lepény. Csütörtök. Húsleves {leveskockából), palacsintametélttel. Bácskai ri- zsesmáj. Tejszínes narancskrém. Péntek: Szárnyas raguleves. Káposztás lángos. Szombat: Köményleves zsemlekockával. Marhapörkölt spagetti, csemegeuborka. Vasárnap: Vegyes gyümölcsleves (befőttből). Csabai töltött oldalas, pirított burgonya. Céklasaláta. Puncs koch. ES EGT RECEPT: CSABAI TÖLTÖTT OLDALAS: Másfél kilogramm sertésoldalast hegyes késsel kicsontozunk, vigyázva, hogy a húst ne vágjuk át. Széleiből M dekányit levágunk' és ledaráljuk. A kicsontozott oldalast Jól kiverjük — a darált húsból pedig jé fűszeres csabaikolász-tölteléket készítünk. Ezután rudakra formálva, az oldalas középre helyezzük és be- göngyöljük, vékony zsineggel hurokkötéssel átkötjük. Enyhén sózzuk, hideg zsírral megkenjük és megfelelő tepsibe téve, megsütjük. A sütőből kivéve, hülni hagyjuk és a zsineget eltávolítjuk. Egyenletes "szeletekre vágva tálaljuk. Köretként sós Vízben főtt és kevés zsírban megpirított burgonyát adunk hozzá. A húst saját zsírjával locsoljuk meg. ES EGY ÉDESSÉG: PUNCS KOCH Fél liter hideg tejet IS deka cukorral, 5 egész tojással, egy csomag vanília-cukorral, habkeverőve! jól elkeverünk és ráöntjük egy doboznyi rummal megloesolt babapiskótára. A vajazott, mély tűzálló tálba téve, középmeleg sütőbe tesszük úgy, hogy egy félig vízzel telt tepsibe állítjuk, tgy sütjük 30 percig. Tejjel, tojással, mazsolával, rummal .puncsmártást készítünk hozzá. Ke vés cékla lével rózsaszínűre festjük. Nagyon finom I (A receptek 5 személyre vonatkoznak). A törött lábú kis Volt egyszer egy Ids veréb. Tói la szürke, szeme kék, kicsi farka csudaszép. Ott kuksolt az udvaron, gyötörte az unalom, hát a lombos kert alatt csicseregve elszaladt. S hogy-hogy nem a ver ékbe, lábát törte, szegényke. Nagyon sajgott a lába, szállt a gerle lakába. —■ Turbékoló bús galamb, most történt a csúf kaland: szörnyű baj ért engemet, s törött lábra mit tegyek, patikában mit vegyek? De az megrázta a fejét: — Nem tudom én, kis veréb, beteg lábra hogy mi jó, tán megmondja a rigó. Szegény, szegény kismadár, hej, nagy búsan tovaszáll. Mezőn, dombon, árkokon, repdes, szálldos, átoson. Lombos fákon belesett, s rátalált, kit keresett Mert a rigó fenn a fán, gyönyörködött száz dalán. Rikkantgatott és dalolt, igazán szép nóta volt. Amint hozzá odalép, azt mondja a kis veréb: — Rigó pajtás, eljöttem, mert a lábam eltörtem. Vagyok olyan barátod, adhatnál most tanácsot — Hogyne, hogyne, adhatok, arra mindig kész vagyok, ám előbb mondd énnekem: hogy tetszett az énekem? Szegény veréb fél- lábon álldogált a faágon. Alig lelte a helyét, s könny lepte be a szemét. Aztán nem is csicsergett csak egy hosszút pi- tyergett, de a bagoly meglátta, s jó szívével megszánta. — Gyere, gyere, kis veréb, a te bajod nem nehéz! Itt a tu.1ó6 körjy vacakén), tanaveréb csőt ád könnyecskén: tedd lábadra mielébb zöld muskátli levelét. Most hát tovább repdesett, zöld muskátlit keresett, s egy ablakon belesett. Az a Panna háza volt, s a verébnek odaszólt: — Gyere ide, el ne szállj, beteg lábú kis madár! Hiszen tudod, szeretlek, kalácskával etetlek. Te vagy az a kis veréb, tolla szürke, szeme kék. Gyere, meglesz az öröm, törött lábad bekötöm, aztán megint tovaszállsz, s a fészkedig meg ,em állsz. örült ennek a madár, s Panni tenyerébe száll, aki mindjárt kötözi, gyógyírral megöntözi, s vigasztalja eleget a kis beteg verebet. Ott is maradt délebédre, s ez a kicsi mese vége. Zsombok Zoltán
