Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290 szám
19». december 14. 6 Vasárnap Ki sír és ki nevet? Gazdasági életünkben előtérbe került a szakosítás, a termelés magasabb színvonalú szervezése műszaki fejlesztéssel, a termelékenység gyors ütemű növelése. Nem magyar jelenség ez, hanem a világgazdaság fejlődésének hazai hatása: az élni akarás leghűbb kifejezője, az itthoni igények kielégítésére és a világpiacon mutatkozó kereslet-kínálat kihasználására. Mindennapi életünket át meg átszövik az üzleti vállalkozások. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg. hogy lassan kibontakozik. magasabb osztályba lép nálunk is a termelést és értékesítést segítő kooperáció. A termelésben és a kereskedelemben máris szép példáit láthatjuk ennek. Itt van mindjárt a Békéscsabai Hűtőház esete. Már tavaly is olyan félkész vagy konyhakész élelmiszerekkel, készételekkel látta el az üzleteket, melyeket a hazai hűtőlánc valamelyik gyárában állítottak össze és tartósítottak. A kereskedelem csak azt tudta, hogy az árut a hütőháztól kapta, meg azt, hogy a túra menetrendszerűen órára érkezett. Szép, jó, gazdasági életünk más területein is követésre méltó szervezést produkáltak. A hűtőházaik becsülete talán ezért is több, mint azoké, akik szállítási ígéreteikből soha sem fogynak ki. miután felrúgják a menetrendre ígért ütemet. A BOV Orosházi Gyára és a körzetébe tartozó tsz-ek pecsenyebaromfi nevelési közös vállalkozásának munkája is hasonlít az iskolák órarendjéhez. Öra- kimaradásról itt szó sem lehet. Az üzemi feldolgozó gépsor kapacitásához rotálták a baromfi- törzset. a keltetőteret, a csibenevelők kihasználását, a nevelés technológiáját és a szállítást. Az immár kétéves együttműködésre ez időtájt sem a termelők, sem a tsz-ek szövetsége, sem pedig a BOV Orosházi Gyárának vezetői nem tettek panaszt. Tehát jól megy a munka, bevált a kooperáció. Akadnak azonban elfuserált közös vállalkozások is. Cptpen a múlt héten hangzott el, hc»ry az ugyancsak pecsenyebaromfi előállításának szervezésére alakult MABRO (Gödöllői Brojler Értékesítő Közös Vállalkozás) nehézkesen mozog. Nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségét. A naposcsibe-szállítmányok hol elmaradnak, hol pedig csőstül jönnek. Figyelmen kívül hagyja a partner nevelőterének gazdaságos befogadó képességét. A zsúfolt elhelyezés a technológiai fegyelem megsértéséhez vezet, ez pedig akaratlanul is kiváltja a tömeges pusztulást. Ami érthetetlen: a tsz-ek vezetői nem reklamálják meg a MABRO ilyen irányú munkáját, ezzel mintegy teret engednek a szertelenségnek. Végül is a keletkezett üzemi károsodás a nyakukon marad. így a tagság részesedési alapjából vonnak el tekintélyes összeget. A kölcsönös érdek, az úgynevezett sír-nevet alapon szervezett együttműködések legnagyobb fogyatékossága, hogy nálunk a sírást sem a termelők, sem pedig a termeltetők nem ismerik. Az együttműködés annyira kölcsönös, hogy gyakran elvtelenül nézi el egymás hibáit. Ez pedig nem jó, mert még ha meg is egyezik a termelő és a termeltető, valaki mégiscsak a rövidebbet húzza. Ez a valaki pedig nem más, mint a fogyasztói Könnyű visszapergetiii a MABRO példáját, de hogy lehet az együttműködés jó is. hasznos is, tanúsíthatja a hűtőház. A kooperáció-sorban tehát minden láncszemre olyan módon van szükség, ahogyan arra a szervezés időszakában számolnak. A szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése, a technológiai fegyelem megsértése ma még furcsán hangzik, de a durva hibák melegágya. Annak a gépezetnek tehát, amelyik a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás, valamint á külkereskedelem kooperációiéra vállalkozik, nagyon is észnél kell lennie. Alapos szervezéssel, megfontolással és csakis a sír-nevet alapon gördülhetnének syorsab- ban közős vália’kozása'nk az élelmisze-gazdaságot jellemző vertikumok, komplexumok irányába. Oupsi Károly VMWWWWWWWWWWWWWWtWMWWMMWWW Vincze András Gyulán Gjrülán, a harisnyagyár Jókai kultúrotthonában újabb tárlat nyűt „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért”-sorozat keretében. Ezúttal a Gyulán már ismert Vincze András szegedi festő- és grafikusművész anyagából, amelyek Póka György tulajdonában vannak. Sajnos a megnyitón, amelyet Koszta Róza festőmű- vésznő tartott, nem tudott megjelenni a kiállító művész, betegsége miatt. Így Póka György, gyulai grafikusművész, Vincze András művészetének kiváló ismerője beszélt a megje’ent érdeklődők előtt a kiállító művész munkásságáról, stílusáról. Érdekes színfoltja volt az, hogy megjelentéit az egyes számú általános iskola úttörői, akik érdeklődnek a képzőművészet iránt. >■" m mnwmmsm Képünkön Koszta Rozália fest "»művésznő megnyitja a kiállítást, mellette a Póka—Meskó művészházaspár. Fotó: Béla Ottó Harmincegy év után találkoztak a testvérek A MÜLT HÉT végén, szombaton két férfi várta Vésztő egyik házában Rábai BáJintnét, született Vass Juliannát. Egyikük a férj, a másik... A másikat a munkából hazatérő asszonynak így mutatta be a férj: — Julika. itt van az öcséd. Az asszony szoborrá merevedve állt néhány pillanatig vagy percig, nézte a vékony arcú, szőke férfit, aztán peregni kezdtek szeméből a könnyek. A két testvér összeölelkezett. Az asszony sírt, a férfi, VassZsigmond pedig befelé nyelte a könnyeket Mi is történt voltaképpen? Miért volt ez a találkozás olyan torokszorongató? Két édestestvér talált egymásra] harmincegy év után. Hogy miként eshetett meg ez a nagy öröm, i arról beszéljenek a legilletékesebbek, a főszereplők. NÉGYEN ÜLÜNK az MSZMPj oktatási igazgatóság békéscsabai pártiskolájának egyik szobájában: Rábai Bálint vésztőd lakos, Vass Zsigmond rendőr őrmester, a dé- vaványai körzeti megbízott, Győr- fi Ferenc, a dévaványai munkás- őr-szakasz parancsnoka és a krónikás Rábai Bálint jól megtermett, izmos, piros arcú ember. Két tenyerébe támasztja állát, elgondolkodik és lassan, minden szót megfontolva beszélni kezd: — A feleségem soha nem mondta, hogy van öccse. Ügy tudtuk, hogy teljesen egyedül van. Nevelőszülőknél nőtt fél Vésztőn. Most szeptemberben kerültem ide a pártiskolára. A véletlen hozta, hogy az az elvtárs, aki szobatársam lett volna itt az iskolán, nem érkezett meg. így került velem egy szobába Vass Zsigmond. A tanteremben is egymás mellett ülünk, igaz nem egy padsorban, de egy irányban. Nem tudnám pontosan megmondani, mikor láttam meg először azokat a jellegzetes mozdulatokat Vass Zságmondnál, amelyek feleségemre, Juli kára és kisfiámra emlékeztettek. Ügy november vége fe-j lé aztán, amikor hazamentem, j megkérdeztem a feleségemet, hoey nem volt-e testvéröccse. Ekkor tudtam meg. hogy volt. de még lOSfi-ban elvitték az árva-i házból, ahová mindkettő’üket heed+ák. azóte nem tud róla sem- mit. VISSZATÉRVE az iskolára. I most már céltudatosan vizsgáltam I a mit sem sejtő Vass Zsigát. Néz- ! tem profilból. néztem elölről, j amikor nem is tudott róla, figyel- j tem az arcjátékát, azt, hogyan ráncolja a homlokát, és minden, de minden annyira egybevágott feleségem jellemző tulajdonságaival hogv erősödött bennem a gondolái, amdv szerint Zsiea a feleségem elveszett öccse. Teltek a napok, s lassan összeálltak a mozaikdarab'rák egy képpé. Már szinte biztos voltam a dolgomban. de a kételkedés azért még bennem volt. Ügy gondoltam, hogy ha megtudom Zsiga édesanyjának a nevét, hiszen a feleségem és Zsiga vezetékneve is egyezett, akkor pontot tehetek az ügy végére. Otthon természetesen nem szóltam semmit. Nem akartam feleségem nyugalmát megzavarni. Dilemmáztam persze, hogyne dilemmáztam volna. Itt tanul velünk Győrfi Ferenc Dévavá- nyáról. aki jól ismeri Zsigát. Együtt nőttek fel gyerekkoruk óta. Én is ismertem Győrfit, ezért hozzá fordultam. Amit Feri elmondott, az volt végeredményben a döntő. Megtudtam ugyanis, hogy Zsiga nevelőszülőknél. Cservenákéknél élt| Dévaványán. imig meg nem nő-1 sült. Most már csak egy dolog volt hátra, hogy megtudjam Zsiga édesanyja nevét. Itt kint a folyosón az egyik szünetben kérdeztem meg Zsigától. — Mondd. Zsiga, mi az édesanyád neve? — Lovas Margit — válaszolta, — Akkor jól van — mondtam. s még kérdezni akart valamit, s már tudtam, hogy nem tévedtem. Feri ott állt mellettünk, s rám kérdezett: — Miért kérdezte Zsigától? — Majd ebéd után elmondom — válaszoltam, mert közben becsengettek. —* Hogy mit értettem meg az előadásból? Nem sokat. Arra sem emlékszem, mi volt az ebéd. Gondolkoztam, kombináltam. Délután aztán elmondtam Győrfi Ferinek mindent. Itt, ezen a helyen beszélgettünk, s közben bejött Zsiga. Hogy mit éreztem akkor? Nem tudom megmondani. Valami szorítást a torkomban és... Rábai Bálint hangja elcsuklik. A szót Győrfi Ferenc veszi át. — Amikor Bálint a múlt héten Zsiga után érdeklődött, még semmire sem gondoltam, baráti tájékozódásnak véltem. Elmondtam persze, amit tudtam Zsigáról. A végére érve láttam Bálinton, hogy belepirosodott a hallottakba. Meg Is kérdeztem tóle: Mi van veled. Bálint? — Semmi, semmi — válaszolta, de aztán zavartan beszélt valamit, családi dolgokról. Azt is említette, hogy Zsiga édesanyja neve lenne a bizonyíték. Amikor aztán délután már tudva Zsiga édesanyja nevét, itt a szobában mindent elmondott és bejött a fiú. nem bírtam tovább: — Tudod Zsiga ki ez az ember? A sógorod. Zsiga CSAK NÉZETT ránk, azt hitte viccelünk. Csend lett a szobában, úgy éreztem, nagyon hosszú ideig. Zsiga csak nézte Bálintot, aztán ha jól emlékszem, kezet nyújtott neki. Ügy láttam, még ekkor sem hitte el, hogy valóban a sógorával van egy szobában. Közben bejött Szűcs elvtárs, az egyik tanárunk és amikor neki mondtuk el az egész történetet, akkor fogadta el Zsiga is. Nézem a három férfit. Meglett emberek, családapák, néhány dolgot már megéltek életükben. Most aztán mindhármójuk arcán valami le nem írható boldogság, öröm vibrál. Mire emlékszik vissza a megtalált fiú, Vass Zsigmond? — Amikor Bálint az édesanyám nevét kérdezte, még semmire sem gondoltam. Délutánonként ót szoktam jönni ide, ebbe a szobába, mert Bálint nem szereti a dohányfüstöt, itt szoktam elszívni egy-egy cigarettát. Ahogy akkor pénteken belépek, azt mondja Feri, Bálintra mutatva i— tudod ki ez? Persze, hogy tudom, válaszoltam és nem értettem Ferit. Azt is tudod, hogy Bálint a sógorod? — kérdezte tovább. Hogy aztán mi volt, nem emlékszem pontosan, lehet, hogy akkor jöttem rá, miért kérdezte délelőtt az édesanyám nevét, de ez nem biztos. Alig vártam a másnap reggelt, hogy mehessünk Bálinttal a nővéremhez, akit soha nem láttam és ő sem tudott rólam. Igen, furcsa volt, hogy nem vagyok egyedül, hogy j testvérem van. Valahogy mindig gondoltam is erre... *de... Bálintnál, vagyis Julikáéknál a sógorom fényképet, egy csoportképet tett elém. amelyiken csak nők és gyerekek voltak. Egyből ráismertem Julikára, pedig soha sem láttam, vagyis nem emlékezhettem rá. Ahogy aztán a folyosón jött befelé, tudtam, hogy ő az.... KÉT TESTVÉRT szakított el egymástól 1938-ban a könyörtelen élet, a nyomor. Harmincegy év telt el azóta, s csak a véletlenen múlott, hogy nem maradtak mindvégig ismeretlenek egymás számára. Botyánszki János 4 mozik nézőszámának alakulása Elkészült a statisztika az év elmúlt 11 hónapjának mozi Iá toga tóiról. Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatójának tájékoztatása szerint november 31-ig csaknem 76,5 millió néző váltott jegyet az ország filmszínházaiba. Ez a szám a nézők újabb csökkenését jelenti : 990 000-rel kevesebben voltak moziban, mint az elmúlt év hasonló időszakában, viszont a forgalom esése a tavalyinál jóval kisebb, mert 1968. hasonló időszakában 11 milliós csökkenést regi sztál t a statisztika. Az idén érdekes fordulat köI vetkezett be; az adatok szerint a I közönség szívesebben látogatta a | magyar filmeket. Csaknem 6,5 millióval többen nézték meg a hazai alkotásokat, mint tavaly. Ebben az emelkedésben közrejátszik az „Egri csillagok” nagy sikere is, amely több mint 5 millió nézőt vonzott, de olyan alkotásoknál is szembetűnő a változás, amelyek iránt eddig csak szűk kör érdeklődött. Például a Feldobott kő című filmhez —, amelyet Sára Sándor rendezett — eddig csaknem 360 000-ren váltottak jegyet. Szilveszter ‘09 A Békés megyei Népújság óriás keresztrejtvény-pályázata Főnyeremény: 2500 forintos vásárlási utalvány, a Centrum Aruház ajándéka 4. forduló zöld. 111. Görög betű. 112. Égési termék. 114. Földünk egyik legnagyobb kiterjedésű tava. 116. Serleg. 117. Morajlik. 119. Fafajta. 121. Dél-amerikai állam. 122. A tv-ből ismert közkedvelt ks- landhős. 124. USA-tagállam. Vízszintes: 94. Adalék. 96. Nem ismer be. 97... György, népszerű humoristánk. 99. A cikk is az. 100. Ellenzős katonasapka. 101. Éjjeli mulató. 104. Vörös, ango-' lul. 105. Vissza: ellentétes kötőszó. 106. Szentnek tartott fekete meteorkő Mekkában. 108. Sárgás. | Szilveszter ’69 4. 1969. december 14.
