Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294 szám

I960, december 19. 4 Péntek Ötszáz ragon seprűcirokszakállt értékesít a CITÉV A CITÉV tagszövetkezetei megyénk egyik hagyományos tájnövényéből, a seprűcirokból, a szeszélyes időjárás ellenére a tavalyinál jobb eredményeket értek el. Összesen mintegy 500 vagon cirokszakállt termeltek. A CITÉV telepein osztályozzák, válogatják, csomagolják, az egyes külföldi vevők kívánsá­gára kénezik a cirokszakállt. Bálákban kerülnek feladásra olasz, francia, kanadai és cseh­szlovák exportra. Előrelátható- lag 220 vagonnyi cirokszakállt exportál az ÁRTEX-en keresz­tül a CITÉV. De a Szegedi Sep­rűgyárral kooperálva közvetett formában is sok seprűcirok ke­rül külföldre. A Ciroktermelő és Értékesítő Termelőszövetkezeti Közös Vál­lalkozás a hagyományos mező­kovácsházi és újszegedi törpe- cirokfajtából értékesít. w Viszontlátásra Békéscsabán... Egy nagy sikerű vendégjáték tapasztalatai yy Jubileumi kép es kiadvány a szarvasi járásról Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára „Szarvas já­rás és város szabad negyedszá­zada’“ címmel jubileumi kiad­vány készült. A szerkesztő bi­zottság különös gonddal állítot­ta össze a grafikonokkal, ké­pekkel gazdagon illusztrált 400 oldalas kiadványt, amely az Al­föld e sajátos tájának 25 éves fejlődéstörténetét bemutatja; A fenti időben kapott városi rangot a Holt-Körös partján fekvő Szarvas, s a tudományos kutatás, az öntözéses szakem­berképzés fellegvára lett. Nem­csak az ország minden tájáról, hanem Európából, Ázsiából és Afrikából is járnak ide tudó­sok, mérnökök. A nagy kiterjedésű tanyavi­lágban jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek biztosítanak meg­élhetést a tagoknak. Kulturális, sporttevékenységben szintén sokat fejlődött a város és a já­rás. A történelmi kiadvány a gyulai nyomda jóvoltából mű­vészi kivitelben kerül a könyv­barátok és történészek polcára. A Diplomások nagy sikerű aradi bemutatója után — amelyről már beszámoltunk — a Romániában vendégszereplő Békés megyei Jó­kai Színház következő előadását Pécskán, a pécskai román kultúr­otthon nagytermében tartotta. A művészek, akik délelőtt a város nevezetességeivel, az aradi mú­zeum és képtár értékes gyűjtemé­nyeivel ismerkedtek, délután öt órákor ültek be az autóbuszokba. Ugyanúgy, mint otthon, amikor tájelőadásra indul az együttes. De ami ezután következett, nem na­gyon emlékeztetett a hazai tájelő­adásokra... A kultúrház kapujában a ven­déglátó gazdák mellett tíztagú cigányzenekar — a híres pécskai cigányok méltó utódai — fogad­ták az autóbuszokból kiszálló művészeket. A megható fogadtatás már előre sejtette azt az érdek­lődést, amellyel a falu lakosai a külföldről jövő művészeket, azt a szereteted amellyel a békéscsa­bai színészeket várták. A nemrég elkészült, szép kultúrotthonban, amelyben még nem szerepelt kül­földi együttes, zsúfolásig megtelt a színházterem. Még az irodákból is áthordták a székekét, hogy mi­nél többen helyet kaphassanak, de még így is voltak, és nem is ke­vesen, akik állva nézték végig az előadást. És a zsúfolt nézőtéren értő közönség ült: a színészek már akkor megérezték az odaadó fi­gyelmet, amikor felgördült a füg­göny, és a nyílt színi tapsok, neve­tések, reagálások mind azt bizo­nyították, hogy a nézők értik és érzik Raffai Sarolta drámáját. Az előadás után a község veze­tői látták vendégül a társulat tag­jait. A jófajta disznótoros vacso­rához újra a zenekar húzta a hall­gató nótákat; tagjai között ott muzsikált Dankó Kálmán is, Dan- kó Pista másodunokatestvére. Éj­fél már jócskán elmúlt^ amikor a nagyszerű hangulatban levő tár­saság visszaindult Aradra. A ze­nekar, a régi szokás szerint „ki- muzsikálta” a kedves vendégeket: csaknem az autóbuszig kísért a nótaszó. Az egyik fiatal muzsikus még külön is odament Korompay Valihoz, az előadás főszereplőjé­hez. — Drága művésznő — mond­ta, csak magának muzsikáltam egész este, ne feledkezzen meg rólam. Én vagyok a Krajczár Jó­zsi... A következő nap pihent az együttes. A festői szépségű Maros­völgyében tett emlékezetes kirán­dulást, fel egészen a romantikus dévai várig és Vajdahunyad tör­ténelmi nevezetességű várkasté­lyáig. Megcsodálták magas Déva várát, amelyet a ballada szerint embervérrel kevert habarcs tett bevehetetlenné, és végignézték a hunyadiak ősi sasfészkének gon­dosan restaurált termeit. * Az estét az egész társulat aj színházban töltötte: most nyílt^ először alkalmuk arra, hogy meg­tekintsék a vendéglátó Állami< Román Színház előadását. Az elő­adás végén a magyar társulat ne­vében virággal köszöntötték a szereplő művészeket. A következő estén már a román kollégák köszöntötték a magyar színészeket a színpad deszkáin. Móricz Zsigmond darabjának, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül- nek Sík Ferenc rendezte előadá­sa hatalmas sikert aratott. Az együttes — ami a taps hosszúsá­gát illeti — megdöntötte a Diplo­mások bemutatóján felállított sa­ját rekordját is. A bukaresti te­levízió munkatársai felvételeket készítettek a nagy sikerű előadás­ról, amelynek tulajdonképpen itt, Aradon volt a premierje; a békés­csabai színházlátogatók csak ma este láthatják. Kedves színfoltja volt az elő­adásnak, hogy a magyar színmű­vészet egy hajdani reprezentáns képviselője, az Aradon élő Faludi Károly bácsi, kilencvennyolc éves kora ellenére eljött a színházba megnézni a kollégáit és a darabot, amelyben egykor ő is játszott. A színészek felhívták a színpadra, és amíg zúgott a taps, virággal kedveskedtek neki. Az előadás után az Asztoria ét­termében román és magyar színé­szek együtt ünnepelték a sikert. Sok pohárköszöntő hangzott el a két szomszédnép testvéri barátsá­gáról, amelynek ez a vendégjáték is szép példája. A két színház ve­zetői ugyancsak fehér asztal mel­lett tárgyaltak arról, hogy milyen jó lenne ezeket a vendégjátékokat rendszeresíteni, esetleg a két szín­ház, a Békés megyei Jókai Színház és az Aradi Állami Színház kap­csolatait azzal is elmélyíteni, hogy egy-egy alkalommal rende­zőt vagy díszlettervezőt hívnának meg egymástól vendégként, egy­egy produkcióhoz. A tárgyalások később folytatódnak, és remélhe­tőleg sikerrel fejeződnek be, hi­szen a békéscsabaiak vendégjáté­ka már bebizonyította, hogy mi­lyen gyümölcsözőek lehetnek ezek a kapcsolatok. Szombaton este Kisiratos köz­ségben mutatták be Móricz Zsig- mond darabját. A fogadtatás, az érdeklődés és a siker talán még a megható és szép pécskai emléke­ket is elhomályosította. A község nagyszerűen gazdálkodó, többszö­rösen milliomos szövetkezete olyan szeretettel fogadta a vendégeket, és olyan bőségesen megvendégelte őket, hagy a békéscsabai színészek sokáig fogják még emlegetni ezt az estét. A vendégszereplés utolsó napján délelőtt az Állami Ro­mán Színház vezetői és a megyei kulturális és művelődésügyi bi­zottság koktélt adott a magyar társulat tiszteletére. Jivan elvtárs, a színház igazgatója és Martin elvtárs, a bizottság elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre a Bé­kés megyei tanács részéről Csen. de Béla elvtárs, a színház részé­ről pedig Miszlay István igazgató válaszolt. Este, az előadás után a román társulat művészei látták vendégül magyar kollégáikat, ezúttal már minden protokolláris formaság nélkül, szívélyes, őszinte barátság­gal. A két társulat tagjai megis­merték és megszerették egymást, és bár a búcsűest alaposan bele­nyúlt az éjszakába, másnap reggel a vonatnál csaknem minden ro­mán színész megjelent, hogy el­búcsúzhasson a magyar kollégák­tól. Igaz barátként szorongatták egymás kezét: Viszontlátásra Bé­késcsabán...! Viszontlátásra, má­jusban, amikor az Állami Román Színház viszonozza a vendégjáté­kot. Csík István I falusi lakosság 25 éve Békés megyében A FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG KEREK1 KERÜLETE éjjeliőröket, tehenészeket és növendékgondozókat vesz fel Fizetés megegyezés szerint. MUNKÁSSZÁLLÁS, ÜZEMI ÉTKEZTETÉS BIZTOSÍTVA. Jelentkezés a kerület vezetőjénél. XI. JJ uszonnégy év alatt nagy x utat tettünk meg Békés megyében is a politikai, gazda­sági, kulturális élet minden te­rületén. • ■ A Viharsarok egykor elnyomott népe 'bátran, hatalmas lendület­tel zúzta szét a régi arisztokrá cia közigazgatását és gazdasági berendezését. Nem volt hiány haladó szellemű, éles eszű,,okos gondolkodású munkás-paraszt káderekből, jutott az élet min­den területére, sőt az ország más területein is nagyon sok békési vezető dolgozott. Mind­ezek következtében gyors válto­zás, fejlődés ment végbe. Első lépések: a szörnyű háború miatt megbénult társadalmi, gazdasági élet megindítása volt. A megye földterülete 1935-ben 104 ezer tulajdonos között osz­lott meg. A földtulajdonosok kö­zül 42 ezer szegényparasztnak egy holdnál kisebb területe volt, akik a megye összes területének mindössze 15 százalékán gaz­dálkodtak. Ugyanakkor 168 föld­birtokos tulajdonában volt a me­gye területének közel egyharma- da. A földosztás során a megyé­ben 172 ezer kát. hold földet 40 ezer agrárproletár és sze- gényparaszt között osztottak szét. Ezenkívül 11 554 nincste­len, házhelyet, közel 2900 pedig házat kapott. A földosztás ered­ményeként gyökeresen megvál­tozott megyénkben a birtokvi­szony is. A földtulajdonosok 86 százaléka kis. és középbirtokos lett. Egyre erősebb lett az MKP befolyása a szegényparasz­tok között. Az 1945-ös választásokon az MKP Gyulaváriban 71,05, Do­bozon 49,36, Endréden 38,08, Bé­késcsabán 25,13 százalék szava­zatot kapott. Az 1947-es válasz­tásokon már pl. az orosházi já­rásban az MKP 40,98 százalékot ért el. Az új alkotmány megalkotá­sával és a tanácsok létrehozásá­val, a választójog kiszélesedésé­vel, 1950-ben megyénkből 15 or­szággyűlési képviselőt, 90 me­gyei, 382 járási, 305 városi es 3600 községi tanácstagot válasz­tottak. Azóta is ilyen arányban vannak munkások-parasztok és értelmiségiek legjobbjai a tár­sadalmi vezetésben. R ékés megye helye, szerepe egyre növekvő. Az ország területének 6,1 százalékát teszi ki. Lakosainak száma — az 1966-os adatok szerint — 443 000. Gazdasági jelentőségét — földrajzi adottságánál fogva elsősorban mezőgazdasági jelle­ge adja. Az aktív kereső népes­ségnek 1966-ban 52 százalékát mezőgazdaságban foglalkoztat­ták. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és korszerűsítése je­lentős számú munkaerőt szaba­dított fel. Ez új iparágak kiépí­tését tette lehetővé és indokol­ta. Növekedett tehát a megye szerepe az országban a kőolaj és földgáz, az üveggyártás, a textil­ipari. nyomdaipari, hűtő. kon­zerv stb. termékek termelésének fokozásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a A kórházi KISZ-esek kezdeményezése A békéscsabai kórház KI82- szervezete érdekes felhívással fordult Békéscsaba többi ifjúsági kollektívájához. Ügy döntöttek ugyanis, hogy a legszebb fel- szabadulási megemlékezés az len­ne, ha egy jubileumi Város-kutat építenének a Tanácsköztársaság és a Tulipán utca sarkán. Olyan műalkotást, mely kellő módon díszítené Békéscsabán, a megye székhelyét. A szép feladatot azonban egyedül nem tudják megoldani, ezért kérik a város KISZ-alapszervezeteit, elsősorban az építőipari vállalat, a kertészeti vállalat és a tervezőiroda dolgo­zóit, hogy ötleteikkel, javaslata­ikkal segítsenek e munkában. Szakkörvezetők tapasztalatcseréje A KISZ várasd végrehajtó bi­zottsága Békéscsabán az úttörő- házban szakkörvezetők részére tapasztalatcserét és módszertani megbeszélést tartott Hőgye Ká­roly úttörőtitkár ismertette azo­kat a feltételeket, lehetőségekek melyek az íttórőház megnyitása óta adódtak a szakkörök részére. Különösen örvendetes, hogy egyes — több anyagot igénylő — szak­körök nagyobb anyagi támogatást is kapnak az úttörőháztól. A ta­nácskozáson a szakkörvezetők hozzászólásaikban elmondták ed­digi tapasztalataikat és hogy mi­lyen anyagokra, feltételekre van szükség a szakkörök jó működé­séhez. kereskedelem, a közlekedés, a különböző intézmények korsze­rűsödése megváltoztatta egész megyénk arculatát, de megvál­toztatta az emberek életmódját és a társadalomról alkotott vé­leményét is. Az 1961—67 évek között több mint 10 milliárd fo­rintot fordítottak beruházásra ' megyénkben. A megye iparában 10—12 fontos termék meghaladja az országos termelés 10 százalékát. De a földgáz, égetett cserép, síküveg (86), a cukor mennyisége a 20 százalék fölött van. 1968-ban 15 állami gazdaság, 135 termelő- szövetkezet egyenként 9700, il­letve 4100 kh. területen gazdál­kodott. Fontosabb növények közül több éves átlagban — Békés me­gyében termelték a legtöbb ke­nyérgabonát, kukoricát, cukor­répát. lucernát, rostkendert és a seprűcirok csaknem egészét, a rizstermelés a 20 százalékot is meghaladja. Állattenyésztés te­rén a legtöbb baromfi és Bács-Kiskun megye után a leg­több számosállat Békés megyé­ben van. A megye négy városában ia- kik a népesség 30 százalé­ka, a községekben pedig 70 szá­zalék él. Két évtized alatt a me­gye népessége mintegy 34 000 fő­vel csökkent. (Ipari telepekre tá­vozott.) A társadalmi-gazdasági átala­kulás szükségszerű folyamata Békés megyében is hatással volt a gazdasági struktúra korszerű változására, a gazdálkodás fej­lődésére. A mezőgazdaság haté­kony szerepe mellett az iparoso­dás és a többi ágazatok fejlődé­se következtében a megye gaz­dasága több oldalúan növeke­dett. Ennek hatása megmutatko­zik a foglalkoztatottság alakulá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom