Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295 szám
d ecember 20. 5 Szombat Biztosítási-ankét Szarvason Az Állami Biztosító szarvasi i Járási fiókja december 18-án Szarvason, a járási tanács kistermében a mezőgazdasági biztosításról ankétot tartott, melyen 11 termelőszövetkezet képviselője vett részt. Súlyán István, a járási fiók vezetője megnyitójában ismertette az 1969. évi kár- kifizetést, mely összesen 22 tsz- nek több mint 13 millió forint volt a járásban. Ezután Harcos György, a megyed igazgatóság osztályvezetője részletesen elemezte a régi típusú általános vagyonbiztosítást, és újabb, modernebb, jóval nagyobb kockázatot vállaló, összevont biztosítás közötti különbségeket. Ez utóbbi — igaz, hogy magasabb díjtétel mellett — a belvízkárt, homokverést, téli növénykipusztulást, vihart és árvízkárt is térít, valamint három! fajta állatbiztosításra ad lehető- I séget. Az idén a megyében a növényeket ért téli fagy miatt 33 millió forintot fizettek ki, amelyből 29 millió forint a tsz-eket illette. A homokverés is ismeretlen ötven éve megyénkben, tavaly mégis a száraz ősz és tavasz után a tavaszi szelek sok lucernát, lóherét, mákot, répát pusztítottak ki, pedig nálunk nem homokos a talaj. Az idén jóval több belvízkár fordult elő a megyében, mint máskor és mégis sok tsz-nek nem fizethettek a kárért, mert rógifajta biztosításuk volt Stefanovics Pál, a megyei igazgatóság kárszakértője .tájékoztatta a megjelenteket az egyes károk előfordulása esetén a tsz-ek- re háruló feladatokról. Badacsonyi a kondorosi csárdában Havonta 30 hektoliter — Transzport hordóban nem törik a jó bor Hát innen indul útjára a híres badacsonyi szürkebarát, a zöld- szilvánl és az olaszrizling? Ebből az emeletes irodaházból, a tölgyfabútoros elnöki szobából diszponálja a Badacsonyi Hegyközség Szakszövetkezet a kitűnő italt a Tiszántúlra, Békés megyébe. — Mégpedig nem is kevés mennyiségben — mondja Békési Péter, a szakszövetkezet kereskedelmi előadója —, havonta harminc hektoliter Jó bort kér tőlünk a kondorosi csárda pinceborozója. — Hogyan szállítanak ilyen messzire ebből a kényes borból? — Transzport hordóink vannak. Négyszáz hordót tárolunk, amelyeket csere útján mozgatunk a szállítások alkalmával. Különben ezek a borok nem törnek meg szállítás közben. A jói kezelt, szakszerűen ellátott, minőségi bornak tűrnie kell az ennél soik- kai hosszabb szállítást is. Különben hazánkon belül ez a legnagyobb távolság, ahová diszponáljuk a Badacsony hegy levét. A Badacsonyi Hegyközség Szak- szövetkezet évente áltálában 15 ezer hektoliter bort tárol a pincéiben és hétdecis palackokban vagy hordóban küldi szét a négy égtáj felé. Németh József, a szakszövetkezet főkönyvelője külön is hangsúlyozta a kondorosi csárda és fogyasztó közönsége jelentőségét a badacsonyi bor hírneve szempontjából: — Ma már, főleg a fiatalok körében elhalványult a borkultúra. Tömegborokat és tömegével isznak, pedig az igazán borkedvelő és szakértő ember kevés, de annál értékesebb, nemesebb borokat tesz az asztalára. Ha tehát a mi boraink ízlenek a kondorosi csárdában, ahol még nem „satnyult” ej a borkultúra, akkor jó bort termelünk, jól kezeljük. Egy szónak is száz a vége: mérce számunkra a tőlünk csaknem négyszáz kilométerre levő csárda és annak vendégei. — gáldonyi — több hasonló vélemény mellett a következőket mondja: Községünkben a felszabadulás előtt közel 100 elvtárs volt tagja a Szarvasi-Békési MKP, illetve helyi SZDP-nek. Ezek az elv- társak élenjárói, irányítód voltak a község szocialista átalakulásának. A mezőgazdaság szocialista átszervezése sok küzdelmes, megismétlődő visszaesésen ment keresztül. Három erős, jól gazdálkodó, többszörösen kitüntetett termelőszövetkezetünkben 2200 tag vesz részt a közös munkában. A fejlődés gyors üteművé vált különösen 1961 után. Míg a felszabadulás előtt évenként 5—6 egyszobás lakás épült fel, addig az 1950-es években már 15—20 modem kétszobás családi házak épültek. Az 1960 után már volt olyan év, amikor 65—80 építési engedélyt kértek. Mindez a. termelőszövetkezet erősödése következtében a tagság jövedelem- növekedéséinek tydható be, amely egy tagra évi 17—21 ezer Ft körül álakul. Lakosságunk bőségesen vásárol modem háztartási és kultúrcikkeket is. Az első személygépkocsi tsz-tag tulajdonában a megyében a mi községünkben volt, , 1965-ben. Azóta 180 magánszemélynek van a községben személyautója. Takarékpénztár 1955-ben alakult a községben, amelyben 13 millió a betétállomány. Ezenkívül az OTP-nél is kb. 9 millió forintnyi összegű a község lakosságának megtakarított betéte. A felszabadulás után alakult meg a községi könyvtár, amelyben 13 ezer kötet könyv közül válogathatnak az olvasók. A sokoldalú fejlődés abban is megmutatkozik, hogy jna már nem lehet megkülönböztetni az embereket úgy, hogy az jómódú, mert sok földje van, és jól öltözködik, vagy szegény nincstelen és rpngyosan van öltözködve. Ma a termelőszövetkezetek dolgozód, s azok gyermekei ugyanúgy öltözködnék, mint a városiak. |Z amut község 1950-ben alakult Békés nagyközség középparaszti tanyarendszerén. Jól működő termelőszövetkezetet alakítottak, amely mintegy 6 ezer kh. területen gazdálkodik. E községben igen erős volt az osztályrétegeződés és az abból származó ellentét. Ma már annak csak nyomai vannak. A tanyai lakosság gyors ütemben hagyja el a kultúrálatlan viszonyok között levő tanyáit és közművesített új faluban építkezik. 1956 óta kb. 100 ház épült fel és mintegy 30 építése folyamatban van. Rendszeres járatú autóbuszközlekedés köti össze az egykor csak lovas kocsi közlekedé- sű települést. A modem lakberendezések mellett már 150 palackos gáztűzhely is üzemel. Szinte nem találni házat, ahol motorkerékpár ne volna. A 2000 lakosú községben 100-nál több személygépkocsi-tulajdonos van. 1956-ban a község lakossága 36 OOQ Ft-ot, tartott takarékbetétben. ma megközelíti a 7 millió forintot. A megyei pártbizottság rendszeresen értékeli, figyelemmel kíséri és intézkedéseket tesz a megye lakosságának élet. és munkakörülményei továbbjavú tása érdekében. Ügy értékeli, Debrecen emlékezik Debrecen hatszáz éves történetében 1944. december 21-ike fordulópontot jelentett. De ez a huszonöt évvel ezelőtti december hazánk történelmének is kiemelkedő állomása. 1944. október 19- én — amikor Debrecen felszabadult — az ország területének nagy részén még tombolt a fasizmus. Hazánk fővárosában, Budapesten még dúlt a háború, de a Tiszántúl ősi városa, Debrecen már szabadon lélegzett. Debrecen felszabadulása jelentős esemény volt a fasizmus elleni harcban, mert reményt adott az ország többi részén még rabságban sínylődőknek, erőt kölcsönzött a fasizmus elnyomása ellen küzdő hazafiaknak. Debrecen mindig híven őrizte több évszázados múltjának, a felvilágosodásért, a haladásért folytatott küzdelmének nagyszerű hagyományait. Debrecen történelme 1944 őszén új eseménynyel gazdagodott. A felszabadulást követő viharos napokban e városban valami új volt születőben. Egy új haza megteremtésének első lépései indultak innen ki. Itt jelent meg 1944. november 15-én a felszabadult országrész első kommunista napilapja, a Néplap, s benne november 30-án a Magyar Kommunista Párt javaslata az ország demokratikus újjáépítésére. S hogy a legjelentősebb évfordulót említsem — aminek megünneplésére e napokban a város nagyban készül: az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása, az Ideiglenes Kormány megalakulása történelmi jelentőségű tény, hiszen az új, a mai Magyarország alapkövének letételét jelenti. Utána alig két nap múlva Debrecenben alkották meg a földreformtörvényt, amely a parasztság évszázados perét eldöntötte és a földet a jogos tulajdonos, a nép birtokába juttatta. Az ünnepi megemlékezés tulajdonképpen már októberben A történelmi nevezetességű Református Kollégium oratóriuma. elkezdődött, amikor a megye városai és falvai felszabadulásuk negyedszázados évfordulóját ünnepelték. Debrecenben ekkor ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a város felszabadulásáról. Az ünnepségen Kállai Gyula elvtárs, a város egyik kerületének képviselője mondott beszédet Ez az ünnepi tanácsülés fogadta el a város új címerét is. Az új címer megőrizte a régi elemeket, melynek talán legszim- bolikusabb része a napba néző, szárnyát kiterjesztő főnixmadár, amely a lángokból újjáéledve hirdeti az örök megújhodást. lesz december 20-án, a Református Kollégium oratóriumában tartandó ünnepi gyűlés. Mint ismeretes, ebben az ősi múltú teremben — ahol több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos javaslatára elhatározták a Habs- burg-ház trónfosztását — ült ősz. sze 1944. december 21-én kétnapos tanácskozásra az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az ünnepi megemlékezés alkalmával a kormány, az országgyűlés tisztikara, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége ünnepi megemlékezést tart az oratóriumban. Az ülésen részt vesznek az MSZMP Politikai Bihogy a lakosság életkörülményeinek változása, tudatának fejlődése kellően tükrözi azokat az erőfeszítéseket, melyet politikai, társadalmi és gazdasági területen pártszerveink kifejtenék. A kedvező fejlődés folyamatos biztosítása érdekében szükségesnek tartja, hogy üzemi pártszervezeteink, gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége a termelésfejlesztéssel összhangban, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítására irányuljon. Szükségesnek tartja, ijpgy a területet átfogni képes, erős pártszervezetek legyenek a mezőgazdasági üzemekben. Az állami és tömegszervezetek a megyei pártbizottság által kialakított elvek alapján a sajátos eszközeik és hatáskörük figyelembevételével segítsék a lakosság életkörülményeinek továbbfejlesztését. Dárt-, állami, gazdasági és tömegszervezeteink tisztában vannak azzal, hogy a jelentős eredmények mellett még sok a megoldatlan feladat, hogy a lehetőségek koránt sincsenek kimerítve. Ezért az anyagi források és lehetőségek sokoldalú koordinálásával törekszenek a szociális ellátottságot növelni (bölcsőde, napközi, munkafeltételeik, munkavédelem, szolgáltatás stb.) és az általános életkörülményeket elősegítő tevékenységüket annak szellemében végezni. Sarkadi István agrármérnök, az MSZMP Békés megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa i A város felszabadulásában je- : lentős állomás volt a mai Napló • elődjének, a Debreceni Néplap• nak megjelenése 1944. november S 15-én. Az évforduló alkalmával | a városi Hírlapolvasóban kiállí• tás nyüt a Néplap régi számai• bál. December 15-én újabb | fontos megemlékezés-sorozatra • került sor Debrecenben. Az ■ MSZMP megyei bizottsága és • Oktatási Igazgatósága közös ren■ dezésében háromnapos tudomá- : nyos ülésszak kezdődött a Kos- : suth Lajos Tudományegyetem • aulájában. Az ülésszakon — kü- > lönböző szekciókban Debrecen • tudósai, társadalmi és gazdasági • életének neves képviselői tartot• tak előadásokat a város és me- S gye felszabadulásáról, az élet ■ megindításával összefüggő elmé• leti kérdésekről, illetve a 25 éves ■ fejlődés társadalmi-gazdasági je• lentőségéről. Az előadók sorában | több neves szovjet tudós nevét is 5 megtalálhattuk. S A debreceni megemlékezés-so- : rozat legkiemelkedőbb állomása zottságának, az Elnöki Tanácsnak a képviselői, valamint sokan azok közül, akik 25 évvel ezelőtt az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai voltak. Jelen lesz a Hajdú— Bihar megyei képviselőcsoport, a parlament küldöttsége, a diplomáciai testület számos képviselője, a szovjet nép képviselői és természetesen Hajdú—Bihar megye párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői és sokan azok közül, akik 25 év küzdelmeiből oroszlánrészt vállaltak. Debrecen 25 évvel ezelőtt több mint három hónapig — immár másodszor — az ország fővárosa volt. Negyvenyolc után másodszor dobogott itt az ország szíve. Kossuth a várost a szabadság őrvárosának nevezte. A mi nemzedékünk az új állami élet bölcsőjének tekinti Debrecent. Ilyen gondolatok jegyében ünnepli Debrecen 1944 december nagy eseményét, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulását. Pallás Imre JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL, ZÖLDSÉGKERTÉSZETBEN budapesti termelőszövetkezet alkalmaz női és férfidolgozókat Jelentkezés levélben: SZABADSÁG MGTSZ, BUDAPEST, XVIII., (Pestimre), Vörös Hadsereg u. 36 címre. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. ____ _________________ 142120
