Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-01 / 279 szám

1969. december *. 3 Kedd A fogyasztók érdekvédelméről A pult mindkét oldalán emberek vannak Miniszteri rendelkezés a szakmunkástanulóknak adományozható társadalmi ösztöndíjról A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt miniszterek­ké! és az országos hatáskörű szer­vek vezetőivel, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — rendeletben sza­bályozta a szakmunkástanulók­nak adományozható társadalmi ösztöndíj egyes kérdéseit. A ren­delet értelmében tanulmányi szer­ződés a szakmunkás-utánpótlás elősegítése érdekében csak tanu- lóvi.szonyban álló szakmunkásta­nuló és elsősorban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthe­tő — mindenekelőtt a népgazda- ságilag fontos szakmák esetében, ahol helyileg különösen nehéz az iskoláztatás megoldása. Más vál­lalat a tanulóval csak akkor köt­het tanulmányi szerződést, ha ah­hoz a tanuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösz­töndíj havi 250 forint. Ezt az ösz- szeget a tanuló részére a külön jogszabályban előírt — szakmá­tól, évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően megállapí­tott — szakmunkástanuló ösztön­díjon felül kell biztosítani. A társadalmi ösztöndíjat a tanulmá­nyi szerződés létreiöttének idő­pontjától az ösztöndíjas tanuló viszonyának megszűnéséig folyó­sítják. Kamara'ár?at az új QiiRnáziumban Békéscsabán, az új gimná­zium KlSZ-alapszervezete ren­dezésében a város képzőművé­szeti életét, alkotóinak munkás­ságát beszélték meg a klubdél­után fiatal résztvevői. A szom­bat délutáni foglalkozásra mint­egy őO érdeklődő diák jött el, s hallgatta meg Ezüst György és Lipták Pál festőművészek elő­adását munkájukról, alkotása­ikról. a város művészeti életé­ről. Nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a Lioták Pál alkotá­saiból rendezett kamaratárlatot is. mondottam —, ez nem állatte­nyésztő gazdaság, de azért akadt itt vagy 30 ezer juh, más­fél ezer szarvasmarha és vagy ezer ló is... És a búza átlagtermése már eléri a hektáronkénti 12—13 má_ zsát. Hogy ez kevés? Minden bizonnyal. De nem árt talán visszagondolná arrß, hogy abban az országban, amely az „acélos” búzájáról volt híres, ahol a talaj és az ég egyaránt a búzára termett, — nem is em­beröltővel ezelőtt Ugyanennyi volt az átlagtermés. Az első földművelő állami gazdaságok ugyan már a har­mincas évek elején megalakul­tak, de hatásuk a gazdálkodás szerkezetére nézve lényegében elhanyagolható volt. Még 1957- ben is csak 53 kiló gabona ju­tott egy-egy mongolra, de 1963- ban már exportálni is képes volt a2 ország, a megtermelt gabona mennyisége egy főre ve­títve meghaladta a 300 kilót. A gabonatermelés egyúttal szimbólum is: jelképe a mono­nosítása, általában a mezőgaz­daságii „termelés” fokról fokra változtatja meg az arátok, a mongol parasztok, de az egész Mindenekelőtt tisztázunk egy látszólag magától értetődő kér­dést. Kinek érdeke a fogyasztó érdekvédelme? Természetesen, válaszol egy- emberként a vásárlóik népes tá­bora, a miénk, vagyis a fogyasz­tóé. Ez a válasz a legkezenfek- vöbb, hiszen egyik oldalon áll az, áld vesz. a másik oldalon az, aki elad. Nem állíthatjuk, hogy az utóbbi években túlságosan nagy volt a harmónia a két tá­bor között. Példákért sem kell messzire mennünk. A nevetsé­ges