Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-02 / 2. szám

197t. január 3. 5 Saombaí Göröngyös ünnepi vásár NEM IS olyan régen izgalmas tanulmányt olvastam a vásár­lókról. A cikk szerzője rámuta­tott arra, hogy a korszerű üzlet­ben milyen alapon sorolják kü­lönböző típusokba a vevőket. A kereskedelem dolgozódnak ábécé­jeként említette a lélektan szük­ségességét A vevő lélektanának ismeretében talán még eredmé­nyesebben élhetnek hivatásuknak a pult mögött — hangoztatta. A felsorolt típuscsoportokat kettő­vel szeretném kiegészíteni a ve­vő szemszögéből. A pult másik oldalának egy-egy darabkáját szeretném felvillantani az ünne­pek előtti vásárlási hajrában ta­pasztalt észrevételekkel. Lakókörnyezetemben több élel­miszeripari és vendéglátóipart egység van. Eddig lényegében mindegyikben szívesen vásárol­tam. Az új ABC-t a tisztaságáért, az árutól roskadozó polcokért, a nagy választékért hamar meg­kedveltem. A Bartók Béla úti fűszer-csemege, bár ez egyáltalán nem mondható csemegének, de a benne nyüzsgő asszony- és lány­had kedvessége olyan hatást tesz a környékre, hogy az ember vá­sárlási részvételből is be-betér. A Sarokház-presszó kedves szín­foltja az első kerületnek. Es folytathatnám tovább az üzleteik felsorolását. Különösebb panasza eddig senkinek sem lehetett ezek működésével kapcsolatban, hiszen a lehetőségekhez képest valójá­ban csak a legfelsőbb fokon be­szélhettünk az itt foglalkoztatott kereskedők munkájáról, EZEKET a gondolatokat azért írtam előre, nehogy bárki is azzal vádoljon, hogy a megítélésben a látszatból vonok le bizonyos kö­vetkeztetéseket Szó sincs erről. A két kereskedőtípust pénztár­cám meg vágására ténylegesen ki­bontakozott hajlam alapján állí­tottam fél. De lássuk a tényeket, Színhely valamelyik üzlet A be­vásárlókosárban 25 dekás csoma­golású extra kávé. A pénztáros rátekint a csomagra. Messziről leolvassa a tasakra nyomott 2— 2,5 centi magas 57,50-et Szaporán gépbe pötyögi s ezzel szemben leteszek 44,50-et. — Még 13 forintot kérek —■ szóL j — Bocsánat, nem tudtam, hogy rendezték a kávé eladási árát. — Ezt évék óta ennyiért adjuk — válaszolt rövid kimértséggel. Be kár. Vajon hány vevőt ká­rosíthattak meg csomagonként 13 forinttal, hiszen a csomag záró­címkéjén ott áll, alig fél centi magas kézi nyomtatással: fogyasz­tási ára 44,50, — villan át rajtam, majd a zárócímkére mutatok. — Csakugyan — csuklik él a hangja s benne, mintha egy vi­lág dőlt volna össze. — Bocsánat, csak nem tetszik feltételezni ró­lam? — Nem feltételezik semmi, hi­szen nagy a rumli... a ilyenkor Dr. Mészöly Gyula Kossá th-díjas kutató előadása a paradicsoinlermesztésről A Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti szakosztálya ás a Békéscsabai Konzervgyár közös rendezésében paradicsom­termesztési megbeszélést tartanaik január 7-én délelőtt a Békéscsa­bai Konzervgyárban. A rendező szervek dr. Mészöly Gyula Kos- suth-díjast, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, világhírű paradicsomnemesí tőn­ket kérték fel vitaindító előadás­ra. Ekkor értékelik majd az 1969- es év paradicsomtermesztésének tapasztalatait és a hozamok nö­velésére 1970-ben teendő üzemi feladatokat. neki támaszkodott a korlátnak, nem kell tartania attól, hogy _ nagyokat szippantott, szép, ke- megrázó szavakkal ecsetelem rek füstkarikákat fújt a levegő- majd az élet szépségest, sem at- ke tói, hogy birkózni kezdek magá­Megint hallgattak egy darabig, val, hogy leráncigáljam onnan. — Elnézést a kíváncsiskodó- Mindezen túlmenően van. még sért — törte meg végül is a csendet a nő. — Elárulná, hogy mit csinál itt tulajdonképpen? A kis kopaszt, nyakában a zsi_ nórral, elfutotta a pulykaméreg. — Napozom. Nem látja? — Éjszaka? egy fő-fő indokom, erre részlete­sebben szeretnék kitérni, ugyan­is... — Kuss! — kiáltott fel dühö­sen az öngyilkosjelölt. — Ha ennyi oka van rá, hogy ne avat­kozzék bele a dolgomba, akkor mit keres itt még mindig?! Mi­— Igen, ez a hobbym.Holdvi- nek ^ a hosszú litánia?! Azt hi. szí, öröm nekem hallgatni a maga fecsegését? Azt hiszi, ké­nyelmes ülés esik ezen a kes­keny korláton? A hideg vason? Talán már fel is fáztam! Miért nem megy a pokolba? Kíváncsi a sztorimra, hogy holnap elme­sélhesse a barátnőinek a presz­3 ágnál napozom. És a legszíve­sebben — egyedül, Most már mindent tud, a cigarettája is ég, gondolom, elsöpörhetne in­nen a kocsijával... A nő megrázta a fejét, szél­futta frizurájának ez a mozdu­lat már nem árthatott. Elsöpörhetnék, de nem söp- szóban, két fekete között? Vagy rök el. Ne értsen félre, ne ve­gye tolakodásnak a magatartá­somat. Nem akarom lebeszélni öngyilkossági szándékáról. Ez, végeredményben — magánügy. Mindig óvakodtam attól, hogy mások intim dolgaiba beleüssem az orromat. Maga felnőtt ember, biztosan alaposan megfontolt, meggondolt mindent, mielőtt így . , , , „ határozott. Azt hiszem, ezt Fe- tényleg érdekel, de nem azért, renc Jóska mondta, mielőtt meg- hogy a barátnőimnek csevegjek üzente volna az első világhábo- róla. hanem sokkal fontosabb gg szempontból. Szadista bestia A korláton a másiknak leesett sem vagyok, higgye eL He té­az álla. ved, amikor azt hiszi, hogy a — Mi ez’ Éjjel, a hídon kis- gorombaságai miatt most meg- előadást tart nekem a század- sértődöm és magára hagyom. pedig egyszerűen egy szadista bestia, aki élvezetet talál abban, hogy bosszantson, felidegesítsen egy embert, akit már semmi sem köt az élethez? — Téved, kérem — rázta meg a fejét a nő és leverte a hamut a cigarettájáróL — Háromszoro­san is téved. A Sztorija ugyan elő történelméből?! — És — folytatta zavartala­nul a szőke nő — valószínűleg fizikai erőm sincs annyi, hogy megakadályozzam terve végre­hajtásában. Összegezve tehát, Nem, nem megyek éL addig, amíg el nem mondom magának azt, amit akarok mondani. A korláton ülő az égre r.ézett, felsóhajtott. (Folytatjuk) bszony nagyon nehéz a kereske­dőnek jól számolnia. A LAKÁSBAN fellelhető ösz- szes üveget táskába pakoltam. A sörösért 2 forintot, a hosszú nya­kúért 2,50-et, az apróbb fehér üvegért pedig a címkén feltünte­tett betétdíjait számoltam, össze sen 33 forintot. Milyen jó — só­hajtottam —, ennyivel kevesebb pénzit költők vásárlásra. Amikor átvették a göngyöleget, kezembe nyomtak három papírszeletkét, összesen 27 forint volt ráírva. Az üzlet tömve volt, a szardíniás doboz ehhez képest táncpalotának tűnt. Nem reklamáltam. Olyan érzésem volt, lehét, hogy téved­tem. A pénztárnál gépbe vertek 83,40-et, ennyiért vásároltam, majd a pénztáros gyors fejszámo­lása után 66,40 forintot kért — Jól tetszett számolni? — Jól — mosolyog szőkén, ha­miskásan. — Szerintem csak 50,40-et kel­lene fizetnerp, Kitépi a gépből a blokkot és a végösszeg alá ír 17 forintot le­vonás céljábóL — Ez pedig csak 66,40. — De csak akkor annyi, ha 27 helyett 17 forintot von le. — Jaj tényleg, elfelejtettem egy 10 forintost.. Bocsánat! — Es a már ismert szöveg. ODAHAZA elpanaszoltam mindkét esetet Azt a választ kaptam, ne menjek oda vásárolni, ahol úgy érzem becsaptak vagy be akartak csapni. Ilyen előzmé­nyek után mentem a harmadik üzletbe. Palackozott bort vásá­roltam. Egyik ismerősöm említet­te, hogy a Nagyrédei lánykát ki­tűnő bornak tartja. Ezt vettem. Az ünnepi vacsora közben csak kóstolónak öntöttem néhány kortyra valót Fanyar, Kövidinka ízű volt. Ezzel felálltam az asztal­tól és visszavittem a bort A ke­reskedő tisztázni próbálta magát — Kérem, azonnal bontok egy másik üveget és megízleljük, megnézzük mi az igazság. — A borospolcon matatott holott egy őrt ginál csomagolású ott állt a szeme előtt — Ezt kérem felbontani! — mutatok kellő határozottsággal az üvegre. Pattan a dugó s a valódi Nagyrédei bor sajátos aranysár­ga színével szikrát vet a tisztára törölt pohárban. — Legyen a vendégem, kóstol­ja meg ezt is és az is — kez­deményezem, — Hát ez csakugyan nem az, ami ez — tette le a poharat a kóstoló után. — Legyen szíves számolni. —- Nem kell fizetnie, kicseré­lem. EDDIG a történeti sor s a pult mögötti két típusú kereskedő, a hivatásának élő és a vevőt ba­leknek néző körvonalai így raj­zolódtak ki mind határozottabb kontúrokkal. Hát ilyen göröngyös volt a x én ünnepi vásárom. Nem tudom, mások is ilyen eredmény- nyel vásároltak be? Dupsi Károly Nincs hiány sóban Békéscsabán elterjedt az a hie­delem. hogy a kereskedelem nem tud kielégítő mennyiségű sót biz­tosítani. Felhívtuk a Szolnok, Bé­kés megyei Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóját, Jankulár Istvánt, akinek tájékoztatása szerint asz­tali és párolt sóban valóban hiány mutatkozik pillanatnyilag, de konyhasóból minden szükség­letet ki tud elégíteni a nagyke­reskedelmi vállalat, amennyiben a kiskereskedelem rendel. Arról is beszámolt, hogy pénteken egy va­gon finomsó érkezett. Nincs influenzajárvány megyénkben Az új év első munkanapján te­lefonon kértünk tájékoztatást az influenzás megbetegedésekről me­gyénk közegészségügyi járvány­ügyi állomásától. Dr. Lázár Ist­ván járványügyi főorvos elmond­ta, hogy pillanatnyilag nincs influenzajárvány megyénkben. A KÖJÁL azonban felkészült. A já­rásokban megszervezték az influ- i enza-figyelőszolgálatot. Jövő hét ] hétfőjétől naponta adnak jelen- | test a járási KÖJÁL-ok a megyé­nek. A kórházakban is felkészül­tek. Osztályokat jelölték ki, ame­lyekben az A 2-es vírusos bete­geket elhelyezik. A főorvos azt is elmen <->tta, hogy a figyelőszolgá­latot nehezíti, hogy a megyének nincs ví ruslabora töri urna. Így a ' figyelőszolgálat, gyanús esetek­ben, a szegedi KÖJÁL-hoz küldi el az anyagot, laboratóriumi vizs­gálatra. i Filmek januártól A békéscsabai mozik első ne­gyedévi programja ismét színes, változatos. Januárban láthatjuk a Cannes-i filmfesztivál díjnyer­tes filmjét, a „Ha ...” című angol művészfilmet. Magyar szatíra az „Egy őrült éjszaka”, a milleneum korát irlézá a „Szeressétek Odor Emíliát”. A februári program kiemelke­dő filmje: Orosháza és Gyula után Békéscsabán is bemutatják a Sirokkót, Jancsó Miklós új film- jét. Izgalmas alkotásnak ígérke­zik A hullaégető című cseh­szlovák új hullámos film. A Kezdő márciusig katonakoromban c. szovjet film az Így jöttem-hez hasonló hangu­latú alkotás. Érdekesnek ígérke­zik A bábú című lengyel film is. Két magyar és két olasz víg­játék kerül még a nézők elé. Március hónap jelentős bemu­tatói: az Utazás a koponyám kö­rül Karinthy írásait idézi, a Va­dászjelenei) ’ Alsó-Bajorország- han, pedig a nyugatnémet új hul­lám legjelentősebb alkotása. Em­lítésre méltó még a Szembesítés, Dobozy Imre Nemzeti Színházban bemutatott drámájának filmvál­tozata. ^fOOOOQOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Pásztorok iskolája Nem egyszerű dolog birkanyá- i jat terelni a hegyekben. Az ehhez : szükséges tur^s és tapasztalat nemzedékről nemzedékre száll. Éppen ezért' tisztelt annyira a pásztorkodás Kirgiziában, ahol a lakosság főfoglalkozása a juhte­nyésztés. Egyre nagyobb jelentő­séget kap a köztársaságban a tu­dományos állattenyésztés, amely nagyobb termelékenységet bizto­sít a mezőgazdaság ezen ágának. A pásztorok képzésére iskolák is nyíltak. Közöttük vezető helyet foglal el az Osszkij-terület Bazar- Ku rgan - helységében működő szakmai-technikai iskola. Öt év alatt több száz pásztor és állat­orvos végzett itt Az iskolába olyan fiatalok ke­rülhetnek, akik már befejezték középiskolai tanulmányikat, s készséggel rendelkeznek az álla­tokkal történő foglalkozáshoz. A jövő juhászai a különböző segéd- és szemléltetőeszközökkel bősége­sen felszerelt osztályokban és la­boratóriumokban sajátítják el a juhtenyésztés, állategészségtan, növénytan és más tárgyak elmé­leti anyagát. Az üzemi műhelyek­ben gépekkel is ismerkednek. Idejük egy részét közvetlenül a hegyi legelőkön töltik, ahol gya­korlati tudást szerezhetnek, meg­tanulnak birkát nyírni, nyápt te­relni. Az oktatás ideje alatt a résztvevők teljes ellátásban része­sülnek, ingyenes az étkezésük, a kollégium, a munkaruha. A pász­toroknak magas a fizetésük, a ha­vi 400 rubelt is elérheti. Tanuló pásztorok egy csoportja az Osszkij terület Komszomol- kolbozán^. magashegyvidéki legelőjén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom