Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286 szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. DECEMBER 10., SZERDA Ara «0 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 286. SZÄM Az utca felett MA: Havas erdei utakon (3. oldal) Megszűnik a kategorizálás (A részesedési alap felosztásáról, S. oldal) Első fokú árvízvédelmi i készültség; a Fehér- és a Fekete-Körösön Az utóbbi napok csapadékos időjárása és az enyheség következteben beállt olvadás hatására mérsékelten megemelkedett a Fekete- és a Fehér-Körös vízszintje. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság első fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el mindkét folyón, mivel az anti és a gyulai mértékadó vízmércénél a vízállás meghaladta a normális szintet. December 8-án a nagyváradi vízügyi szervektől olyan információ érkezett Gyulára, miszerint a Körösök felső szakaszán az elmúlt 24 órában csak minimális csapadék hullott így várható, hogy na gyobb árhullám nem alakul ki. A Fehér- és Fekete-Körös romániai szakaszáról enyhe apadást jeleztek. Javulás csak január első felélői —Hol a déligyiimölcs? Az élelmiszerboltban vásárlók | Békés megyei üzletekbe. Rövid naponta visszatérő kérdése: lesz-e idő alaitt eltűnt, elfogyott Csak a elegendő déligyümölcs az ünnepekre? A kérdés aktuális és az eddigi tapasztalatok birtokában — sajnos — nagyon is indokolt Már szemfüles vásárlóknak jutott belőle. A szakemberek szerint a déligyümölcs-elláfás pillanatnyilag igen mérsékelt. Azonban a jócskán benne vagyunk a télben, i Békés megyei tanács kereskedelA békési 4 szintes lakásépítkezés állványát bontja Sajti Lajos. Fotó: Márton a déligyümölcs fő szezonjában, s banán, narancs csak ritkán kapható. A nagy kereslet és a behozatalnak az igényekhez képest viszonylag alacsony volta miatt a kereskedelem nem ígér folyama, tos ellátást. A banán, mint arról annak idején beszámoltunk — a déligyümölcsök közül elsőként került a Már csak a szántó traktorok dolgoznak a határban Összegezték a mezőgazdasági üzemek 1969. évi munkáját A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya miután téliesre fordult az idő, elkészítette megyénk mezőgazdaságának 1969. évi értékelését. Ebből megállapítható, hogy a múlt év azonos időszakához képest, általában jobb eredményeket értek él a tanácsi szektorba tartozó üzemekben. Az őszi búza vetését terv szerint teljesítettek. Az őszi árpa vetésterülete tovább csökkent, ugyanakkor a takarmánybúza és a kétszeres vetésterülete 45 ezer 76 holdról 46 ezer 650 holdra növekedett. A rizs betakarítása is sikeresnek mondható, annak ellenére, hogy ebben az esztendőben a tavalyinál 600 holddal volt több a betakarítandó terület A termésátlag egy mázsával haladta meg az 1969. évit. Burgonyából a vetés- terület a tavalyi 5 ezer 95 holdról 5 ezer 654 holdra növekedett. A betakarított termésmennyiség — tonnában számolva — meghaladta a 35 ezer 200-at. A holdanként! átlagtermés elérte a 62,2 mázsát s ez 2,7 mázsával jobb az előző évinél. A cukorrépa betakarítása is befejeződött. A megcsappant cukorigény kifejezésre jutott a vetésterületben is, hiszen a tavalyinál 773 holddal vetettek kevesebbet. A viszonylag kedvező időjárás ellenére a holdankénti átlagtermés a tavalyinál majdnem 10 mázsával kevesebb. Napraforgóból 14 ezer 922 tonnát termeltek a tsz-ekben 18 ezer 117 holdon. Az átlagtermés 8,2 mázsa. A kukorica betakarítása is csaknem befejeződött november 30-ig. Mindössze 1 százaléknyi törnivaló maradt decemberre. így a tsz-ek és a háztáji gazdaságok 155 ezer 535 holdról hazaszállíthatták a termést. A betakarított termésmeny- nyiség holdanként 24,9 mázsa (rekord). A kukorica átlagtermése tavaly 19,5 mázsa volt. A szárvágással, a fővetésű silókukorica betakarításával is előrehaladtak a tsz-ek. Az állatállomány tömegtakarmánya jól megalapozott, mivel 363 ezer 976 köbméter silóte- ret töltöttek meg a tavalyi 330 ezer 72 köbméterrel szemben. A határban most már csak a szántó traktorokkal dolgoznak, tekintettél ara, hogy a talaj nem fagyos, így erre a munkára decemberben lehetőség maradt. Igyekezniük is kell üzemeinknek a szántni osztályától kapott információ Szerint — és ez némi vigaszul szolgálhat— ebben a szezonban a tavalyinál 20 százalékkal több déligyümölcs érkezik megyénkbe. De ez a jelentős növekedés sem képes ellensúlyozni a felfokozódó keresletet. Ne tűnjön ünneprontásnak, de a szállítás fő időszaka ezúttal is az ünnepek utánra, január első felére esik. A december még hátralevő napjaira 85 mázsa fügét, 120 mázsa spanyol narancsot igéi- a kereskedelem. Az első szállítmányok a napokban futnak be az üzletekbe. Tárgyalások folynak olcsó afrikai narancs forgalomba hozataláról is, s ha minden a tervek szerint alakul, majd ez is az ünnepi asztalokra kerül. A karácsonyra szánt 50 mázsa banán | azonban kevésnek tűnik. Datolya tással, mert még mintegy 89 ezer : és földimogyoró egyáltalán nem hold föld várja a traktorosokat. | lesz. Zavartalan az ellátás cit- Általában jó volt a gépek üzemel- 1 romból és mazsolából. Bár nem tetőse, kihasználása, mivel a ta- [ tartozik szorosan ide, de alma valyinál ugyanerre az időre 17 j megfelelő mennyiségben, jó miezer holddal nagyobb területet | nőségben és olcsón kapható, szántottak fel. | B. I. Ötmillió forint értékű tervezési megbízatás 1970mre Az 1969. évre szóló vízügyi tervezési megbízatásokat teljesítette a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki, tervezési osztálya. E munkában szerzett érdemek alapján az osztály elnyerte a megtisztelő Szocialista címet. A mintegy három és fél millió forint értékű tervezési előirányzatot 3,9 millió forintra teljesítette. A vízügyi igazgatóság műszaki tervezési osztálya 1970-re már eddig mintegy 5 millió forint értékű tervezési megbízatást kapott a mezőgazdasági üzemektől. Takács Lajos igazgató-főmérnök ezt a tényt igen jelentősnek értékelte. Ennek teljesítésére előtérbe került az osztály fejlesztése. Űjabb műszakiakat állítanak munkába és a tervezők munkáját könnyítik majd a talajmechanikai és talajtani laboratórium bővítésével. Ennek megfelelően a jövőben az agronómiái igényeket mind jobban kielégítik. „Nehézipar" a mezőgazdaságban A cím kissé furcsán hangzik. Hogyan lehet a mezőgazdaságban nehézipar? Mert hogy az ipari ágazaton belül létezik nehézipar, az hagyján. De a mező- gazdaságban... azért mégsem illik túlozni. Pedig ez nem túlzás. Ahogyan az ipar továbbfejlesztésének kulcsa a nehézipar, ugyanez a mezőgazdaságnak az állattenyésztés. És ez nem véletlen. A népgazdaság összes exportjának mintegy 22 százalékát, a tőkés exportnak pedig majdnem 50 százalékát az élelmiszer- gazdaság adja. A párt Központi Bizottságának politikai akadémiáján Fehér Lajos miniszterelnök-helya^tes említette, hogy a nyugat-európai konvertibilis piacról minden ötödik dollárt a szarvasmarha hozza az országnak! Exportunkban tömege kövekeztében tehát igen nagy jelentőségű a vágómarha. Ha ehhez még hozzátesz- szük azt is, hogy élelmiszergazdaságunk előtt újabb piaci lehetőség áll a KG ST-tagállamokban, akkor érthetjük meg igazán, hogy milyen jelentős fejlesztés -valósítható meg a népgazdaság előbb említett ágazatában. Ismeretes, hogy hazánk ipari nyersanyagban szegény. Az ipar fenntartása csak nyersanyagimport útján lehetséges. Nyugat- Európából hús ellenében beszerezhetjük azokat az anyagokat, melyek nélkülöehetetlenek az ipari foglalkoztatáshoz, iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Mivel a húsexport ilyen jó valuta, az állattenyésztésben elért eredmények növelése nemcsak mezőgazdasásunk, hanem népgazdaságunk érdeke is. A hús- és húskészítmények exportjában azonban nemcsak a szarvasmarha játssza a főszerepet. Vágott juhból és sertésből is jelentős bevételeink vannak, melyek összességében naivban hozzájárulnak az ország export, import egyenlegéhez. Másrészt az is beigazolódott, hogy az élelmiszergazdaság egyes ágazataiban — melyev éppen az állattenyésztés színvonalának függvényed — a 100 forint munkabérre eső dollár kitermelési hányada a legkedvezőbb. Csak kuriózumként említjük, hogy a hűtött eljárással tartósított piros húsú gyümölcsök esetében már 40—50 forint munkadíjból is előállitható 1 dollár! S mi köze ennek az állattenyésztéshez? Hát nem. az alapokban kereshetjük az összefüggést. Sovány földön nem nő, nem fejlődik export minőségű áru. A nagy adagú műtrágya sem fejti ki hatását gazdaságosan, ha hiányos a talaj szervesanyag-tar- talma. Ahogyan tehát az ipar létét. fejlesztésének lehetőségét behatárolja a7 alapipar, a nehézipar fejlettségi foka, ugyanúgy behatárolja a mezőgazdaság alapiának, a föld termőereiének növelését az állattenyésztés. Mivel ez így igaz, ez a tény egyre gyakrabban kerül közgazdászaink elé. A párt VIII. kongresszusa óta mind sűrűbben hangzik, hogy tulajdonképpen mi is jellemzi népgazdaságunkat. Vannak,.akik azon vitatkoznak. hogy fejlett iparral rendelkező agrárország lettünk vagy pedig agráripari állammá fejlődtünk. Hol is állunk, melvik meghatározás illik legtökéletesebben gazdasási életünkre? A vita tart. Annvit mindenesetre hozzátehetünk, hogy mezőgazdaságunk fejlődési üteme lőfiO-ben meghaladta az iparét! S vajon hol. merre tartana mezőgazdaságunk. ha az ioar az l<ifiq-re felvállalt beruházásokat ió minőségben és határidőre tel- iecítette volna?! Nem szeretnénk különösebben okoskodni a témában, annyi azonban bizonyos, hogy a hazai iparnak konzekvensebben kellene szolgálnia a mezőgazdaság termelését, hiszen ez a népgazdasági ágazat olyan valutaforrása az országnak, melvből az ipar egy része nagyon jól megélhetne. Dupsi Károly