elemhiány, a cipők gyenge minősége gyakran alaposan fel­korbácsolta a kedélyeket. Nem­csak a nagyközönségét, hanem a kereskedelmi és ipari szakembe­rekét is. így tehát — ha gyak­ran nem is egyforma intenzitás­sal — az érdekvédelem nemcsak a fogyasztó érdeke, hanem kö­zös. s ha úgy tetszik, társadalmi ügy. % l«P és előre Megyei szerveink a témához illő komolysággal láttak hozzá ahhoz az akció-sorozat szerve­zéséhez, amely a fogyasztók ér­dekvédelmének biztosítását volt hivatva szorgalmazni. A téma szakértőjét, a Békés megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét, Kolozsi Gyu­láit arról kérdeztük, hogyan bo­nyolódott le és milyen eredmé­nyeket hozott a vásárlókat, ke­reskedőket és társadalmi aktí­vákat csatasorba szólító érdek­védelmi kampány. : — A fogyasztók érdekvédel­mének napirendre tűzése ■ az ÁKF. a kereskedelmi állandó bi­zottság. a kereskedelmi ellen­őrök, vállalatvezetők és nem utolsósorban az osztály közös összefogásának eredménye., Az igaz, hogy a vállalatok saját maguk is folyamatos ellenőrzést végeznek s áz állandó bizott­ságok ülésein, valamint a KPVDSZ által szervezett szoci­alista brigádértekezleteken gyakran foglalkoznak ezzel a té­mával; mégis, ezek a szélesebb körű, sok véleménynek hangot adó ankétok számos új tapaszta­lattal és ismerettel növelték az érdekvédelemmel kapcsolatos, amúgy sem kevés vizsgálati anyagot. Az ankétokon elhang­mölcsfajtáknak még csak mon­gol nevük nem volt — annyira ismeretlenek voltak a végtelen sztyeppéken vándorló nomádok > számára. hegygerince- a a hegyek szellemének. Ma, — in­kább csak megszokásból —, ha átkél a hegygerincen az utas és eléri a hegyek szellemének zottak is bizonyítják, hogy az érdekvédelem terén elért jelen­tős eredmények még tovább fo­kozhatok. Bőven van még mit tennie a kereskedelemnek, hogy a vásárlók megelégedettsége teljesebb legyen. Jogos az a pa­nasz, hogy sok helyen baj van a kenyér és péksütemények frisseségével és időbeni kiszál­lításával. Sok kritikai megjegy­zés éri a húsforgalmazást is. Érdekes viszont, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb panasz hangzik el gz udvariatlan keres­kedők miatt. Nagyobb teret ka­pott az előzékenység, a vásárlók megbecsülése. Mindezek azt bi­zonyítják, hogy a kereskedelem általános fejlődése megindult azon az úton. amely feltétlenül hasznos mindannyiunk számára. Kinek van igaza? Az Univerzái Kiskereskedelmi vállalat klubtermében tartott fogyasztói érdekvédelmi ankét­ről beszámolt a sajtó. Most ra­gadunk ki a kérdések és vála­szok közül kettőt, utalva ezzel az Univerzái tevékenységére. A feleleteket a vállalat igazgatója adta meg. Kérdés: Mennyi volt az üzle­tekben a vállalati ellenőrzések száma? Válasz: Hetvén-nyólcvan szá­zalékkal több a bejegyzés sze­rinti ellenőrzés, mint korábban. Egv-egy ellenőr havonta 25 bol- :ot keres fel. Kérdés: A beérkezett pana­szok milyen tárgyúak voltak és milyen területen mutatkoztak árubeszerzési problémák? • Válasz: Azoknál az árucik­keknél. amelyeknél a tapaszta­latok alapján a fogyasztói rek­lamáció szaporodott (cipő!), be­szüntettük az árusítást. Ezzel az országos visszhangot, kiváltó in­tézkedéssel Cipőháború címen foglalkozott a sajtó. A ruházati szakmában mutatkozó időleges hiánvolk az ármozgások hatásá­ra változó kereslet módosulásá­ban keresendők. A hiánycikkek (pl.: elemi gondiát viszont csak az ipar tudta levenni a váltunk­ról .. Általában a vállalat ve­zetőségének az az álláspontja bog’' ha csak lehet, a vevőnek kell igazat adni. Hogy sikerült idáig eljutnia, hogy segítsen a szellem a to­vábbi utakon. Egy cigaretta, egy ajak (mongol csésze), néha vala­mi kopott szerszám, lókoponya, apró érték vagy értéktelenség az áldozás tárgya és eszköze. Én már láttam egy szelet ke­nyeret is a hegyek szellemének kőoltárán... Gyurkó Géza Következik: Magyarok a tá­voli és mégis közeli világban. Békéscsabán, a Hazafias Nép­front V. kerületi szervezete is rendezett fogyasztói érdekvé­delmi ankétet. Ez nem véletlen. Az erzsébethelyi kiskereskedel­mi forgalom egy év alatt, 1968- ról 69-re nagyobb arányban nőtt, mint akár a megyeszék­hely, akár a megye forgalma. Ez mindenképpen az ott élők egyre javuló ellátását igazolja. Ám az elhangzó panaszok, kérések ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy bőven van még mát tennie a kereskedelemnek Erzsébethe- lyen is. A hozzászólások távirati stílusban a következők voltak: — nyissanak hatósági húsbol­tot, növényvédő- és vetőmag­boltot; — fordítsanak nagyobb gondot a tej. kenyér, tőkehús és húské­szítmények mennyiségi ég minő­ségi ellátásának javítására — a nagyobb üzletekben ál­landóan lehessen kapni vágott baromfit. Mezőkovácsházán a járási ipari. kereskedelmi állandó bi­zottság ülésén foglalkoztak a fo­gyasztói érdekvédelemmel. A hozzászólások az alábbi témák­hoz kapcsolódnak. — Szinte rendszeres, hogy Mezőkovácsházán nem lehet friss péksüteményt kapni. A sü­tőipar nem tudja a helyi igé­nyeket kielégíteni és így a bat- tonyai szállítás miatt késik, s minőségileg romlik az áru. — Az egész járásban kevés a félkész cukrászipari termék. (Torta- és réteslap.) E7 pedig a háziasszonyok munkáját nehezí­ti meg. — Jó lenne, ha az ÁFÉSZ tej­boltot nyitna Mezőkovácsházán. — A járásban gond, hogy — bár bőven van belőle — a keres­kedelem kevés vágott baromfit rendel. Általános tapasztalatként el­mondható. hogy kimondva vagy kimondatlanul nagyon sokakat foglalkoztat az új irányítási rendszer hozta kötetlenebb ár­politika. Sokan értetlenül és rosszallással fogadják az ár­színvonal felfelé tendáló módo­sulását, mondván; hogy egyes áruk körének árnövekedése meghaladja az általános statisz­tikák alanián publikált másfél­két százalékos emelkedést. Szemérmes vásárlók? A közelmúltban rendezett fo­gyasztói ankétok ■ helyességét vitatni fölösleges. Annál inkább kell szorgalmazni a kereskede­lem vezetői és a vásárlók talál- - kozóján elhangzott panaszok és i kérések mielőbbi orvoslását. Ám ■ ez az éremnek csak az egyik ol­• dala. Mint ahogy a kereskedelem- : nek is érdeke a fogyasztók ér- : dekvédelme, legyen ez köteles- i sége maguknak a vásárlóknak ; is. Ne restelljen szólni senki a ■ hibás áru vagy a kiszolgáló ud­• variatlansága miatt. Senki se hagyja megjegyzés nélkül jogos­: nak vélt sérelmét, mert a sok 5 egyéni észrevétel ugrásszerű ; változást eredményező erővé • sokszorozódhat. Amíg a vásár- ; lók nagy többsége szemérmes, ! addig ne várjunk csodákat. Mert ; a fogyasztó érdekvédelmének • első és igazi csatáját a boltban • kell megvívni, ahol a pult mind­• két oldalán emberek vannak. Brackó István Segítség a munkás-paras/i szülők gyermekeinél« A KISZ Budapesti Bizottsága megvizsgálta a fővárosi egyete­mek, főiskolák és más felsőokta­tási intézmények hallgatóinak helyzetét. Foglalkozott a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbta­nulási lehetőségeivel is. Megálla­pította, hogy a munkás—paraszt szülők gyermekeinek aránya — mind a jelentkezők, mind a fel­vettek között tovább csökkent. Elgondolkoztató, hogy a vi­szonylag nagy felkészültséget igénylő szakokra — nyelv, filozó­fia, pszichológia, elméleti, mate­matika, fizika, művészeti terüle­tek, építészet stt*— csak egészen csekély számban kerülnek fizikai dolgozók gyermekei. Ráadásul a felsőoktatási intézményekben _— elsősorban előzetes felkészültség­beli és tanulmányi okok. a segít­ségadás hiánya — miatt több mint 7 százalékkal magasabb a fizikai dolgozók gyermekeinek lemorzso­lódási aránya, mint a többi diáké. Az ifjúsági szövetség ezért fon­tos tennivalójának tekinti, hogy fokozott segítséget nyújtson a te­hetséges munkás—paraszt tanulók egyetemi felkészítéséhez és ön­képzésük kibontakozásához. A felsőfokú oktatási intézmények KISZ-szervezetei egyetemi elő­készítő tanfolyamokat szerveznek a középiskolákban, s a KISZ ér­dekvédelmi munkája során a fel­vételiktől egészen az elhelyezke­désig. figyelemmel kíséri és segíti a fizikai dolgozók gyermekeit. Az első főiskolai években a napi ta- nulmánvaikban is támogatják Őket. (MTI) Kétszáz hallgató a Kötöttárugyár tanfolyamán Társadalmunk időszerű kér­déseinek tanulmányozását két témakörben tartják a Békéscsa­bai Kötöttárugyárban 243 hall­gatóval, 11 csoportban. Az I. témakörre 130, a Il-ra pedig 113 dolgozó jelentkezett, akiknek 95 százaléka fizikai munkás. Tavaly 10 tanfolyamot fejez­tek be sikeresen. A beiratkozot­tak száma 223 volt, ebből 214 nő és elvégezték összesen 200- an, köztük 192 nődolgozó. A szakszervezeti bizottság — a tanfolyam szervezője —^ véle­ménye szerint az igen jó ered­mény az önkéntességnek kö­szönhető. Hetvenegyezer mozilátogató (Tudósítónktól) A szeghalmi Ady moziban ez év október végéig 415 előadást tartottak, amelyeket mintegy 71 ezer mozinéző látogatott. Külö­nösen kedveltek az ifjúsági és a mesefilmek, a külföldi filmek közül pedig a szinkronizáltak. A mozi közönségszervezője ered­ményes munkát végez a tsz-ek- ben, különböző intézményeknél és az iskoláknál. Az iskolák igazgatói segítik az ifjúsági elő­adások megszervezését. Az idei tanévben a mozi és az általános iskolák szocialista szerződést kötöttek, melynek értelmében 400 tanuló látogatja az egyes if­júsági előadásokat. mongol lakosság ét- és életrend­jét Egész sor mezőgazdasági emelt kőhalmot, valami kis A GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres gyulai munkahelyre 'ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT építésvezetői munkakörbe, ÉPÍTÉSZTECHNIKUST tervezői munkakörbe, SZERELŐIPARI RÉSZLEGVEZETŐT, MŰVEZETŐT Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyula, Hajnal u. 3. 97425 ulturás gazdálkodás felett ara- itt mind nagyobb győzelemnek, s a gabonatermelés, a szibériai ibonafajták mongóliai megho­A legmagasabb ken még ma is ott állnak kőrakások: áldozati helyek Víz nélkül nincs mezőgazdaság. Magyar kútfúrók a Góbi-siva­tag szélén. terménynek. közismert gyű- ajándékot helyez oda hálából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom