Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290 szám

A geszti juhászkampó A juhász nélkülözheted púnak”, mert 80—100 év- tulipánosat, sugár köpűjűt, len szerszáma, mestersé- vei ezelőtt egy geszti, Peer 2 szeggel, hogy az eggyik gének címere, tekintélyé- Tóth nevezetű kovácsmes- tartalékban megmaradjon” nek jelképe a kampó vagy tér kezdte őket készíteni — jrja megrendelő levelé- ahogy a Sárrét vidékén műhelyében. Addig somfá- ben KÓSa Ferenc munka­neveik: „geszti kampó” ból vágott kampókat hasz- érdemrendes juhász Fertő- vagy ..perkampó”. náltak a juhászok, de sok ™ \ 10^9 „ügy járunk, mint a bajuk volt vele, mert vagy rakosro1 (Sopron m') 1952‘ C'ősz, bottal, ami szégyen nagy volt, a görbéje és ben­a juhászra, pedig már ré- nem fogta meg a birka Iá- Különlegessége a geszti gén kivertünk, kampó még bát, vagy kicsi, amikor kampónak az, hogy kó- nincs. Azonnal csináljon meg nem akadt bele a nuszra fúrt köpűvel csat­mester úr egy kilencesét, lábaszárába. Az öreg Peer- lakozik a ny£ire, _ ebbe c savaros szeg rögzíti. A szeg iránt meghajlik, ez a tolla, ami 8—10 cm hosz- szú. (Innen van a 8-as, 9-es, 10-es elnevezésű kam­pó, attól függően, hogy bá­rányokat vagy anyákat, vagy öreg ürüket pászto- rol a juhász.) A toll alul összecsavarodik, ez a „kan- karík”, s közepén kígyó­fejben vagy tulipánban végződik. Művészi kovács­munka, melyet az tesz j művészivé, hogy egyetlen 20 cm hosszú és 16 mm át­mérőjű gömbvasból van kikovácsolva. Forrasztás, hegesztés, toldás sehol nin­csen rajta, a „kankarík” sehol nem ér össze. Úgyis kicifrázzák, hogy a kigyí- |§§ fi fejnek vörösrézből szemet öntenek s a tulajdonos ne­a Peer előnevet, így lett a teljes neve Peer Tóth, majd Pertót, — az anya­könyvekbe is így vezették be, a ma élő Peer Tóth József bácsi személyi iga­zolványában is így szere­pel családi neve. József bácsi édesapja kovácsmes­ter volt, s Geszten tele­pedett le, akit a gesztiek elneveztek Perkovácsnak, — készítményét, a juhász­kampót pedig perkampó­nak. Az öreg műhely elcsen­desedett, Józsi bácsi, aki már a 77. évét járja, be­bejár a kormos, olajos- vasszagú műhelybe pihen­ni. Leül a homorúra ko­pott kovácsüllőre s hall­gatja a csend zaját. Bú­csúzik a szerszámoktól, fuj- tatótól, a kohótól, amely­be talán már nem gyújt be soha. Itt kezdte, és itt hagyja is el az életet... A juhászok sokáig emlegetni fogják a nevét. M. L. Koszta Rozália Portré így fogják ki a birkát a falkából, a kampó segítsé­gével. Bemutatja: Szabó Gábor mezőgyáni juhász. vének kezdőbetűit ugyan­csak kiverik rézzel. a köpűje ne legyen vastag, nek eszébe jutott, hogy A dédnagyapa — Peer a tolla ne legyen hosz- vasból kovácsoljon a birka építőmester — Norvégiából szabb a kapűjinél. A kan- lábának megfelelő méretű került hazánkba. A körös- karíkja kígyófejbe végzőgy- kampót és azt nyélre erő- ladányi református temp- gyön, a kígyó szeme piros sítse. Bevált, állandóan ja- í°m építésénél lelte halá­legyen, de ne csinájjon vítgatták, kicifrázták s ki- lát, a templom alatt be- nagy fejit, hogy a *kanka- alakult mai formája, a ju- lefulladt a Körösbe. Nem ríkját könnyen lehessen hászok között igen el tér- látta többé sem az északi pucolni, mert ez a juhász j^t geszti kampó. „Én fjordokat, sem jegyesét, a dísze” — írja Peer Tóth biztos vagyok benne, ha a ladányi Tóth Sárát, aki geszti kovácsmesternek többiek meglátják nálam, nemsokára fiút szült neki. Komlódi Lajos károlyde- hogy ők is megrendelik, A fiúcska családi nevéül réki juhász 1951-ben. Ér- mert ők még nem láttak természetesen az anyai demes közelebbről meg- igazi juhászkampót, ne- Tóth nevet kapta. A falu vizsgálni ennek az egysze- j^ik csak fából van a kam- — hogy megkülönböztes- rűnek látszó pásztorszer- pújuk. Küldjön Per űr 3 se őt a többi ladányi Tóth- számnak a keletkezését, kampót, 2 kígyófejeset, 1 gyerektől — ráragasztotta használatának és készítési technikájának történetét Mi is az a geszti kam­pó, melynek olyan nagy jelentőséget tulajdonított Komlódi Sándor juhász? Másfél méter hosszú som­vagy körtefanyélre húzott, fordított U-alakúra hajlí­tott acélszerszám, mellyel a falkából könnyen ki le­hetett fogni a birkát. Ezenkívül legeltetés köz­ben a puhász rátámaszko­dik, ráül, ha elfáradt (lo­vaglóülésben lába közé veszi, a bot végét a föl­dön megtámasztja, kam- pós végét kezében tartja), ennek segítségével ugrik fel a szamár hátára, s ha nem akar mélyen elaludni, dereka alá teszi, hogy nyomja az oldalbordáját és ne (aludjon mélyen. Egyetlen fegyvere is: szükség esetén megfogja a boldogabbik végét, s vé­dekezik, vagy támad vele. A kutyát is ezzel irányít­ja: amely irányba kitartja a botot, a puli arról tereli a falka szélét. Ezzel pará­dézik is, ünnepi alkalma­kon is magánál tartja, mint hatalma jelképét. Azért nevezik ezt a sok­oldalú szerszámot „geszti kampónak” vagy „perkam­A könyvbarát és a könyvbolond BiUiofilia: a könyvek szere te te. A bibliofil, a vér­beli könyvbarát a tartalom mellett a megjelenési for­mát is fontosnak tartja, a könyvet műtárgynak is te­kinti és a jó papírt, az esz­tétikus szedést, a szép kö­tést, a neves grafikusok ál­tal alkotott könyvillusztrá­ciókat — a tartalom mellett — szépségigényének kielé­gítéséhez nélkülözhetetlen­nek tartja. Külső és belső érték együttese: ez a bibli­ofillá lényege, s az ilyen könyv a könyvbarát szere­tőiének és gyűjtésének a tárgya. »** A bibliofiliának számta­lan válfaja ismert. A szép kötésű, eredeti fametsze­tekkel vagy rézkarcokkal illusztrált könyvek gyűjté­se mellett bibliofil szenve­délynek számít neves köl­tők, írók könyvei első kia­dásának a gyűjtése is (ezek legtöbbször — kezdő köl­tőkről, írókról lévén szó — kis példányszámban jelen­tek meg, s így meglehető- sen ritkák); a számozott (tehát szintén kis példány- számú) könyvek gyűjtése, a dedikált, neves személyi­ségek könyvtárából szárma­zó, s esetleg jegyzetekkel ellátott könyvek megszer­zése szintén a bibliofillá körébe tartozik. Vérbeli könyvbarátnak számít az ősnyomtatványok ( 1500-ig megjelent nyomtatott köny­vek, amelyek száma kb. 40 ezer), a régi magyar köny­vek (1711-ig Magyarorszá­gon megjelent vagy ma­gyar szerzőktől külföldön kiadott könyvek) gyűjtője is. Érdekes fajtája a biblio­filiának az úgynevezett grangerizólt könyvek gyűj­tése. Granger nevű biblio­fil egy-egy könyvhöz a szer­ző kéziratát, metszetét, fényképét, stb. is hozzá­kötötte, s így egyedi köny­vet hozott létre, amely a könyv tartalmán kívül sok minden egyebet is elárul a szerzőről. A grangerizált könyvek, akárcsak a kó­dexek, unikumok és így ér­tékük is ennek megfelelően magas. *** Bibliofileket, könyvbará­tokat már az ókorból isme­rünk. Polykrates, Peisistra- tos, Aristoteles, Ciceró, ifj. Plinius nevét, mint könyv­barátokét is megőrizte a történelem. A bibliofillá a középkorban, elsősorban ki­rályok, fejedelmek, egyházi méltóságok szenvedélye volt. A királyi bibliofilek közül is kimagasodott a mi Mátyás királyunk: szeren­csétlenül szétszóródott könyvtárának maradványai, a Corvinák a birtokló könyvtárak féltve őrzött, páncélszekrényekben védett ritkaságai. Gróf Széchenyi Ferenc 15 000 kötet könyvet és 2000 darab kéziratot tar­talmazó könyvtárát ajánlot­ta fel a nemzet részére 1802-ben, s ezzel megalapí­totta a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárát. *** A könyvbarát és a könyv­bolond, a bibliofil és a bib- liomán közötti különbséget legjobban Nodier híres mondása világítja meg: „A könyvbarát megválogatja, a könyvbolond felhalmozza a könyveit”. A bibliomániást nem a könyv tartalma, vagy művészi kiállítása ér­dekli elsősorban, hanem ki­zárólag a birtoklás szenve­délye. Dogeng, a kitűnő né­met bibliofil-szakember szerint: „A könyvbarát mil­liméterrel mér, a könyv­bolond méterrel”. *** Sok bibliomán nevét és működését őrizte meg a könyvtártudomány. M. H. Boulard például olyan könyvtömeget gyűjtött ösz- sze (600 000 kötetet!), hogy annak már a saját házá­ban nem tudott helyet biz­tosítani, s így további öt házat bérelt az elhelyezé­sükre. A könyveket nem polcokon, hanem oszlopok­ban helyezte el, s csak annyi helyet hagyott közöt­tük, hogy hozzájuk lehes­sen férni. Gyűjteményének elárverezése öt évet vett igénybe. Richard Haber an­gol gyűjtő mánikusan vadá­szott a könyvritkaságokra, s mikor 500 ezer kötetre becsült könyvtára londoni házában már nem fért el, Oxfordban, majd külföldön bérelt házakban tárolta, örökösei detektívregénybe illő nyomozással derítették fel a könyvtárait. Ritkasá­gaiból a British Múzeum is vásárolt. *** A magyar bibliománok közül egy Jamnitzky nevű gazdag építőmester nevét őrizte meg a krónika. Csak gyűjtött, de sosem olvasott; a megvásárolt könyveket zsineggel átkötött csoma­gokban házának pincehe­lyiségében őrizte. Halála után az örökösök a pince ajtaját alig tudták kinyitni a sok csomagtól. A könyv­tömegben nem egy ritka, régi magyar könyv is akadt. Galambos Ferenc KÖRÖS TÁJ A . hatalom” jelképe. A geszti kovácsmester mun­ka közben. KULTURÁLIS MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom