Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-08 / 284 szám
I960, december 7. Vasárnap Száz nap óla egyfolytában A havazástól egyszeriben fehér lepel borul a tájra. A Mezőhegyes! Cukorgyár is olyan lesz, mintha porcukorral szórták volna be. Hideg északi szél fúj, amely elől, aki csak teheti védett helyre húzódik. De a gyár udvarán ilyenkor is mozgalmas az élet. A vagonokban és gépkocsikon éjjel-nappal érkező cukorrépa kirakása és a jó étvágyú termelővonal táplálása egy percre sem szünetelhet. Igaz, a szabadban csalt kevés embert lehet látni. A munka neheze a gépekre hárul. A hatalmas feldolgozó üzemből kiáradó zúgás olyan egyenletes, mint a kampány kezdetén volt. Pedig azóta több mint három hónap telt el, s a gépek közben egy percre sem állták le. És mintha nem is fáradtak volna ki. Ez igazolja, hogy a felkészülés sikeres volt. A karbantartók jól dolgoztak. Hogy közülük is kik tettek a legtöbbet, azt nehéz lenne megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy Túri Ferenc főmérnök, aki az idén kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt, ismét becsülettel eleget tett a kötelességének. Haraszti Gyula igazgató az elsők közé sorolja még Lehóczki Márton lakatos aranykoszorús szocialista brigádját, amely a rekonstrukciós munkában remekelt. Kinyó János lakatos, brigádja a centrifuga gépek átalakításában szerzett érdemeket. Perneki István brigádvezető számos ötletes újítással tűnt ki, míg Bihari László gépészmérnök kiválóan oldotta meg a rábízott tervezési feladatokat. Mindenki munkája szerint Most a termelésben mintegy XO -en dolgoznak kulcshelyen, akik a legtöbbet tehetik a kampány sikeréért. — És teszik is — állapítja meg Otrok Mihály, a terv- és munkaügyi osztály vezetője, amikor erről beszélgetünk. Ebben pedig anyagilag is ércekéi té tette őket a gyár. Ha túlteljesítik a normát, prémiumban részesülnek. Persze a cukor kifogástalan minősége is követelmény. Eddig 118 százalékos volt á teljesítmény, melynek alapján sokan kapták meg a fizetésük 20—30, sőt 40 százalékát is, prémiumként. A gazdasági eredmény szempontjából kedvezőtlen, hogy a .répa cukortartalma mindössze 15,45 százalékos, ami gyengébb, mint más években volt. Szűcs Sándor főkönyvelő óvatosan fogalmaz: — Ezt némileg pótoljuk azzal, hogy a tavalyi 263 vagon helyett az idén 276 vagon cukorrépát dolgozunk fel naponta. A dolgozók szorgalma, törekvése tehát érleli a gyümölcsét. Sikeres munkájuk eredménye majd a nyereségrészesedésben is megmutatkozik. Kik azok az emberek, akik ebben a nagy munkában részt vesznek ? Elsőként is a törzsgárdát kell megemlítenünk. Tagjai között jócskán vannak, akik 2—3 évtizede kerültek a gyárba és el sem tudnának már szakadni innen. Nem ritka, hogy az apát követi a fia. Sok fiatal találta meg itt a boldogulását, s generációk egymás után olvadnak be a törzsgárdába. Az utóbbi években nagyrészt megszűnt a nehéz fizikai munka és lehetőség nyílt arra, hogy mind több asszony és lány dolgozhasson. Miért van mégis munkaerő- hiány a gyárban? A dolgozók csaknem 60 százaléka vidékről jár be. Mivel pedig manapság az ipari és a mezőgazdasági üzemekbe hívják az embereket, ha tehetik inkább a falujukban helyezkednek el, ami teljesen érthető. Egyébként a cukorgyár nem fizet rosszul. Ami pedig ugyancsak nem mellékes: jó a közhangulat. Néhány dolgozótól meg is kérdezem, hogy mivel tudnák ezt megmagyarázni. A válaszuk ennyi: — Nálunk nem tesznek senkivel kivételt. Mindenkit a munkája szerint ítélnek meg. A vezetők szeretik az őszinte szót és nem sértődnek meg érte. Ha pedig valami gondjuk, bajuk támad a dolgozóknak, nem hagyják őket cserben. Megbecsülik az embereket Így ítéli meg a helyzetet Ko- tormán Imre előmunkás is, aki a diffúzió-állomáson 6 férfi és 3 nő munkáját irányítja. Huszonhárom éve dolgozik ezen az állomáson, vagyis, amióta hazajött a hadifogságból. Közben megnőttek a gyermekei, s az Imre fia is eljött a gyárba hegesztőnek. Egyikük sem kívánkozik más munkahelyre. Igaz, a kampány igénybe veszi az embert, de az apa a múlt hónapban 3500 forintot vitt haza. Derűsen mondja: — Ennyi pénz azért mégiscsak kárpótlás a fáradtságért. Tavasszal és nyáron aztán már minden szombat szabad. Jut ideje a pihenésre. Perneki István, az egyik bronzkoszorús szocialista brigád vezetője. Újításaival szerzett magának hírnevet. Neki ugyan ilyen szándéka egyáltalán nem volt. Ö egyszerűen csak a saját kedvtelésére megpróbált változtatni ezen te, azon is. Gondolkozott: hogyan lehetne valamit josbban megcsinálni? Aztán mind nehezebb feladatokat oldott meg. Most például a közép- termék-centrifugához vezérlő automatát készített. Volt ugyan egy külföldi, de az elromlott. Alkatrészeket nem lehet kapni hozzá. És amíg a külföldi automata ára 160 ezer forint, az övé 30 ezerbe sem kerül. Ráadásul jobban is megfelel. — Hány újítása volt eddig? — kérdezem. Nem könnyű pontosan kiszámítania, mert valahol a 25—30- nál tart. Ennyit elfogadtak. Amikor pedig a zajos gépek közül behúzódunk az egyik irodába, hogy ott folytassuk a beszélgetést, néhány perc múlva Vízhányó Rózsi, a főmérnök titkárnője tálcán feketét hoz. Kínál bennünket. — A vendégnek és az újítónak — kedveskedik és az újságírónak szán még egy mondatot: — Rá büszke az egész üzem. Azt hiszem joggal. Perneki István 24 éve a gyár A % idei gyümölcstermés mérlege A felvásárló es értékesítő szervek elkészítették az idei gyümölcstermés előzetes mérlegét: a nyári- és a téliálma-termés a kedvező időjárás hatására 600—620 ezer tonna. Ebből a termelők a tavalyi rekordhoz hasonló mennyiséget adnak át a felvásárlóknak. A téli körtéből az árualap az elmúlt évinek több mint másfélszerese. Az eddigi őszi belföldi fogyasztás 15—20 százalékkal nagyobb a tavalyinál és az árak hozzávetőleg 20—30 százalékkal alacsonyabbak. A csemege- és az étkezési szőlő forgalmát a nyár végi hetek csapadékos időjárása kedvezőtlenül befolyásolta. dolgozója. Véleménye szerint, ha valahol annyira megbecsülik az embereket, mint itt, akkor erkölcsi kötelességük, hogy va Lamivel viszonozzák is. Vonatkoztatja pedig elsősorban önmagára. Tudják, hogy miről van szó Bihari László gépészmérnök, a tervezőrészleg vezetője. Fiatal ember, alig 4 éve került ki az egyetemről. Munkakörében jól érzi magát. No, nem azért, mert talán olyan túl sok lenne a keresete. Arra sincs ugyan panasza, de különösen jóleső érzés tölti el azért, mert igen komoly feladatot bíztak rá. Mérnöknek valót, a javából. Sokat tanul. A régi munkásoktól is. A cukorgyártás technológiája óriási témakör. Kellő ismeretek nélkül nem menne a tervezés. Lassú Gyula éppen a délutáni műszak vezetője. Szinte rohan, amikor találkozunk. — Nem tud „lassúbban”? — élcelődöm vele. Ö a termelés irányítója. A répa beusz tatásé tói a cukorraktározásáig mindenért felelős. — Fél? — Egy kis szorongásom mindig van. Több mint 100 nap óta egyfolytában mennek a gépek, ilyenkor fáradni kezdenek. És még vagy 50 napot kell dolgozniuk. — Persze az embereknek is ... — Ök jobban bírják. Tudják, hogy miről van szó. Elsiet. Nagy a gyár. Sokáig tart, amíg eljut körútja végéig. Meg kell előzni minden hibát. Egy műszakban 12 vagon cukor készük A gépek egyenletesen zúgnak. Ügy tűnik, mintha a fáradtságuknak nyoma sem lenne. Talán respektálják az olyan embereket, mint akiket bemutattunk és, akikhez hasonlók a többiek is. Pásztor Béla A negyedszázados jubileum tiszteletére Textilipari szocialista brigádok szellemi vetélkedője (Tudósítónktól) A Textilipari Dolgozók Szak- szervezete elnöksége hazánk fel- szabadulásának huszonötödik évfordulója tiszteletére nemes vetélkedést hirdetett meg a szocialista és áz e címért küzdő brigádok részére. A versenykiírás értelmében egy- egy versenycsapat négy-négy tagból állhat, s ezenkívül két-két tartalékot nevezhet be! Az 1970. február 15-ig lebonyolítandó vállalati döntők után az országos területi döntőket február 15-től március 30-ig rendezi meg az országos elnökség. A versengés két kategóriában folyik majd: külön a fizikai, külön az alkalmazotti állományban. Az igen széles skálájú kérdésanyagban történelmi és helytörténeti; nemzetközi és magyar munkás- mozgalmi. napi bel- és külpolitikai, irodalmi és művészeti, valamint gazdasági kérdések szerepelnek. A Békéscsabai Kötöttárugyárban öt fizikai és három alkalma- I hiányzó irodalmat. (— kazár —' zotti versenycsapat nevezett be, s a vállalati döntőket 1970. január 7-én és 8-án tartják meg. A résztvevők már szeptember közepén megkapták a módszertani tanácsadót, a vaskos kérdésanyagot és a javasolt irodalom címjegyzékét, hogy megfelelő idejük legyen a felkészülésre. A vállalat vezetősége kategóriánként az első helyezetteket 1600 forint, a második helyen végzőket 1200 forint, a harmadik helyezetteket 800 forint jutalomban részesíti. A vállalati vetélkedő kategóriánkénti győztesei vesznek majd részt az országos területi döntőn, amelynek díjai ugyancsak biztatóak és csábítóak, hiszen itt a győztes négytagú versenycsapatok 6000 forint értékű jutalomban részesülnek. A kötöttárugyárban a vállalati szakszervezeti tanács rendezésében a minap közös megbeszélésen vitatták meg a résztvevők a felkészülés során eddig felmerült problémákat, számot adtak eddigi felkészülésükből és pótolták a még Harmincmillió forintos beruházás Kétsopronyban Évről évre mind kedvezőbb i ra. Korábban kétévenként áliaeredményt érnek el a kótsopronyi Rákóczi Tsz növénytermesztésében. Takarmánygabonából és kuiában háromszor malacoztatták a kocákat. A mostani megfigyelések arra irányulnak, hogy az elvákoricából olyan jelentős készlete- lasztás ne 8—10 hetes korban köket halmoztak fel, melyek lehelő- vetkezzen be, hanem a születés vé teszik, hogy az állattenyésztés- utáni tizedik napon. A többi va- ben az (eddiginél nagyobb beru- riációban folytatott kísérletezés házasít valósítsanak meg. Bene- során azt állapították meg. hogy veztek a sertésprogramba, mely- j a tíznapos elválasztás náluk a nek keretében 70 százalékos álla-; legkedvezőbb, mert a malacok 75 mi támogatással 320 koca elhelye- 1 napos korukra elérik a 21,2 kiló zésére alkalmas épületeket és 6 élősúlyt. A választás után a ko- ezer hízó kibocsátására alkalmas cákat nyomban tenyésztésbe íog- hizialdát készítenek. Ez a vállal-' ják ,s így a kétévenkénti három» kozás 30 millió forintba kerül szőri malacoztatás helyett évente összesen, melyből a szövetkezet 9 millió forintot saját erőforrásából vállalt. A tsz régi sertéstelepén a külföldi és a hazai sertéstartás tapasztalatai alapján kísérleteket folytatnak a kocaforgó gyorsításá2.7-es kocaforgót érnek el. A most épülő új sertéstelepen, melyet a jövő évben adnak át rendeltetésének, a tsz-ben kikísérletezett sertéstenyésztési eljárások alapján rendezkednek be évente hatezer hízó értékesítésére. §zilie§z(cr ’09 A Békés megyei Népújság óriás keresztrejtvény-pályázata Az 1969-es esztendő utolsó, nagy rejtvenypályázatát kezdjük meg lapunk december 11-i, csütörtöki számában. A pályázat ezúttal is egy óriás keresztrejtvény lesz, melynek kérdéseit tíz napon át, december 21-ig közöljük. A beküldési határidő december 24-e, a nyertesek névsorát pedig 1970. január 1-i számunkban tesz- <zük közzé. A „Sziveszter '69" első díja 1 darab 2500 forintos vásárlási utalvány, a Centrum Áruház íjándéka. További díjak: 1 darab Etűd táskarádió, 1 darab női divattáska, 1 kilogramm csokoládébonbon, 1 da- "ab asztali lámpa, 1 db luxus niperedoboz, 2 darab 100—100 forintos könyvutalvány, 5 üveg pezsgő, 5 golyóstoll és 10 larab könyv. Figyelje 1969. december 11-i, csütörtöki számunkat! Képünk; a pályázat díjai.
