Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299 szám

±86$. december 25. 11 Csütörtök A tv-nézés Az orvosi sajtó az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban foglalko­zik a tv-nézés hatására előfor­duló kellemetlenségekkel, ártal­maikkal. különös tekintettel a gyermekekre. Korunk e nagy­szerű vívmányának széles körű szórakoztató, nevelő, ismeretter­jesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatatlan, de kétségkí­vül elővigyázattal kell élnünk e lehetőséggel. A veszélyeztetett szervek kö­zül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete-szürke- fehér, mozgó, kis méretű, vil- lódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet váratlan felvillanásokkor, kép­hibáknál, amikor a fény hirtelen villanásszerűen felerősödik. A tv-nézés különösen nagy felada­tot ró a szem alkalmazkodóké­pességére és a látásra, ha a szemlencsének bármiféle fény­törési hibája van (pl. kancsal­ság esetén). Tény, hogy a gya­kori tv-nézés hatására a szem látásfunkciója megváltozik, sok esetben — különösen gyerme­keknél — kifejezetten romlik. Leggyakoribb panaszok: fejfá­jás, látászavarok, fáradtság, szemkáiprázás. kötőhártyagyulla- dás. A tv-nézés köziben fejfá­jással párosuló hányinger — különösen idősebb .embereknél fordul élő — kezdődő zöld há­lyogra utal. Ha nagyon ritkán is, de megesik, hogy a csíkossá vá­ló tv-kép epilepsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye sze. itrtt egészséges ember napi más­fél órát s egyszer hetenként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélikül. Nagyon lényeges, hogy ne sötét szobában üljünk a kép­ernyő előtt, hanem alkalmaz-» zunk jín. derítőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erős lámpa segítségével. Fontos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a leg­megfelelőbb. A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készülék állandó „bömböltetése” okozhat. Ma már olyan készülékek is ke­rülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fülhallgató csat­lakoztatható. ahányan nézik a műsort. A túl „szorgalmas'’ ty- nézőknél előbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság fis minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján meg­újul, idegrendszeri panaszok, nyugtalanság, szorongás, türel­metlenség, fejfájás stb. jelent­kezik. E tüneteikre az orvosi irodalomnak már külön elneve­zése is van: tv-betegségként em­legetik. A tv különösen azokra a gyer­mekekre van nagy hatással, akik a műveltség dolgában, indulati és ösztönéletükben, képességeik tekintetében gyengébbek. Mint­hogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomo­kat hagyó szellemi tápláléka a tv. világos, hogy komoly ártal­makkal kell számolni az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt a túlzott „tv-fogyasz- tás” esetén. Míg a rádióhallgató nyugod­tan tesz-vesz és mozog a lakás­ban (hordozható rádiók elterje­dése óta akár a ház körül is), a szabad idejét tv-nézéssel töltő ember szinte mozdulatlanul ül­ve vagy fekve figyeli a képer­nyőt. Gyermekeknél ez odáig fa­jul, hogy a szabadban űzött sport, a játék, kirándulás he­lyett a fiatalok nagy része a tv- készülék előtt görnyed. A moz­gás elmaradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és fel­tételezhetően (habár még orvo­silag nincs igazolva) fokozza a trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőteljesen megmozgatni a tagjainkat. Idő­sebb embereknek az tanácsolha­tó, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsanak meg magukon miihden szorító ruhadarabot. Ha a rossz vérellá­tás fokozott izgalmi állapottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnék az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának „karbantartása” mellett gondol­ni kell az izomzat elmerevedésé- nek „feloldására” is. A pyak- izomzat merevsége és fájdalma akkor lép fel, ha a tv-készülék túl magasan tan és a nézőnek hátsó nyakizomzatát állandóan megfeszített állapotban kell tar­tania, hogy felfelé nézhessen. A készülék képernyőjének sem fel­jebb, sem pedig lejjebb nem sza- ban lennie a szemmagasságnál. Sajnos, sok családban a táp­lálkozási szokásokat is a min­dennapi tv-műsorhoz idomítják. Nemegyszer a tv képei és hang­jai mellett folyik a kapkodó, figyelmetlen táplálkozás vacsora helyet sokszor „csak bei kapnak valamit” a tv-rajongók. Ezzel az amúgy is sok problé­mát pkozó emésztési zavarok újabb momentummai szaporod­nak. (Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont orszá­gos akciót indítottak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t!) Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső sugárhatá­sa az emberi szervezetre? Nos, azóta egyértelműen megadták a szakemberek a nemleges választ, bebizonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékből. A szí­nes tv-készülékekkel már más a helyzet, ott valóban igen inten­zív a kisugárzás, éppen ezért fokozott gondot fordítanák az el­lene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a nézők két méteren belül helyezkedje­nek el a képernyő előtt Az elmondottakból azt a ta­nulságot vonhatjuk le, hogy bi­zony csínján kell bánni a tech­nika adta lehetőségekkel — s ez nemcsak a televízióra vonatko­zik —, nehogy egészségünk lás­sa kárát a szertelenségeknek. Remélhetőleg rövidesen megér­jük, hogy a vásárolt tv-készülé- kekhez nemcsak műszaki utasí­tást fognak mellékelni, hanem egészségügyi, pszichológiai ta­nácsadó füzetet is. Hogy mik vannak? gy krimihez készített „élethű” tótelek Glasgow-ban nemrég 3 mögé juttattak egy rende- Amikor egy nyílt utcán tör- 5 gyilkossági jelenetnél a fel- slékbe be akarta vonni a járó­kelőket, ezek azt hitték, hogy bűn­ténybe keveredtek. A kihívott rendőrség ugyan felismerte a tényállást, azonban mégis felje­lentést tett a rendező ellen, aki „rettegést és íélelme't” idézett elő. boldog család Békéscsabán aligha lesz boldo­gabb család karácsonykor Dru- gán Andráséknál. És ugyanez az érzés töltheti el a tégla- és cserépipari vállalat Marik Já­nos szocialista karbantartó bri­sok kicserélték az ajtókat, abla­kokat és padlót raktak a két szobába, mely addig földes volt. A festők új színt varázsoltak a helyiségekbe, a kőművesek ké­ményt húztak a konyhának és Marik János és Petrovszki András munka közben. Bánszki Pál kőművesnek se­gít Drugán Pál, a katonafiú is. és a családfő — akinek a ház­építéshez már többre nem futot­ta, hiszen a keresetéből hatodma., gáról kellett gondoskodnia — sok-sok gonddal-bajjal küszkö­dött. A társadalmi munkában talán a legtöbbet dolgozott Miarik Já­nos brigádvezető, Sebők Mihály és brigádja, Zsibrita Mátyás, Si- piczki Pál, Petrovszki András. Csizmadia Miklós, de sorolhat­nánk a többieket is; Cselovszki Mihály szb-titkárt, a gépműhely dolgozóit, és a brigád minden tagját, hiszen nem is a ledolgo­zott órák számítanak, hanem el­sősorban a szándék, a segítség, amely szép példája az ember­ségnek, összefogásnak, s ebben mindnyájan egyformák. Nagy Mihály asztalos küszöböt rak le. gádjának minden tagját. Mert ajándékozni öröm és boldogság, ők pedig kivétel nélkül mind­nyájan ezt tették, amikor vállal­ták, hogy a volt partizán, a sok- gyermekes családapa házát tár­sadalmi munkában rendbehoz­zák, kényelmes otthonná teszik. kikövezték, valamint téglát rak­ták le a folyosón. Elkészült a padlásfeljáró is és az ácsok ja­vították ki a tetőszerkezetet. Egyszóval csinossá, igazán ott­honossá tették azt a kis családi házat, melyben egy évek óta fek­vő beteg asszony, négy gyermek A brigád úgy tervezte, hogy karácsonyra — a szeretet ünne­pére — készen lesznek a mun­kával. Sikerült. És most együtt ünnepelnek a család tagjaival, ahová a gyáriaktól még ezenkívül karácsonyfa és sok-sok ajándék jutott Boldog család — boldog kol­lektíva. Kasnyik Judit Fotó: Demény Nincs szebb érzés, mint látni, ahol eddig gond- és bánat volt, oda munkánk nyomán öröm köl­tözik. A család helyzetéről már írtunk, s annak idején Monori Ferencné gyámügyi előadóval együtt kezdeményeztük a gyár szakszervezeti bizottságán, hogy segítsenek. A válasz akkor az volt, hogy nem tudtak róla, de készségesen igyekszenek megol­dani dolgozójuk gondját S hogy mennyire gyorsan jött a segítség, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy rövidesen 30 ezer fo­rintot adott a gyár a költségek- ) re, s mindjárt akadt brigád is, melynek tagjai vállalták a mun­kát. És akadtak olyan emberek is, akik — bár nem brigádtagok —, amikor megtudták, hogy se­gíteni kell, jelentkeztek. Lus- tyik Pál, Láza András, Csizma­dia Miklós, Krizsán István az első naptól rendszeresen dolgo­zott mindvégig. A brigád 17 tag­ja is nap mint nap nagy oda­adással és szorgalommal vett részt a munkában. Az asztalo­A Duiuog családapa színién részt vett a miuutauan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom