Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289 szám

W*t. december ló. Szombat Nem ismernek lehetetlent az épftüipari társulás dolgozói HÁROM ÉV alatt új ipartelep, lás után megalakult és azóta 21 inött ki a földből Sarkadon, a gép,! tagúra növekedett pártalapszerve. javító állomás szomszédságában.1 zat. Hozzájárult a gondok-bajoik A gyulai járás termelőszövetkeze- leküzdéséhez a negyventagú teinek építőipari vállalkozása | és a 100 tagú szakszerve­zet is. A feladatokat az idén azért tudták határidőre teljesíte­ni, mert a műhelyhiány ellenére :rátértek a fém, és fa nyílászáró szerkezetek házilagos gyártásá­ra. A tél folyamán az .új mun­kahelyeken több mint 60 aszta­los, vasbetonszerelő ég épületla­katos készíti előre az épületekhez szükséges ajtókat, ablakokat és a tetőszerkezet egy részét. A kőmű­vesek egész télen belső munkákon gozóinak is érdeme. Csaknem tel- Jr^k rendkívüli vert itt gyökeret. Kezdetben csak egyetlen öreg lakóház állt a telep helyéül kijelölt három és fél hol­das területen. A társult szövetke­zetek csak 1,2 millió forint indu­lótőkét tudtak összeadni. Dicsére­tükre legyen mondva, bent hagy­tak az utóbbi két évben 2,2 millió forint nyereséget. Az, hogy a te­lepen most már hat nagyobb épü. let .emelkedik, a vállalkozás dói­ban, szabad szombatokon és va- sfrrjapokon .építettek legutóbb is égy 70 méter hosszú épületet, arrv.lyben asztalos, és lakatos- műhely, raktár, garázs, étterem és fürdő kapott helyet. Emellett házilagosan készítették el Páei Ferenc irányításával több felsze­relést, köztük jó néhány fameg- riiunkáló gépet is. Bartoif József a vállalkozás vezetője mintegy négyezer órára becsüli az eddigi társadalmi műn- felszerelni a központi telepet és TOVÁBBI célok is vannak. Elsősorban tovább erősíteni a pártszervezetet az alapítók, főleg a szocialista brigádok soraiból, mert a széjj elszórt munkahelye­ken nagy segítséget jelent a párt­tagok példamutatása, lelkesítő szava. Gól az is, hogy minél több emberrel sajátíttassák el az im­már nagyon változatos építőipari szakmát. Az idén is 34 tanulót szerződtettek. Változatlan erővel igyekeznek mielőbb, minél kor­szerűbb szerszámokkal, gépekkel kát. Nem azt figyelték, hogy hány órát dolgoztak, hanem azt, hogy milyen hiányokat kell pó­tolniuk. A kezdeti 84-ről 260-ra növekedett immár a dolgozók száma. Jórészt olyan emberek áll, lak itt munkába, akik eddig csak az ország távolabbi vidékén tud­ták szakmájukban elhelyezkedni. Ok is és az azóta kiképzett vagy éppen kiképzés alatt levők is sa­ját magúkénak tekintik a vállal­kozást. Egyrészt azért, mert több­nyire lakóhelyükön vagy annak| közelében dolgozhatnak, másrészt ágért, mert az átlagos havi kere­setük 3000 .forint,, körű],, mozog. LELKESEDÉSÜKET a társa­dalmi mdhkán kívül bizonyítja az is; hogy tavaly már három brigád, .nyert. szocialista címet, s az idén hét nevezett be a ver­senybe. Az elmúlt három év alatt kevés felszerelés birtokában esetenként 130—170 munkahelyen 70 millió forint értékű munkát végeztek el, Ebből 224 családi ház volt, ezeket főleg áz árvízkáro­a brigádokat, hogy lehetőleg ha­táridőn belül tudjanak elkészíteni minden megrendelt épületet. Egy­részt keresetük biztosítása érde­kében, másrészt azért, mert nem ideget)’, hanem a vállalkozást létrehozó társszövetkezetek fejlő déséről, boldogulásáról van szó. Kukk Imre A gyulai és a békési járásban megválasztották az új KISZ-vezetőséget KISZ járási küldöttértekezletek Az elmúlt napokban Gyulán és Békésen rendezték meg a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség járási küldöttértekezlete­it Gyulán, a városi pártbizottság nagy tanácstermében a DÍVSZ induló hangjaival nyitották meg a küldöttértekezletet. Szebe- gyinszki Györgyné, a Gyula vá­rosi és járási úttörőszövetség titkára köszöntötte a részvevő­ket és egyenruhába öltözött út­törők köszöntése tette színeseb­bé az ünnepséget. A díszelnök­ségben helyet foglalt dr. Fekete Antal, a párt Békés megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Arany Tóth Lajos, a gyulai já­rási pártbizottság első titkára, Váradi József, a KISZ Központi Bizottságának tagja. Klampeczki Károly, a KISZ járási titkára beszámolójában ér­tékelte az elmúlt két év mun­káját és ismertettte a dolgozó fiatalok helyzetét a gyulai já­rásban. Elmondotta, hogy a KISZ-alapszervezetek eszmei, po­litikai nevelőmunkáját a hazafi­as gs az internacionalista nevelés hatja át. Ezután részletesen is­mertette a mezőgazdaságban, iparban dolgozó fiatalok, vala­mint a tanulóifjúság munkáját A beszámolót élénk vita követ. te. Harmincnégyen jelentkeztek hozzászólásra, az idő rövidsége miatt azonban csak 24-en kaptak szót. Ezek közül is ki kell emel­ni Juhász Ildikó, a sarkadi gim­názium KISZ-tttkárának hozzá­szólását, aki ismertette az iskola KISZ-tagságának eredményét a tanulásban. Elmondotta, hogy létrehozták a tanulószobai taná­csot, amely megszervezte a ta­nulószobai felügyeletet, és fele­lősek az ott folyó munkáért, rendért, fegyelemért. Így az ed­dig ott dolgozó tanárokat teher­mentesítették, és ezek a korre­petálásra tudják összpontosítani a felszabadult időt. Borzsák Lajos, a gyulavári Le­nin Termelőszövetkezet küldötte a falusi fiatalok helyzetéről be­szélt felszólalásában. Örömmel számolt be arról, hogy a tudo­mány és technika nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mező- gazdaságban is a gépesítés foko­zását, ami nagy könnyítést jelent a nehéz fizikai munkában. Azon­ban, a mezőgazdasági termelés­ben nem 8 óra a munkaidő, mint az iparban, hanem van olyan időszak is, amikor ennek duplá­ja. A sok fiatal ezért menekül a mezőgazdaságból, és inkább he­lyezkedik el a városban, vala­milyen ipari üzemben. Beszélt még a jelenlegi bére­zési rendszerről, ami szintén nem túlzottan csábító a fiatalok Üzemgazdász a termelőszövetkezetben A szocialista mezőgazdaság fej. lődése szükségszerűen írja elő a gazdaságos termelést, az önkölt­ségcsökkentést és a termelékeny­ség növelését. A gazdaságosság nem valósul’meg magától. Ezért mind fontosabbá válik a tsz-ek- ben az üzemgazdasági kérdések­kel foglalkozó szakember. Az üzemgazdász munkaköre sokrétű, talán ezért sok helyen nem is értelmezik helyesen. En­nek következtében az üzemgaz­dász nem is tudja betölteni azt a feladatot, amelyet; éppen a gaz­zik. Minden külső és belső gaz-1 nek gyakorlata” című könyve fog­dasági, sőt társadalmi ügy is — lalkozik az üzemgazdász mun- üzemen beiül — az üzemgazdász j kakörével, nyolc pontban rögzíti kezében fut össze. j a feladatot. Ezek között olvashat­sz üzemgazdász az üzem agro- j juk: a tervkészítést, a havonkénti nómiai adminisztrációjának irá- j elemzést, a szállítási szerződések nyitója. Az üzemgazdász a tsz J figyelemmel kísérését, az üzem­műszaki vezetéséneik és a köny- 1 elemzést, a havi tájékoztatást, a körében, hiszen a termelőszövet­kezetben keresetének csak a 60 százalékát kapja év közben kéz­hez. Kulturális vonatkozásban már jobb a helyzete a falusi fi­ataloknak, hiszen ha csak a gyu­lavári példát nézzük, egyre ke­vesebben mennek be Gyulára, pedig nincs is messze, mert ugyanolyan színvonalú szórako­zóhellyel rendelkezik a község is. Panaszolta, hogy a sportolási lehetőség viszont kisebb, mint városban. A hozzászólások után a jelölő bizottság által javasoltakat a küldöttértekezlet egyhangúlag megválasztotta. Az új végrehajtó bizottságba öt új tag került be. Békésen, a járási művelődési központban gyülekeztek a kül­döttek. Az elnökségben ott volt Hidas Mihály, a párt Békés me­gyei Végrehajtó Bizottságának tagja, Fabulya Balázs, a megyei KISZ-bizottság titkára. Badar János, a Békési Járási Pártbi­zottság első ttikára. Itt Lénárt Imre járási KISZ- titkár adott tájékoztatót a járás KISZ-életének kétéves tevékeny­ségéről., Beszámolójában elma­rasztalóan szólt a gyenge kultu­rális munkáról, de egyúttal is­mertette azokat a tennivalókat is, amelyek szükségesek ennek megjavítására. A járás inkább mezőgazdasági jellegű, és ezért -nagyobb gondot kell fordítani az ott folyó munka hatékonyságá­nak emelésére. Rövidesen elké­szül a Tisza II. Öntözőmű és ez egyben feladatot is jelent a ma­gasabb szakmai fejlettség eléré­sére. Beszélt a pályaválasztás fontosságáról, kihangsúlyozva, hogy a járás területén az elkö­vetkezendő években lényegesen megnövekszik az öntözött terüle­tek száma, és ezt is figyelembe kell venni a pályaválasztások- náL Beszámolója végén úttörők kö­daságos termelés érdekében jog­sait eknak építették. Fő feladatuk i gaj lehet tőle várni. a vállalkozásba tömörült trzenegy ^ az üzemgazdász nem statiszti- termeloszovetkezet gazdasági igé-; de az Nem a főagronó- nyein-ek kielégítése. Ezek annyira :mus adminisztratív ügyeinek in- nagy-ok, hogy a legnagyobb ko-, tézöje de az is. Nem anyagbe­nyörgésre sem vállalnak most szerzőj de ismemie kell az üzem már cs&ládiház-épitést, pedig ki- gondjait és azt irányí­vitelezők hiányában erre is nagy taraa kell, sőt gyakran ténylege- az igény. Az idén negyvenre, részt kell vállalnia a be­csökkent a; munkahelyek száma. Ezeken azonban több évre beüte­mezett korszerű szarvasmarha- és sertéstelepeket építenek, több he­lyütt ’ lucemaliszt-készító üzem­mel. Jövőre tovább növekszik a tnagy munkák száma. Többek kö­zött. két év alatt akarják elkészí­teni B-iharugrán 16 millió, a sar­kadi Lenin Tsz-ben pedig 26 mil­lió fori nt kői tséggel a szarvas­marha-telepet. Zsadányban a tásokat, értékeléseket és azokat közvetlen vezetői elé terjessze. A központosítás, decentralizálás he­lyes arányainak megállapítása, a gazdasága^ területi és üzemi ará­nyok kialakítása az üzemgazdász elemző és értékelő munkája nél­kül nem .oldható meg! Az üzem­gazdásznak ezeknek a feladatok ­• • -X.-1 Inak a betöltésében képzettnek és szerzési problémák megoldásából.1 velésének koordinálója. A főköny. földnyilvántartást, a munkaver- velő irányításával a tervezés, az seny ügyeit, a szakmai levelezést,' szöntötték a részvevőket, virá értékelés, a gazdaságossági számi, a kapcsolat teremtését a terme- j gokkal és emléklappal ajándé- tások és a zárszámadás munkáit lés és a számvitel között, továbbá kozták meg a küldötteket, vala- végzi. | a távlati tervek gazdaságossági Az üzemgazdász feladata, hogy j kimunkálását, egy-egy termelési folyamatról el- a dobozi Petőfi Tsz-ben igyek- végezze a gazdaságossági számi-, szQnk megvalósítani az előbb em. Sok esetben nincsen joga arra, hogy a tsz ügyedben tárgyaljon. Nincsen aláírási joga, de megkí­vánják tőle, hogy hitel- és más ügyekben intézkedjen. Adatokat kívánnak tőle gyorsan, de be­szerzésük a legtöbb esetben drá­ga idejét vonja el a fontosabb tennivalóktól. Előfordul, hogy a tsz elnöke, fő- agronómusa intézkedik anélkül, Magyar—Lengyel Barátság Tsz 9 hogy utánanézne van-e fedezet millió forint értékű építkezést rendelt. Hasonló értékben építke­zik a méhkeréki Balcescu és a kötegyáni Vörös Csillag Tsz is, A jövő évben 260-an 26 millió forint termelési értéket akarnak elérni hatmillió forint értékű for­góeszköz birtokában. Arra a kér­désre, hogyan tudnak megbirkóz­ni ékkora feladattal, azt válaszol­ta Bartoif József, hogy a vállal­kozás dolgozóit lelkesíti az a tu­dat, hogy a következő tíz évben 3—400 millió forint értékű a já­rás termelőszövetkezeteinek épít­kezési igénye. A kezdeti és azóta jelentkező nehézségen igyekezett átsegíteni a vállalkozást az indu­vagy a főkönyvelő csak későn szerez tudomást az ötletszerű be­ruházásokról. Ezek és más hason­ló eset azt mutatja, hogy az elnök, a főagronómus és a főkönyvelő, mint vezetői hármas között hiány­zik a kapcsolat. Mi az üzemgazdász feladata? Ö az üzemnek áz a szakembere, akinek a tevékenysége a vezetés minden ténykedésével kapcsolat­ban áll. Ezért mosódik el annyi­ra e fontos munkakör határa és talán ezért is támad annyi félre­értés ezzel kapcsolatban. Szerin­tem az üzemgazdász közvetlenül az elnök, a főagronómus és a főkönyvelő irányításával dolgo­rátermettnek kell lennie. Munká ,ia tehát csak akkor éri el célját, ha minden megkötöttségtől és be­folyástól mentes. Feltehető kérdés: milyen szakmai képzettséget kívánjunk meg az üzemgazdásztól? Attól, hogy valakit ebbe a munkakörbe kineveznek vagy alkalmazzák, j még nem válik üzemgazdásszá. A munkakörhöz alapos szakmai fel- készültség kell és állandó tovább­képzés. Az elméleti felkészültség mellé mezőgazdasági szakmai gyakorlat is szükséges. Végered­ményben jártassággal kell rendel, keznáe a mezőgazdaság valameny- nyi ágában, de ismemie kell a politikai gazdaságtant, a számvi­telt és statisztikát is. Élénk fan­táziával, kombinálókészséggel kell rendelkeznie. A tsz nagyságától, szervezettsé­gi fokától, a termelés struktúrá­jától, de az üzemgazdász képzett, ■tágétól és munkakapacitásától is függ, hogy üzemen belül egy üzemgazdász vagy üzemgazdasági csoport legyen. Ács—Bélák—Kovács „Mező- gazdasági nagyüzemek vezetésé. lített gondolatokat. Ebben a tá­mogatást megkapom a gazdaság vezetésétől. Tapasztalataimat, ha a helyi adottságnak megfelelően figyelembe veszik, akkor az el­nök, a főagronómus és a főköny­velő egyaránt támogatást talál az üzemgazdászban és ezzel az üzemgazdasági munka a tsz hasz­nára válhat. Földvári József Dobozi Petőfi Tsz üzemgazdász mint az elnökséget. Ezután a hozzászólások következtek, ame­lyen sok értékes javaslat hang­zott el. Szűcs Anna, a Mezőbe- rényi Pamuttextilművek KISZ- titkára alapszervuk eredményes munkájáról, Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottság titkára a szervezeti fegyelemről, az agitá- ciós munka pontosságáról és az élenjáró fiatalok nagyobb meg­becsüléséről beszélt. Hidas Mihály elvtárs a ma if­júságának életéről és feladatáról szólt. Ezután a küldöttértekezlet megválasztotta az új vezetőséget. Béla Ottó Javuló arány: a középfokú tanintézetek igazgatóinak csaknem fele nő Statisztikai gyorsfénykép ké­szül a Művelődésügyi Minisztéri­umban a középiskolákról, a ta­nulók számának alakulásáról. Az ország 555 középiskolájában eb­ben az oktatási évben 230 802 di­ák tanul nappali tagozaton. A ta­nulók 53,8 százaléka gimnazista, a többi fiatal szakközépiskolá­ban, illetve technikumban gya­rapítja ismereteit. A középisko­lák első osztályaiba az idén 66 ezer 346-an iratkoztak be. Az 1969—70-es tanévben 47 ezer 418-an fejezik be középisko­lai tanulmányaikat: 25 956-an a gimnáziumokban, 16 993-an a szakközépiskolákban készülnek az érettségire, 8963-an pedig a technikumokban képesítőznek. A középiskolákban 13 222 pe­dagógus tanít, akik közül 6306 Í47,7 százalék) nő. Még egy ér­dekes adat: az igazgatók között a nők aránya 48,3 százalék. ÁLLATTARTÓK, FIGYELEM! búzakorpa lenmagdara napraforgódara B. tojótáp malactáp és lucernadara a gyulavári Lenin Tsz cserete­lep-raktáránál készpénzfizetés mellett kapható. Tsz-vezetőség. 97448

Next

/
Oldalképek
Tartalom