Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295 szám
( 1969. december 20. Tudomány — Technika Szombat A sokarcú Műanyagból készült sportautó Műanyagból készült a Volkswagen-motort és alvázat magába záró „Buggy” sportautó karosszériája. fl földrengések előrejelzése Évente világszerte több ezer földlökést regisztrálnak, szerencsére a pusztító erejű földlökések száma viszonylag kevés. Elsősorban Japán, Chile, Mongólia, Törökország, India, Olaszország és a Szovjetunió egyes területein, hazánkhoz legközelebb pedig Jugoszláviában jelentkeznek általában pusztító földrengések. Érthető, hogy az Egyesült Államok és Japán mellett a Szovjetunióban is szakértők százai dolgoznak a megbízható földrengés-előrejelzési módszerek és eszközök kialakításán. A Szovjetunióban ebben az évszázadban 1927-ben a Krím- félszigeten, 1940-ben Garmaban, 1948-ban Ashabadban és 1966- taan Taskentben volt pusztító erejű földrengés. A kutatás az 1948- as földrengés után indult meg intenzívebben a földrengések előrejelzésével kapcsolatban. Igyekeztek feltérképezni azokat a veszélyeztetett terepeket, amelyeken az eddigi tapasztalatok és sorozatos mérések alapján a jövőben számolni lehet nagyobb erejű rengésekkel. Az előrejelzések problémakörével csaknem valamennyi szovjet geofizikai intézmény foglalkozik. A kutatások eddigi állása szerint bizonyos előjelek regisztrálása segítségével napjainkban a földrengések helyét és valószínű erejét már meg tudják határozni, ami azonban a legfontosabb lenne ezen a téren: a kitörések pontos idejét még nem. Pedig az érintett terület riasztásához és időbeni kiürítéséhez erre feltétlenül szükség volna. Mégis mit lehet1 tenni annak érdekében, hogy a rengések minél kevesebb kárt okozzanak emberéletben? Egyik szovjet professzornak az a véleménye, hogy pillanatnyilag a legcélszerűbb feltérképezni az ország területén a földrengésveszélyes zónákat, és ezeken a területeken rengésálló épületeket emelni, illetve a már meglevő épületeket megerősíteni. A fizikusok a szeizmikus jelenségek és a földmágn esség közötti összefüggések beható tanulmányozásától várják a jövőben az eredményt a megbízható előrejelzési rendszerek kidolgozására. Mások a lökéshullámok jellegének, terjedésének, vizsgálatából igyekeznek következtetéseket levonni Ismét más kutatók a Kurili- szigetekrői és Kamcsatkából kiindulva elkészítették a Szovjetunió szeizmikus télképét, megjelölve rajta azokat a helyeket, amelyeken az elkövetkező 20 esztendő folyamán pusztító erejű földrengéssel lehet számolni. Érdekes ezzel a témával kapcsolatban egy fiatal tadzsik származású szeizmológusnak a kutatási munkája. Tádzsikisztánban gyakori a földrengés és az elmúlt években mintegy 10 ezer regisztrált földlökést tanulmányozott. Kiinduláskor figyelembe vette, hogy Tádzsikisztán területén a gyenge amplitúdójú földlökések igen gyakoriak, míg az erős rengések nagyon ritkán fordulnak elő. A földrengések száma és ezeknek az ereje közötti összefüggéseket a szovjet kutató grafikonon ábrázolta. Grafikonját frekvencia-grafikonnak nevezte el. Ez a grafikon már többet mondott a tudós számára. A szovjet kutató azt tapasztalta, hogy a legerősebb földlökés előtt a gyenge amplitúdójú lökések száma csökken, ugyanakkor az erős amplitúdójú lökések száma növekszik. Grafikonról a nagy erejű földlökés 2 héttel korábban leolvasható. Ma még természetesen nem lehet arról vitatkozni, hogy a fiatal szovjet kutató módszere a gyakorlatban minden tekintetben beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Ha sikeresnek bizonyulna, úgy a Szovjetunió területén kiterjedt földrengés-előrejelző állomás-hálózatot lehet kiépíteni. Az állomásokat nagy frekvenciás műszerekkel látnák el. így: „közelebb leszünk ahhoz, hogy a technika és tudomány a jövőben lehetővé teszi a földrengések megbízható előrejelzését.” E. L Fordulat A szakemberek a közelmúltban még azt válaszolták, bogy a burgonyát az inkák birodalmában kezdték termelni, időszámításunk után a XII —XIII. században. Most új tények kerültek napvilág ra. A limai mezőgazdasági egyetem egyik professzora érdekes felfedezésre Jutott. Az általa vezetett expedíció sírokat tárt fel a perui fő város közelében s azokban burgo nyagumókra is akadtak. A perui tudósok, latin-amerikai kollégáikkal együtt úgy vélik, hogy a lelet fordulatot jelent a burgonya történetében, amelyet, mint közis mert, csak a XVII. században hoztak be Európába. A csapadék nálunk leggyak- koribb formája az eső. Amíg megjelenik az égbolton a felhő, majd később megered a7 eső, bonyolult folyamatok játszódnak le. A levegőben mindig megtalálható a vízpára. Ha nagyobb tömegben megindul a levegő gyors felszálló mozgás- lehűl, és mivel a hide» levegő kevesebb párát képes magában tartani, a többlet kicsapódik, vagyis megjelenik az égbolton a felhő, a mikroszkopikusan kicsi vízcseppek halmaza. Ezek a cseppecskék lehullani még nem tudnak, ugyanis a levegő ellenállása miatt lebegnék. A felhők ezier méterről tízezer méter magasságig felnyúlhatnak, ahol a hőmérséklet még nyáron is a fagypont alatt van. A lehűlt vízcseppek és parányi jégkristályok együttesen alkotják a felhőt A vízcseppek a lassú párolgás következtében veszítenek tömegükből, de ugyanakkor a jégszemek fokozatosan megnőnek. Amikor a sok vízcseppecske és kevés az apró jégszem a felhőkben, akkor ez a folyamat nagyon gyors. Amikor már a jégkristályok legyőzik a levegő ellenállását és zuhannak lefelé, miközben tovább híznak, és, kijutnak a felhőből. Ha a hőmérséklet fagypont alatti, akkor az apró kristályok nem olvadnak meg, ilyenkor havazik. De az is előfordulhat, hogy a felhő alatti magas hőmérséklet miatt elpárolog és nem hull csapadék vagy éppen megolvad és eső formájában fejeződik be a változatos légkör- fizikai folyamat. Csapadék akkor keletkezik, ha mindhárom halmazállapot: a légnemű, a cseppfolyós és a szilárd megtalálható a felhőben. A legáltalánosabb cseppfolyós halmazállapotú csapadéknak, az esőnek megjelenési formája lehet őszi ködszitálás. csendes májusi eső vagy kánikulai zápor. Ide sorolhatjuk még az ónos esőt is. Teljesen szilárd csapadék a havazás, a hódara vagy a jégeső. A szilárd csapadék legismertebb képviselője a hó. Gyakoribb, mint az eső, mert a kiadós nyári záporok még a legforróbb napokon is havazással kezdődnek a felhőkben. Ha a hó- és jégkristályok meghíznak, szabályos hatszögű csillagformát vesznek fel és ha több összetapad, hópeheiynek nevezzük. A meteorológusok készítettek már hópehely-atlaszt is, ahol háromezernél több formulát mutatnak be, de még e7 sem mondható teljesnek. A havazáson kívül a téli hónapokban a jég apró, sö- rétnagyságú gömböcskékhez hasonló hódarában is a felszínre juthat Nem hulló, cseppfolyós halmazállapotú a harmat, szilárd csapadék a dér, a jégvirág és a távvezetékekre telepedő, sok kárt okozható zúzmara. A harmat legtöbbször olyan derült nyári napokon képződik, amikor nagy a napi hőingadozás és a levegő relatív nedvességtartalma is. A rossz hővezető tárgyak lehűlnek, és a fölösleges víz a kiálló felületen vékony bevonatot alkot. Ha a lehűlés tovább folytatódik, a faágakon, leveleken cseppenként gyűlik össze, sőt a talajra is hullik. A harmatképződés napfelkeltekor a legerősebb, de még ekkor sem éri el az egy millimétert Az őszi-téli hónapok jellegzetes természeti jelensége: a zúzmara Általában hosszú hideg után keletkezik, amikor a páradús enyhébb levegő a hideg tárgyakkal, például villamos távvezetékekkel érintkezve, nulla fok alá hűl és túltelítetté válik, szilárd halmazállapotú jégkristályként rakódik le. A zúzmaraképződés különösen a szél felőli oldalon gyors és letörheti a faágakat, nagy súlya miatt elszakíthatja a távvezetékeket. Amilyen szép látvány és hálás fotótéma, any- nyi kárt okozhat. A csapadék — akár a felhőkből érkezik hozzánk, akár a föld felszínén képződik — rendkívül változatos megjelenési formát mutat és gazdasági jelentőségén kívül is megérdemli, hogy figyelemmel kísérjük. P. B. 30 új sodrógép a Viscosa-ban A nyergesújfalui Viscosa bővítése során a danamid textilüzemben 30 NDK sodrógépet szereltek fel. Az új üzem háromezer tonna sodrott danamid selymet készít majd évente. A danamid textilüzemben 1970 első negyedévében kezdődik meg a próbaüzem. Üjabb gyár építését kezdték meg a Nyergesújfalui Visco- sában, a poliakrilnitril-üzemet. Gépi berendezéseit Olaszországtól vásárolták. Az új gyár alapanyagát Ausztria szállítja, az alapanyagért készáruval fizet a Viscosa. Közel fél évvel ezelőtt megkezdték a danamid selyemből lánchurkolt anyagok készítését. A lánchurkolt danamid selyemből férfi-, női fehérneműk és különböző ruhaanyagok készíthetők. Képünkkön: 30 sodrógépet szereltek már össze az új danamid textilüzemben.
