Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294 szám
I960, december 19. 4 Péntek Ötszáz ragon seprűcirokszakállt értékesít a CITÉV A CITÉV tagszövetkezetei megyénk egyik hagyományos tájnövényéből, a seprűcirokból, a szeszélyes időjárás ellenére a tavalyinál jobb eredményeket értek el. Összesen mintegy 500 vagon cirokszakállt termeltek. A CITÉV telepein osztályozzák, válogatják, csomagolják, az egyes külföldi vevők kívánságára kénezik a cirokszakállt. Bálákban kerülnek feladásra olasz, francia, kanadai és csehszlovák exportra. Előrelátható- lag 220 vagonnyi cirokszakállt exportál az ÁRTEX-en keresztül a CITÉV. De a Szegedi Seprűgyárral kooperálva közvetett formában is sok seprűcirok kerül külföldre. A Ciroktermelő és Értékesítő Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás a hagyományos mezőkovácsházi és újszegedi törpe- cirokfajtából értékesít. w Viszontlátásra Békéscsabán... Egy nagy sikerű vendégjáték tapasztalatai yy Jubileumi kép es kiadvány a szarvasi járásról Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára „Szarvas járás és város szabad negyedszázada’“ címmel jubileumi kiadvány készült. A szerkesztő bizottság különös gonddal állította össze a grafikonokkal, képekkel gazdagon illusztrált 400 oldalas kiadványt, amely az Alföld e sajátos tájának 25 éves fejlődéstörténetét bemutatja; A fenti időben kapott városi rangot a Holt-Körös partján fekvő Szarvas, s a tudományos kutatás, az öntözéses szakemberképzés fellegvára lett. Nemcsak az ország minden tájáról, hanem Európából, Ázsiából és Afrikából is járnak ide tudósok, mérnökök. A nagy kiterjedésű tanyavilágban jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek biztosítanak megélhetést a tagoknak. Kulturális, sporttevékenységben szintén sokat fejlődött a város és a járás. A történelmi kiadvány a gyulai nyomda jóvoltából művészi kivitelben kerül a könyvbarátok és történészek polcára. A Diplomások nagy sikerű aradi bemutatója után — amelyről már beszámoltunk — a Romániában vendégszereplő Békés megyei Jókai Színház következő előadását Pécskán, a pécskai román kultúrotthon nagytermében tartotta. A művészek, akik délelőtt a város nevezetességeivel, az aradi múzeum és képtár értékes gyűjteményeivel ismerkedtek, délután öt órákor ültek be az autóbuszokba. Ugyanúgy, mint otthon, amikor tájelőadásra indul az együttes. De ami ezután következett, nem nagyon emlékeztetett a hazai tájelőadásokra... A kultúrház kapujában a vendéglátó gazdák mellett tíztagú cigányzenekar — a híres pécskai cigányok méltó utódai — fogadták az autóbuszokból kiszálló művészeket. A megható fogadtatás már előre sejtette azt az érdeklődést, amellyel a falu lakosai a külföldről jövő művészeket, azt a szereteted amellyel a békéscsabai színészeket várták. A nemrég elkészült, szép kultúrotthonban, amelyben még nem szerepelt külföldi együttes, zsúfolásig megtelt a színházterem. Még az irodákból is áthordták a székekét, hogy minél többen helyet kaphassanak, de még így is voltak, és nem is kevesen, akik állva nézték végig az előadást. És a zsúfolt nézőtéren értő közönség ült: a színészek már akkor megérezték az odaadó figyelmet, amikor felgördült a függöny, és a nyílt színi tapsok, nevetések, reagálások mind azt bizonyították, hogy a nézők értik és érzik Raffai Sarolta drámáját. Az előadás után a község vezetői látták vendégül a társulat tagjait. A jófajta disznótoros vacsorához újra a zenekar húzta a hallgató nótákat; tagjai között ott muzsikált Dankó Kálmán is, Dan- kó Pista másodunokatestvére. Éjfél már jócskán elmúlt^ amikor a nagyszerű hangulatban levő társaság visszaindult Aradra. A zenekar, a régi szokás szerint „ki- muzsikálta” a kedves vendégeket: csaknem az autóbuszig kísért a nótaszó. Az egyik fiatal muzsikus még külön is odament Korompay Valihoz, az előadás főszereplőjéhez. — Drága művésznő — mondta, csak magának muzsikáltam egész este, ne feledkezzen meg rólam. Én vagyok a Krajczár Józsi... A következő nap pihent az együttes. A festői szépségű Marosvölgyében tett emlékezetes kirándulást, fel egészen a romantikus dévai várig és Vajdahunyad történelmi nevezetességű várkastélyáig. Megcsodálták magas Déva várát, amelyet a ballada szerint embervérrel kevert habarcs tett bevehetetlenné, és végignézték a hunyadiak ősi sasfészkének gondosan restaurált termeit. * Az estét az egész társulat aj színházban töltötte: most nyílt^ először alkalmuk arra, hogy megtekintsék a vendéglátó Állami< Román Színház előadását. Az előadás végén a magyar társulat nevében virággal köszöntötték a szereplő művészeket. A következő estén már a román kollégák köszöntötték a magyar színészeket a színpad deszkáin. Móricz Zsigmond darabjának, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül- nek Sík Ferenc rendezte előadása hatalmas sikert aratott. Az együttes — ami a taps hosszúságát illeti — megdöntötte a Diplomások bemutatóján felállított saját rekordját is. A bukaresti televízió munkatársai felvételeket készítettek a nagy sikerű előadásról, amelynek tulajdonképpen itt, Aradon volt a premierje; a békéscsabai színházlátogatók csak ma este láthatják. Kedves színfoltja volt az előadásnak, hogy a magyar színművészet egy hajdani reprezentáns képviselője, az Aradon élő Faludi Károly bácsi, kilencvennyolc éves kora ellenére eljött a színházba megnézni a kollégáit és a darabot, amelyben egykor ő is játszott. A színészek felhívták a színpadra, és amíg zúgott a taps, virággal kedveskedtek neki. Az előadás után az Asztoria éttermében román és magyar színészek együtt ünnepelték a sikert. Sok pohárköszöntő hangzott el a két szomszédnép testvéri barátságáról, amelynek ez a vendégjáték is szép példája. A két színház vezetői ugyancsak fehér asztal mellett tárgyaltak arról, hogy milyen jó lenne ezeket a vendégjátékokat rendszeresíteni, esetleg a két színház, a Békés megyei Jókai Színház és az Aradi Állami Színház kapcsolatait azzal is elmélyíteni, hogy egy-egy alkalommal rendezőt vagy díszlettervezőt hívnának meg egymástól vendégként, egyegy produkcióhoz. A tárgyalások később folytatódnak, és remélhetőleg sikerrel fejeződnek be, hiszen a békéscsabaiak vendégjátéka már bebizonyította, hogy milyen gyümölcsözőek lehetnek ezek a kapcsolatok. Szombaton este Kisiratos községben mutatták be Móricz Zsig- mond darabját. A fogadtatás, az érdeklődés és a siker talán még a megható és szép pécskai emlékeket is elhomályosította. A község nagyszerűen gazdálkodó, többszörösen milliomos szövetkezete olyan szeretettel fogadta a vendégeket, és olyan bőségesen megvendégelte őket, hagy a békéscsabai színészek sokáig fogják még emlegetni ezt az estét. A vendégszereplés utolsó napján délelőtt az Állami Román Színház vezetői és a megyei kulturális és művelődésügyi bizottság koktélt adott a magyar társulat tiszteletére. Jivan elvtárs, a színház igazgatója és Martin elvtárs, a bizottság elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelyre a Békés megyei tanács részéről Csen. de Béla elvtárs, a színház részéről pedig Miszlay István igazgató válaszolt. Este, az előadás után a román társulat művészei látták vendégül magyar kollégáikat, ezúttal már minden protokolláris formaság nélkül, szívélyes, őszinte barátsággal. A két társulat tagjai megismerték és megszerették egymást, és bár a búcsűest alaposan belenyúlt az éjszakába, másnap reggel a vonatnál csaknem minden román színész megjelent, hogy elbúcsúzhasson a magyar kollégáktól. Igaz barátként szorongatták egymás kezét: Viszontlátásra Békéscsabán...! Viszontlátásra, májusban, amikor az Állami Román Színház viszonozza a vendégjátékot. Csík István I falusi lakosság 25 éve Békés megyében A FELSÖNYOMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG KEREK1 KERÜLETE éjjeliőröket, tehenészeket és növendékgondozókat vesz fel Fizetés megegyezés szerint. MUNKÁSSZÁLLÁS, ÜZEMI ÉTKEZTETÉS BIZTOSÍTVA. Jelentkezés a kerület vezetőjénél. XI. JJ uszonnégy év alatt nagy x utat tettünk meg Békés megyében is a politikai, gazdasági, kulturális élet minden területén. • ■ A Viharsarok egykor elnyomott népe 'bátran, hatalmas lendülettel zúzta szét a régi arisztokrá cia közigazgatását és gazdasági berendezését. Nem volt hiány haladó szellemű, éles eszű,,okos gondolkodású munkás-paraszt káderekből, jutott az élet minden területére, sőt az ország más területein is nagyon sok békési vezető dolgozott. Mindezek következtében gyors változás, fejlődés ment végbe. Első lépések: a szörnyű háború miatt megbénult társadalmi, gazdasági élet megindítása volt. A megye földterülete 1935-ben 104 ezer tulajdonos között oszlott meg. A földtulajdonosok közül 42 ezer szegényparasztnak egy holdnál kisebb területe volt, akik a megye összes területének mindössze 15 százalékán gazdálkodtak. Ugyanakkor 168 földbirtokos tulajdonában volt a megye területének közel egyharma- da. A földosztás során a megyében 172 ezer kát. hold földet 40 ezer agrárproletár és sze- gényparaszt között osztottak szét. Ezenkívül 11 554 nincstelen, házhelyet, közel 2900 pedig házat kapott. A földosztás eredményeként gyökeresen megváltozott megyénkben a birtokviszony is. A földtulajdonosok 86 százaléka kis. és középbirtokos lett. Egyre erősebb lett az MKP befolyása a szegényparasztok között. Az 1945-ös választásokon az MKP Gyulaváriban 71,05, Dobozon 49,36, Endréden 38,08, Békéscsabán 25,13 százalék szavazatot kapott. Az 1947-es választásokon már pl. az orosházi járásban az MKP 40,98 százalékot ért el. Az új alkotmány megalkotásával és a tanácsok létrehozásával, a választójog kiszélesedésével, 1950-ben megyénkből 15 országgyűlési képviselőt, 90 megyei, 382 járási, 305 városi es 3600 községi tanácstagot választottak. Azóta is ilyen arányban vannak munkások-parasztok és értelmiségiek legjobbjai a társadalmi vezetésben. R ékés megye helye, szerepe egyre növekvő. Az ország területének 6,1 százalékát teszi ki. Lakosainak száma — az 1966-os adatok szerint — 443 000. Gazdasági jelentőségét — földrajzi adottságánál fogva elsősorban mezőgazdasági jellege adja. Az aktív kereső népességnek 1966-ban 52 százalékát mezőgazdaságban foglalkoztatták. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és korszerűsítése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ez új iparágak kiépítését tette lehetővé és indokolta. Növekedett tehát a megye szerepe az országban a kőolaj és földgáz, az üveggyártás, a textilipari. nyomdaipari, hűtő. konzerv stb. termékek termelésének fokozásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a A kórházi KISZ-esek kezdeményezése A békéscsabai kórház KI82- szervezete érdekes felhívással fordult Békéscsaba többi ifjúsági kollektívájához. Ügy döntöttek ugyanis, hogy a legszebb fel- szabadulási megemlékezés az lenne, ha egy jubileumi Város-kutat építenének a Tanácsköztársaság és a Tulipán utca sarkán. Olyan műalkotást, mely kellő módon díszítené Békéscsabán, a megye székhelyét. A szép feladatot azonban egyedül nem tudják megoldani, ezért kérik a város KISZ-alapszervezeteit, elsősorban az építőipari vállalat, a kertészeti vállalat és a tervezőiroda dolgozóit, hogy ötleteikkel, javaslataikkal segítsenek e munkában. Szakkörvezetők tapasztalatcseréje A KISZ várasd végrehajtó bizottsága Békéscsabán az úttörő- házban szakkörvezetők részére tapasztalatcserét és módszertani megbeszélést tartott Hőgye Károly úttörőtitkár ismertette azokat a feltételeket, lehetőségekek melyek az íttórőház megnyitása óta adódtak a szakkörök részére. Különösen örvendetes, hogy egyes — több anyagot igénylő — szakkörök nagyobb anyagi támogatást is kapnak az úttörőháztól. A tanácskozáson a szakkörvezetők hozzászólásaikban elmondták eddigi tapasztalataikat és hogy milyen anyagokra, feltételekre van szükség a szakkörök jó működéséhez. kereskedelem, a közlekedés, a különböző intézmények korszerűsödése megváltoztatta egész megyénk arculatát, de megváltoztatta az emberek életmódját és a társadalomról alkotott véleményét is. Az 1961—67 évek között több mint 10 milliárd forintot fordítottak beruházásra ' megyénkben. A megye iparában 10—12 fontos termék meghaladja az országos termelés 10 százalékát. De a földgáz, égetett cserép, síküveg (86), a cukor mennyisége a 20 százalék fölött van. 1968-ban 15 állami gazdaság, 135 termelő- szövetkezet egyenként 9700, illetve 4100 kh. területen gazdálkodott. Fontosabb növények közül több éves átlagban — Békés megyében termelték a legtöbb kenyérgabonát, kukoricát, cukorrépát. lucernát, rostkendert és a seprűcirok csaknem egészét, a rizstermelés a 20 százalékot is meghaladja. Állattenyésztés terén a legtöbb baromfi és Bács-Kiskun megye után a legtöbb számosállat Békés megyében van. A megye négy városában ia- kik a népesség 30 százaléka, a községekben pedig 70 százalék él. Két évtized alatt a megye népessége mintegy 34 000 fővel csökkent. (Ipari telepekre távozott.) A társadalmi-gazdasági átalakulás szükségszerű folyamata Békés megyében is hatással volt a gazdasági struktúra korszerű változására, a gazdálkodás fejlődésére. A mezőgazdaság hatékony szerepe mellett az iparosodás és a többi ágazatok fejlődése következtében a megye gazdasága több oldalúan növekedett. Ennek hatása megmutatkozik a foglalkoztatottság alakulá-