Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299 szám
±86$. december 25. 11 Csütörtök A tv-nézés Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a tv-nézés hatására előforduló kellemetlenségekkel, ártalmaikkal. különös tekintettel a gyermekekre. Korunk e nagyszerű vívmányának széles körű szórakoztató, nevelő, ismeretterjesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatatlan, de kétségkívül elővigyázattal kell élnünk e lehetőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete-szürke- fehér, mozgó, kis méretű, vil- lódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet váratlan felvillanásokkor, képhibáknál, amikor a fény hirtelen villanásszerűen felerősödik. A tv-nézés különösen nagy feladatot ró a szem alkalmazkodóképességére és a látásra, ha a szemlencsének bármiféle fénytörési hibája van (pl. kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés hatására a szem látásfunkciója megváltozik, sok esetben — különösen gyermekeknél — kifejezetten romlik. Leggyakoribb panaszok: fejfájás, látászavarok, fáradtság, szemkáiprázás. kötőhártyagyulla- dás. A tv-nézés köziben fejfájással párosuló hányinger — különösen idősebb .embereknél fordul élő — kezdődő zöld hályogra utal. Ha nagyon ritkán is, de megesik, hogy a csíkossá váló tv-kép epilepsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye sze. itrtt egészséges ember napi másfél órát s egyszer hetenként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélikül. Nagyon lényeges, hogy ne sötét szobában üljünk a képernyő előtt, hanem alkalmaz-» zunk jín. derítőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erős lámpa segítségével. Fontos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a legmegfelelőbb. A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készülék állandó „bömböltetése” okozhat. Ma már olyan készülékek is kerülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fülhallgató csatlakoztatható. ahányan nézik a műsort. A túl „szorgalmas'’ ty- nézőknél előbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság fis minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri panaszok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezik. E tüneteikre az orvosi irodalomnak már külön elnevezése is van: tv-betegségként emlegetik. A tv különösen azokra a gyermekekre van nagy hatással, akik a műveltség dolgában, indulati és ösztönéletükben, képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomokat hagyó szellemi tápláléka a tv. világos, hogy komoly ártalmakkal kell számolni az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt a túlzott „tv-fogyasz- tás” esetén. Míg a rádióhallgató nyugodtan tesz-vesz és mozog a lakásban (hordozható rádiók elterjedése óta akár a ház körül is), a szabad idejét tv-nézéssel töltő ember szinte mozdulatlanul ülve vagy fekve figyeli a képernyőt. Gyermekeknél ez odáig fajul, hogy a szabadban űzött sport, a játék, kirándulás helyett a fiatalok nagy része a tv- készülék előtt görnyed. A mozgás elmaradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még orvosilag nincs igazolva) fokozza a trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőteljesen megmozgatni a tagjainkat. Idősebb embereknek az tanácsolható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsanak meg magukon miihden szorító ruhadarabot. Ha a rossz vérellátás fokozott izgalmi állapottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnék az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának „karbantartása” mellett gondolni kell az izomzat elmerevedésé- nek „feloldására” is. A pyak- izomzat merevsége és fájdalma akkor lép fel, ha a tv-készülék túl magasan tan és a nézőnek hátsó nyakizomzatát állandóan megfeszített állapotban kell tartania, hogy felfelé nézhessen. A készülék képernyőjének sem feljebb, sem pedig lejjebb nem sza- ban lennie a szemmagasságnál. Sajnos, sok családban a táplálkozási szokásokat is a mindennapi tv-műsorhoz idomítják. Nemegyszer a tv képei és hangjai mellett folyik a kapkodó, figyelmetlen táplálkozás vacsora helyet sokszor „csak bei kapnak valamit” a tv-rajongók. Ezzel az amúgy is sok problémát pkozó emésztési zavarok újabb momentummai szaporodnak. (Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont országos akciót indítottak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t!) Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső sugárhatása az emberi szervezetre? Nos, azóta egyértelműen megadták a szakemberek a nemleges választ, bebizonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékből. A színes tv-készülékekkel már más a helyzet, ott valóban igen intenzív a kisugárzás, éppen ezért fokozott gondot fordítanák az ellene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a nézők két méteren belül helyezkedjenek el a képernyő előtt Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kell bánni a technika adta lehetőségekkel — s ez nemcsak a televízióra vonatkozik —, nehogy egészségünk lássa kárát a szertelenségeknek. Remélhetőleg rövidesen megérjük, hogy a vásárolt tv-készülé- kekhez nemcsak műszaki utasítást fognak mellékelni, hanem egészségügyi, pszichológiai tanácsadó füzetet is. Hogy mik vannak? gy krimihez készített „élethű” tótelek Glasgow-ban nemrég 3 mögé juttattak egy rende- Amikor egy nyílt utcán tör- 5 gyilkossági jelenetnél a fel- slékbe be akarta vonni a járókelőket, ezek azt hitték, hogy bűnténybe keveredtek. A kihívott rendőrség ugyan felismerte a tényállást, azonban mégis feljelentést tett a rendező ellen, aki „rettegést és íélelme't” idézett elő. boldog család Békéscsabán aligha lesz boldogabb család karácsonykor Dru- gán Andráséknál. És ugyanez az érzés töltheti el a tégla- és cserépipari vállalat Marik János szocialista karbantartó brisok kicserélték az ajtókat, ablakokat és padlót raktak a két szobába, mely addig földes volt. A festők új színt varázsoltak a helyiségekbe, a kőművesek kéményt húztak a konyhának és Marik János és Petrovszki András munka közben. Bánszki Pál kőművesnek segít Drugán Pál, a katonafiú is. és a családfő — akinek a házépítéshez már többre nem futotta, hiszen a keresetéből hatodma., gáról kellett gondoskodnia — sok-sok gonddal-bajjal küszködött. A társadalmi munkában talán a legtöbbet dolgozott Miarik János brigádvezető, Sebők Mihály és brigádja, Zsibrita Mátyás, Si- piczki Pál, Petrovszki András. Csizmadia Miklós, de sorolhatnánk a többieket is; Cselovszki Mihály szb-titkárt, a gépműhely dolgozóit, és a brigád minden tagját, hiszen nem is a ledolgozott órák számítanak, hanem elsősorban a szándék, a segítség, amely szép példája az emberségnek, összefogásnak, s ebben mindnyájan egyformák. Nagy Mihály asztalos küszöböt rak le. gádjának minden tagját. Mert ajándékozni öröm és boldogság, ők pedig kivétel nélkül mindnyájan ezt tették, amikor vállalták, hogy a volt partizán, a sok- gyermekes családapa házát társadalmi munkában rendbehozzák, kényelmes otthonná teszik. kikövezték, valamint téglát rakták le a folyosón. Elkészült a padlásfeljáró is és az ácsok javították ki a tetőszerkezetet. Egyszóval csinossá, igazán otthonossá tették azt a kis családi házat, melyben egy évek óta fekvő beteg asszony, négy gyermek A brigád úgy tervezte, hogy karácsonyra — a szeretet ünnepére — készen lesznek a munkával. Sikerült. És most együtt ünnepelnek a család tagjaival, ahová a gyáriaktól még ezenkívül karácsonyfa és sok-sok ajándék jutott Boldog család — boldog kollektíva. Kasnyik Judit Fotó: Demény Nincs szebb érzés, mint látni, ahol eddig gond- és bánat volt, oda munkánk nyomán öröm költözik. A család helyzetéről már írtunk, s annak idején Monori Ferencné gyámügyi előadóval együtt kezdeményeztük a gyár szakszervezeti bizottságán, hogy segítsenek. A válasz akkor az volt, hogy nem tudtak róla, de készségesen igyekszenek megoldani dolgozójuk gondját S hogy mennyire gyorsan jött a segítség, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy rövidesen 30 ezer forintot adott a gyár a költségek- ) re, s mindjárt akadt brigád is, melynek tagjai vállalták a munkát. És akadtak olyan emberek is, akik — bár nem brigádtagok —, amikor megtudták, hogy segíteni kell, jelentkeztek. Lus- tyik Pál, Láza András, Csizmadia Miklós, Krizsán István az első naptól rendszeresen dolgozott mindvégig. A brigád 17 tagja is nap mint nap nagy odaadással és szorgalommal vett részt a munkában. Az asztaloA Duiuog családapa színién részt vett a miuutauan.
