Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-13 / 289 szám
ISK». december 13, combat Interpellációk Javult az építfi- és építSanyagipari dolgozók helyzete — Van még tennivaló a kollektív szerződések és a munkavédelmi szabályzatok végrehajtásában Ülést tartott as SZMT elnöksége TÖBB FONTOS, főként pedig (Folytatás a 2. oldalról) agyi dolgozók, kezdő mérnökök és szakmunkások árvái vannak hátrányos helyzetben. Kérte a munkaügyi minisztert, hogy a jövő évi nyugdíjkiegészítések előkészítésénél ezt a problémát vegye figyelembe. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter válaszában azt fejtegette, hogy az állam a. gyermek- ellátáshoz való egységes hozzájárulást a családi pótlékban fejezi ki. Az árvaellátást az elhunyt apa munkában megszerzett jogai alapján differenciálják, mint ahogy a munkával szerzett jogok alapján állapítják meg a nyugdíjat is. Az apa halála után ezt az összeget két részre, özvegyi nyugdíjra és ár- vajáradékra osztják. A miniszter véleménye szerint ezt a gyakorlatot nem lenne célszerű megváltoztatni. Közölte azt is, hogy a rendelkezés szerint az árvaellátás egységes minimumát 40 forinttal felemelik. Bata János elfogadta az intefr- pellációjára adott miniszteri választ, s azt az országgyűlés — 13 ellenszavazattal — szintén tudomásul vette. DK. GUBA SÁNDOR Somogv megyei képviselő. felsőfokú technikumi igazgató interpellációjában kifogásolta. hogv az idős termelőszövetkezeti tagok járadéka túlságosan alacsony. A járadékra jogosultak száma tovább már nem növekedik, mert a most nyuaállománvba vonuló tsz-tagok már nvugdííat élveznék. A járadékosok esetében olyan idős emberekről van szó, akik már a háztáji föld megművelésére sem képesek, és ha a gyerekeik, vagy a tsz nem segítik őket, akkor létfenntartásuk nincs biztosítva, indokolt lenne tehát a járadék összegének felemelése. VERES JÓZSEF válaszában elmondotta, hogy a járadékot az idős embereknek nem nyugdíjképpen. hanem szociális támogatás címén folyósítják. A jövő évi pénzügyi rendelkezések szerint a járadékot különben kisebb mértékben — negyven forinttal — felemelik. A képviselő a miniszter válaszával nem értett egyet. Hangsúlyozta, hogy azoknak a magatehetetlen és munkaképtelen, idős tsz-tagoknak a járadékát kellene emelni, akiknek más jövedelmük nincs és ezért lét- fenntartásuk sem biztosított. A munkaügyi miniszter viszont válaszában arra utalt, hogy a legsúlyosabb, egyedi esetekben a tanácsok a rendelkezésükre állő anyagi keretből adhatnak további' segítséget. A képviselőt ez a válasz sem elégítette ki, és javasolta. hogy a kérdést vizsgálják még egyszer felül. A munkaügyi miniszter válaszát az országgyűlés sem fogadta el. Ügy határozott, hogy a témát az arra illetéke« állandó bizottság elé utalja kivizsgálásra. Ezzel az országgyűlés decemberi ülésszaka befejeződött. A tanácskozás Va.ss Istvá">ré elnöki zárszavával ért véget. (MTI) időszerű tennivalót tárgyalt meg péntek délelőtti ülésén Mitykó Mihály elnökletével a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége,. Elsőként az Építők Szakszervezete megy ei bizottságának jelentését vitatták meg, amely az épí- \ő- és építőanyagipari dolgozók bér- és jövedelemhelyzetének, foglalkoztatásának idei három- negyédévi tapasztalatait foglalta össze. A'jelentés szerint a vizsgálatnak az volt a célja, hogy a megyei bizottsághoz tartozó vállalatoknál felmérjék azt, miként élnek az új gazdaságirányítási rendszer adta önállósággal a gazdasági és társadalmi vezetők. Sokféle tapasztalatot szereztek. Mindenekelőtt megállapították, hogy a bérből származó jövedelem színvonala általában növekedett. Az átlagosnál magasabb jövedelemnövekedést tapasztaltak a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkásállományú dolgozóinál, a tanácsi tervező vállalat termelő műszakiainál. valamint a beruházási vállalat dolgozóinál. A munkaerő megtartására a vállalatoknál rugalmasabb jövedelempolitikát folytatták. Az idén ugyanis a bérek fejlesztésénél bátran hozzányúltak a részesedési alaphoz is. A VIZSGÁLAT SZERINT az áLlagbérek növekedésében jelentős hányadot tesz ki a kifizetett prémiumok összege. Örvendetes, hogy az irányító, műszaki vezetőle premizálása mellett előbbreléptek a munkások premizálásában is. Több vállalat alkalmazta a célprémium-rendszert. A vizsgált időszakban a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 261 ezer, az Orosházi Üveggyárban 150 ezer, míg a tervező vállalatnál 30 ezer forintot fizettek ki. A jutalmazási keretet a részesedési alapból is bővítették. A háromnegyedévWn a megyei bizottsághoz tartozó villalatoknál félmillió forintnál többet fizettek ki jutalomként. S ami szintén figyelmet érdemel, hogy7 a béren kívüli juttatásokat is növelték. Az idén anyagi eszközeikből a lakásépítést is támogatták a vállalatok. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 250 ezer, a Békés; megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 75 ezer, az Orosházi Üveggyár 100 ezer forintot fordított erre a célra. A KEDVEZŐ JELENSÉGEK ellenére azonban még mindig gond a vállalatoknál a szükséges létszám alkalmazása. Különösen a segédmunkásoknál tapasztalható jelentős fluktuáció. Ezért — amint a vitában is elhangzott — a jövőben még több gondot szükséges fordítani a munkaerő megtartására és a termelés fejlődésén alapuló jövedelmek növelésére. Az elnökség ezután a kollektív szerződések végrehajtásának idei tapasztalatait és a jövő évi feladatait vitatta meg. Az SZMT közgazdasági munkabizottsága által összeállított jelentés megállapította. hogv a gondosabban elkészített kollektív szerződések révén a múlt évhez képest az idén csökA Kiskunhalasi Állami Gazdaság a központi kerületében (volt Tangazdaság) 1989. december 22-én tipizálás mialt megvételre felajánl mg.-i erő- és munkagépeket, csak állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére. Érdeklődni a helyszínen Csontos József gépesítési brigádvezetőnél. 65680 kent a törvénysértések száma. Több kollektív szerződés azonban a jogszabállyal ellentétesen szabályozza a munkaviszony felmondását és a munka alóli felmentést. Egyik-másik szerződésben nem határozták meg pontosan, hogy a részesedési alapból milyen arányban fejlesztik az alapbéreket. Az is hiba, hogy több szerződésben valamilyen vétség esetén nemcsak különböző büntetést, hanem —fegyelmi nélkül — a nyereségrészesedés csökkentését is kilátásba helyezik. A vitában több észrevétel és javaslat hangzott el. így többek között szinte általános, hogy a vállalatok vezetői kevésbé élnek a jutalomszabadság lehetőségével. A szerződésekből nem tükröződnek minden esetben ' megfelelően a vállalati célkitűzések, s az, hogy ehhez milyen anyagi ösztönzőket alkalmaznak. A leggyakoribb hiba azonban az, hogy a szerződések vagy hiányosan, vagy túls'zabá- lyozzák a jogokat és kötelességeket. Ezért nagy gondot .kell fordítani a módosítás során erre is, valamint a törvénysértő rendelkezések megszüntetésére és az élet követelte szabályozások beépítésére. MEGTÁRGYALTÁK az elnökségi ülésen a vállalati munkavédelmi szabályzatok végrehajtásának idei tapasztalatait is. A szabályzatok általában megfelelnek a követelményeknek, bár sokat kell még tenni ahhoz, hogy az eddiginél jobban tartalmazzák a Nemcsak a statisztikai jelentések bizonyítják, hanem saját tapasztalatunk, közérzetünk alapján is megállapíthatjuk, hogy hazánkban az életszínvonal évről évré^emelkedik, egyre javulnak életkörülményeink. —Ezt a folyamatot megszoktuk, természetesnek tartjuk. A változás csak akkor tűnik fel, ha visszaemlékszünk az előző időkre és valamilyen vonatkozásban összehasonlítást teszünk. Az igények persze különbözők, de néhány esettől eltekintve, a kisebb keresetűeknél vagy nagycsaládosoknál sem a puszta megélhetés a gond, hanem inkább az, hogy nem vagy legalábbis nehezen tudnak lépést tartani azokkal, akik a környezetükben jobb viszonyok között élnek és többet megenged - h etnek maguknak. Kár lenne hivatkozni arra az időre, amikor például az üzemi étkezdékben — ahol voltak ilyenek — egy tál étellel szolgálták ki a dolgozókat, vagy arra, hogy milyen szenzációnak számított a tv-antennák megjelenése a háztetőkön. Később a magángépkocsik keltettek ámulatot és bosszankodást Is,, mert sokan kérdezték: vajon miből vette azt X vagy Y? Minden vonatkozásban, így az életszínvonal emelkedésének kérdésében is valamihez viszonyítva foglalunk állást. Mlás összehasonlítási alappal rendelkeznek azok, akik már a fel- szabadulás előtt éltek és azóta figyelemmel kísérik a változásokat, mint a fiatalabb korosztálybeliek. Az utóbbiaknak a közelmúlt a kiindulópontjuk. Ehhez viszonyítják sorsuk alakulását és ilyen szempontból még csak nem is tanúsítanak különösebb érdeklődést az előző idők körülményei iránt. De akár az idősebb akár a fiatalabb koros ztálybellekről van szó, az életszínvonal növekedési ütemének meevorsítása természetes emberi törekvés, aminek * a lehetőségei kétségkívül meg vállalati sajátosságokat, a balesetek megelőzésének módjait. A balesetvédelmi oktatás sem felel még meg a követelményeknek, mert kevésbé hasznosítják ebben a szemléltető eszközöket ,és a munkavédelmi filmeket. Ehhez hasonlóan sokat kell még javítani a balesetek kivizsgálásán, valamint azon, hogy ennek tapasztalatait minél szélesebb körben megismertessék a dolgozókkal. De több fáradozást igényel a jó kezdeményezések és módszerek elterjesztése is, hogy azok felhasználásával még jobbak legyenek a munka- és egészségügyi körülmények. A TANÁCSKOZÁSON dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára tájékoztatta az elnökség tagjait a népgazdaság helyzetének néhány kérdéséről és a részesedési alap felosztásának módjáról. Ezután két előterjesztést fogadtak el a résztvevők. Elsőként jóváhagyták az SZMT kulturális, agitációs, propaganda- és sport munkabizottságának jövő évi munkaprogramját. Eszerint 1970-ben valamennyi testnevelési és sportrendezvényt felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója méltó megünneplése szellemében rendeznek meg. Végül egyhangúlag jóváhagyták az SZMT elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttműködési tervezetét, amely az együttműködés különböző formáit határozza meg. is vannak. Gondolok elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban elért fejlődésre és a termeléshez minden szinten jól értők egyre növekvő seregére. Persze ezek a feltételek egy- magúkban nem biztosítják az ütem gyorsulását. Mindenkinek a maga posztján munkája legjavát kell adnia a közös cél eléréséhez. Ám hányszor tapasztalhatjuk, hogy egyesek csak a saját pillanatnyi érdeküket tartják szem előtt, mit sem törődve azzal, hogy tevékenységükkel kárt okoznak a közösségnek, s közvetve maguknak is. Gondolok például az üzemi szarkákra, a selejtgyártókra. Vagy azokra, akik munkaidejüknek csak egy részét, olykor a töredékét használják ki, a nagyobb keresetért azonban foggal-körömmel harcolnak. Pedig minden kifizetett munkabér, amely mögött nincs termelés, lényegében a forint értékét rontja« A különböző szintű vezetők munkája természetesen még inkább kihat az üzemek, vállalatok eredményére, s azon keresztül a társadalom gazdasági helyzetére. Például a haszon növelésére való törekvés spekulációs úton egyáltalán nem gyarapítja a nemzeti jövedelmet, ugyanakkor érdemtelen előnyhöz juttatja a vállalatot. És hányán vannak, akik mit sem törődnek a technika fejlesztésével, pedig enélkül az adott területen lényegében semmiféle előrehaladásról nem lehet szó. Az MSZMP Központi Bizottsága az 1970. évi gazdasági feladatokra vonatkozóan elfogadta azt a javaslatot, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1969-hez képest 4,5—5,5 százalékkal növekedjék. A november 26—28-i ülésen elfogadott határozatában meg is jelölte a módiát, hogyan tudjuk azt elérni. Rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az életszínvonal töretlenül emelkedjék tovább, sőt meg is gyorsíthatjuk azt. Pásztor Béla Népszámlálási előkészületek űz adatfelvételi program számba veszi a hazánkban éli nemzetiségi lakosság helyzetét is A magyarországi nemzetiségiek, a német, szlovák, délszláv, román anyanyelvű lakosok létszámát' illetően bizonyos eltérések mutatkoznak a legutóbbi népszámlálási adatok és a különböző becslések között. Az 1970. január 1-i népszámlálás hivatva lesz arra is, hogy okbjektív, világos képet adjon a hazánkban élő nemzetiségi lakosság számának alakulásáról és tükrözze a nemzetiségek életében bekövetkezett változásokat. Ezzel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályán Vozári Editet, az MTI munkatársát a következőkről tájékoztatták: — Hazánkban — az első világháború után kialakult határok között — viszonylag kevés nem magyar lakos maradt. A második világháború után számuk tovább csökkent. Az 1960-ban tartott népszámláláskor minden magyar állampolgárnak választ kellett adnia, hogy egyrészt milyen anyanyelvűnek, másrészt milyen nemzetiségűnek - vallja magát. E két kérdésre adott felelet gyakran nem egyezett. Többen vallották magukat nem magyar nnyanyel- vűeknek, mint nem magyar nem- zetiségüeknek. Ez tükrözi, hogy bizonyos zavart okozott a külön- külőn féltett kérdés a nemzetségre és az anyanyelvre vonatkozóan, és sokakban élt még a Horthy-rendszerben elszenvedett Görögország kilépett az Európai Tanácsból Nyugati hírügynökségek pénteken délután gyorshírben jelentették, hogy Görögország az Európa, Tanács miniszteri bizottságának péntek délelőtti ülésén bejelentet, te kilépését a tanácsból, miután annak 18 tagja közül 11 Görögország tagsági jogainak felfüggesztése mellett foglalt állást. hátrányos megkülönböztetés lélektani hatása. Éppen ezért az 1970. január 1-i népszámláláskor a nemzetiségek tagjainak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy milyen anyanyelvűek. A nemzetiségi szövetségek becslései alapján az összlakosságnak mintegy 4—4,5 százaléka nemzetiségi származású, szerintük a németek száma 200—220 000-x-e, a szlovákoké 100—110 000-re. a délszlá- voké 80—100 000-re és a románoké 20—25 000-re tehető. Mindez azonban csak feltevés, amely a valósághű adatok hiányában sok szubjektivitást tükrözhet. A felszabadulás utáni két népszámlálás adatainak összevetése azt mutatja, hogy a magukat nem magyar anyanyelvűeknek vallók száma tizenegy év alatt 42,4- százalékkal nőtt. Ebből arra következtethetünk, hogy a magukat nem magyar anyanyelvűeknek vallók számának növekedésében a nemzetiségi lakosság biztonságérzetének növekedése mellett a nemzetiségi tudat bizonyos fokú erősödése is Idfejezésre jut. A hivatalos szervek ösztönzik és bátorítják a hazánkban élő nemzetiségieket, hogy saját érdekükben, kulturális igényeik minél jobb kielégítése és a jövő tervezése érdekében minden hátsó gondolat nélkül vallják be hovatartozásukat. A január 1-i népszámlálásnál egyébként először alkalmazzák majd az úgynevezett reprezentatív adatfelvételi módszert. Ez annyit jelent, hogy az adatgyűjtés a lakosság 75 százalékánál a legszükségesebb alapadatok összeírására szorítkozik, viszont a népesség 25 százalékához részletes — az előző népszámlálásokénál sokkal bővebb — kérdéseket intéznek majd. Természetes, hogy az adott számlálókörzetben a nemzetiségiek is ilyen reprezentatív kérdőíveket kapnak majd és az ismertetett szempontok alapján kell válaszolniuk. P. P. Rajtunk millik
