Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-02 / 2. szám
1910. január 3. 6 Szombat A rácsos ház és lakói © Bűn és bűnhődés Megyénk közélete az 1870-es évi népszámláláskor If várának még a híre is félelmetes. Monte Christo rabságának történetét jól ismerjük. A nyomorultak hősei a gályához voltak láncolva. Rózsa Sándor is talpig vasban ült. Horthy börtönei is az elítéltek teljes fizikai és lelki elnyomorítását szolgálták. Milyen napjaink börtöne, hogyan élnek az elítéltek, milyen hatást gyakorol rájuk a kényszerű életmód? > Minden társadalom védi magát a számára veszélyes személyektől. A mi társadalmunk is. Aki vét törvényeink ellen — a bírósági ítéletben meghatározott időre —, becsapódik mögötte a rács. A börtönlakót a köznyelv rabnak mondja, hivatalosan elítélt az elnevezésük. A rács mögötti emberek életéről keveset tudunk. A mesterséges válaszfal a társadalom és az elítéltek között tudatos és szükségszerű. Mi jellemzi börtöneinket? A bűntetésvégrehajtási formák már elnevezésükben is kifejezik tartalmukat és a bűncselekmények társadalmi veszélyességének különbségeit. A büntetésvégrehajtási formák ez utóbbihoz igazodnak. Négy büntetésvégrehajtási intézettípus van: a büntetésvégrehajtási munkahely, szigorított munkahely, börtön, szigorított börtön. Lényeges azonosság a különböző intézetek között, hogy az elítéltek mindenütt termelő munkában vesznek részt, valamint a szigorúság, a humanizmus és a nevelés egysége. A sorrend .attól függően változik, hogy melyik börtöntípusról van szó. Más az elbírálása egy többszörös elítélt visszaesőnek és más például egy gondatlan veszélyeztetésért börtönbe került embernek. A büntetésvégrehajtási intézetek mindegyikében szigorú fegyelem van. A börtönélet rendjét és szigorát a nevelés szolgálatába állítják. Elrettentik az el. ítélteket az újabb törvénytelenség elkövetésétől. A büntetésvégrehajtási intézetekben folyó nevelésnek alapvető célja, hogy az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokként kerüljenek vissza az életbe. a. 'i* A büntetésvégrehajtási intézet, ahol H. őrnagy és V. főhadnagy kalauzol, kórháznak is beillő tisztaságú. Sehol egy porszem, hulló vakolat, pókháló... A folyosók, a cellák, — ragyognak a tisztaságtól. A konyhán modem, süllyesztett alumínium edényekben fő az ebéd. — A mai menázsi? A főszakács is elítélt. — Reggelre kávé vplt, gyümölcsíz, vaj. Délre leves, le- csós tarhonya, estére zöldbab, pörkölttel. — Gyümölcsöt mikor kaptak? — Vasárnap. Az orvosi rendelőben a gyógy, szerezést irányítja az ápoló. — Orvosi rendelés hetenként háromszor van. Az egyszerűbb eseteket naponta ellátjuk. Ha szükséges, a különböző szakrendelésekre visszük az elítélteket. Amikor a gyógykezelés megkívánja, kórházba szállítjuk őket. Minden orvosi felügyelet mellett történik az intézetben. Amikor az elítélt megérkezik a börtönbe, orvosi vizsgálaton állapítjuk meg eiészségügyi állapotát. Munkára beosztani az elítéltet vagy megfenyegetni orvosi vizsgálat nélkül tilos. Nagy gondot fordítunk a tisztaságra. Hetente egyszer kötelező a melegfürdő, a napontkénti mosakodást, tisztálkodást rendszeresen ellenőrizzük. Megnézünk néhány zárkát. Az elítéltek fehér lepedővel bevont ágyakban alszanak. Mindenkinek papucsa és aprócska szekrényrekesze van. Az egyik zárkába csomag érkezett. Ellenőrzés után megkapja a címzett. — A különböző végrehajtási intézettípusokban különböző időközökben kaphatnak az elítéltek csomagot, levelit és különböző időszakonként fogadhatnak látogatókat. A börtönre ítéltek például kéthavonként írhatnak levelet, háromhavonként fogadhatnak látogatót, hatha- vonként kaphatnak csomagot — magyarázza a nevelőtiszt. A meglátogatott börtönnek közel ezei*kötetes könyvtára van. A könyvtáron látszik, hogy a könyvek olvasottak. A legújabban kiadott művek is itt láthatók. A könyvtáros, egy önmagát filmrendezőnek mondó elítélt, szakszerű tájékoztatást ad: — Kéthetente van csere, egy elítélt havonta négy könyvet kaphat. A visszaeesők nemigen olvasnak. A gondatlan veszélyeztetésért elítéltek a legigényesebb kölcsönzők. — Más kulturálódási lehetőség? — Havonta egyszer van filmvetítés. Társasjátékaink is vannak. A nevelőtiszt kiegészíti az elmondottakat: — Minden nagyobb börtönben működik általános iskola. Négy osztály elvégzése kötelező. Nem a börtön pecsétjét tesszük rá a bizonyítványra, ne maradjon nyom. A büntetésvégrehaj- tásí intézet szabályzata előírja azt is, hogy az elítéltek alapvető tájékoztatást kapjanak a külvilág legfontosabb eseményeiről. Hetenként jelenik meg a büntetésvégrehajtási intézetek újsága, a Híradó, s a vezetékes rádió is a felvilágosítást szolgálja. Nem akarjuk, hogy az elítéltek tájékozatlanul kerüljenek ki büntetésük letöltése után az életbe. I A zárkákban, a falon a börtönszabályzat és a napirend. Minden perc foglalt, minden perc, hajnaltól késő estig. Nincs kancsuka, vizes szalmaalom, vasra verés — minden egészségre káros büntetést kizárt a szocialista jog, de aki egyszer is megpróbálta a börtönt, nem kívánkozik vissza. Az egyik őr viccesen úgy mondta, nem leány- nevelő-intézet ez, kérem... Következik: Egy nehézfiú és a szép lányok. Tiszai Lajos A vidéki őslapok sorában 1869. október 2-án jelent meg Gyulán a Békés első száma. A lap decemberi és januári számait lapoztuk fel, hogy körképet adjunk az uralkodó viszonyokról és bemutassuk szépapáink törekvéseit. Grasszá! a Körösök árja 1869 végén és 1870 elején elszabadult a Körös három ága. A távolabbi területeken is szörnyű- ködve beszélnek a nagy árvízről. Az Eger 1870. január 6-i számából tudjuk, hogy a Körösök vize a valaha észlelt legmagasabb vízállást 10 hüvelykkel meghaladta. Már november közepén cudarra fordult az idő. A Békés november 13-i számában lapul meg egy vészt akkor még nem is sejtető közlemény a heti piacokról, amelyet előző nap sehol sem tarthattak meg, mert hóvihar kezdődött éjjel és egész nap is tartott. A csapadékos idő beköszöntésével együtt áradt a folyó, majd december elején a Fekete- Körös 32 és a Fehér-Körös 20 helyen törte át a kezdetleges gátat, aztán ömlött szerte a síkságon. Az árvíz felől — írja a Békés december 11-én, fájdalom, semmi jót nem írhatunk. A megmérhetetlen víztömeg állhatatosan helytáll az elfoglalt térségben. — Békés határában 8000 hold művelt területet kerített hatalmába a víz. Egy mezőberényi levelező figyelemre érdemes tanúságot tesz. Ö még látta a hajdan állt Kere- ki falu templomának düledékes falait A XIX. század 60-§s éveiben már csak egy határrész neve hirdette a falu emlékét meg a templom falmaradványa. Ezt az utolsó látható emléket is elmosta az ár. Mondja a levelező, hogy az egyik gazda Mezőberény Kereki nevű határrészében januárban több napon át 70—80 emberrel, napi 80 krajcár napszámért védőgátat építtetett új tanyaépülete körül. 800 forintjába került, de hiába...! A megyei bizottmány újra és újra tárgyalta a vészt, a „több hetek óta uralgó árviz”-et; kérést intézett a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, hogy a Tiszához és a Maroshoz hasonlóan szabályozza a Körösöket is. Harc a vasútért Tengelyvesztő gyilkos utak kígyóznak a helységek között, sárra dobált sár ez meg latyak. „Gyulán ma vásár van, a rémítő utak azonban aligha rábírnak valakit, hogy jószántából bejöjjön” — olvassuk januárban. Január végén kb. 50 szekér vergődött be a gyulai heti piacra fél vagy negyed teher kukoricával a derékaljban. A napokkal azelőtt lezajlott országos vásárra felhajtott urasági disznófalkák még ott sínylődnek a vásártéri sártengerben. A kukorica ára egyébként 4 forint mázsánként, most felszökött 6 forintig s ezzel kénytelenek etetni a kondások a falkákat — A békésiek csónakon jutnak el a gyulai piacra káposztáért. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között sok-sok szó esik a vasútról. Átszeli már a vidéket a Békéscsabán áthaladó Aradnak vivő vaspálya. Egy pár vonat ingázott naponta Arad és Pest között Cegléden át. Hat és fél óra a menetidő a Csaba—Pest távolságon. A nagyvárad—csabai, illetve a csaba—szegedi szakasz munkálatai jól haladnak. Közben Békés és Szarvas lakossága mozgolódik, hogy vasúthoz jusson. Gróf Wenckheim László Békésen fejtegette érdekeltek körében, hogy milyen előnyös lenne, ha a megnyitás előtt álló miskolc— hatvani vonalhoz csatlakozna egy Püspökladány—békés—békéscsabai vonal. Békés évente 335 000 métermázsa búzát visz piacra a mezőberényi vasútállomáson keresztül; a lovas és ökrös fogatokkal ide szállított búza szállítási költsége mázsánként 1 forint, tehát ebből a pénzből legalább egy békés—herényi vagy egy békés—békéscsabai vasúti szárny megépítését kellene elérni. Egyébként a csaba—békés— Püspökladány—miskolci vasút megépítésére báró Vay Béla kérésére kiadott a minisztérium egy előmunkálati engedélyt még 1869. szeptember 15-én, de a kivitelezés végül is kútbaesett. — Orosháza vidékén jól haladnak az alföld—fiumei vasút csaba—szegedi szakaszának a munkálatai 1869 végén, amikor Szarvas közönsége a mezőtúr—szarvasi szárnyvasút megépítéséért folytatott küzdelmet. A csabai vasúti indóház pályaterének növelése folyamatban á^ a nagyvárad—csabai vasútvonal igényei miatt, több pár sínt építenek az indóház elé. Dél felé, Kétegyháza irányába terjeszkedik a pályaudvar, s ez veszélyezteti a csaba—orosházi szekérutat, amelyet éppen átszel (a mai felüljáró helyén). Népes csabai küldöttség jár Pesten- tiltakozás végett, de hiába, mert győz a vasút...! R válság és az újító Mokry Sámuel A_ kiegyezéssel kiszélesedett búzapiac 1867—68-ban 300 százalékkal több árut vett fel, mint évekkel azelőtt, majd 1869-ben — elsősorban az amerikai búzaexport következtében — zuhant a kereslet. Tele s tele van a lap — mint a többi vidéki lapok is — sirámokkal. Még az a kis termés is sok, mert szinte csak búza terem, ha viszont nem terem semmi, az a baj, hiszen az önállóbb magyar államapparátus kiépülésével együtt növekszenek az adók. Ebben a helyzetben végezte gazdasági újításait a Békéscsaba határában gazdálkodott Mokry Sámuel, aki a 60-as évek végén és a 70-es évek elején a Békés megyei Gazdasági Egylet titkári tisztét viselte. A Békés hirdetései között találkozunk Mokry pályázati felhívásával olyan elemzés ' készítésére, amely az egyoldalú búzatermelés helyett a belterjesebb termelési ágak lehetőségeit és módozatait fejti ki. Mokry a vetőmagnemesítésre és a szakszerű állattenyésztésre hívja fel kortársai figyelmét. — Más módszerekkel, jobban kell gazdálkodni, ez mondanivalójának lényege s tett is ezért egyet és mást! Még benn van a földesű fél lába A földesurak fél lábbal benn vannak a városokban és a községekben birtokjogilag is. 1869 végén folyt a tárgyalás Gyulán, a lakosság és a gróf képviselői között a szőlődézsma megváltása ügyében. A lakosság holdanként 30 forintot ajánlott fel váltságul, de a gróf 40 forintot kért, így a megegyezés egyelőre nem jött létre. (Egy segédtanító havi bére 8 forint és koszt volt ekkor.) Gróf Wenckheimnek Gyulán még vásártere van, s éppen legelőbérbe kínálja tiszttartója útján. Hányán élnek Békés megyében Az 1869:3. te. rendelte el a népszámlálási hivatal megszervezését és a lakosság pontos felmérését. Ezzel kezdetét vette a tízévenként ismétlődő rendszeres statisztikai munka. Már szeptember 13-án megalakult Szakái Lajos elnöklete alatt a 33 tagú megyei népszámlálási bizottság. A megyét 297 számlálókörzetre osztották, s már ekkor kijelölték a felülvizsgálókat. Majd időről időre feltűnik egy-egy rövidebb hír arról, hogy Szakái Lajos beszámolt a megyei népszámlálási bizottság eddig végzett előkészületi munkájáról. Szinte kivételes ez a precizitás, ha összevetjük ezt pl. a Szabolcs megyében tapasztalt hozzáállással, amely a Tiszavidék közleményeiből olvasható ki. 1870. január 3-án kezdték meg az összeírást a pedagógusok és a törvényszéki emberek, s január 8-án fejezték be, így pl. Füzesgyarmat esetében olvassuk a Békésben: „A népszámlálás városunkban és egész határában levő tanyákon, majorságokon január 3-án egyszerre kezdődvén meg, az illető ügynökök által mind a 8 csoportban bevégeztetett január 8-án.” — Január végén már közölte is az újság a legfontosabb adatokat. Eszerint a megyében száz évvel ezelőtt 212 741 lélek élt, a legnépesebb helységek sora pedig így alakult: Csabán 29 914, Békésen 22 985, Szarvason 22 862, Gyulán 18 043, Orosházán 15 317, Mezőberény- ben 10 703, Gyomán 9858, Endrő- dön 8951, Tótkomlóson 7755, Szeghalmon 7303 lakost írtak össze a népszámlálók. Dr. Virágh Ferenc A í ■ ff • _ rr» A lö" Cjttór stszuros cigaretta természetes dali 1 csomag ára 4.80 Ft lány izu
