Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-02 / 2. szám

197«. január 3. 7 Szombat Tudomány — Technika A gáztörvény után... Veszélyt jelző szag A gáz hasznos fűtőanyag, de nan veszélytelen. Gyullad, rob­ban. s — főként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elter­jedésével egyre jobban előtérbe kerül a biztonság, a balesetek megelőzése. A gáztörvény, amelyet nem­rég fogadott el az országgyűlés, kellő teret szentelt a biztonság- technikai problémáknak is: „... A gázvezetékbe^ a közterü­leteken levő elosztóvezetékekbe csak olyan szagosított földgázt szabad juttatni, amely az álta­lánosan használt fogyasztóbe­rendezésekben biztonságosan és gazdaságosan használható fel....” A szagosítóanyag jelzi az em­bernek, hogy környezetében megjelent az egyébként színte­len, szagtalan földgáz, és azon­nal cselekedni kell. Szigorú rendszabályok A földgáz szagosítását a kő- olajvezeték vállalat végzi, amely nemcsak megépíti, a távvezeté­ket, hanem gondoskodik a gáz távvezetéki szállításáról, a pro- bán-bután palackok töltéséről és értékesítéséről is. Igen szigorú szabályok írják elő, hogyan kell elvégezni a szagosítási művele­tet Vecsésen, ahonnan ellátják a budapesti fogyasztókat, alkal­munk volt meggyőződni erről. Láttuk a magas műszaki. szín­vonalon elkészített adagolót, amely óramű pontossággal mű­ködik, s — a vezetékrendszerbe, a gázmennyiségnek megfelelően — csepegteti az etilmerkaptán nevű szagosító anyagot. Ezer köbméter gázba 16—18 gramm etilmerkaptán kerül, ezt rögzí­tik a naplóba is. A következő állomáson, ahol ismét adagolnak szagosítóanyagokat, ugyancsali pontosan naplózzák a folyama­tot, sőt vissza is igazolják. A nagy fogyasztóknál pedig vizs­gálják a szag intenzitását. Ha valahol nem érzik a vészt jelző illatot, azonnal intézkednek. Előfordulhat, hogy a kellemet­len szagot nem érzi az ember, a gáz mégis jelen Van környeze­tében. Ez különösen szabadban történhet meg —, főként veze­téktörésnél. A nagy molekula, súlyú etilmerkaptánt ugyanis a föld kiszűri, a kis molekula­súlyú földgázt pedig átengedi. A szagosítónak ilyen, s hasonló negatív tulajdonságai tették szükségessé a kutatást, más anyag alkalmazását. Nem rongálja a berendezéseket Az etilmerkaptán nemcsak a biztonságosság oldaláról nézve nem a legtökéletesebb szagosító­anyag: meglehetősen gazdaság­talan is. Könnyen reakcióba lép a szolgáltató rendszer szerke­zeti anyagaival, tehát korrode- álja, rongálja a vezetékeket, a sokszor nagyon drága műszere­ket. Csökkenti valutánkat is, hiszen nyugati országból hozzuk be. Az új szagosítóanyag a tetrá- hidrotiofén (THT). amellyel ki akarják szorítani a merkaptánt. Sokkal több jó tulajdonsággal rendelkezik, mint elődje. Ke­vésbé oxidálja a fémes eleme­ket. Nem egyesül gyorsan a föld egyes alkotóelemeivel, tehát nem vész el könnyen, nem ron­gálja a berendezéseket. Kis mennyiségben is jól érezhető és egyáltalán nem mérgező. Ked­vező a fagyás és forráspontja is. S végül, de nem utolsói sorban, az sem elhanyagolható tény, hogy a THT itthon is elő­állítható. A THT használata kétségtele­nül jobban véd az alattomos ve­szélytől, mint a merkaptán. Ám, teljes biztonságról így sem lehet szó. A szakemberek szerint az, hogy a szagosítóanyag kifejti-e a várt hatást, több tényezőtől függ. így például még attól is, hogy milyen a levegő nedves­ségtartalma. vagy a kellemetlen körülmények közé került ember szaglóérzéke. Az ezer köbméter gázba tett 16—18 gramm szago­sító anyag azonban olyan erős szaghatást eredményez, amely — különösen zárt helyiségben — még a kevésbé jó szaglású embereket is figyelmezteti: cse­lekedni kell, ki kell nyitni az ablakpt, le kell zárni a csapot, azonnal hozzá kell Kezdeni a hiba kijavításához. Magyí r szabadalom A THT-t nem mi fedeztük fel, egyes nyugati országokban már használják. Nálunk, a fel­használó, a siófoki kőolajveze­ték vállalat megrendelésére, a veszprémi Nehézvegyipari Ku- taóintézet vizsgálta a THT-t, összehasonlítva azt a merkap- tánnaL Az anyag hazai, nagyüzemi előállításával a Péti Nitrogén- művek foglalkozik — magyar szabadalom alapján. A kísérle­tek még nem fejeződtek be tel­jesen, de máris nagy az érdek­lődés a THT iránt: csehszlovák és szovjet szakemberek kife­jezték. szeretnék a nálunk vá­sárolt tetrahidrotiofénnel sza- gosítand a gázt. Sz. N. Onr&kodlá iehe WM A teherautóépítésben világszerte két fő ten­dencia figyelhető meg: egyre növelik a gépkocsik méreteit (természetesen ezzel párhuzamosan a motorteljesítményt és a teherbíróképességet is), és különböző, főként a rakodás műveletét és­szerűsítő segédberendezésekkel látják el a gép­járműveket. A nyugatnémet Krupp gyár 26 ton­nás, háromtengelyű teherkocsi-típusát például iávvezérlésű önrakodó-szerkezettel hozzák forga­lomba. A segédberendezés hidraulikus „izmai” négyféle munkafolyamat elvégzésére alkalmasak. Az alsó munkahengerek a jármű kitámasztásáról, stabilizálásáról gondoskodnak. Az emelőbak gém­jéhez csatlakozó hengerek függőlegesen mozgat­ják a terhet, a bakot hátúiról támasztó hidrauli­ka pedig a rakomány vízszintes irányú mozgatá­sát, a platóra való ráhelyezését végzi. A markoló­szerkezet munkahengerei viszont megfelelő szo­rítást biztosítanak a rakodólapra helyezett vagy konténerbe rakott áru felemeléséhez. Mindezeket a műveleteket maga a gépkocsivezető irányítja a kezében tartott vezérlőszerkezet segítségével. Az önrakodó tehergépkocsi praktikus segéd- szerkezete teljesen száműzi a rakodásból az izom­erőt és munkaerömeglakarítást is eredményez. A népszámlálás „technikája” Az ENSZ ajánlása alapján a világ legtöbb országában az 1969. és 1970. esztendő forduló-' pontján népszámlálást tartanak. Nálunk ez gyakorlatilag úgy bo­nyolódik le, hogy 1970. január 2. és 14. között adatfelvétel cél­jából számlálóbiztosok keresik fel az ország valamennyi csatád, ját. A lakosság 75 százalékáról egyszerű, 25 százalékáról pedig részletes (ún. reprezentatív) adatfelvétel készül. Az előbbi kategóriába tartozóknak 37, a reprezentatív összeírásban sze­replőknek pedig 83 kérdésre kell majd választ adniuk. Talán mondanunk sem kell, hogy a most következő népszámlálás lesz a llgkorszerűbb, a legrész­letesebb eredményeket adó, mely a modem technika sok a négy közül, azt az űn. logikai ellenőrzés dönti el (pl. 12 éves gyermek nem lehet nős családi állapotú). Az adatfeldolgozás so­rán a logikai ellenőrzést a ma­tematikusok által most készíten­dő logikai program alapján szá­mítógép fogja végezni (ha pl. a lyukkártya adataiból az tűnik ki, hogy 13 éves, egyetemi vég­zettségű, orvos foglalkozású az adott személy, a komputer pil­lanatokon belül le fogja leplez-' ni, hogy az első adat hibás). A lyukkártyákra való adatfel­vitelre azért van szükség, mert csak ezek által lehet automati­kus kapcsolatot létesíteni a „mindentudó” számítógéppel. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal­Komputer-gépterem a Központi Statisztikai Hivatalban. nagyszerű vívmányát szolgálatá­ba állítja, többek között a szá­mítógépet is. Egyébként ez az első alkalom, hogy a nagyobb fokú gépesítésre hazánkban sor kerülhet, hiszen az elektronika és a számítógéptechnika maga is alig húszéves múltra tekinthet csak vissza. A számítógépeket előszeretet­tel nevezik „gondolkodó gépek”- nek, pedig hát ember nélkül mit sem érne a gép, hiszen a kom­puter az ember által program formájában betáplált gondola­tokat hajtja végre — szédületes sebességgel. Ennek alapján a népszámlálás munkája sem gépesíthető korlátlan mérték­ben, a komputerek kézzelfogha­tó hasznát inkább az adatfeldol­gozás jelentős meggyorsításában, az értékelési variációk sokféle­ségében fogjuk látni (1960-ban a népszámlálás adatainak értéke­lését kétezer ember végezte, most 600 szakember közreműkö­désére lesz szükség a minden eddiginél részletesebb elemzések elkészítéséhez). Január 2. és 14. között 41 ezer számlálóbiztos kopogtat be ne­hány millió családi otthonba. Ar ő feladatuk az, hogy gondosan feljegyezzék a számlálólapokra a kérdésekre adott válaszokat A lapok jobb szélén minden válaszhoz egy-egy kis kocka tar­tozik, amelyekbe az un. kódolá­si munka során — előre megha­tározott kódtáblazat szerint számokat írnak be. Az így elké­szített számlálólapok kódjait Ké­sőbb lyukkártyákra „ültetne at (ezt a munkát teljes egészeben Szolnokon fogják végezni, mint­egy 200 női munkaerő bevoná­sával). A lyukasztógépekről a kontrollgépekre kerül a kártya, ahol a gép kezelője még egyszer ugyanolyan sorrendben leüti a számokat, mint a lyukasztógép kezelője (ezt a kontroli-mód­szert azon az elven vezették be, hogy kicsi a valószínűsége an­nak, hogy ketten < kövessék el ugyanazt a hibát). Ha a kontroll során minden leütés „lyukba ta­lál”, nincs semmi hiba, ha vi­szont eltérés mutatkozik, meg kell vizsgálni annak -okát. Té­vedhetett a számlálóbiztos, a » ívukasztó- és a kont- «KhMriMPnfcn. Haar óvójuk a ban két angol gyártmányú szá­mi tógép áll a népszámlálási adatfeldolgozás rendelkezésére. Az egyik — az ICT—1904 típusú — már néhány év óta megvan, a másikat viszont — az ICL— 1904-et — kifejezetten a nép- számlálás céljaira vásárolták és helyezték üzembe. Ez utóbbi jel­lemzésére egyelőre csak annyit, hogy másodpercenként 540 ezer összeadási művelet elvégzésére képes. A lyukkártyák következő állo­mása a számítógép kártyaolvasó egysége. A sok százezer kártya mindegyike előbb-utóbb bekerül Mágnesszalagos adattároló kö­zelről. ebbe a gépbe, ugyanis minden egyes adatot „átvisznek’’ mág­nesszalagra vagy mágneslemez­re, a komputer számára a leg­megfelelőbb adattároló anyagra. A kártyaolvasó egységek per­cenként 900—1500 kártya ada­tait''„tapogatják le”, alakítják át elektromos jelekké és „helyezik el” a mágnesszalagokon, mág­neslemezeken (egy kártya max. 80 jelet tartalmazhat, tehát egy- egy kártyaleolvasó 72 000— 120 000 jel/pete sebességgel dol­gozik). A kártyaolvasó gépeknek mintegy 15 millió tételt kell le­olvasniuk és elraktározniuk a nétezámlálás kapcsán. ? r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom