Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295 szám

1969. december 20. 6 Szómba! Mr. Alkohol Liccs-Ioccs. A síkos úton egyen­súlyozó láb néha bokáig merül a gyanús színű lébe. A hóesés, sár- dagasztás, monotonságát szokat­lan zaj töri meg. Egy csattanás, loccsanás és szitok. Valaki véletle­nül elesett? Igen, valaki elesett. De nem véletlenül! A zaj az incidens irá­nyába vonzza a járókelők tekinte­tét. Egy vödörnyi tócsa közepén 16—1? éves fiú fekszik, arccal le­felé, lábait maga alá húzva. Mint a napimádók. Táskája, alig kar­nyújtásnyira tőle, lassan megtelik vízzel. A fiú társa lehajol; ha­darva mond valamit. Aztán ösz- szekapaszkodnak és próbálnak fel- tápászkodni. Lassan, inbolyogva, mintha egy lassított film kockái peregnének. Mindketten részegek. Az alkalmi közjáték talán öt percig sem tartott. De legalább huszonöt tanúja volt. Nem állt meg, nem segített senki, szó sem hangzott, amíg a két részeg fiú kikászálódott a pocsolyából. Egy elegáns Polski Fiat lassítás nélkül húzott el, alig egy méterre tőlük. A két fiú végre felállt, s a ré­szegek jellegzetes mozdulataival továbbindult. Arcuk, kezük, ruhá­juk maszatos volt. A fejük italgő­zös. Meg-meglóduló testtel baktat-: tak az állomás felé... Az „utca” napirendre tért az események fö­lött. Hiszen végeredményben nem történt semmi... Csak egy kicsit ittak a fiúk. És alig huszonötén voltak tanúi az esetnek ott, Bé­késcsabán, a DAV-székház előtt, 1969. december 16-án este hat óra körül. A diáknak is lehet igaza! Hogyan lehet 50 ezret nyerni? A címben feltett kérdésre, saj­nos, nem tudunk választ adni, de elmondhatjuk azt, hogyan nyert 50 ezer forintot egy fiatal pincér Gyulán. Történetünk főszereplője a Komló Étteremben dolgozik, ahon­nan pár lépésre van csak a helyi totó—lottó-kirendeltség. Barátunk — aki megkért, hogy nevét ne kö­zöljük —, egyik nap, amikor ép­pen délelőttös volt, végzett az asz­talok terítésével, s ebédig még volt néhány perc szabad ideje, amit úgy gondolt felhasznál arra, hogy megvegye a szokásos hét végi totószelvényét. Csak úgy, pincér-kabátban, átszaladt a to- tózóba, ahol szinte már bokáig lehetett járni az összetépett borí­tékos sorsjegyek halmazában. Ma­radt néhány forintja, s kedvet ka­pott szerencséjének kipróbálására. Három kis borítékot vásárolt és ő is, mint sokan mások, kíváncsi­sággal és izgalommal bontotta fel az elsőt. Éldobta. Hasonló sorsra jutott a másik is. A harmadikat jóformán meg se nézte, el akarta dobni, de félúton megállt a keze és újra a szeméhez emelte. Azt hitte káprázik. Pedig ez állt rajta: 50 ezer forint. üt kérdés kö nyvekrő A kérdésekkel a Békéscsabai Kötöttárugyár Munkácsy Mihály nevét viselő szocialista brigádját kerestük meg. A brigád 21_ tagú és csaknem kizárólag nőkből áll. Az átlagéletkor 30 év alatt van. 1. Mennyit olvas naponta? A tizennyolc válasz közül csak ket­tő volt nemleges. Ám, akik idő­pontot mondtak, azok is csak az átlagot mondhatták. Miindegyik megkérdezett megtoldotta a fele­letet azzal a manapság gyakran hallható mondattal: kevés az idő. Az olvasási intervallum tíz perc­től négy óráig terjed. Leggyakrab­ban a fél óra fordult elő, az átlag­olvasási idő azonban 60 perc kö­rül alakul. 2. Milyen újságot, folyóiratot olvas? Három kivétellel Népsza­badságot vagy Népszavát mind­egyikük olvas. Az alkalmi statisz­tika szerint második a Békés me­gyei Népújság. Hetilapok közül a Képes Újság és a Nők Lapja ve­zet. Feltűnően magas az Élet és Tudomány kedvelőinek tábora, a Magyarországot viszont csupán csak egy jelölte meg. Folyóiratot senki sem olvas. Legalábbis rend­szeresen nem. 3. Kik a kedvenc írói? A „me­zőnyt”, tizenhárom szavazattal Jókai vezeti. Második Berkesi, s harmadiknak Petőfi Sándor költe­ményeit olvassák legtöbben. Rejtő Jenő hat. Mikszáth Kálmán há­rom pontot kapott. Érdekes az, hogy külföldi írót alig-alig emlí­tettek, s az említettek is már klasszikusak. (Tolsztoj, Thomas Marni, Verne). A költők közül mindössze Radnóti és József Atti­la nevét mondták. 4. Hány könyve van? A kérdés a teljes otthoni könyvtárra vonat­kozott. Ha hihetünk a feleletek­nek, minden megkérdezett család­jában minimálisan húsz könyv van. De nem ritka a 2—3 százas állomány sem. Összesítve a szá­mokat; 18 kötöttárugyári brigád­tag otthonában 2300 kötet találha­tó. Ez azt jelenti, hogy átlagban minden családnak 120-nál több könyve van. Meglepő szám! 5. Melyik három könyvet vinné magával egy lakatlan szigetre? A látszólag komolytalan kérdésre komoly feleletek érkeztek. Eiső helyen csaknem kivétel nélkül mindenki a lexikont említette. So­kan egy kalandos regénnyel, Jó­kai valamelyik művével, vagy ép­pen Berkesivei, és érdekes módon, sokan egy verseskötettel vélték könnyebben eltölteni egy lakat­lan sziget magányát. Ötletesnek tűnt az a válasz, mely szerint ilyen esetben hasznos társ egy idegen nyelvet oktató könyv, de a legfrappánsabban egy tanuló­kislány felelt. „Egy olyan könyvet vinnék, amelyben benne van, hogy hogyan építsünk hajót...” B. I. Néhány forinttal indult el és 50 ezer forinttal tért vissza a fehér abroszú asztalok közé. Az aznapi vendégek nem is sej­tették, miért olyan jókedvű az ebédjüket hozó pincér. B. O. Bergendyék Még egy iga zítás a sárga vászonkala­pon, egy utolsó ellenőrzés, hogy megvannak-e a láncok és ér­mék, aztán fel­állás •.. három és ... Szignál. Kezdődik a Bergendy-együttes műsora. Tíz évvel ezelőtt, ősszel, az amatőr állapottal kezdődött. Az Ifjúsági Parkban folytatódott. Akkoriban ott kevés újonc zene­kar és előadó úszta meg fütty­koncert nélkül. Ök igen. Üjabb dátum: 1963-ban megnyerik a rádió hivatásos együttesek ré­szére kiírt „Arany Gitár” verse­nyét. Négy évig még Pesten ját­szanak, aztán irány Lengyelor­szág, Basel, Zürich, Genf, Mün­chen. Rövidebb-hosszabb szerző­désekkel. Ezek a külföldi szerep­lések nemcsak hírnevet és „do­hányt”, hanem két hónappal ez­előtt egy 22 éves fiatalembert, René Gubelmarm dobost, is hoz­tak. A táncdalfesztiváli számuk ha nem is aratott nagy sikert, elég volt arra, hogy itthon még töb­ben megkedveljék, a 65-ig csak dzsesszes tánczenét játszó Ber- gendyéket. — És a mostani irányzat? — Részben vokális-melodikus beatet, részben klasszikus soul- zenét játszunk — vallja a 30 éves István, a „főnök”. Az együttesben jól érvényesül­nek a fúvós hangszerek és szin­te tökéletesen hangzanak a The Mamas and Papas, Otis Redding Wilson Pichett számok. Péter női énekhangot utánoz, nem is akár­hogyan. És még egy erény. Sa­játos és rendkívül hatásos elő­adásmód. Egyszóval, kitűnő ze­nekar. Amit még az öltözőben meg­tudtunk, illetve ellestünk: Hajdú: A múltkor a Zöldfa­étteremben rendeltem ebédet. Fél óra is eltelt, már éppen rekla­málni akartam, amikor a pincér hatalmas dísztállal jelent meg, rajta „Finom falatokból készült” felirat; „Hajrá, Bergendy!” Na­gyon jólesett. Bergendy I.: Januártól újabb országjáró körútra indulunk Kor­da Györggyel és négy táncos „babával”. (Fábián) Igen, ez így van, még a Rózsa Ferenc Gimnáziumban is, pedig ez­előtt egy héttel az ellenkezőjét pró­bálták bizonyítani. Pontosan arról az iskolabálról van szó, melyen a lá­nyok kötelező viselete a matrózblúz volt. Kicsit értetlenül álltunk, ami­kor a cikket elolvastuk. Nem ártott volna előbb minket is megkérdezni. Nem biztos, hogy egyetlen panaszos szülői levél az egész iskola ifjúsá­gának véleményét kifejezi. Még csak a szülőkét sem, hisz a szülői mun­kaközösség választmánya is határo­zottan a matrózblúz mellett döntött. Ezek után kérjük, szíveskedjenek közölni a mi véleményünket is! iskolánkban KISZ végrehajtó bi­zottság működik, amely hivatott ar­ra, hogy a tanulóifjúság kéréseit tol­mácsolja a tantestületnek. Az elmúlt tanév végén határozatot hoztunk az 1969—70-es tanév házirendjéről« A tantestület ezt jóváhagyta s szeptem­berben minden tanuló kapott egy-egy nyomtatott példányt házirendünkből... A fentiekhez még a következőket szerentnénk hozzáfűzni: 1. A matróz­blúz kötelezővé tétele nem a tantestü­lettől ered. A döntés joga az ifjúságé és a szülőké volt. 2. Az iskolabál senki részére sem kötelező. 3. A gimnázium­ban és az iskolabálon nem kívánunk divatbemutatót rendezni. 4. A házirend nem hangsúlyozza, hogy a szoknya csak sötétkék lehet. 5. A diákmegmoz­dulásokon (iskolabál, tanévnyitó, bal­lagás, nemzeti ünnepek, évfordulók stb.) az egységes ruha ízléses, célsze­rű... Engedjék meg, mi határozzuk el, hogy mibe járunk. A Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ Végrehajtó Bizottsága UHHUHUUHUiWUWiWtWUUVHUUUWUUUUUW Bütyöknek kiszúrják az alakját9 de ő nem hagyja magát i. ÜDYŐZOÖÜK A BÉVONUlötl U30NC ELVTÄRSAKAT ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom