Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-13 / 289 szám
1969. december Ub 2 Szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatót az í oldalról) puló felosztásból kell kiindulni. Természetesen itt is törekedni kell a lehetőség szerint ömtrhangna. Részletesen válaszolt a pénzügyminiszter a vegyipar jövőjével kapcsolatos észrevételekre. Nyomatékosan hangsúlyozta, a kormány nem akarja, hogy a vegyipar fejlődésében bármiféle törés következzék be. A vegyipar a mezőgazdaság, a gépipar és más ágazatok, általában a népgazdaság egészének továbbfejlődése szempontjából rendkívüli fontosságú. Szó sincs tehát a vegyipar visszaszorításáról. Más kérdés a gazdaságosság. A vegyipar esetében ugyanis jragyon eszközigényes beruházásokról és termelésről van szó, a gyors megtérülés fontos szempontját — Az üzleti jó hírnév propagálásának, a vállalat által termelt vagy értékesített áruk megkülönböztetésének hagyományos, nemzetközileg elterjedt es elfogadott eszköze a védjegy. A vállalatok a védjeggyel, mint a számukra biztosított egyedi jelzéssel hívják fel a vevőik figyelmét áruikra, szolgáltatásaikra Ha a vevők egy védjegyes áruról jó tapasztalatot szereznek es azt megkedvelik, későbbi vásárlásaiknál a védjegy alapján választanak az azonos vagy hasonló rendeltetésű áruk tömegéből. A jó hírű, bevezetett védjegy jelentős érték, kapcsolatot teremt a vállalat és az áru, valamint a vevők között. — A védjegyoltalom megszerzésének és hasznosításának feltételeit rendező hatályos belső védjegyjogi előírásaink még a múlt század végéről származnak, nyelvileg régiesek, tartalmilag elavultak, korszerűtlenek. Az első magyar védjegytörvény, az 1890. évi 2. számú törvény, egyes rendelkezéseiben még ma is hatályos. A legsürgetőbb korszerűsítési igények és a párizsi Iparjogvédelmi Unió, illetve a madridi Védjegy Unió tagságából fakadó nemzetközi kötelezettségeink miatt bevezetett száa vegyipari beruházásoknál is szem előtt kell tartanunk. A vegyiparnak azokat az ágait és olyan technikai megoldásait kell a beruházásoknál előnyben részesítenünk, ahol a befektetés hamarabb megtérül. A mezőgazdaságot érintő észrevételekre válaszolva a pénzügyminiszter kifejtette: a költségvetés bevételei vagy kiadási tételei nem tükrözik pontosan a mezőgazdaságnak a népgazdaságban elfoglalt helyét. Ez a látszólagos ellentmondás a mezőgazdaság értékviszonyaiból, a mezőgazdaságban alkalmazott jövedelemszabályozási rendszerből fakad. — fontosnak tartják védjegyeik magyarországi oltalmát is. — Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, kapcsolataink szélesedése következtében érdekünk, hogy értékesítési tevékenységünkben és ennek keretében az áruk propagálásában is igénybe vpgyük a bevált és korszerű módszereket, kihasználjuk a védjegyben rejlő lehetőségeket s egyidejűleg biztosítsuk a versenyeszközök — közöttük a véd. jegyek-— szeles körű oltalmát. Szükséges ez azért is, mert a világpiaci verseny az elmúlt években igencsak növelte a védjegyek szerepét. ' —A törvény javaslat általános jellemzéseként elsősorban arra kívánok rámutatni, hogy jogi oltalmat csak az Országos Találmányi Hivatalnál szabályszerű eljárás útján nyilvántartásba vett — lajstromozott — védjegyek számára biztosít. A szabályozás a védjegyjogosult vállalat és a vásárló szempontjából egyaránt előnyös. Az Országos Találmányi Hivatal ugyanis a lajstromozási eljárás során az oltalomra bejelentett jelzést megvizsgálja és ha az más vállalat jogát sérti vagy a vásárló- közönség megtévesztésére alkaiA pénzügyminiszter válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban . egyhangúlag, részleteiben pedig egy ellenszavazattal elfogadta. Ezután szünet következett, majd Vess Istvánná vette át az elnöklést. Ezután az országgyűlés rátért a második napirendi pont, a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kiss Árpád miniszter, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke emelkedett szólásra. mas, a védjegyoltalmat nem adja meg. A lajstromozással biztosított kizárólagos jog egyértelműen bizonyítható és megvédhető, ha más vállalata védjegyet jogtalanul használja. A törvényjavaslat kialakításának legfőbb elvi szempontja az volt, hogy a védjegy-ügyeket gazdasági és társadalmi helyzetünk és fejlettségünk követelményeinek, színvonalának és adottságodnak megfelelően szabályozza. A javasolt rendelkezések a legmesz- szebbmenően arra törekednek, hogy a védjegy gazdasági rendeltetését betöltse, a szocialista népgazdaságunk célkitűzéseinek megfelelően egyrészt a vállalatok bel. és külföldi piaci érdekeit, másrészt igényeit is kielégítse. — A törvényjavaslat kidolgozását a védjegyjogi szabályok egységes szerkezetbe foglalásának szempontján kívül a technikai és gazdasági, illetőleg társadalmi fejlődés követelményed tették szükségessé. A technikai fejlődés az utóbbi évtizedekben például olyan hirdetési módokat és eszközöket tett lehetővé, amely új, eddig nem ismert megkülönböztető jelzések alkalmazásához vezetett. A hang- és fényjelek ma már egyenértékű propagandaeszközök a hagyomá. nyos szó- és ábrajelekkel, oltalmukról is ennek megfelelően célszerű a védjegyjogban gondoskodni. A csomagolástechnika rohamos fejlődésnek indult, a különleges csomagolás is meg- különköztető szerepet tölt be. ezért védjegyoltalma ugyancsak indokolt. — Az oltalomra alkalmatlan megjelölések meghatározásánál a törvényjavaslat arra törekszik, hogy senki ne szerezhessen olyan védjegyjogot, amely akár a versenytársak jogos érdekeit sértheti, akár a vevőközönség számára káros, megtévesztő, félrevezető lehet — A kiszélesedett bel. és külföldi árucsereforgalom gyakran megköveteli a védjegy használatának engedélyezését, illetve a védjegyhez fűződő kizárólagos jog teljes átengedését. A törvényjavaslat mindezt lehetővé teszi a szerződő felek és a vevőközönség érdekeinek biztosítása céljából. — Fokozottan ügyel a törvén y- javaslat arra is, hogy a korábban lajstromozatlanul használt védjegyek jogosultjai érvényesíthessék jogaikat. Ez különösen azért szükséges, mert a korábbi gazdaságirányítási rendszerben vállalataink — ilyen irányú érdekeltség hiányában — sok eset. ben elmulasztották jó hírű, bel vált jelzéseik oltalmának megszerzéseit. — A beterjesztett törvényjavaslat gazdasági fejlődésünkkel összhangban álló, korszerű védjegy-rendszert teremt A javaslat az összes érdekelt gazdasági és szakmai szervezetek együttműködésével született meg. Alapvető koncepcióját minden szerv helyesnek ítélte meg és a törvény megalkotását szükségesnek tartotta. A törvényjavaslatot megvitatta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága is. Az ott felvetett módosító indítványokkal egyetértek. — Az elmondottak alapján a védjegyről szóló törvényjavasla. tot elfogadásra javaslom —, zárta expozéját Kiss Árpád. Kiss Ái-pád beszéde után a* elnök Frank Ferenc Békés megyei képviselőnek adta meg a szót. * A parlament megszavazta a védjegyről szóló törvényjavaslatot Kiss Árpád előterjesztése mos módosítás csak részben tette alkalmassá az előírásokat arra, hogy alapvető feladatukat betöltsék. Az előírások szelleme a szocialista jog szempontjából teljesen elavult Régi jogszabályaink kizárólag a versenyvállalatok érdekeit tartják szem előtt és kevés gondot fordítanak arra, hogy a védjegy a vásárló- közönség érdekét, segítését, tájékoztatását is szolgálja. — Aktualitást ad a védjegyjog kcdifikációjának az említetteken túl a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, amely a szocialista vállalatok, szövetkezetek gazdasági versenyének az eddiginél nagyobb szerepet biztosít és érdekeltté teszi a jól gazdálkodó vállalatokat, szövetkezeteket áruik megkülönböztetésében, védjegyeztetésében. Azok a vállalatok, amelyek megváltozott helyzetüket kellő időben és módon felismerték, igyekeztek is igénvbe venni mindazokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyek segítenek jobb, színvonalasabb gazdasági ered- ménvek elérésében és felhasználásában. — Az Országos Találmányi Hivatal statisztikái szerint a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta észrevehetően fokozódott az érdeklődés a védjegyek iránt és a védjegybejelentések száma már 1967-ben, az új mechanizmus bevezetésének előkészítő időszakában ugrásszerűen emelkedett. Jelentős emelkedés mutatkozik nemcsak hazai vállalatainknál, szövetkezeteinknél, hanem a külföldi cégek védjegybejelentéseinél is. Eb. utóbbi azt bizonyítja, hogy megélénkült nemzetközi áruforgalmunk következtében a külföldi vállalatok — a fokozott áruszállítási lehetőséggel együtt Frank Ferenc elvtárs felszólalása Frank Férenc, az ipari bizottság előadója elmondotta, hogy a védjegynek nálunk eddig nem volt kellő jelentősége. A védjeggyel kapcsolatos jogszabály egyébként is elavult és a számtalan módosítás miatt szinte áttekinthetetlenné vált. A kormány helyesen járt el, amikor a védjegy-jog új szabályozására javaslatot terjesztett elő. Idén ez már á második olyan törvényi kezdeményezés — a szabadalmi törvény után —, amely az iparjogvédelemmel foglalkozik és a termelés köreit érinti. Az új gazdasági mechanizmusban a védjegy szerepe növekedik. Ez annál is inkább örvendetes, mert ez a jelenség két lényeges változásra utal: egyrészt, hogy a hazai fogyasztói piacon egészséges verseny kezd kibontakozni. Másrészt, hogy a termelés szervezeti keretei annyira megszilárdultak, hogy ma már természetesnek számít a gyár és a termék azonosítása. Az előadó hangsúlyozta, hogy a védjegy becsületét nem az ügyes magválasztás vagy az ötletes rajz és nem is a mellette kifejtett propaganda alapozza meg, a védjegy a fogyasztók ítélete nyomán kapja meg valóságos értékét. A védjegy tisztaságát csak következetes mun-, kával, jó minőségű termékek gyártásával és fogalomba hozásával lehet biztosítani, ellenkező esetben a védjegy hitele elvész. A törvényjavaslat minden eszközzel elejét kívánja- venni annak, hogy a védjegy használatával valamilyen módon félre lehessen vezetni a vásárlókat. A védjegyhatóság feladata lesz, hogy a közönség félrevezetésére alkalmas védjegyek bejegyzését megtagadja. Semmissé válik a védjegy- használati szerződés abban az esetben, ha az érdekelt vállalat a terméket nem a megszokott minőségben készíti. Az ipari bizottság előadója ezután az iparjogvédelmi törvények nemzetközi jelentőségét fejtegette. 1883-ban, az „ipari tulajdon védelmére” hozták létre a párizsi uniós egyezményt. Ez a résztvevő országok számára biztosította, hogy cégeik, szabadalmaik és védjegyeik az unió országaiban ugyanolyan jogi oltalomban részesülhessenek, mint otthon. Az uniós egyezménynek hazánk is tagja. Ennek alapján biztosítunk jogi oltalmat — kizárólagos használati jogot — a szovjet Moszkvics, a csehszlovák Zetor, a svájci OMEGA és például az amerikai Coca Cola védjegyek számára. Ugyanezen az alapon részesülnek hasonló védelemben a mi védjegyeink — az Orion, az IKARUS, a Gamma stb. — külföldön. A törvényjavaslat természetesen számol a párizsi uniós egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeinkkel és érvényesíti azokat az előnyöket, amelyeket a 10— 20 évenként rendszeresen felülvizsgált egyezmény a felek számára nyújt Az előadó a törvényjavaslatot világosnak, áttekinthetőnek tartotta és külön kiemelte, hogy egyszerűsíteni igyekezik a hatósági eljárást. A javaslat tükrözi a megváltozott gazdasági körülményeket, figyelembe veszi a technika fejlődését és — mint mondotta — maximálisan biztosítja a szocialista törvényességet is. A törvényjavaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága együttes ülésén megtárgyalta, s kiegészítéseket, illetve szövegmódosítási indítványokat fogadott el. A módosításokat írásban szétosztották a képviselőknek. Az országgyűlés említett bizottságai nevében javasolta a képviselőknek, hogy a módo- 1 sítások figyelembevételével fogadják el a védjegyről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés a védjegy- törvényről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért a harmadik napirendi pont, az interpellációk megtárgyalására. Interpellációk MOLNÁR JÖZSEF, Heves megyei képviselő a belügyminisztertől azt kérdezte: milyen intézkedéseket kívánt tenni az elharapódzott közlekedési szabály- sértések megelőzésére, felderítésére, megtorlására, a közlekedés biztonságának fokozására. BENKEI ANDRÄS belügyminiszter válaszában elmondotta, hogy a hazai gépjárművek száma az idén túlhaladta a 860 ezret, s ehhez még hozzá kell számítani a forgalomban levő mintegy 2,5 millió kerékpárt és 140 ezer fogatolt járművet. Az utak korszerűsítése, a főváros forgalomszervezetének modernizálása, a vasúti—közúti kereszteződések átépítése,a gépjárműalkatrész-pótlás, a szervizhálózat a gépjárművezető-képzés nem tudott lépést tartani a forgalom növekedésével. Az ellentmondásos fejlődés következtében sajnálatosan megnőtt a balesetek száma: 1969. első kilenc hónapjában csaknem 17 600 személyi sérülést és 830 halálesetet okoztak a közlekedési balesetek. A Belügyminisztérium a KFM- mel közösen a közeljövőben átfogó javaslatot terjeszt a kormány elé a biztonságosabb' közlekedés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséről, a balesetek megelőzését szolgáló intézkedésekről. Folyamatban van a KRESZ-szabályainak módosítása, hogy jobban megfeleljen a megváltozott követelményeknek, s jobban igazodjék a nemzetközi előírásokhoz. Napirendre tűzték a közúti közlekedéssel összefüggő egyes rendelkezések átdolgozását. A miniszter elmondotta, hogy a járásokban közlekedésrendészeti szakszolgálatot hoztak létre, amely a forgalomszervezést segíti és felvilágosító munkát végez. Kitért Benkel András arra is, hogy a rendőrség á közlekedési szabályok megszegőit differenciáltan vonja felelősségre. , Az eddiginél is több támogatást kér a Belügyminisztérium egyes állami és gazdasági szervezetektől a közúti balesetek • megelőzéséhez. A miniszter megemlítette, hogy a belügyi akadémián és a tiszthelyettesi iskolán egyaránt közlekedésrendészeti tagozat is működik. A közlekedésrendészeti szakképzést az alacsonyabb fokú rendőriskolán is megszervezték. A választ a képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. PÄZSTT ÁRPÁD: budapesti képviselő a gyermekjóléti intézmények közös létesítéséről szóló rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Emlékeztetett arra, hogy 1969.ÍÚ- liusában már az országgyűlés plénuma is foglalkozott a gyermekjóléti intézmények fenntar-' tási gondjaival, s kérte a szociális és egészségüevi, valamint kulturális bizottságot, hogy e kérdésben tartson alapos vizsgálatot. A két bizottság mélyre- ható elemzés után javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy dolgozzanak ki egy olvan rendeletet, amely lehetővé teszi üzemeknek, vállalatoknak, illetve tanácsoknak, közös óvodák, bölcsődék létesítését, fenntartását A Pénzügyminisztérium a rendelettervezetet elkészítette, s azt a két bizottság kisebb módosításokkal 1969. nyarán elfogadta. A rendelet viszont azóta sem látott napvilágot. Pázsit árpád a hallgatás okát kérdezte a pénzű mm? niertértől. VÄLYI PÉTER válaszában elmondotta, hogy miután a két bizottság a rendelettervezetet elfogadta, azt a Pénzügyminisztérium egyeztette az illetékes tárcákkal is. Ezek hozzájárulását megszerezték, néhány kérdésben viszont vitáik voltak a Szakszervezetek Országos Tanácséval: a rendelet kiadására azonban a közeljövőben sor kerül. A Pénzügyminisztérium válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. BATA JANOS, Pest megyei képviselő a munkaügyi miniszterhez intézett interpellációjában azt a kérdést vetette fel: helyes-e az árvák támogatását attól tenni függővé, hogy apjuk milyen munkát végzett és, hogy pályáján kezdő vagy gyakorlott ember volt-e. Az árvajáradék összege ugyanis az elhunyt szülő jövedelmétől függően nagyon is eltérő. Főképpen az elhunyt kezdő pedagógusok, egészség(Folytatás a 3. oldalon) *
