Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295 szám

1969. december 20. 4 Szombat Ifjúsági kliiiit avultak Az Építőik Munkácsy Mihály Művelődési Házában ifjúsági klubot létesítettek a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai KlSZ-fiataljai. A klub avatására csütörtökön, de­cember 18-án került sor. Ez alka­lommal ismertették a programot, mely szerint baráti összejövete­leket tartanak majd a gyulai Jó­kai Művelődési.Ház ifjúsági klub­jának tagjaival, találkoznak fiafal képzőművészekkel és a Jókai Színház művészeivel, tárlatot rendeznék, ismerkednek a ko­moly és a beat-zenével. Irodalmi színkört is szerveznek. A klub tagjai dolgozatot, készítenek egy irodalmi pályázatra. Gazdára talált a Skotla személygépkocsi Az október 1—november 9 kö­zött megrendezett — immár ha­gyományosnak számító — rongy­gyűjtő hetek során 2471 tonna textilhulladék került elő a ház­tartásokból. 450 tonnával több, mint az elmúlt évi kampány idő­szakában. Ez a mennyiség 300 ezer dollár importmegtakarítást jelent. Nem szégyenkezhetnek a Békés megyeiek. A Csongrád—Bé­kés megyei Vállalat együttesen 24,6 tonna rongyot szállított cl, s ezzel az eredménnyel országosan a második helyre került. A Békés megyei iskolák közül kimagasló a sarkad! 1-es számú általános iskola 46,8 mázsás eredményé­vel. A sorsjegyíulajdonosok zöme tehát úttörő. A lista a Népszabad­ságban jelenik meg, de valameny- nyi MÉH-átvevőhelyen is megta­lálható lesz. A főnyereményről, a Skoda személygépkocsiról azon­ban már tudunk: Kaposvárott nyerték. Érettségizett fiúk részére nyoüidász-álképzös munkakörbe felvételt hirdet a KNER NYOMDA. Jelentkezni: KNER NYOMDA, ■ Békéscsaba, Lenin S. 1012 Ki mennyit ad ax asztalra: Jé úton a KISZ-lakások Alighogy elhangzanak a gratu­lációk a fiatalok eljegyzésén, már fel is teszik a nagy kérdést: na és hol fogtok lakni? A választási lehetőségük kevés. Vagy elmen­nek havi 500 forintért albérletbe, vagy valamelyik szülőnél húzzák meg magukat ideiglenesen. A legújabb pénzügyminiszteri rendelet ezen a helyzeten akar változtatni, és a, fiatalokon segí­teni azzal, hogy a KlSZ-lakásépí- tési akciónak új és jó alapokat biztosít. A rendelet célja, hogy a kevés pénzű fiatalok is lakáshoz tudjanak jutni. A rendelet csak alapokat ad. Ezen kívül a válla­latok és társadalmi szervek se­gítségére is nagy szükség van. Nézzük meg, hogyan segítik a KISZ-lákásépítési akciót Békés­csabán, magyarán, ki mennyit ad az asztalra! A Békéscsabai Városi KISZ Bi­zottsághoz a vállalatoktól beérke­zett az igény az első 56 lakásra. Tehát a vállalatok letették az asz. talra a „garast”, azaz a 30 ezer forintot lakásodként. mgven telek, közművesítés A városi tanács építésügyi osz­tályának fiatal csoportvezető mérnöke, Borbola László foga­dott. Mikor megtudta, mi járatban vagyunk, készséggel vette elő az eljövendő KISZ-lakóház tervraj­zait. Elmagyarázta, hogy ezek a lakások igényesebbek, mint az eddigi kétszobások voltak. Az igényesség itt azt jelenti, hogy nagyobb alapterületű a lakás, például a konyhából kialakítható az étkezőfülke. Gardrob-szobája és tágas loggiája is van. A felsze­reltsége is jobb, ezt a fürdőszoba berendezése és a több nagyobb beépített szekrény is bizonyítja. — Mivel járul hozzá a városi tanács ehhez a szép lakáshoz? — A telek és a közművesítés, azaz a jó út, víz- és villanyveze­ték elsőrangú kérdés az ilyen nagy építkezésnél. A városi ta­nács a fiataloknak a Lencsési úti KISZ-lakótelepen a telket ingyen adja. Az utat, a villanyt és a vi­zet szintén ingyen viszi el a ki­jelölt építkezésig. A telek árán kívül a közművesítéssel mintegy 6—700 ezer forintot ad a fiata­loknak a városi tanács. Kft vállalat 300 ezer forietja A Békés megyei Tanács Terve­ző Vállalatánál Kovács György főkönyvelő és Hőgye István KISZ-titkár elmondták, hogy a dolgozók vállalták a KlSZ-lakó- ház tervének és helyi adaptálási munkáknak az elvégzését, társa­dalmi munkában. Ez mintegy 1500 munkaórát, a fiataloknak pedig lakásonként 3600 forint megtakarítást jelent. A Békés megyei Beruházási Vállalat igazgatója, Papp János elvtárs a következőket mondotta. — A magunk részéről zöld utat biztosítunk ennek az építkezés­nek. A későbbi jelentkezés elle­nére besoroltuk a programunkba. Ezenkívül a munkánkat, a mű­szaki lebonyolítást önköltségi áron, 130 ezer forint helyett 30 ezer forintért vállaljuk. Negyedik utunk egy „nagyha­talomhoz”, az OTP-hez vezetett. — A rendelet szerint a KISZ- lakótelep építéséhez az OTP biz­tosítja a hiteligényt. Ami laká­sonként 12 ezer, illetve indokolt esetben 140 ezer forintot jelent. Ezen kívül az Országos Takarék- pénztár a pénzügyek lebonyolítá­sát vállalja — adta meg a felvi­lágosítást Martincsek László, az OTP megyei igazgatója Unyagi segítség mellett — lakberendezési útmutatás is A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat főkönyvelője, Győ­ri János és Tihanyi*András KISZ­építése titkár nyilatkozott arról, hogy vállalatuk hogyan segíti a KISZ- lakásépítésit. — Eldöntött kérdés vállalatunknál, hogy engedményt adunk a KISZ-lakásokra. Mihelyt a terveket és a költségvetést kéz­hez kapjuk, akkor tudjuk pontosan megmondani, hogy milyen száza­lékarányban adjuk az enged­ményt. Mi magunk is közvetlen érdekelve vagyunk ebben az ak­cióban. Ugyanis a lakásokból nyolc fiatal szakemberünknek igényeltünk. Biztosítottuk a mun­kakapacitást az építkezéshez, amit a jövő és második negyedévben meg szeretnénk kezdem. Annak külön örülünk, hogy a fiataloknak egy modem, központi fűtésű, hi­deg-meleg vízszolgáltatásos lakást építünk. Éppen ezért nyáron a Tolnai utcai lakásunkból hármat teljesen berendezünk, ahol szeret­nénk megmutatni, hogyan kell berendezni a lakást. Kőrútunk végén összegezhetjük, hogy a vállalatok, a tanács mind anyagilag, mind erkölcsileg, min­dent megtesznek, hogy a fiatalok lakásigényét minél jobban és ol­csóbban megoldják. R. M. A Mezőhegyes! Cukorgyárat az idén 35 millió forint költséggel fejlesztették. Sor került az erő­mű rekonstrukciójára, új gépe­ket, berendezéseket helyeztek üzembe és befejezés előtt áll egy korszerű szociális létesítmény építése. Jövőre 20 millió forintot fordítanak beruházásra. Áttérnek a gáztüzelésre, végrehajtják a Rekorderedmények a Bánkúti Állami Gazdaságban A Bánkúd Állami Gazdaság most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A 6 100 holdas gazdaság a jubi­leumi esztendőben több mint 67 millió forint termelési értéket produkált. Búzából például 24,5, szemes kukoricából pedig 40,7 má­zsa volt az átlag. Az állattenyész­tésben a korábbi száj- és körömi fájás okozta károk ellenére las­san ugyan, de biztonságosan meg­indult a fejlődés. A jó hírű gazdaságban egyéb­ként 9,1 millió forint nyereség­gel zárják az 1969-es esztendőt. Örvendetes jelenség: a magasabb hozamokat, a gyors és pontos be­takarítást nem létszámnövelés­sel valósították meg, sőt: 1966 óta az állandó munkások létszá­ma 44-gyel (8 százalékkal) csök­kent. A kiváló eredmények elsősor­ban az összeforott törzsgárdának tulajdoníthatók. Nemcsak a fizikai munkások, de a vezetők is hosz- szú évek óta tevékenykednek a gazdaságban. Az elmúlt négy évben 39,1 mil­lió forintot fordítottak beruházás­ra. i A. vízállomás rekonstrukcióját, új technikai berendezésekkel cseré­lik ki a régieket. Nagyobb fejlesztésre 1971 és 1975 között kerül sor, amelyre 160 millió forint az előirányzott ősz- szeg. Ezzel lehetővé válik majd, hogy a kampányban — a jelen­leg napi 250—260 helyett — 300 vagon cukorrépát dolgozzanak fel. Jövőre 20 millió, a következő 5 évben pedig 160 miilió forint költséggel fejlesztik a Mezőhegyes! Cukorgyárat A falusi lakosság 25 éve Békés megyében m. huszonöt év alatt meQ tozott a mezőgazda lakosság jövedelem}elhassa sa is. Míg a mezőgazdasáf szervezése előtt a dolgozói: védelmük többségét sz megélhetésükre, kisparaszti melőeszközeik pótlására és sebb tartalékolásra fordító Ma lakásra, ruházkodásra rakozásra, kulturáltabb életn hoz szükséges cikkek vás; sara, lényegesen többet k nek. Az utóbbi 5 évben a 1 sok 51—52 százaléka meg’ községeiben épültek fel. A' berendezések 43—45 százak a tv 31—33 százalékát, a m< kerékpárok 60—65 százalék: gépkocsi 40 százalékát a k< gek lakossága vásárolta. A karékbetét-állomány 50—55 záléka falun élő lakosságra A szocialista kultúrforrada- lom széles körű kibontakozását falun a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása, a műszaki-techni- l<ai fejlődés tette lehetővé. A művelődéspolitikai irányelvek végrehajtása során kibontako­zott a lakosság általános szak­mai képzése. Ennek folytán me­gyénkben a hat éven felüli la­kosság 34,7 százaléka tanul. A tanulás a szó igazi értelmében népmozgalommá lett. Egyre jobb anyagi és technikai felté­telek között tanulhatnak iskolá­saink. A 8 osztályos általános iskola kötelező lett, de nem le­zárása a tanulásnak. Ezt bizo­nyítja az. hogy a végzők több mint 40 százaléka középiskolák­ban, több mint 30 százaléka pe­dig ipari és mezőgazdasági jel­legű középfokú oktatásban to­vábbtanul. Míg 1945 előtt 11 kö­zépiskolája volt megyénknek, 1965-re számuk 31-re nőtt Nagy előrehaladás történt a mezőgaz­daság tudományos, szakmai színvonalában is. 410 egyetemet és főiskolát, 1400 középiskolát végzett és 3400 szakmunkás dol­gozik megyénk mezőgazdasági üzemeiben, akik a szakma gya­korlása mellett az általános mű­veltség, a kulturális élet terüle­tén is segítik, formálják a dol­gozókat. A Hamunk évről évre jelen- tős eszközöket fordít az óvodai hálózat fejlesztésére is. A felszabadulás előtt megyénk városai kivételével csak néhány községben volt óvoda, s 1934- ben mindössze három gyengén felszerelt bölcsőde működött Ma közei kétszáz óvoda, 30 te- rületi, 12 üzemi és ezen felül több mint 20 idény-bölcsőde működik a megye területén, melyben a szakképzett óvónők száma megtöbbszöröződött. Nincs arra lehetőség, hojy azt a nagy fejlődést, amely különö­sen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után végbement megyénk falusi lakossága élet­körülményeiben, teljes kereszt- metszetében bemutassuk. Ezért néhány község példájával il­lusztráljuk a változások egy ré­szét. Megyénk falusi lakosságá­nak nagyobb hányada az idé­zett községekhez hasonló élet­körülmények között él. Kisebb részüknél a lehetőségek nem kellő kihasználása, a kedvezőt­lenebb természeti adottságok és személyi (idős. nagycsaládos, be­teges, stb.) okok miatt még sok a kívánni való az általános fej­lődésben. D. Tóth Ferenc füzesgyarmati tsz-csúcstitkár így nyilatkozik községük fejlődéséről: „Közsé­günkben a társadalmi változás nagy hatással van az emberek tudatának formálódására és életmódjának alakulására. Ezt bizonyítják a következők is. El­sők között szerveztük át a me­zőgazdaságot. Két 10 ezer hol­das tsz-ben dolgozik községünk mezőgazdasággal foglalkozó la­kossága. A tagság jövedelme hosszú évek óta kiegyensúlyo­zott (egy tagra jutó jövedelem évi 16—20 ezer forint.) Meg­szűnt az. hogy külön brigádok­ban vagy munkacsapatokban helyezkednek el a volt szegény­parasztok, középparasztok és a volt kulákok. Érezhetően formá­lódik az egységes paraszti osz­tály. A személyi életmód javulását bizonyítja az is, hogy a község kereskedelmi forgalma kb. 40 százalékkal magasabb az átszer­vezés előttinél. A lakásviszo­nyok folyamatosan javulnak a felújított és új házak százaival. A lakberendezéseket még az idősebb dolgozók is 15—25 ezer forintos kombinált bútorokkal cserélik fel. Jelentős háztartási gépbeszerzést is eszközölnek. A vezetésben a felszabadulás előt­ti években a nagygazdák vagy azok gyerekei voltak, akiknek magatartását általában a büsz­keség és gőgség jellemezte. Ma egyszerű parasztok és munká­sok vagy azok gyerekei vannak a község, a tsz és más vezető beosztásban, s kellő képzettséget szerezve jól tudják a feladatu­kat ellátni, képesek a fejlődés követelményei szerint vezetni. A felszabadulás előtt a lakos­ság 50—60 százaléka gazdasági cseléd volt a környező nagy- és középbi rtokosokpál. Ma a két nagy termelőszövetkezetben jól megtalálják számításukat a tsz gazdái. Nem lehet látni a köz­ségben rongyos, foltos ruházatú embereket. A kulturáltabb élet­módot tükrözi az egyes szükség­leti cikkekkel való ellátottság: 1961 1968 Televízió 2 649 Rádió 137 1344 Mosógép 26 958 Centrifuga — 91 Porszívó 14 181 Hűtőszekrény 1 71 Kerékpár 332 1963 Motorkerékp. 8 180 Kismotor 10 112 Varrógép 5 76 Magántulajdonban levő gépkocsi — 20 I árda, villany csak a főbb “ utcákban volt. ma minden utcában villany, járda van. So­kát javult az iskola ellátottsága. Bölcsőde, szülőotthon, szociális otthon a felszabadulás után léte­sült. Jernei Sándor, a kondorost községi pártbizottság titkára i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom