Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290 szám

19». december 14. 6 Vasárnap Ki sír és ki nevet? Gazdasági életünkben előtérbe került a szakosítás, a termelés magasabb színvonalú szervezése műszaki fejlesztéssel, a termelé­kenység gyors ütemű növelése. Nem magyar jelenség ez, ha­nem a világgazdaság fejlődésé­nek hazai hatása: az élni akarás leghűbb kifejezője, az itthoni igények kielégítésére és a világ­piacon mutatkozó kereslet-kíná­lat kihasználására. Mindennapi életünket át meg átszövik az üz­leti vállalkozások. Jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg. hogy las­san kibontakozik. magasabb osztályba lép nálunk is a ter­melést és értékesítést segítő ko­operáció. A termelésben és a kereskede­lemben máris szép példáit lát­hatjuk ennek. Itt van mindjárt a Békéscsabai Hűtőház esete. Már tavaly is olyan félkész vagy konyhakész élelmiszerek­kel, készételekkel látta el az üz­leteket, melyeket a hazai hűtő­lánc valamelyik gyárában állí­tottak össze és tartósítottak. A kereskedelem csak azt tudta, hogy az árut a hütőháztól kap­ta, meg azt, hogy a túra me­netrendszerűen órára érkezett. Szép, jó, gazdasági életünk más területein is követésre méltó szervezést produkáltak. A hű­tőházaik becsülete talán ezért is több, mint azoké, akik szállí­tási ígéreteikből soha sem fogy­nak ki. miután felrúgják a me­netrendre ígért ütemet. A BOV Orosházi Gyára és a körzetébe tartozó tsz-ek pecse­nyebaromfi nevelési közös vál­lalkozásának munkája is hason­lít az iskolák órarendjéhez. Öra- kimaradásról itt szó sem lehet. Az üzemi feldolgozó gépsor ka­pacitásához rotálták a baromfi- törzset. a keltetőteret, a csibe­nevelők kihasználását, a neve­lés technológiáját és a szállí­tást. Az immár kétéves együtt­működésre ez időtájt sem a ter­melők, sem a tsz-ek szövetsége, sem pedig a BOV Orosházi Gyá­rának vezetői nem tettek pa­naszt. Tehát jól megy a munka, bevált a kooperáció. Akadnak azonban elfuserált közös vállalkozások is. Cptpen a múlt héten hangzott el, hc»ry az ugyancsak pecsenyebaromfi elő­állításának szervezésére alakult MABRO (Gödöllői Brojler Érté­kesítő Közös Vállalkozás) nehéz­kesen mozog. Nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezett­ségét. A naposcsibe-szállítmá­nyok hol elmaradnak, hol pedig csőstül jönnek. Figyelmen kí­vül hagyja a partner nevelőteré­nek gazdaságos befogadó képes­ségét. A zsúfolt elhelyezés a technológiai fegyelem megsér­téséhez vezet, ez pedig akarat­lanul is kiváltja a tömeges pusz­tulást. Ami érthetetlen: a tsz-ek vezetői nem reklamálják meg a MABRO ilyen irányú munkáját, ezzel mintegy teret engednek a szertelenségnek. Végül is a kelet­kezett üzemi károsodás a nya­kukon marad. így a tagság ré­szesedési alapjából vonnak el tekintélyes összeget. A kölcsönös érdek, az úgyne­vezett sír-nevet alapon szerve­zett együttműködések legna­gyobb fogyatékossága, hogy ná­lunk a sírást sem a termelők, sem pedig a termeltetők nem ismerik. Az együttműködés annyira kölcsönös, hogy gyakran elvtelenül nézi el egymás hibá­it. Ez pedig nem jó, mert még ha meg is egyezik a termelő és a termeltető, valaki mégiscsak a rövidebbet húzza. Ez a valaki pedig nem más, mint a fogyasz­tói Könnyű visszapergetiii a MABRO példáját, de hogy lehet az együttműködés jó is. hasz­nos is, tanúsíthatja a hűtőház. A kooperáció-sorban tehát minden láncszemre olyan mó­don van szükség, ahogyan ar­ra a szervezés időszakában szá­molnak. A szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése, a technológiai fegyelem megsérté­se ma még furcsán hangzik, de a durva hibák melegágya. An­nak a gépezetnek tehát, amelyik a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás, valamint á külkeres­kedelem kooperációiéra vállal­kozik, nagyon is észnél kell lennie. Alapos szervezéssel, meg­fontolással és csakis a sír-nevet alapon gördülhetnének syorsab- ban közős vália’kozása'nk az élelmisze-gazdaságot jellemző vertikumok, komplexumok irá­nyába. Oupsi Károly VMWWWWWWWWWWWWWWtWMWWMMWWW Vincze András Gyulán Gjrülán, a harisnyagyár Jókai kultúrotthonában újabb tárlat nyűt „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért”-sorozat keretében. Ezúttal a Gyulán már ismert Vincze András szegedi festő- és grafikusművész anyagából, ame­lyek Póka György tulajdonában vannak. Sajnos a megnyitón, amelyet Koszta Róza festőmű- vésznő tartott, nem tudott meg­jelenni a kiállító művész, beteg­sége miatt. Így Póka György, gyulai grafikusművész, Vincze András művészetének kiváló is­merője beszélt a megje’ent ér­deklődők előtt a kiállító művész munkásságáról, stílusáról. Érde­kes színfoltja volt az, hogy meg­jelentéit az egyes számú általános iskola úttörői, akik érdeklődnek a képzőművészet iránt. >■" m mnwmmsm Képünkön Koszta Rozália fest "»művésznő megnyitja a kiállí­tást, mellette a Póka—Meskó művészházaspár. Fotó: Béla Ottó Harmincegy év után találkoztak a testvérek A MÜLT HÉT végén, szom­baton két férfi várta Vésztő egyik házában Rábai BáJintnét, szüle­tett Vass Juliannát. Egyikük a férj, a másik... A másikat a munkából haza­térő asszonynak így mutatta be a férj: — Julika. itt van az öcséd. Az asszony szoborrá mereved­ve állt néhány pillanatig vagy percig, nézte a vékony arcú, sző­ke férfit, aztán peregni kezdtek szeméből a könnyek. A két test­vér összeölelkezett. Az asszony sírt, a férfi, VassZsigmond pedig befelé nyelte a könnyeket Mi is történt voltaképpen? Miért volt ez a találkozás olyan torokszorongató? Két édestestvér talált egymásra] harmincegy év után. Hogy mi­ként eshetett meg ez a nagy öröm, i arról beszéljenek a legilletéke­sebbek, a főszereplők. NÉGYEN ÜLÜNK az MSZMPj oktatási igazgatóság békéscsabai pártiskolájának egyik szobájában: Rábai Bálint vésztőd lakos, Vass Zsigmond rendőr őrmester, a dé- vaványai körzeti megbízott, Győr- fi Ferenc, a dévaványai munkás- őr-szakasz parancsnoka és a krónikás Rábai Bálint jól megtermett, izmos, piros arcú ember. Két te­nyerébe támasztja állát, elgon­dolkodik és lassan, minden szót megfontolva beszélni kezd: — A feleségem soha nem mondta, hogy van öccse. Ügy tudtuk, hogy teljesen egyedül van. Nevelőszülőknél nőtt fél Vésztőn. Most szeptemberben ke­rültem ide a pártiskolára. A vé­letlen hozta, hogy az az elvtárs, aki szobatársam lett volna itt az iskolán, nem érkezett meg. így került velem egy szobába Vass Zsigmond. A tanteremben is egy­más mellett ülünk, igaz nem egy padsorban, de egy irányban. Nem tudnám pontosan megmondani, mikor láttam meg először azokat a jellegzetes mozdulatokat Vass Zságmondnál, amelyek feleségem­re, Juli kára és kisfiámra emlé­keztettek. Ügy november vége fe-j lé aztán, amikor hazamentem, j megkérdeztem a feleségemet, hoey nem volt-e testvéröccse. Ekkor tudtam meg. hogy volt. de még lOSfi-ban elvitték az árva-i házból, ahová mindkettő’üket heed+ák. azóte nem tud róla sem- mit. VISSZATÉRVE az iskolára. I most már céltudatosan vizsgáltam I a mit sem sejtő Vass Zsigát. Néz- ! tem profilból. néztem elölről, j amikor nem is tudott róla, figyel- j tem az arcjátékát, azt, hogyan ráncolja a homlokát, és minden, de minden annyira egybevágott feleségem jellemző tulajdonságai­val hogv erősödött bennem a gondolái, amdv szerint Zsiea a feleségem elveszett öccse. Teltek a napok, s lassan összeálltak a mozaikdarab'rák egy képpé. Már szinte biztos voltam a dolgom­ban. de a kételkedés azért még bennem volt. Ügy gondoltam, hogy ha megtudom Zsiga édes­anyjának a nevét, hiszen a fele­ségem és Zsiga vezetékneve is egyezett, akkor pontot tehetek az ügy végére. Otthon természetesen nem szóltam semmit. Nem akar­tam feleségem nyugalmát megza­varni. Dilemmáztam persze, hogy­ne dilemmáztam volna. Itt tanul velünk Győrfi Ferenc Dévavá- nyáról. aki jól ismeri Zsigát. Együtt nőttek fel gyerekkoruk óta. Én is ismertem Győrfit, ezért hozzá fordultam. Amit Feri elmondott, az volt végeredményben a döntő. Meg­tudtam ugyanis, hogy Zsiga ne­velőszülőknél. Cservenákéknél élt| Dévaványán. imig meg nem nő-1 sült. Most már csak egy dolog volt hátra, hogy megtudjam Zsiga édesanyja nevét. Itt kint a fo­lyosón az egyik szünetben kér­deztem meg Zsigától. — Mondd. Zsiga, mi az édes­anyád neve? — Lovas Margit — válaszolta, — Akkor jól van — mondtam. s még kérdezni akart valamit, s már tudtam, hogy nem téved­tem. Feri ott állt mellettünk, s rám kérdezett: — Miért kérdezte Zsigától? — Majd ebéd után elmondom — válaszoltam, mert közben be­csengettek. —* Hogy mit értettem meg az előadásból? Nem sokat. Arra sem emlékszem, mi volt az ebéd. Gondolkoztam, kombináltam. Dél­után aztán elmondtam Győrfi Fe­rinek mindent. Itt, ezen a he­lyen beszélgettünk, s közben be­jött Zsiga. Hogy mit éreztem ak­kor? Nem tudom megmondani. Valami szorítást a torkomban és... Rábai Bálint hangja elcsuklik. A szót Győrfi Ferenc veszi át. — Amikor Bálint a múlt héten Zsiga után érdeklődött, még sem­mire sem gondoltam, baráti tá­jékozódásnak véltem. Elmondtam persze, amit tudtam Zsigáról. A végére érve láttam Bálinton, hogy belepirosodott a hallottakba. Meg Is kérdeztem tóle: Mi van veled. Bálint? — Semmi, semmi — válaszolta, de aztán zavartan beszélt valamit, családi dolgokról. Azt is említette, hogy Zsiga édes­anyja neve lenne a bizonyíték. Amikor aztán délután már tud­va Zsiga édesanyja nevét, itt a szobában mindent elmondott és bejött a fiú. nem bírtam to­vább: — Tudod Zsiga ki ez az ember? A sógorod. Zsiga CSAK NÉZETT ránk, azt hitte viccelünk. Csend lett a szobában, úgy éreztem, nagyon hosszú ideig. Zsiga csak nézte Bálintot, aztán ha jól emlékszem, kezet nyújtott neki. Ügy láttam, még ekkor sem hitte el, hogy valóban a sógorával van egy szo­bában. Közben bejött Szűcs elv­társ, az egyik tanárunk és ami­kor neki mondtuk el az egész történetet, akkor fogadta el Zsiga is. Nézem a három férfit. Meglett emberek, családapák, néhány dol­got már megéltek életükben. Most aztán mindhármójuk arcán valami le nem írható boldogság, öröm vibrál. Mire emlékszik vissza a meg­talált fiú, Vass Zsigmond? — Amikor Bálint az édesanyám nevét kérdezte, még semmire sem gondoltam. Délutánonként ót szoktam jönni ide, ebbe a szobába, mert Bálint nem szereti a do­hányfüstöt, itt szoktam elszívni egy-egy cigarettát. Ahogy akkor pénteken belépek, azt mondja Fe­ri, Bálintra mutatva i— tudod ki ez? Persze, hogy tudom, válaszol­tam és nem értettem Ferit. Azt is tudod, hogy Bálint a sógorod? — kérdezte tovább. Hogy aztán mi volt, nem emlékszem pontosan, lehet, hogy akkor jöttem rá, miért kérdezte délelőtt az édesanyám nevét, de ez nem biztos. Alig vár­tam a másnap reggelt, hogy me­hessünk Bálinttal a nővéremhez, akit soha nem láttam és ő sem tudott rólam. Igen, furcsa volt, hogy nem vagyok egyedül, hogy j testvérem van. Valahogy mindig gondoltam is erre... *de... Bálintnál, vagyis Julikáéknál a sógorom fényképet, egy csoport­képet tett elém. amelyiken csak nők és gyerekek voltak. Egyből ráismertem Julikára, pedig soha sem láttam, vagyis nem emlékez­hettem rá. Ahogy aztán a folyo­són jött befelé, tudtam, hogy ő az.... KÉT TESTVÉRT szakított el egymástól 1938-ban a könyörtelen élet, a nyomor. Harmincegy év telt el azóta, s csak a véletlenen múlott, hogy nem maradtak mindvégig ismeretlenek egymás számára. Botyánszki János 4 mozik nézőszámának alakulása Elkészült a statisztika az év elmúlt 11 hónapjának mozi Iá to­ga tóiról. Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatójának tájékoztatása sze­rint november 31-ig csaknem 76,5 millió néző váltott jegyet az or­szág filmszínházaiba. Ez a szám a nézők újabb csökkenését jelen­ti : 990 000-rel kevesebben voltak moziban, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában, viszont a for­galom esése a tavalyinál jóval ki­sebb, mert 1968. hasonló idősza­kában 11 milliós csökkenést re­gi sztál t a statisztika. Az idén érdekes fordulat kö­I vetkezett be; az adatok szerint a I közönség szívesebben látogatta a | magyar filmeket. Csaknem 6,5 millióval többen nézték meg a hazai alkotásokat, mint tavaly. Ebben az emelkedésben közreját­szik az „Egri csillagok” nagy si­kere is, amely több mint 5 mil­lió nézőt vonzott, de olyan alko­tásoknál is szembetűnő a változás, amelyek iránt eddig csak szűk kör érdeklődött. Például a Feldo­bott kő című filmhez —, amelyet Sára Sándor rendezett — eddig csaknem 360 000-ren váltottak jegyet. Szilveszter ‘09 A Békés megyei Népújság óriás keresztrejtvény-pályázata Főnyeremény: 2500 forintos vásárlási utalvány, a Centrum Aruház ajándéka 4. forduló zöld. 111. Görög betű. 112. Égési termék. 114. Földünk egyik leg­nagyobb kiterjedésű tava. 116. Serleg. 117. Morajlik. 119. Fafajta. 121. Dél-amerikai állam. 122. A tv-ből ismert közkedvelt ks- landhős. 124. USA-tagállam. Vízszintes: 94. Adalék. 96. Nem ismer be. 97... György, népszerű humoristánk. 99. A cikk is az. 100. Ellenzős katonasapka. 101. Éjjeli mulató. 104. Vörös, ango-' lul. 105. Vissza: ellentétes kötő­szó. 106. Szentnek tartott fekete meteorkő Mekkában. 108. Sárgás. | Szilveszter ’69 4. 1969. december 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom