Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Újfajta csomagolóanyag készül hazai és külföldi megrendelésre a békéscsabai Kner Nyomdában A békéscsabai Kner Nyomda művészi kivitelű címkéivel és díszdobozaival méltán kivívta a hazai és a külföldi szakem­berek elismerését A címkék és dobozok népes családja ál­landóan gyarapszik. Most az együk új termékük — amiből eddig csak kísérleti gyártásra adtak még — a Biharugrai Halgazdaság fél- és egykilós filézett halcsomagolásához szükséges doboz. Az arany­pontyra emlékeztető, halpike- lyekkel díszített dobozokon át-1 tetsző „halablakot” hagytak, I amelyen keresztül a háziasz- szony meggyőződhet a filézett, szeletelt árukról. Csomagolóanyagokat kémek külföldre is, többek között Len­gyelországba, Nyugat-Németor- szágba, Bulgáriába és más ál­lamba. A rekonstrukció alatt álló nyomda műszaki gárdája arra törekszik: a technológia fej­lesztésével az eddiginél még szebb, tetszetősebb, jobb minő­ségű csomagolóanyagot termel­hessen a Kner Nyomda. a. Májusban és novemberben ülésezik a békéscsabai népművelési tanács Békéscsaba népművelési ta­nácsa megalakulása óta több hasznos javaslattal járult hozzá a megyeszékhely kulturális élé­nek gazdagításához. Ebben az esztendőben két alkalommal ül­nek össze a tanács tagjai, hogy az elfogadott napirendek alap­ján kicseréljék gondolataikat,; elmondják véleményüket Má_ J jusban az üzemi, szakszervezeti! művelődési intézmények tévé-! kenységét, káderhelyzetét, a vá­ros kulturális munkájában való koordinációs közreműködését vizsgálják, majd a termelőszö­vetkezetek kulturális ellátottsá­gát vitatják meg. A novemberi ülésen a város ifjúságának kul­turális lehetőségei, a IV. ötéves terv kulturális feladatai lesz a téma, majd Babák György. a népművelési tanács elnöke be­terjeszti javaslatát az 1971. évi munkatervre. A városi népművelési tanács vezetői remélik, hogy a tanács az idén is sok jelentős ötlettel, javaslattal járul hozzá a kultu­rális célok megvalósításához. Vadászati hírcsokor megyénkből Megyénk vadásztársaságai hét végén befejezték az élővad-be- l’ogást. Összesen 30 ezer élő fá­cánt és élő nyulat adtak vér­frissítésre. Az idei élő vad kondí­cióban is jobb az elmúlt évi át­lagnál. * A Gyulai Erdőgazdaság kivá­ló vadászati eredménnyel zárta az 1969-es esztendőt. Többek között 17 szarvas, 191 dám, 283 őz, négy és fél ezer fácán és kettőezer nyúl került puskavég­re. A trófeák 90 százaléka ki­váló minőségű és nagyságra is oly szép volt, hogy külföldi ér­tékesítésre került. Az élővad­befogás is jól sikerült A vadá­szati idény érdekessége még: a vadak izmosabbak, húsosabbak, j mint más években. Ez pedig j összsúlyban jelentős többletbe­vételt hoz. Az erdészek szerinti a rendkívül gondos etetésen kí­vül szerencse volt az is, hogy ezen a tájon viszonylag enyhe volt eddig a tél, kevés volt a hótakaró, nem fáztak annyit, $ természetes táplálékot is rend- szeresen találtak a szárnyas- és szőrmés vadak. Az új évre új vadgazdálkodási üzemterv ké­szült, * A mezőhegyes! erdészetet az elmúlt hónapokban a szokásos­nál is több külföldi és hazai va­dász kereste fel. A terítékre itt sem volt panasz. Mennyiségben és minőségben jó eredményeket hozott az 1909—70. évi idény. A lőtt vadon kívül 1400 élő fácánt és nyulat adtak vérfrissítésre. I Az ivararány helyes kialakítása | és a minőség javítása érdekében I 120 őzsutát selejteztek. a. Kisiparosok munkaversenye hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából A KIOSZ Békés megyei tií-j kársága hazánk felszabadulásá­nak 2b. évfordulója alkalmából még a múlt évben versenyt szervezett, melyben több száz kisiparos vesz részt. Fő célkitű­zésük a lakossági szolgáltató, javító tevékenység minél ered­ményesebbé tétele. így többek között a megyét átszelő szarvas —békéscsaba—gyulai főút men­tén a községekben és városok­ban gépjárműjavító ügyeletes szogálatot tartanak vasárnap és munkaszüneti napokon is és er­ről a benzinkútnál, valamint a tanácsházánál kitett táblán tá­jékoztatják az érdekelteket. Több rádió- és tv-szerelő kis­iparos vállalta, hogy adás idején is á helyszínre megy a hibás készülékeket kijavítani. A ház­tartási gépek és órák javítása-1 ; ért már jó néhányan fél. vagy egyéves garanciát vállalnak Ugyancsak több kisiparos egyes szervekkel, intézményekkel való megállapodás alapján havonta meghatározott pénzösszegért rendben tartja a háztartási gé­peket, berendezéseket. A KIOSZ járási és községi szervezetei néhány helyen kiál­lítást is rendeznek, ahol a kis­iparosok bemutatják a javító­szolgáltató munkával kapcsola­tos tevékenységüket és a leg­szebb termékeiket. A megyei titkárság versenybi­zottságot jelölt ki, amely már­cius végén értékeli az ered­ményt. Ennek alapján az első helyezett 3 ezer, a második 2 I ezer, a harmadik pedig ezer fo- I rint pénzjutalomban részesül. Mennyit éra garancia? A kérdés provokatívnak tűn­het, de nem baj, mert annak szántuk. Mindnyájan vásárlók vagyunk, s minden családban van legalább egy olyan tartós fogyasztási cikk, amelyre érvé­nyes a garancia. Köztudott, hogy a háztartások fokozódó gé­pesítése, a híradástechnikai cik­kek egyre növekvő forgalma szükségszerűen veti fel annak tisztázását, mi történik akkor, ha meghibásodik a készülék, és egyáltalán, milyen jogai vannak a vásárlónak, milyen kötelezett­ségei vannak a kereskedelem­nek, az iparnak, illetve a szer­vizeknek? Tapasztalatunk szerint a vá­sárlók jelentős többsége nincs tisztában az őt megillető jogok­kal, s nem állítható, hogy a ke­reskedelem és az ipar élen jár­na a nagyközönség felvilágosítá­sában. Sok panasz, bosszúság forrása ez a tájékozatlanság, és sok vita megelőzhető lenne a té­mához kapcsolódó rendietek betartásával. A vásárlók segítésének, tájé­koztatásának szándékával író­dott ez a cikk; felhasználva a Békés megyei Állami Kereske­delmi Felügyelőség vizsgálati anyagát. Cserebere „A jótállási kötelezettségek teljesítéséért a vásárlóval szem­ben a forgalomba hozó (értéke­sítő) vállalat felelős” — szögezi le öt miniszter 4/1969. számú rendelete. Ez azt jelenti, hogy a vevővel minden esetben a keres, kedelem áll szemben; minden esetben a kereskedelem, illetve a javítóvállalat felel a jótállá­son alapuló igények érvényesí­téséért. A rendelet megjelenése óta még egy év sem telt el; de ez a tény korántsem magyarázza az ÁKF — egyébként jogos — megállapítását: A rendelet meg­jelenése a kereskedelmi szakem­berek körében az értelmezés és a gyakorlati végrehajtás terén nagyfokú bizonytalanságot vál­tott ki. Ennek eredményekép­pen a Gelka-szervizek és a kis­kereskedelem között komoly né­zeteltérésekre került sor. , A nézeteltérések oka abban keresendő, hogy nem konkreti­zálódtak a rendelet általános előírásai. A vállalatok egymás­nak „passzolgatták a labdát”, s mindennek a vásárló itta meg a levét. Az állami kiskereskede­lemhez tartozó üzletek megfe­lelő színvonalon, hozzáértő szakemberekkel szolgálják ki a vásárlókat. A Centrum és az UNIVERZÁL díjtalanul házhoz szállítja, üzembe helyezi a ké­szüléket és gyakorlatban hasz­nosítható tanácsokkal szolgál. A szeghalmi, mezőhegy esi és Bé­kési ÁFÉSZ üzletei a garanciá­lis rendelet sokszorosított pél­dányát vásárláskor átadják a fogyasztónak — követésre mél­tó módon felhívja ezzel a figyel­mét arra, hogy bármilyen pa­nasszal, észrevétellel forduljon a boltvezetőhöz. A szövetkezeti hálózat boltjainak felében úgy adják át a nagy értékű árukat a vásárlónak, hogy ki sem pró­bálják és adósok maradnak a szaktanácsadással. Ilyen helye­ken az értékesítés kulturáltsága Is jóval alatta marad a joggal elvártnak. A vásárolt tartós fogyasztási cikket ki lehet cserélni, ha az valamilyen okból nem jávíthátó; ha a javítás 60 napnál, vagy ha a vásárló részére kölcsönkészü­léket nem biztosítottak, 30 nap­nál hosszabb időt vesz igénybe; ha a javítások száma az ötöt meghaladja; ha a készülék a vásárlástól számított három na­pon belül meghibásodik. Ez az előírás. De mi a gyakor­lat? Ki fizeti a tandíjat ? A javítási idő a négy Gelka- szervlznél a múlt év első felé­ben — átlagosan — 2,1—2,8 na­pos volt. Ám a kedvező adatok azt a tényt takarják, hogy a ké­szülékek 2Q százalékának javí­tási ideje jóval meghaladja az előírt nyolc napot, és 1—6 hó­napig is elhúzódik. Az említett vizsgálat szerint a szervizeknél 250 nagy értékű, tartós fogyasz­tási cikk vár javításra hetek, hónapok óta. Ez még önmagá­ban nem lenne baj, de a megyé. ben működő öt szerviz (a négy Gelka és a Szarvasi Vasipari Ktsz) az év folyamán mindössze 12 csereutalványt adott. Még ez sem lenne tragikus, ha a 30 na­pon túl elhúzódó javítások ide­jére kölcsönkészüléket adnának. De nem adnak! A négy Gelka- szerviznek 12, a Szarvasi Vas­ipari Ktsz-nek mindössze 1 köl- csön-televíziója van. Rádió, mo­sógép, centrifuga, hűtőszekrény egyáltalán nincs... Az idézett miniszteri rendel­kezés szerint a cserekötelezett­ség elbírálása a szervizek fel­adata. Az ÁKF vizsgálata meg­állapította, hogy a Gelka csak nagyon kevés esetben él jogá­val, s még* az ötödik javítás után sem ad csereutalványt. To­vábbi bonyodalmakat okoz, az egyéb költségek megtérítése. Gyakori eset, hogy a televízió garanciális javítása 1—3 hóna­pig is elhúzódik, ugyanakkor a vevőnek se kölcsönkészüléket, sem pedig csereutalványt nem adnak, viszont a havi 50 forin­tos tv-df jat sem térítik meg... Illetve csak akkor kárpótolják a tv nélkül maradt kuncsaftot, ha az — ismerve a jogát — ké­ri, követeli azt. Hasonló mond­ható a szállítás költségéről is, amelyet kézicsoma gkónt nem szállítható árúknál a jótállásra kötelezett szervnek kell fedez­nie. A tájékozatlan embert — a felvilágosítás elhallgatásával — így akarva-akaraüanul megká­rosítják, becsapják. Ez nemcsak erkölcstelen, hanem törvényte- • len is. Vajon meddig lehet bün­tetlenül tandíjat fizettetni a gyanútlan vásárlóval? A megyében a VIDIA Nagy­kereskedelmi Vállalat békéscsa­bai telepe értékesíti a kereske­delem felé a tartós fogyasztási cikkedet, A kiskereskedelemtől múlt év április 1 óta beérkezett 57 panaszt elintézték; jóváírás, illetve csere útján. A lerakat a vásárlástól számított 72 órán belül a hibás készüléket kicse­réli — azonban — és ez a do­log szépséghibája — a kereske­delem ilyen irányú igénye igen mérsékelt. Az UNIVERZÁL pél­dául a vizsgált időszakban öt, a szövetkezeti kereskedelem csu­Nagyszabású galambkiállítás nyílt Békéscsabán, szombaton, a MÁV művelődési házában, amelyen Békés megye minden tájáról, továbbá Zalaegerszeg­ről és Tatabányáról érkezett galambászok mutatták be leg- | szebb röp-, dísz. és haszon­galambjaikat A galambparádé pán két darab áru cseréjét kér­te. Pedig biztosan több volt. Ez az óvatosság jellemző a Gelká- ra is (amint már arról szó volt), a csereutalványok kiadásában. Vajon miért? A sok nyitva hagyott kérdés­re megfelelő (ha nem is meg­nyugtató) választ ad az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vizs­gálati anyaga; amely a VI- DIÁ-t, az UNIVERZÁL 13 üzle­tét, hat ÁFÉSZ 61 boltját, 4 Gelkát és a szarvasi ktsz szer­viz részlegét térképezte fel. Eszerint, a miniszteri rende­letben előírt, a vásárlókat meg­illető garanciális jogok gyakor­lati megvalósulását hátráltatja; O A termékre vonatkozó használati utasítás hiánya vagy a leírás hiányossága. O A jótállási jegyek pontat­lan és hiányos kitöltése. A szervizek alkatrész- hiánya, különösen az im­portáruknál. O A szervizek alkatrész- készletének alacsony fo­rintértéke. (Az egyre sokasodó új típusú készülékek újabb al­katrészeket követelnek; de a Gelka-szerviznek súlyos ezrese­ket fizetnek büntetőkamat cí­mén, ha az amúgy is kicsire szo­rított készletet túllépik). O A szervizek dolgozóinak teljesítménybérezése csak a mennyiségi teljesítésre ösztö­nöz. Ezek az okok főként techni­kai jellegűek, amelyek figyel­mes munkával, jobb szervezés­sel kiküszöbölhetők. Nagy súly- lyal esik a latba, hogy a szervi­zek alkatrészigényét a központi anyagraktár csak mintegy 60 százalékban elégítik ki, s ez már maga is a javítás elhúzódásának irányába hat. Általában elmondható, hogy a jótállást szabályozó rendeletet & kereskedelem és a szerviz saját pozíciójából, saját érdekeinek megfelelően igyekezett figye­lembe venni. Két bába között elvész a gyerek; yagyis, a vásár­ló kénytelen volt elintézetlen panaszával nem egy esetheti harmadik szervhez fordulni. Csak zárójelben Csak zárójelben jegyezzük meg, mint másodlagos tényezőt, hogy 1969. szeptember 1-ig a négy Gelka és a szarvasi ktsz szervize több mint 30 000 ga­ranciális javítást végzett, s a vitás esetek az öt százalékot sem érik el. Ez az alacsony szám látszatra elhanyagolható lenne; de vajon milyen statisz­tikával, kimutatással kárpótol­ható az, aki hónapszámra hiába várja elromlott televíziója, mo­sógépe nagyjavítását? Az olvasóra bízzuk a választ. Könnyítésül csak azt tennénk hozzá, hogy a valóban vásárlói érdeket szolgáló miniszteri ren­delet annyit ér, amennyi abból — mindnyájunk megelégedésére — a gyakorlatban megvalósul. B. I. 530 „részvevője” harmincke fajtát képviselt, nagy sikert arattak a táj jellegzetes, ga­lambfajtái; a strasszer, a kin, a tyúktarka és a máltai, továbbá az óriásbegy esek, a a pajzsospávák, az angol paró- kások, a keleti keringők. Országos galambkiállítás Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom