Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-08 / 284 szám
1969. december 7. 4 Vasárnap Romániába utazik a Jókai Színház Negyedórás interjú Misziay István igazgatóval Az aradi színház, ahol kedden este a csabai mm eszek először játsszák Ralfai Sarolta Diplomások című drámáját. A több szerepekben: Szoboszlai Sándor, Korompai Vali, Tolnai Miklós, Szentirmay Éva. A rendező Máté Lajos. Távirat Aradra plakát-ügyben, utazás Budapestre, utazás vissza, fényképezés a színpadon, a 70 tagú turnétársulat sokszor het- venféle problémája között 15 perc jut az interjúra. Ez a tizenöt perc a viszonylagos nyugalom ideje Misziay Istvánnak, a. Jókai Színház igazgatójának. Szerintem gondolatban már végigcsinálta az egész utat és most, közvetlenül az indulás előtt már a végső kontrollt intézi. Viszont ez is lényeges, az utolsó kelléknek is a helyén kell lennie és az is fontos, hogy a társulat kitűnő hangulatban induljon Romániába. * * * Hogyan jött létre ez a turné és mikor kezdődik? — A két állam közötti kulturális csereegyezmény alapján látogatunk ki Romániába, ahol december 8-tól 15-ig vendégszerep- lünk Aradon, Pécskán és Iratokintsék. Békéscsabai szereplésük mellett szóba jön még Gyula, Battonya vagy Kétegyháza. Különben azt hiszem, az csak természetes, hogy tovább kívánjuk bővíteni a két színház kapcsolatát, rendező- és tervezőcserékre is gondolunk. A vendégjátékot nagyon jelentős kezdeményezésnek tartjuk, mely a két nép barátságának további erősítését ki- ; tűnőén szolgálja. A turnéhoz sok sikert kívánunk a Jókai Színház művészeinek és minden tagjának. Kérem,«tolmácsolja a Népúsjág olvasóinak üdvözletét. — Köszönöm. Remélem, a siker nem marad el. * * * A 15 perc gyorsan múlt el. Cseng a telefon, az igazgató intézkedik, tárgyal. S ez így megy késő éjszakáig. Sass Ervin ismert emberekkel találkoztak Nagyon kedves és a felnőtteknek szívderítő látvány volt a békéscsabai VI-os számú általános iskola Lenin kisdobos rajának foglalkozása. A pajtások mindent maguk szerveztek. vezettek le és irányítottak. Kölönösen kitűnt ebben Belicza Márta kisdobos, aki ügyesen irányította a műsort, s az egész foglalkozást. Nagy élmény volt a harmadik osztályos tanulóknak, kisdobosoknak, hogy rajfoglalkozásukon olyan emberekkel találkozhattak, mint Gyepes Barnabás, a sportvonalon ismert motorversenyző, aki nemegyszer volt már országos versenyek győztese, Bánszki György, az MHSZ kiváló ejtőernyőse és Felföldi Péter, a tégla- és cserépipari vállalat többszörös szocialista brigádjának vezetője, akit a pajtások régi ismerősként üdvözöltek. A vendégek szórakoztatására kedves műsort állítottak össze dallal, versekkel tarkítva. Ezután beszélgetést folytattak velük, illetve kérdéseket intéztek hozzájuk, akik örömmel válaszoltak. A pajtások megismerhették a szocialista brigádok munkáját, a motorversenyzés és az ejtőernyős sport szépségeit. Felejthetetlen élmény volt ez a találkozás vendégeknek és kisdobosoknak egyaránt. A találkozó záróakkordjaként a szülői munkaközösség uzsonnával kedveskedett a részvevőknek. Aranylakodalom Nevezetes évfordulót ünnepel ma Békésen a Kinizsi sor 1. szám alatt Pocsai Gábor és felesége. Ötven évvel ezelőtt kötöttek házasságot s a muronyi Lenin Tsz tagját ma köszöntik hozzátartozói a kedves évforduló alkalmából. E családi ünnephez mi is gratulálunk és további jó egészséget kívánunk. son. Nagy dolog számunkra, hogy mi vagyunk az első vidéki színház, amely Romániába utazik. Szeretnénk színházkultúránkat méltóképpen reprezentálni. Raf- fai Sarolta Diplomások című drámáját és Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát mutatjuk be. Mi lesz a részletes program? — December 8-án este indulunk a Wiener Walzerrel. Másnap, kedden lesz a Diplomások aradi bemutatója, szerdán Pécskán, a román művelődési házban szintén a Diplomások kerül színre. Csütörtökön az aradi színház művészeivel együtt Dévára és Vajdahunyadra utazik a társulat, pénteken Aradon lesz az újabb előadás, Móricz Zsigmond vígjátéka. A Muzsikaszót ezután szombaton Iratoson, vasárnap pedig újra Aradon játsszuk. Hétfőn hajnalban az Orient-expresszel érkezünk haza, Békéscsabára. A csereegyezmény nyilván azt jelenti, hogy az aradi színház társulata hamarosan Magyarországon vendégszerepei. Mikor láthatjuk őket? — Az aradiak vendégszereplése pnájus 5-én kezdődik Békéscsabán. A színház vezetői romániai turnénk befejeztével velünk együtt jönnek Békéscsabára, hogy az előadások helyét megteIsmeretlen középkori falu nyomaira akadtak a csókási úttörők A lap hasábjain nemrégiben már beszámoltunk arról, hogy a mai Békéssámson határát 7—800 évvel ezelőtt apró falvak népesítették be. Ezeket a török és a tatár pusztította el, s nyomaikat ma már csak a szántóföldek felszínén található települési maradványok őrzik. Végtelenül fontos az ilyen elpusztult községek felkutatása, mert alig ismerjük a középkori jobbágyfalvak népeinek min. dennapi életét. Éppen ezért érdemel említést, hogy néhány nappal ezelőtt Békéssámson határában egy eddig ismeretlen középkori falu helyére akadtak a csókása iskola úttörőn Szita Béla tanár lelkes vezetésével Turda Imre, Balázs István, Kiss Antal, Köteles Imre, Cseh Erzsébet az elöregedett tanyák padlásán kallódó néprajzi tárgyakat gyűjtik az orosházi múzeum részére, míg Turda Imre és Balázs Mária — az osztály kis „történészei” — a szántáskor előkerülő régészeti emlékeket is figyelemmel kísérik. Így akadtak rá az említett középkori falu helyére, amely a csókási iskolától körülbelül egy kilométerre, északnyugatra kanyargó Szárazér két partján, Barla István és Turda Sándor 538. s®. tanyája környékén terül el. Ezen a területen a föld felszíne tele van állatcsontokkal, XV— XVI. századi cserépedények töredékeivel. Előfordul itt néhány átfúrt peremű, cserépbe grá cs- tö- redék is, ami arra vall, hogy a falu az Árpádok korában már fennállott. Temploma — felszínen heverő tégladarabok tanúsága szerint a Szárazér nyugati partja közelében emelkedő földháton épült. Középkori szokás szerint temető vette körül, amely, nek sírjait gyakran megbolygatja az Sz—100-as ekéje. így került elő az a három koponya is, ami most az iskola kémiai szertárában látható. írott emlék — tudomásunk szerint — nem őrizte meg az egykori helység nevét. Pusztulása azonban a török hódoltság következménye lehet, s azután nem is épült újra. Nagy időkről, viharos századokról regélnek a hajdani falu te. rületérői begyűjtött edénycserepek. Mindezt a csókási úttörőknek köszönhetjük, akiknek lelkes tevékenysége révén újabb adatokkal gazdagodott Békéssámson középkori településtörténete. Ifj. Olasz Ernő i Szakemberek tanulmányúton 0 Több a sertés mint az ember Az eddigiek során néhány gazdaság példáján elsősorban a termelés irányát, a termelés szerkezeti összetételét bizonyos technikai feltételek jelenlétét és — munkatermelékenység kérdését érintettük. Most a látottak alapján, és a kapott információs anyag birtokában újabb érdekességeket ismertetünk. Dánia exporjának 53—55 százalékát a mezőgazdaság szolgáltatja. Ezen belül kb. 85—90 százalékos nagyságrendben a különböző állattartásból eredő termékek kivitele szerepel. Szinte hihetetlen, hogy a világ vaj- és húsexportjának ez a kis ország adja a megközelítően 20 százalékát. Az ország állatsűrűsége rendkívül nagy. A dánok azt szokták mondani tréfásan, hogy náluk több a disznó, mint az ember, és ez valóban így is van, Minden hektár szántóföldre 2 db sertés és megközelítően 1,1 db szarvasmarha jut Ez a nagy állatállomány igen jól termel. Dániában az egy lakosra jutó tejtermelés 1150—1200 kg, a hústermelés pedig 160—170 kg. Az intenzív állattartás a növénytermelés szerkezetét teljesen meghatározza. Annak ellenére, hogy a szántóföld 88—90 százaléka a takarmánytermelést szolgálja, az ország jelentős takarmányimportra szorul. Az állati produktumnak nagyarányú exportja és az, hogy ez az export csak jelentős behozatalok után valósulhat meg. parancsolóan előírja a minőségi követelmények minden körülmények között történő betartását. De a versenyképesség fenntartása csak nagyfokú termelékenység mellett lehetséges. Általában minden meglátogatott üzemre a jól szervezett és jól gépesített munkavégzés a jellemző, de jellemző ugyanakkor az is, hogy a gazda is és a családja is igen megfeszí. tett erővel kénytelen dolgozni. Az exporttevékenység sikerét a minőségi mutatók, biztosításán és a jó termelékenységen túl az áruk kikészítése és a csomagolás ízléses, korszerű megoldása is segíti. Tanulságos dolog, hogy a dán mezőgazdaság igen okosan és igen gyorsan reagál az új piaci igényekre. Jó példa erre, hogy egészen gyorsan meghonosították és elterjesztették a nyerctenyésztést, amelyből ma már igen jelentős exportbevétellel rendelkeznek. A dán állattenyésztés kimagasló szerepének és eredményességének elsődleges magyaázata a nagyszerű tenyésztői munka. Ennek segítségével mindenkor a leggazdaságosabban termelő és jó minőségi mutatókat produkáló állatokat adnák a tenyésztőknek. A másik magyarázat az igen gondos takarmányozás, melyet a stabil termelés előfeltételének tekintenek. Igen nagy gondot fordítanak egyrészt arra, hogy az állatok takarmányigényét minél tökéletesebben kielégítsék, másrészt pedig arra, hogy ez az adott receptú- rák szerint történjék. Ennek az utóbbi szempontnak főleg a minőségi mutatók tekintetében van szerepe, mert pl. a sertések esetében bizonyos súlyhatárig etetett takarmánykészítmény, mely tekintélyes halliszt-tömeget tartalmaz, a megszabott súlyhatáron felül nem etethető, jóllehet, a fejlődéshez szükséges anyagokat tartalmazza, de rontaná a hús minőségét. Ismét másik magyarázat a dán sertéstenyésztés bizonyos fokú monopolhelyzete. Ezt azáltal érték et és biztosítják, hogy a dán kormány tiltja az élő sertés-exportot. Igaz, korábban történtek már ilyen kiszállítások Svédország, Anglia és Hollandia felé, de ezek még nem döntötték meg a dánok e területen meglevő hegemóniáját, (Jelenleg új konkurrencia jelent meg a piacokon, a lengyel bacon sertés.) A magyaiázatok között végül meg kell említenem, bár hatását tekintve kevésbé sem tartozik az utolsó helyre a? a tény, hogy a dán mezőgazdaság mindkét világháború során, még a második világháború idején is, viszonylag igen kedvező helyzetben volt és a világháborút követő konjunktúra idején értékes beruházásokhoz tudott hozzájutni. A földterületeik tapasztalt és bemutatott koncentrálódási folyamata mellett a specializál ás is jellemzi a dán mezőgazdaságot. A bemutatott példák azt igazolják, hogy azok az üzemek, amelyek kertészkednek, nemigen tartanak állatokat. A szarvasmarhatartó gazdaságok esetében háttérbe szorulnak a sertéseik, sőt némely üzemek a sertéságazaton beiül is inkább tenyésztéssel, mások pedig kimondottan csak hizlalással foglalkoznak. EL tői a folyamattól a modem technika és az igen erős termelési verseny nem engedi meg számukra az eltérést. • Molnár József (Folytatjuk) l
