Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298 szám

1*69. december 24. 4 Szerd* NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL A nyírségi dzsentri külön kasztja volt már Móricz Zsig- mond korában a vidéki úri vi­lágnak, mert szinte sehol nem lehetett jobban érezni az ország­ban e réteg társadalmi-gazdasá­gi züllését, mint itt. Ezt a folya­matot már a századforduló tá­ján sem lehetett elpalástolni az itt-ott még érzékelhető talmi csillogással, ami lényegében nem volt más — Ady szavát idézve —, mint „haláltánc”. Jól látta ezt Móricz is, s nem egy művé­ben mondta ki könyörtelen íté­letét e „boszorkányszombatos” világról. A „Nem érhetek muzsikaszó nélkül” nem a züllés okait mé­lyebben boncolgató kritikája a dzsentrinek, noha a leleplező [ te életcélnak tekintő dzsentri virtusa. Később azonban már | képről képre otthonosabban moz­gott a színpadi környezetben. ; Teljesítményének értékes mozza­nata, hogy hitelessé tudta tenni Zsani néni megszelídítését, ami az egész történet egyik sajátos fordulópontja. Korompay Vali mint Pólika, a föle megszokott igényes játékra törekedett. Külö­nösen a nagynénik otthonában hatott meggyőzően, szemléletesen érzékeltetve, hogy sokáig nem bírja már ott sem, s nincs más kiút, el kell fogadnia újra azt az életmódot, aminek hátat akart fordítani. Móricz darabjában a remek jellemek sorozatát ábrázolja, s még a kisebb szerepekben is Pólika — Korompay Vali és Balázs — Gálfy László. szándék kétségtelen felfedezhető, mégis inkább a szórakoztató Mó- ricz-írások közé sorolható. Mi tagadás, kicsit az írónak is tet­szett, még ha el is ítéli az úri kivagyiságból mulatozó dzsentrit, aki sokszor a „sírva vígad a ma­gyar” hangulatában akart elme­nekülni az elől, ami elől nem lehetett a történelmi fejlődés sodrában. Így e társadalmi ocsú- vá lett réteg tudat alatti pusztu- lásérzetét a bor, a mulatozás má­morában oldotta fel. E mű egy tipikus nyírségi dzsentricsalád életének belső rajza, látszatra az ábrázolnivaló nem nagy horderejű: egy fiatal házaspár összeveszése és kibékü­lése. E látszatra mindennapos történet ábrázolásában azonban éppen az a nagyszerű, ahogyan az író kibontja a néző előtt egy család sorsának bemutatásával általában a dzsentri hanyatlá­sát, még akkor is, ha happy end a történet vége. Ezt a szálat ra­gadta meg Sík Ferenc vendég­rendező jó irodalmi érzékkel, tu­datosan visszafogva az előadást a népszínművek túlzott látványos­ságától. Az első kép mégis di­namikusabb lehetne, különösen abban a szituációban, amikor Balázs mindent bele hangulatá­ban csak azért is bizonygatni akarja, ki az úr a háznál. Ez az erőteljesség éppen a befejezés miatt lett volna nagyon fontos, hiszen Pólikára később sem vár más sors, mint ami elől el akart menekülni. Valójában nem Ba­lázs javult meg, hanem Pólika törik meg, gyenge lázadása kí­sérlete szertefoszlik e letűnő vi­lág minden nemesebb emberi tartalmat züllesztő légkörében. Az előadás így nem kiegyensú­lyozott, mintha megártott volna a produkciónak az utóbbi hetek ..több premierje”. Mindezekből következik, hogy Gally László Balázs szerepe nem teljesen megoldott. Pólikával va­ló nagy összecsapásában nem ér­tődött eléggé a mulatozást szin­nem csupán epizódista lehet a szí­nész. A szereplők élnek is ezek­kel a lehetőségekkel, s azok is jó teljesítményt nyújtottak, akik­nek eddig sikerszerepekre rit­kábban volt lehetőségük. A jó disztingválás a gondos rendezői munka dicsérete is. Elsőnek mindenképpen Cseres­nyés Rózsa alakítását kell ki­emelnünk. Zsani néni szerepé­ben minden bizonnyal eddigi pá­lyájának egyik igen emlékezetes teljesítményét láthattuk. Játé­kából nagyszerűen lehetett érez­ni, hogy ennek a hanyatló csa­ládi dinasztiának a feje, s még maradt benne annyi erő, hogy igyekszik menteni a menthetőt, de nap mint nap ott lebeg már felettük a könyörtelen pusztulás árnyéka. Különösen az apró, de nagyon fontos szituációkban volt kiváló, hol mint háklisan kraj- cároskodó falusi öregasszony, hol mint dzsentri allűrjeit melenge­tő idős dáma. Dénes Piroska Pepi és Barcza Éva Mina szere­pében jól egészítette ki a mat­rónák háromszögét. A nagyszámú szereplőgárdából Simon Géza Lajos bácsija at­moszférát teremtő erejű volt, bé- kítgető dinamit a több mint húsz éves családi viszály után, de