Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298 szám

lOflt. december 2 3 Szerda A megyei tanács üléséről jelentjük (Folytatás ae 1 oldalrét) tő. Doboz, Kétegyháza, Mezőhe­gyes. Medgyesegyháza, Körösla- dány, Füzesgyarmat. A nagyköz­séggé történt szervezés két kivé­telével ötezer lakoson felüli és így a kormányhatározat e ren­delkezése következtében nagy­községgé szervezhető és a megye településhálózat-fejlesztési tervé­vel is összhangban van. Kétegy­háza és Medgyesegyháza ötezer lakosnál kisebb község, azonban nagyközségi „rangja” mégis in­dokolt Kétegyháza lakossága 70 százalékban nemzetiségi, vala­mint vasúti csomópont-hálózata miatt is szükség van erre. Med­gyesegyháza alsófokú központ­ként szerepéi, közúti és vasúti csomópont vonzási körzete Med­gy esbód zás és Pusztaotrtlaka, mely községeket is ellátja szol­gáltatással. A most kialakított 24 községre vonatkozó határozat nem jelenti azt, hogy csak 1971. január 1-vel fejeződhet be ez az átszervezés. Abban az esetben, ha a községi és járási tanácsok által ismert feltételek megvan­nak, úgy a megyei tanács bárme­lyik ülésén jóváhagyhatja ilyen irányú kérelmüket. A következőkben a megyei ta­nácsülés elfogadta a megyei ta­nácsnak és állandó bizottságai­nak, valamint végrehajtó bizott­ságának 1970, első félévi munka­tervét, valamint a második fél­évi munkaprogramját. Jóváhagy­ta a megyei népi ellenőrzési bi­zottság jövő félévi munkatervét, melyet Kulkai Sándor, a megyei NEB elnöke terjesztett elő. Megszűnik a nagygyantéi kirendeltség A megyei tanács jóváhagyta a mezőgyáni községi tanács ké­relmét a nagygyantéi kirendelt­ség megszüntetése iránt. Mint is­meretes, a kirendeltség létreho­zását a községi tanács kérésére, valamint a volt Sarkadi Járási Tanács V. B. javaslatára a me­gyei tanács 1955-ben engedélyez­te. Akkor ez indokolt volt, mert a területen több mint 500-an laktak. Ez idő szerint azonban 297-re csökkent a lakosság szá­ma. Az ügyiratforgalom is éven­te alig haladta meg a tizenötöt. Mindez indokolta, hogy a köz- igazgatási kirendeltség megszűn­jön; A megyei tanács határozata 1969. december 31-én lép életbe. A vitában felszólaltak: Fehér Jánosné Csorvás, Borka Sándor Battonya, Körösialvi Pál Békés­csaba, Almási Tibor Szarvas, Káplár Károly Orosháza, Székely Ilona Nagykamarás, Kircsi Ist­ván Békéscsaba, Győri Imre Me- zőkovácsháza, Novák Mátyás Gyulavári, Vizsnyiczai Jánosné Békéscsaba, dr. Farkas Ernő Bé­késcsaba, Molnár Gábor Békés­csaba, Kállay Istvánná Oroshá­za, megyei tanácstagok. A napirendi pontok megtár­gyalása után öt tanácstag jelen­tett be interpellációt. Főként az utak javításáról, a közlekedés nehézségeiről szóltak. Így Som­lyói Gergely Mezőmegyer, Mol­nár Gábor Békéscsaba, Novák Mátyás Gyulavári, Kállay Ist­vánná, Orosháza, a közlekedésről, Berki Lajos Mezőhegyesről a va­sárnapi tejárusítás engedélyezé­sét kérte. Az interpellálóknak dr. Takács János, a megyei ta­nács osztályvezetője, valamint Csatári Béla, a vb elnökhelyet­tese adott választ. A válasz nél­kül maradt négy kérdésre a ta­nácstagok írásban kapják meg az intézkedés módját. A megyei tanácsülés Klaukó Mátyás zárszavával ért véget, melyet ezzel fejezett be: „Kel­lemes karácsonyi ünnepeket, bol­dog új évet kívánok a tanács minden tagjának és választóink­nak.’' Rocskár János Élő képek a karácsonyi posta forgalomról A ZORD időjárás, a nagy ha­vazások miatt rosszak az útviszo­nyok. A vonatkésések sokakat tartanak vissza attól, hogy az ün­nepeken hosszabb útra elindulja­nak, ezért az ajándékcsomag- forgalom ugyancsak megnőtt. Az Alföld egyik fontos vasúti és postai csomópontján, a békéscsa­bai vasútállomáson néztük meg este nyolc órától éjfélig, hogyan alakul az ünnepi postaforgalom. A Békéssámson—Békéscsaba között közlekedő járat nyikorogva áll meg a békéscsabai vasúti posta bejárata előtt. — Nézzük, mit hoztak — nyitotta ki a pero­nos tiszt a gépkocsi ajtaját. — Hű, a mindenit! — szaladt ki a száján, amikor meglátta a csomag- és levélzsák-hegyet a gépkocsiban. — No, emberek, lás­sunk neki. mert negyedóra múl­va beérkezik a mozgóposta is. A közvetítők fürgén rakják ki a csomagokat a zöld kiskocsikra, amelyek egy része raktárba, egy része egyenesen a pesti mozgó- postakocsiba kerül. A BATTONYA felől érkező vonat postakocsiját a közvetítők Fenyőbál és úttörőszilveszter A Békéscsabai Ifjúsági és Üttö- rőház tovább bizonyítja fontos­ságát és hasznát, amikor a vaká­ciózó kisdiákoknak olyan gazdag programot állított össze, amely­ből ezúttal csak szemelvényeket tudunk idézni. A programsorozatot a decem­ber 22-i nagyszabású fenyőbál nyitotta; 25-én délelőtt 10 és dél­után 15 órai kezdettel pedig a Megyei Művelődési Ház rendezte KRESZ-vetélkedőt bonyolítják le. A 27-i program a legkisebbek­nek ígér csemegét; délelőtt 10 órakor ugyanis a Napsugár báb­együttes mutatja be Hüvelyk Ma­tyi című produkcióját. December 30-án, délután 4 óra­kor kezdődött az úttörő szilvesz­teri bál; 31-én pedig az idősebb ' korosztálynak rendezett szilvesz­teri bál; amelyen a zenét a köz­ismert Sygma-zenekar szolgáltat­ja. A felsorolt rendkívüli progra­mok mellett természetesen mű­ködik az ifjúsági ház valamennyi szakköre is: a foglalkozásokat a szokott időben, az előre kijelölt időpontokban tartják. Csaknem kétmillió forinttal teljesítette túl évi nyereségtervét a forgácsoló- és szerszámgyár bruch tábornokot egy csatornából húzták elő a szovjet katonák. A nácik feláldozták Budapestet Legfeljebb csak megközelítő­leg lehet felbecsülni, hogy az ostrom alatt mennyien veszítet­ték életüket. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a polgári lakosság veszteségét százezer főre becsüljük, de ez a szám még nem tartalmazza a gettóban legyilkoltakat Miég hó­napokkal a felszabadulás után is egy hűvösvölgyi tömegsírban hétezer ember földi maradvá­nyait találták. Budapest város­képe borzalmas volt. Az utcá­kon vad összevisszaságban he­vertek a szétlőtt tankok, emberi holttestek és döglött lovak. A ki­éhezett lakosság az elhullott ál­latok húsával táplálkozott. A Dohány utcai zsidótemplom elő- kertjében mint a fahasábok egy­másra fektetve, feküdtek a get­tóban legyilkolt szerencsétlenek megfagyott meztelen hullái. Az utcákon éhségtől elgyötört, láz- han égő emberek támolyogtak, legtöbbjük kis kocsit vagy szán­kót húzott maga után, rajta sze­gényes holmijával. Többnyire eltűnt hozzátartozóikat keresték. Az élet lassan újra megindult. Budapest népe természetesen só­várogva várta ezt a pillanatot. Alig ért véget egy kerület vagy házcsoport megtisztítása, alig ült el a harci zaj, az óvóhelye­ken szorongó polgári lakosság elhagyta a pincéket. Nem volt élelmiszer, a pincéKben sok volt a beteg és sebesült polgári la­kos. Ebben a nehéz helyzetben az első segítséget a Vörös Had­sereg nyújtotta. A betegeket és sebesülteket elsősegélyben ré­szesítették, rögtönzött kórháza­kat rendeztek be és az éhező bu­dapestiek részére a szovjet pa- roncsnokság tábori konyhát állí­tott fel a város több pontján. Megkezdték működésüket és se­gélyakciójukat a nemzeti kor­mány és a demokratikus {jártok megbízottai is. Ezeknek az ak­cióknak központja a január 18- án alakult Magyar Kommunista Párt Tisza Kálmán téri, (ma Köztársaság tér) székháza volt. Innen irányították Budapest élelmiszer-ellátását. Zsedényi Béla. az Ideiglenes Nemzetgyű­lés elnöke február elején, ami­kor Budán még dörögtek az ágyúk (ő maga alig tudott a szovjet parancsnokság által ren­delkezésére bocsátott gépkocsin keresztülvergődni az égő Kálvin téren), felkereste Debrecenből a fővárost A kormány már ekkor a Budapestre történő visszaté­rés gondolatával foglalkozott, hi­szen nyilvánvaló volt, hogy a központi igazgatás csak in­nen, az ország szívéből lehetsé­ges. De ekkor ez még korai volt. Az ország szive csak alig-aiig dobogott és lényeges segítséget Debrecenből sem tudtak adni. A budapestieknek egyelőre, a szov­jet hadsereg segítségével maguk, nak kellett kezükbe venni sor­suk irányítását. És lassan-las- san úrrá is lettek a nehézsége­ken. Amikor a tavasz első su­garai előcsalták az agyonbombá­zott földből az első félénk virá­gokat, a romokon már élet folyt és ha még döcögve és akadoz­va is, de Budapesten megindult egy új és szebb világ felépítése. (Folytatjuk) két oldalról „rohanják meg”, a két mozgópostás sietve adja ki a csomagot. Igyekezni kell,, mert a vasutas sürgeti őket: — Gyerünk posta, gyerünk, mert ki tolatjuk magukat a repülőhídhoz. — Ez pedig azt jelentené, hogy a nyolc- száz csomaggal és 38 levélzsákkal háromszor annyi utat kellene megtenni. Erre azonban nem ke­rül sor, mert a kocsiból idejében kiszedik a küldeményt Befutott az a mozgóposta is, amely Gyuláról és a járás 12 községéből szedi össze a postai küldeményeket. — Nyisd ki Gyu­ri az ajtót! — verik két oldalról is a postakocsi oldalát. Könnyű azt mondani, Gyulán úgy megpa­kolták a kocsit csomaggal, hogy a bentlevő mozgópostás a csomag- hegy tetején keresztülkúszva nyitja ki azt ajtót Tizenöt kisko­csi csomag és 30 levélzsák volt a vagon tartalma. Közben befutott a kétegyházi vonat. A személy- gépkocsi két fülkéje dugig meg volt tömve csomaggal, — A Sze­ged felől érkező mozgóposta már nem veszélyes, alig van ben­ne 300 csomag és 25 levélzsák — állapítják meg a postások. A CSOMAGOK, levélzsákok egy részét az első vágányon álló pesti mozgópostakocsikba viszik. Az egyik vagonban mintegy há­romezer Pestre szóló csomag van. — Ha nem viszünk legalább 15 hízót feldolgozva a csomagokban, akkor egyet sem. Jól élnek ma­guk ebben a megyében! A Nyír­ségből csak almát meg krumplit viszünk Pestre, Hevesből demi- zson borokat, de innen?! Érzi ezt a jó kolbász-illatot? — szaglász bele a levegőbe a mozgópostás. — Visszafelé mit szoktak hoz­ni? — Egy kis csokoládét, naran­csot vagy üres göngyöleget. Jó csere ez a pesti rokonoknak — kacsint felém a mindent tudó mozgópostás. A levélirányítóban ingujjra vetkőzve osztják a megye 64 köz­ségéből idezúduló levéláradatot. A három levélirányító fürge uj- jai közül óránként kétezer levél kerül a 240 fiókos szekrénybe. AZ IDŐ 22.30. A Békéscsaba— Budapest mozgóposta három ko­csija rogyásdg megrakva. Hatezer csomag, 82 zsák kiscsomag és 35 zsák levél van a kocsik gyomrá­ban. A pályaudvari hangos be­mondó közli, hogy a Pest felől érkező személyvonat 150 percet késik. A csomagközvetítők a ka­rácsonyi hangulathoz illően az aprószenteket kezdik leráncigálni az égből. Leveszik a kiskabátju- kat, mindegyikőjük hátán elázott az ing a verejtéktől. Egy ideig bosszankodnak a megváltozott menetrenden, aztán biztatják egy­mást: — Gyerünk szakik! Rakjuk szét az anyagot, mert az emberek vár­ják az ünnepi csomagot... K. M. A Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Szerszámgyárának dolgozói 1969. november 30-ig már 1,8 millió forinttal túlteljesítették évi nyereségtervüket. A túltelje­sítésben nagy szerepet játszott az új gyár termelési felfutása, a je­lentős műszaki fejlesztés és nem utolsósorban az újításokból elért nagy összegű megtakarítás. A megtakarítás 1969-ben meghalad­ja az ötmillió forintot. A forgá­csoló-gyáriak jogosan reményked­nek abban, hogy 1969. évi nyere­ségrészesedésük több lesz, mint tavaly volt. Ha kiürül a gázpalack ••• A Békés megyei UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat ma, szerdán este 18 óráig tartja nyitva gázcseretelepeit. Karácsony első és másodnapján zárva tartanak a telepek, de 27-én, szombaton Bé­késcsabán, Gyulán, Orosházán, Békésen és Szarvason a fogyasz­tók rendelkezésére állnak reggel fél 8-tól 9 óráig. Az év utolsó napján, december 31-én az UNI­VERZÁL gáztelepei a szokásos időben nyitnak, s egyfolytában árusítanak 18 óráig. Tiltakozó távirat A Békéscsabai Konzervgyár ! KISZ-szervezete december I9-én tíltakazó röpgyíilést tartott a vi­etnami szolidaritás jegyében. A | röpgyűlcsről táviratot is küldtek I a* amerikai nagykövetségnek, melyben tiltakoznak a vietnami ] agresszió ellen, és elítélik az amerikaiak igazságtalan pusztító, és embertelen háborúját. Követe­lik az amerikai agresszorok távo­zását, a csapatok kivonását Vi­etnamból. A táviratot a konzervgyár 206 KISZ-fiatalja nevében küldték el. Falusiak a volán mellett Traktoros-tanfolyam Füzesgyarmaton Nagy erőfeszítéseket tesz a ter­melőszövetkezetek műszaki felké­szültségének továbbfejlesztésére a szeghalmi járási tanács. A végre­hajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya traktoros tanfolyamokat szervez azért, hogy a műszaki fejlesztés mind ered­ményesebben valósulhasson meg Ebben az esztendőben a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz adott szállást a bucsai, a kertészszigeti és a helybeli Aranykalász Tsz ta­nulni vágyó gazdáinak, összesen 42 szövetkezeti parasztnak, hogy elsajátíthassák alapfokon a trak­toros szakmát. Évekkel ezelőtt az alapfokú traktoros-tanfolyam a Hoffer- traktor kezelésének elsajátítására irányult. Most magasabb színvo­nalon a sor-motorok kezelését és vezetését tanulják a hallgatók három hónapon át. A tanfolyam- záró vizsga alkalmával KRESZ- ből is bizottság elé állnak, mivel vontatóvezetői jogosítványt is szerezhetnek. A Vörös Csillag Tsz szakembe­rei a járási tanács képviselőivel úgy szervezték meg a mostani tanfolyamot, hogy hetenként öt­napon át tartanak foglalkozást. Ebből négy nap elméleti, egy nap pedig gyakorlati. Az oktató gár­dát a Vörös Október Tsz bizto­sítja. Különben ebből a tsz-ből jelentkeztek legtöbben erre a tan. folyamra. Érthető. Ez a közös gazdaság jövőre húsz új traktort vásárol. Megállapították a hibridkukorica- vetőmag árát A napokban jelentették be Orosházán a Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat alköz­pontjában, hogy megállapították 1970-re a hibridkukorica-vetőmag árát. A tavalyi igen magas érté­kesítési árhoz képest tényleges árengedmény történt. Mázsánként 200—350 forinttal olcsóbban jut­hatnak majd a tsz-ek és állami gazdaságok, továbbá a háztáji gazdaságok is kiváló, első. és másodosztályú vetőmaghoz. Az árrendezés során külön állapították meg az MvSC 530, 570, 620, 660 és a jugoszláv ke­resztezésből származó kukorica­vetőmag árát. A vetőmag eladási árát ténylegesen a csírázási szá­zalékhoz mérték s így 5 ezer fo­rinttól 5 ezer 300 forintig plusz— mínusz 10 százalék tolarencia lehetőségre teremtettek módot. A jugoszláv hibridkukorica-ve­tőmag ára megegyezik az MvSC 660-as martonvásári fajtáéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom