Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-20 / 295 szám
1969. december 20. 3 Szombat Uj színfolt Btiüonián Átadták rendeltetésének a szövetkezeti vendéglátóipari kombinátot A közelmúltban adták át rendeltetésének Battonyán, a község központjában e képen látható szövetkezeti vendéglátóipari kombinátot, amelyben egy reprezentatív étterem és büfé, valamint a főváros bármely kerületében elismerést érdemlő presszó, továbbá egy borozó kapott helyet. E vendéglátóipar! egységekhez a követelményeknek minden tekintetben megfelelő, több száz személy étkezésének biztosítására alkalmas konyha-, hütő- és tárolóhelyiség kapcsolódik. Több mint 20 országba exportál a TANÉRT Lássuk a saját portánkat is Bővült a vízgazdálkodási társulások jogköre A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának javaslatára az Országos Vízügyi Hivatal elnöke újabb intézkedésekkel segítette a vízgazdálkodási társulatok fejlődését, bővítette jogkörüket és a társulati élet demokratizmusát. A most kiadott új intézkedés lehetővé teszi, hogy a társulati közgyűlések határozata, tehát döntésük ne függjön még a vízügyi igazgatóságok jóváhagyásá tói. Az OVH elnökének új intézke. dése rendet teremt a helyi víz- rendezési létesítmények, elsősorban belvízcsatornák kategorizálásában. Ettől függ ugyanis, hogy a csatornák és egyéb műtárgyak a vízügyi alapból kapható anyagi hozzájárulásra jogosult közcélú építményeknek vagy a mezőgazda- sági nagyüzem saját üzemi, létesítményeinek minősülnek. mozgalom árulója egy Stolle nevű ember, aki a Szálasi-féle Nemzeti Számonkérő Széknek, név szerint Orendy alezredesnek és Radó csendőr századosnak dolgozott. Még ma is tisztázatlan körülmények között sikerült magát becsempésznie az ellenállása mozgalomba, ahol természetesen ő volt a leghangosabb és ő sürgetett legjobban minden akciót. Minden fontos ülésen jelen volt, mindenről tudott, pontosan ismerte a mozgalom résztvevőinek névsorát és természetesen mindenről beszámolt megbízóinak. Bajcsy-Zsilinszky búvóhelyét is ő árulta el a Nemzeti Számonkérő Széknek. Stolle szerepére csak Bajcsy-Zsilinszky Endre perének sopronkőhidai tárgyalásán derült fény, amikor is a látszat kedvéért fogva tartott Stollet tanúként hallgatták ki Zsilinszky Endre perében. Szerepe ekkor a napnál világosabban kiderült. Zsilinszkyt kiszabadulása után nyomban felkereste Tildy, aki Szakasitssal együtt informálta őt közös kormányzói kihallgatásuk eredményéről és a Magyar Front addig végzett munkájáról. Ezután barátai segítségével állandóan cserélte tartózkodási helyét, a végén a Füvészkert- ben, mint szegedi menekült élt Bíró Zsigmond álnéven. A Fel- szabadulási Front utolsó ülését, melyen Bajcsy-Zsilinszky elnökölt, november 19-én tartotta Tarcsay Vilmos Andrássy úti lakásán. A kommunista pártot Haraszti Sándor és Horváth Márton képviselték. Elhatározták, hogy egy háromtagú küldöttséget indítanak Moszkvába, Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat kétéves fennállása alatt figyelemre méltó nemzetközi kapcsolatokat épített ki szocialista és tőkés államokká legyaránt. Ezt bizonyítja, hogy a viszonylag fiatal vállalat jelenleg több mint 20 országba exportál. Széles körben ismertek és kedveltek a magyar taneszközök. A most elkészült összesítésből kitűnik, hogy a TANÉRT ebben az évben mintegy 14 millió forint értékben bonyolított le export- szállításokat, ez 1968-hoz képest csaknem 20 százalékos emelkedést jelent. A legnagyobb amelyet Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár vezet. A bizottság magával vinné a szovjet kormányhoz és Malinovszkij marsallhoz a Magyarország felszabadítását közvetlenül irányító hadseregcsoport parancsnokához a Front elnökének levelét. Baj- csy-Zsilinszky felolvasta a levelet, melyet jóváhagytak és hozzáláttak annak lefordításához. A katonai Vezető beszámolt az ismertetett terv előkészületeiről. Az ülésen részt vett Stolle is. így a megvalósításra már nem kerülhetett sor. November 22-én Radó százados emberei a délutáni órákban füvészkerti lakásán tartóztatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét és ugyanabban az időpontban megrohanták Tarcsay Vilmos Andrássy úti lakását is, ahol éppen a katonai intéző bizottság ülésezett A Nemzeti Számonkérő Szék rajtaütése tökéletesen sikerült. Amikor másfél órával később két katonatiszt, Messik hadnagy és Széchenyi zászlós becsengetnek a lakásba, tűzharcra kerül sor. A két bátor tiszt elesik ugyan, de előbb néhány csendőr is a csatatéren marad. Kiss Jánost, Nagy Jenőt és Tarcsay Vilmost rövid tárgyalás után kivégezték, Bajcsy- Zsilinszky Endrét Sopronkőhidára hurcolták és ott karácsony előestéjén végeztek vele. Ezzel az árulással a magyar, ellenállási mozgalomnak eltört a gerince. Természetesen ezután is volt még több bátor akció, de az ország felszabadításának ügye most már teljes egészében a Vörös Hadsereg feladata maradt (Folytatjuk) tételt — mintegy 60 000 dollár értékben — Jugoszláviába küldték, ezenkívül Csehszlovákia és Bulgária vásárolt nagyobb mennyiségben magyar szemléltetőeszközöket. A tőkés országok közül különösen jelentős tételekkel szerepel az idei exportban az NSZK, Franciaország, az Egyesült Államok és Svédország. Kuwaitba — versenytárgyalás eredményeként — több mint 15 000 dollár értékű taneszközt szállítottak. 1970-ben várhatóan tovább bővül az exportszállítások volumene. Ezt támasztják alá a már megkötött szerződések. Jugoszlávia mintegy 70 000 dollár értékű magyar taneszközt vásárol jövőre, Bulgáriába 37 000 rubel értékben szállítanak, cseh, illetve szlovák viszonylatban eddig 20 000 rubel összegű a rendelés. A tanszercsere-egyezmények alapján növekszik az importlehetőség is. Jugoszláviától elsősorban korszerű audio-vizuális felszereléseket, Bulgáriától főként a természettudományi tárgyok * oktatásához szükséges szemléltetőeszközöket vásárolunk. Lényegesen bővítik majd az itthoni választékot a Szovjetunióból érkező taneszközök, amelyeket csaknem 20 000 rubel értékben importál a TANÉRT. Lengyelországból 16 milliméteres filmvetítőket hozunk be, a tőkés országokból pedig olyan egyedi taneszközöket, amelyek különösen a szakoktatás számára fontosak. (MTI) Kettős-Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat, Békés, Szánthó A. út 20. sz. felvételre keres híd-, vízműépítő technikummal és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező személyt ÉPÍTÉSVEZETŐI BEOSZTÁSBA 1970. január 1-el. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Békés, Szánthó A. út 20. sz. alatt 68450j EGYES vállalati vezetők részéről figyelemre méltó megjegyzéseket hallhattunk mostanában a tervszerű munkáról. „Nehéz tervszerűen dolgozni, hiszen a rendeléseket gyakran nem iktathatjuk az éves tervbe, mert későn, sokszor évközben érkeznek.” — „Az Önálló gazdálkodásban lényeges szempont a vállalat anyagi érdekeltsége. Az az igazság, hogy ha jövedelmező termék gyártására kapunk megrendelést, még akkor is elkészítjük, ha más gyártmány rovására megy.” — „A tervszerűség alapvető feltétele az anyag és alkatrészellátás, ami gyakran akadozik. Ilyenkor pedig nem tehetünk mást, mint azt, hogy gyártunk, amit tudunk, ami iránt, véleményünk szerint lesz érdeklődés.” Folytathatnám az idézeteket, említhetnék más példákat is, amelyek a tervszerű munka akadályait magyarázzák. Bizonyos, hogy ezek a gondok is közrejátszottak abban, amiről az MSZMP KB-nak határozata beszélt, hogy az iparvállalatoknál nem növekedett megfelelően a termelékenység. A vállalati vezetők panaszai helytállóak lehetnek, de némelyik jogossága már vitatható. Egyes vállalatok munkájában tapasztalható tervszerűüenségnek, sőt kapkodásnak az is lényeges oka, hogy felelős vezetőik még mindig nehezen veszik tudomásul, hogy a gazdaságirányítás mai rendszerében nemcsak a belső elképzelésekkel, hanem a piaci igényekkel is számolni kell. A termelés biztonságára hivatkozva, nem mernek kockáztatni, valójában azonban saját személyi, anyagi biztonságukat féltik. ÉRTHETŐ, hogy minden vezető szeretné biztonságban érezni a munkát, a termelést, a többi közt azzal, hogy a kapacitást teljes rendelésállománnyal kössék le. Ez a biztonság azonban mostanában nem mindig sikerül, és nincs mindig összhangban a kooperáló vállalatok vagy a kereskedelem elképzeléseivel, egyszerűbben: a piaci igényekkel. (Arról most nem beszélek, hogy a megrendelők túlzott óvatossága' milyen zavarokat okoz a termelés tervszerűségében. A kereskedelem hiánycikklistája tanúskodik erről). A túlzott termelési biztonság azonban úgy üthet vissza, hogy az év bizonyos szakaszában nincs elegendő munka, máskor viszont kapkodnak és céltalanul túl őrá zta tnak. Ilyenkor pedig még arra sem jut idő, hogy a gépek karbantartását elvégezzék. A tervezésnek ma már lényeges feltétele, hogy ne csak az üzemen belüli gondokat és körülményeket lássuk. Még mindig nem ismerték fel a gazdasági vezetők közül néhányan azt a nélkülözhetetlen módszert, hogy vizsgálódjanak a gyáron kívül is, a társvállalatoknál, a kereskedelemben, sőt a lakosság körében. A tervszerűséghez ma már nem kizárólag a közvetlen megrendeléseket kell figyelembe venni, hanem a várható igényeket is. Kockázatvállaló* ez, de szükséges, és az új mechanizmus szelleméből fakadó követelmény. Üj módszer, néhány évvel ezelőtt ismeretlen volt még, de tudomásul kell venni, hogy a mai gazdálkodási rendszer sok olyan új dolgot produkált, amelyet a változó élet, a szocialista építés szükségletei másként kívánnak meg. AZ ÖNÁLLÓAN szervezett tervezés lényeges alkotóeleme a jó, a korszerű vállalati munkának és egyben feltétele, hogy az üzemi tevékenység szervesen beleilleszkedjen a népgazdaság tervbe, a szükségletek és igények kielégítését szolgálja. Ezután lehet a második lépcsőfokra lépni és tervezni a szervezést, együtt a napi munkát és a távolabbi elképzeléseket. A szervezett tervezés és a tervezett szervezés elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Sokan azt mondják, hogy új módon jelentkezik ez is, piszén a sok-sok anyagi, gazdasági, technikai és technológiai feltétel mellett a munkaerőellátottságot is fel kell mérni. Valóban így van. Szükséges azonban kiegészíteni azzal, hogy a számításokban együtt kell vizsgálni az indokolt munkaerőellá- tottságot és a vállalati kapacitást. Az elmúlt hónapokban az is gyakran zavart okozott, hogy nem voltak megfelelő egyeztetések a kapacitás és a valóban szükséges létszám között. Ezért alakulhatott ki még az egyes vállalatokon belül is az a helyzet, hogy amíg egyrészről munkaerőhiányról panaszkodtak, másrészről munkaerőfeleslegek teremtődtek. Ezt az ellentmondásos jelenséget csak látszólag okozták a közvetlen termelési körülmények, és — ahogy gyakran hallhattuk — a bérgazdálkodás kötöttségei. Gondosabb vizsgálat után majdnem mindig kiderült, hogy a fő ok az egyes lényeges tényezőket össze nem egyeztető módszerekben, a tervezés hibáiban van. Ezek közt is első helyen a kapacitás és az indokolt létszámszükséglet egyeztetésének elhanyagolása áll. AZ IDEI ÉV viszonylagos termelékenységi lemaradása után a következő évben nagyobb fellendülésnek kell következnie. Ennek feltételeiről szólott a KB határozata is. És ami mindehhez nélkülözhetetlen: kritikusabb szemmel tekintsünk körül a saját portánkon, és beismert hibáinkból szűrjük le a megfelelő tanulságokat. Azért is szükséges ez, mert a mostani napokban készülnek a jövő esztendő, sőt egy újabb ötéves ciklus tervei. Kovács András mm rrmt é j adfoa [mfwia üd/vihM lajtait í M T.c. éó öboinagjfd NE VÁRJON AZ UTOLSÓ“* PILLANATIG