nem játszotta túl az író által adott lehetőségeket. Ez utóbbi állapít­ható meg Romvári Gizi Birike alakításáról is, naiv szeleburdi kamaszlányként üde színfolt volt a nagynénik monoton környeze­tében. Kisvicáknét Lestyán Ka­talin játszotta mértéktartó köz­vetlenséggel, kerülte a rikító le­hetőségeket, amire pedig a sze­rep is csábit helyenként. Az együttes többi tagja is színvona­lasan oldotta meg feladatát, kö­zülük is elsősorban Dávid Ág­nes Borcsa, Felkay Eszter Ve­ronika, Tolnai Miklós Viktor, Szerencsy Hugó Mircse és Val- kay Pál Peták szerepében. Csányi Árpád díszletei és Vág- völgyi Ilona jelmezei most is azt az igényes tervezőmunkát mu­tatták, amit már évek óta meg­szoktunk tőlük. Végezetül: a darab bemuta­tása nemcsak azért mondható hasznosnak, mert a színháznak hagyományápoló kötelessége is van, hanem azért is, mert a le- vitézlett úri világot is látnunk kell a színpadon olykor-olykor, hogy a mából biztosabban lép­jünk a holnap felé. S az előadás a már emlitett fenntartások el­lenére is ezt a célt szolgálta. Tóth Lajos r (7/ technológia három keverőüzemben A termelőszövetkezetek többsé- gozó vállalat a tsz-igények kielé­gében fellendülőben van az állat- tenyésztés. A múlt év azonos idő­szakánál csaknem mindegyik gaz. daság több anyakocát és tehenet tart. A szaporulat felneveléséről körültekintően gondoskodnak. A szövetkezetek ilyen irányú törek­vését jelentősen támogatja a Bé­kés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is. A gabonafelvásárló és feldol­gítésére jelentős anyagiakat for­dított a füzesgyarmati, az oros­házi és a kondorosi takarmány­keverő üzemek korszerűsítésére. Itt a munkálatokat december 31-ig befejezik és, januártól kezd­ve magas kalóriaértékű, zsírdúsí­tott keveréktakarmányokat állí­tanak elő, bocsátanak a közös gazdaságok rendelkezésére. A vetélkedőnek nem volt vesztese Ágazati döntő Biharugrán A MEDOSZ által a szocialista brigádok között országosan szer­vezett szellemi vetélkedő újabb ágazatai döntőjét december 20-án tartották meg, mégpedig Biharug­rán, az állami gazdaság kultúrhá- zában. A kitűnően megszervezett viadalon négy brigád 5—5 fő csa­pata adott számot felkészültségé­ről: az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési gyá­rának békéscsabai telepéről a Vi­harsarok brigád, a Biharugrai Ál­lami Gazdaság baromfinevelő, va­lamint a gépműhely brigádja, vé­Mezőkovácsházi mozaik Az Elnöki Tanács 18/1969-es ha­tározata értelmében Református- kovácsháza Mezőkovácsházával egyesült. A két község összevoná­sát a községek egy beépülése tette aktuálissá. A községek összevoná­sa július 1-én annak rendje és módja szerint végbe is ment. Ügy látszik azonban, hogy ezt senki sem veszi figyelembe, mert Me- zőkovácsháza község határában még mindig a Reformátuskovács- házát jelző tábla áll. Sőt, ősszel a felírást, hogy jobban látható le­gyen, át is festették. Ez évben megkezdték a szenny­vízlevezető csatorna építését, Ez­zel a két és fél kilométeres hosszú csatorna építésével a közművesí­tés egyik alapkövetelményénék tettek eleget Az 1970 őszére befe­jezett csatornaépítésnek a költsége négy és fél millió forint Megszerették a modem emele­tes lakásokat Mtezőkovácsházán. Az eleinte fenntartással fogadott lakásokat (nincsen udvar, nem le­het jószágot tartani) főleg a fiata­labb házasok veszik meg. Ebben az évben két 12 lakásos OTP-ház lelt gazdára. A harmadik házat jövő évben építik meg. *•* Az augusztusban átadott fürdő 70 fokos termálvize az Országos Szakszervezeti konferenciú Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Ta- [ nácsa kulturális agitációs prepa-1 ganda- és sportmunkabizottsága j megtartotta a szakszervezetek vezetőpropaganddstáinak és pro­pagandistáinak felkészítő konfe­renciáját Békéscsabán. A konferencián részt vett Po- vázsai Géza, az MSZMP megy M j bizottsága propaganda- és műve­lődési osztályának munkatársa is. Döntény Ferenc üdvözölte a megjelenteket, majd Hajdú An­tal a VII. Szakszervezeti Világ- kongresszus jelentőségéről, vala­mint a Tudományos technikai forradalomról tartott előadást és konzultációt. Ezt követően Futaki László A jó munkahelyi légkör alapja a korszerű vállalatvezetés címmel tartott előadást és kon­zultációt. A vezetőpropagandisták és pro­pagandisták az elkövetkezendő napokban, hetekben az elhangzot­takat felhasználva a vállalatok­nál, üzemeknél, intézményeknél tartják meg előadásaikat a Tár­sadalmunk időszerű kérdései címmtí indított tan folyamokon. Közegészségügyi Intézet minősí­tése alapján gyógyhatású. A für­dő, az úszómedence és a gyermek­lubickoló építése a községnek há­rom és fél millió forintjába került A mezőkovácsháziak szeretik a fürdőjüket, ezt bizonyítja az is, hogy a község lakosai a fürdő parkosításából derekasan kivet­ték részüket. Azaz mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A fürdőt a jövő évben bővíteni fogják. •** Ez év őszén megkezdték a köz­ponti rendelőintézet építését. A tíz rendelőhelyiséges mai, modem követelményeknek megfelelő inté­zet nagyban hozzájárul Mezőko- vácsháza község és környéke la­kóinak jobb egészségügyi ellátott­ságához. A rendelőintézetet jövő ilyenkorra adják át *** A foglalkoztatottság érdekében a járási tanács segítségével épül egy két és fél millió forint értékű üzemi épület. M ezőkovácshá zárói és környékéről mintegy 200—240 asszonnyak ad munkát a Békés­csabai Kötöttárugyár kihelyezett gyáregysége. A kéthónapos szak­képzést három csoportban 1970. január 2-től kezdik el a volt re- formátuskovácsházi tanácsépület­ben a Békéscsabai Kötöttárugyár szakemberei. R. M. gül pedig a Vízgépészeti Vállalat gyulai telepének brigádja. A csapatoknak előbb az üzemi vetélkedőn kellett bizonyítaniuk. Ott a legjobbak lettek, így jutot­tak ide az ágazati döntőbe, ahol már vállalatuk, gazdaságik szí­neiben folytatták a küzdelmet. Ez a tudat még fokozta az izgalmat. A kérdésekre adott válaszok alapján gyűltek a pontok. Fej fej mellett haladt előre a négy csa­pat. Végül is a Biharugrai Állami Gazdaság gépműhely brigádja szerezte meg a győzelmet. Mind a 9 feleletére 5-ös osztályzatot ka­pott. s így 45 ponttal kiemelkedő eredményt ért el. Szükség is volt erre a nagy igyekezetre, mert a vízgépészeti brigád' szorosan a nyomában haladt és csupán egy ponttal maradt le mögötte. A bi­harugrai baromfinevelők csapata következett utánuk 43 ponttal, vé­gül a kosárgyáriak zárták be a sort, akik 42 pontot szereztek. A győzteseket — Bereczkt Lászlót, Mihály Istvánt, Békés Lajost, Privoczki Lászlót és Ser- föző Mihályt — nagy taps köszön­tötte. Elvitathatatlanui a legjob­bak voltak. Bereczki László, a csapat „karmestere” mégis úgy tartja, hogy egy kicsit a szerencse is kedvezett nekik, bár igen szor­galmasan készültek, ö például többet tanult, mint annak idején, amikor technikumba járt. Tudta azt. hogy ilyen mezőnyben csak 5-ös osztályzattal lehet «ikerrel szerepelni. Segítették őket a tanulásban a gazdaság vezetői is. Különösen dr. Kozma Lajos igazgató. Kovács György főagronómus, dr. Farkas László jogtanácsos és Rózsa Ele­mér szl>-titkár, amiért hálás kö­szönetét mondták. A zsűri elnöke végül is így fog­lalta össze a mondanivalóját: ' — Ennek a vetélkedőnek nincs vesztese. Valóban nincs, hiszen a küzde­lem mindenkinek a javára válik. S a szorgalom, a jó felkészülés egyik csapatnál sem hiányzott. Még a 42 ponttal utolsó helyre szorult kosárgyári lányok is — akiknek az átlagéletkoruk talán a tizennyolc évet sem éri gi — ki­tettek magiakért a férfiakkal ví­vott küzdelemben. Csak dicséret illeti őket. P, B. Szerencsés nyertesek Az országosan megrendezett rongy gyűjtő-hetek alatt megyénk­ben is nagy aktivitással vettek részt az úttörők. Egy-egy nagyobb nyeremény megyénkbe jutott, s így jó néhány pajtás lett szeren­csés nyertes a december 14-én megtartott nyilvános sorsoláson. Ezek között van két darab 10 ezer forintos vásárlási utalvány. Az egyiket Medgyesegyháza körzeté­ben nyerték. A száma: IV. sorozat 14 249. A másik a gyomai járás területén került kiadásra, s nyer­tese az V. sorozat 80 283-as számú sorsjegy tulajdonosa. Ezen kívül a vésztői 2-es számú általános isko­la tanulói közül az egyik pajtás egy 6000 forint értékű televíziót nyert, a Il-es sorozat 69 709-es számú sorsjegyével. A gyulai já­rásban IBUSZ külföldi utazást nyert az I-es sorozat 87 713 szá­mú sorsjegy tulajdonosa. Ezen­kívül még igen sokan részesültek 1000—500 és 200 forintos vásár­lási utalvány nyereményben. A nyertes számok listáját a MÉH-kirendeltségeken tekinthe­tik meg az érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom