Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
További tettekkel Kádár János nyilatkozata Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak az NDK- ban tett látogatásáról: — Látogatásunk eredményeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecsere része a szocialista országok között az utóbbi években kialakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igényli, hogy a szocialista országok képviselői — kétoldalú és sokoldalú tanácskozások keretében — rendszeresen cseréljék véleményüket, hogy módjuk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések meg. tárgyalására, a szocialista építkezésben szerzett tapasztalatok kicserélésére, azok kölcsönös hasznosítására. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket — mondotta bevezetőben Kádár elvtára, majd az NDK-beli útjáról adott tájékoztató után kijelentette: — Meg akarom még említeni, hogy formális szerződéseket, megállapodásokat nem írtuhk alá, nem is ez volt a cél. Arra törekedtünk, hogy áttekintsük és megállapodásra jussunk azokban a kérdésekben és feladatok, ban, amelyek a két párt és kor- vdäxiy napirendjén szerepelnek. — Mind a hazai, mind a külföldi sajtó Összefüggésbe hozta látogatásunkat kontinensünk egyik nagyon időszerű problémájával, az európai biztonság ügyével, és. a két német állam kapcsolatával. — Mély meggyőződéssel hangoztattuk : megalapozottnak, jogosnak tartjuk azt az igényt, íiogy iL az európai biztonság érdekében a Német Szövetségi Köztársaság vezetői vegyék tudomásul a realitásokat, mert csak ezen az úton-mődon tudnak hozzájárulni — ha szándékukban van — az európai népek biztonságához, a kontinens országainak békés egymás mellett éléséhez, kapcsolataik fejlesztéséhez, ideértve az NDK és az NSZK közötti viszonyt is. — Támogatjuk az NDK-nak azt a jogos igényét, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot teljes mértékben, nemzetközileg hatályosan ismerjék el. Ami a nyugatnémet kormány magatartását illeti, a magunk részéről szeretnénk hinni, hogy az általa hangoztatott ígéretes szavak valóban a helyzet megjavítására irányuló őszinte törekvést takarnak. A probléma megoldásában azonban más kiindulópont és megoldás nem lehetséges, csak a két német állam teljesen egyenjogú és nemzetközi érvényű kapcsolatainak a kiépítése. — A Német Demokratikus Köztársaság léte, ereje és fejlődése nagy jelentőségű a magyar nép harca, szocialista céljai és biztonsága, sőt ezen túlmenően Európa valameny- nyi népe szempontjából. Most is érvényes és a jövőben még inkább bizonyossá válik: Európa minden népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával létrejött az első német munkás-paraszt állam, német földön valósággá' válik a szocialista eszme, s békeszerető, erős, szocialista állam épül. — Azt hiszem, minden gondolkodó ember megérti, belátja, milyen rendkívül nehéz feladatot j kellett megoldaniuk a Német ; Demokratikus Köztársaságban : dolgozó kommunistáknak, a szó- 5 cialista rendszer híveinek. I Nemcsak barátaink ismerik el, az ellenség is kénytelen megállapítani, hogy nagyon nehéz körülmények között, nagy nehézségek leküzdése árán, hatalmas munkával teremtették meg a Német Demokratikus Köztársaságban mindazt, amit létrehoztak. A helyzet azt mutatja, hogy a következő esztendők is az NDK további fejlődésének évei lesznek — meggyőződésünk szerint Európa népeinek hasznára és javára Nyilatkozatának befejező részében Kádár János arra utalva, hogy a közvélemény növekvő érdeklődéssel kíséri a nemzetközi élet eseményeit és élénken érdeklődik a különböző delegációk utazásai iránt, kijelentette: a bővülő nemzetközi kapcsolatok építése, ápolása, immár elengedhetetlen része a párt és a kormány munkájának, gazdasá- ! gi és tömegszervezeteink tevékenységének. — Munkám, sorsom úgy alakult, hogy elég gyakran képviselem hazánkat, dolgozó népünket, a magyar kommunistákat nemzetközi síkon. Természetesen. hogy ilyen alkalmakkor is ugyanazt képviselem, amit itthon vallók, hiszen álláspontunk — bárhol vagyunk is — ugyanaz. A Magyar Szocialista Mun' káspárt és a Magyar Népköz- társaság az utóbbi időszakban bizonyos szerepet tölt be a nemzetközi kommunista mozgalomban, a nemzetközi életben. Hogy a jövőben milyen súlyú tényezői leszünk a nemzetközi életnek, az továbbra is attól függ, miként állunk helyt, hogyan dolgozunk idehaza és a nemzetközi politika porondján. Remélem, az idei évben, amely sok szempontból jelentős és kiemelkedő esztendőnek ígérkezik — hiszen erre az évre esik felszabadulásunk 25. évfordulója, a Lenin-centenárium és más jelentős esemény — további tettekkel gyarapítjuk azt az erkölcsi tőkét, amelyet az ilyen nemzetközi találkozók jelentenek számunkra. —. Amit a látogatásból hasznosítani lehet, a gyakorlati munkában fogjuk gyümödcsöz- tetni — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. A CSKP KB gazdasági határozata Levél a BT-hez az agresszorok Kambodzsa elleni támadásáról Nett York j Huot Sambatih Kambodzsa állandó ENSZ-képviselője, kormánya megbízásából levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levélben arról szá- nml..b«k. hó?y,,3,969. .november •27-től „1970. január 6-ig áme- ' rikai fegyverek* erők és saigbni ’1 csatlósaik 26' alkalommal '""támadtak Kambodzsa területét. A támadásoknak halálos áldozatai voltak és tetemes anyagi kár keletkezett Kambodzsa kormánya — hangsúlyozza a levél — felháborodással tiltakozik az amerikai—délvietnami csapátok agressziód cselekményei ellen, s követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktala- hiii’ ‘ÍÓgánátösítson 1 intézkedéseket az okozott kár megtérítésére és . a semleges, békeszerető ország elleni agresszíós tettek megszüntetésére. Huot Sambath kérte a levélnek a Biztonsági Tanács dokumentumaként való terjesztését. Prága A párt 1970-re szóló gazdaság. politikája azt célozza, hogy teljesítsék az évi terv előirányzatait, kidolgozzák az 1971—1975 ötéves népgazdasági tervet, felszámolják a gazdaságirányításban a jobboldal bomlasztó tevékenységének következményeit, s előkészítsék az ötéves terv követelményeinek megfelelő hatékony irányítási rendszert — hangsúlyozza a CSKP KB ülésen elfogadott és szombaton nyilvá. nosságra hozott határozat a párt gazdaságpolitikájának fő kérdéseiről. Zavargások Manilában Manila Ellenzéki érzelmű manllai diákok pénteken este parázs tüntetést rendeztek az elnöki palota előtt. *A tüntetés előzménye, hogy hétfőn, amikor a törvényhozás megnyílt, az ellenzéki lakosság kövekkel dobálta meg Ferdinand Marcos elnök gépkocsiját, mire a rendőrség olyan brutálisan avatkozott be, hogy sok tüntetőt kórházba kellett szállítani. Az incidens miatt pénteken először békés felvonulás volt Manilában, de ez elmérgesedett. A végén 400 egyetemi hallgató valóságos uitcai harcot vívott az elnöki palotát védelmező rendőrséggel, miután az első sorokban állók benyomták a palota, a Malacanang főkapuját. A rendőrök tüzet nyitottak. Négy em^er a helyszí-, nen meghalt, és körülbelül 2001 sebesültet a kórházakba szállítottak. A rend reggelre állt helyre. Hírügynökségi jelentések szerint több mint 100 embert letartóztattak. (MTI) A határozat tárgyilagosan elemzi a január előtti pártvezetésnek a gazdasági élet területén elkövetett súlyos hibáit, s megállapítja, hogy a program és az elméleti felkészülés hiánya, valamint a politikai következetlenség tág teret biztosított a jobboldalnak, amely a gazdaság reformjának végrehajtására irányuló erőfeszítéseket kihasználta a reform tartalmának szó. cialistaellenes értelemben történő megváltoztatására. Mindezek következtében az 1969. áprilisi plénumán a párt élére került új Központi Bizottság rendkívül súlyos örökséget vett át. Több stabilizációs és szabályozó intézkedésével azonban már 1969 második felében sikerült gátat vetnie a gazdaság további ösztönös alakulásának. A határozat részletesen foglalkozik az 1970-es népgazdasági terv biztosításának tényezőivel. A Központi Bizottság nagy súlyt helyez a szocialista társadalom sikeres konszolidációja es továbbfejlesztése szempontjából kivételes fontosságú ötéves nép- gazdasági terv megfelelő és szakszerű előkészítésére. Mint a határozat megállapítja, a szocialista áru- és pénzviszonyok rendszerét arra kell felhasználni, hogy a tervvel összhangban az üzemek és vállalatok kezdeményezését a társadalmi szükségletek kielégítésére irányítsák, S ebben fel kell használni a szocialista testvérországok ta_ pasztalatait is. Péter János ktilügyminiszter meghívására Aldo Moro olasz külügyministzer február 9-én, hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. (MTI) A Hanoiba érkezés után a hirtelen halmozódó benyomások nem csupán rácsodálkozásra kényszerítettek, —' ami egyébként minden tá vedről érkezőt elér ebben a különös, szép országban—, hanem némileg eltöltött az aggodalom is. Vajon annyi útirajz, beszámoló után hogyan lehet új oldalról, más módon megközelíteni a Vietnammal való találkozást? Az első órák élményéi közül például a Vörös-rfolyón átívelő híd — lassan már konvencionális kép, jelkép — így aztán kimarad az útiélményem leírásából. Hasonlóképpen mit is mondhatnék a Ba Dinh téri panorámáról, ahol a nagyszabású gyűléseket rendezik, s ahol Ho Si Minh élvtársat búcsúztatták nemrég a zokogó tömegek? A Visszaadott Kard Tava. s a főváros sok más szép, zölddel övezett kisebb-nagyobb víztükre éppúgy csak számomra jelentett felfedezést, mint ahogy a XI. századi „egylábú pagoda” különleges építménye is. Maradnak tehát a hétköznapi benyomások. A Thong Nhat szállodában abban az időszakban nagy volt a nemzetközi forgalom. Ezt némelyek azzal hozták összefüggésbe, hogy az időjárási viszonyok ekkortájt a 1 egei vi sei hetőbbek az európai ember számára. Hogy mit jelent ez, csupán néhány apró, jellemző mozzanatot hadd említsek. A hőmérő hlganyszála huszonöt—huszonnyolc Celsius fok körül mozgott. Ehhez megérkezésem napján — azzal fogadtak, remek '.dő van — hetvenöt százalék páratartalom járult. A trópus tehát igénybe veszi a szervezetet, de a január— Üzenet Vietnamból I. Őr a toronyban februári hűvös—párás időszakról ott is úgy beszélnek, hogy akkor „csúnya az idő”. A páradús, meleg levegő már megérkezésem napján kikezdte villany- borotvám fémes részeit —, kénytelen voltam a hagyományos eljáráshoz visszatérni. Ettől függetlenül nem nehéz a klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni: három—négy nap múltán már el is feledkeztem a szokatlan éghajlatról. A nagy forgalomban a Thong Nhat-ban egyaránt találkoztam és összeismerkedtem szovjet orvossal, román műfordítóval, lengyel matrózzal és másokkal. A szállodától pár háznyira estéről estére nagy tömeg hullámzik: a vietnami emberek is vágynak a szórakozásra, kikapcsolódásra, s ez a filmszínház soha nem panaszkodhat a „közönség érdektelenségéről”. Noha a címfeliratokat nem tudtam lefordítani, sok filmre a hatalmas plakátkép alapján is rá lehet ismerni. így a többi közt éppen abban az időben vetítették az Ernst Thalmannról szóló életrajzi filmet. Sok szórakozási lehetőség egyébként nincs a fővárosban, ami. — ha a mai vietnami helyzetet is értjük —. könnyen megmagyarázható: nem az a legfőbb gond, mivel töltsék szabad idejüket a dolgozók. A munka utáni pihenést, ki- kapcsolódást jelenti például az esti aéta, kettesben, a Hoan-kiem tó partján. Itt az egykor gyakran használt betonóvóhelyek mellett most a pádhoz támasztják a kerékpárt, s csak a tó vizében tükröződő utcai fények rajzolják ki az öszehajló párok sziluettjeit. A város központjában szabadtéri kiállítás látható, ahol a többi között felnagyított fényképek, fegyverek, roncsda- rabók s más szemléletes dokumentumok idézik emlékezetünkbe Hanoi védelmének nem csupán az idegek feszi tettségével, hanem a hősi helytállás példáival is teli időszakát. Ehhez a kiállításhoz közvetlenül kapcsolódott a hadsereg múzeumában kapott tájékoztatás — a Dien Bien Phu-i csata hatalmas terepasztal felvillanó fényei által válik igazán szemléletessé —, s az a dokumentum- film-vetítés, amelyre perui és algériai kollégámmal együtt hívtak meg. A kulturális kapcsolatok bizottsága épületében a vetítőteremben, az elmaradhatatlan keserű, erős tea és a markáns cigaretta mellett kezdett orosz nyelvű magyarázatba To Tuong elvtárs, aki egyébként mindvégig szívélyesen, odaadóan segített tervezett útiprogramom megvalósításában. Néhány perc elteltével azonban már csak a legszükségesebb kommentálásra szorítkozott, hiszen „A Ben Hal partján”, a „Me sziget” és a „Hanoi egy napja” című kisftlmek önmagukért beszélteik. Ez utóbbi különösen nagy hatással volt ránk, vendégekre. Érthetően: hiszen az épületből kilépve, a gyalogosok és kerékpárosok nyüzsgő rengetegét látva —még mindig kísértett bennünket a szirénák hangja, a repülők sü- vítése a vietnami főváros felett... A kerékpár — az országban mindenfelé ezt tapasztalja az ember — a légközkeletűbb jármű. A rendszámmal ellátott kerékpár csomagtartójára mozgás közben ugranak fel a fehér blú- zos, selymes-fekete, hosszú nadrágot viselő lányok, legtöbbjük a jellegzetesen csúcsos, minden szélrezzenésre mozduló, könnyű kalapban. Ugyanazzal a kecses könyedséggel ugranak le, lépnek hátra — mosolyogva ■—, ha már közvetlen közelből rájuk dudál egy-egy gépkocsi. A közeli utcasarkon heves dáma-csata folyik — a kíbicek nagy karéjában. Esti szieszta a kapualjban: a család kis székeken, gyérfényű lámpa mellett teát szürcsölget. Odébb néhány gyerek a járdán térdelve-guggol- va egy faldarabbal „rajzversenyt” rendez. Hanoi békés estéje ez. Az szállodai szoba erkélyén levegőzök. Ám, mint azután is minden nap, minden este, a közeli bank toronyforma tetején ott látom az őrszemet: a főváros nyugalmát vigyázza. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nyugalmára sok-sok szempár vigyáz mindenfelé; hisá robot kémrepülőgépek nem egyszer érkeznek még ma is az ország légi terébe: az ördög és a Pentagon nem alszik. (Következik: Kő és antracit). Jenkei János