Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
196». november 11. 4 Eedd Felszabadul a Tiszántúl Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a 46. hadsereg is megújította támadását, és október 22-ig elérte Csongrád—Baja vonalát. Ezzel kedvező helyzet alakult ki a hadműveletek kifejlesztésére Budapest irányába. A német főparancsnokság látta. hogy a „Dél” hadseregcsoport helyzete katasztrofálissá vált és intézkedéseket tett annak elhárítására. Friessner vezérezredes még Debrecen elvesztése előtt megkapta Hitler október 17-én kelt „Vezért parancs”-át, amely feladatául szabta: „Hiúsítsa meg az ellenségnek azt a szándékát, hogy a hadseregcsoportot délről, délkeletről és az Erdős-Kárpátokból mért koncentrikus csapással megsemmisítse”. Friessner a parancs értelmében október 19-én reggel a IV. páncélos hadtesttel Kisújszállás és Mezőtúr irányában csapást mér az 53. hadsereg védelmére a szolnoki hídfőből. Támadásával erők elvonására akarta kényszeríteni a 2. Ukrán Front parancsnokságát Debrecen alól, illetve a nyíregyházi irányt szándékozott tehermentesíteni. Ért is el kezdeti eredményeket, de eredeti szándékát nem tudta megvalósítani. Malinovszkij marsall ugyanis a jobb szárnyról korábban átcsoportosított. 7. gárdahadsereggel és a 6. gárda harckocsihadsereggel megerősítette a szolnoki irányt. Ezek a csapatok október 26-ig nemcsak felszámolták a német támadás következményeit. hanem a hídfőből is kiverték az ellenséget, és Tiszafüredtől Csongrádig szilárdan tartották a Tisza vonalát. A szolnoki irányban kifejtett erőfeszítésekkel egyidőben a németek heves harcokat kezdtek Nyíregyháza térségében is. hogy a város visszafoglalásával lehetővé tegyék a Wöhler-had- művelett csoport kivonását a Tisza mögé. Friessner október 20-án elhatározta, hogy a III. páncélos hadtesttel Hajdúdorog —Hajdúnánás körzetéből csapást mér Nagykálló irányába, s ugyanerre utasította a visszavonuló 8. hadsereg XXIX. hadtestét is, amely Nyírbátor—Mária- pócs vonalát érte el. Polgárnál ugyanakkor a IX. magvar hadtestnek, kellett aktív harctevékenységet kifejtenie, a Tiszáig jutott szovjet csapatok ellen. A csapás október 22-én délután kezdődött, s másnap éjjel 1 órakor Nagykálló körzetében találkoztak a keletről és nyugatról támadó német csapatok. Ezt a sikert nem volt nehéz elérniük. A visszavonuló 8. hadsereget üldöző 27. hadsereg ugyanis a nehéz, erdős-hegyes terepen nem érte el a számára kijelölt terep- szakaszt, így közte és a Plijev- csoport között egy nyitott folyosó maradt, amelybe szinte akadálytalanul nyomulhattak be a német csapatok. Ennek következtében az ellenség Plijev tábornok 3. hadtestét elvágta a főerőktől. és Nagykálló—Üjfehér- tó—Hajdúdorog szakaszon új arcvonalat alakított ki. • Nehéz helyzetbe kerültek Plijev tábornoknak a hetek óta tartó harcokban elfáradt és meglógva tkozott csapatai. Az ellenség minden erejét megfeszítette, hogy bekerítve szétzúzza őket és visszaverje a közeledő 27. hadsereg támadását is. Számára a siker. a Nyírbátor— Nagykálló—Üjfehértó — Hajdú- dorőg terepszakasz megtartása létfontosságú volt, ez magyarázza a küzdelem rendkívül hevességét és elkeseredettségét Nyíregyháza térségében. Malinovszkij marsall azt a feladatot állította a lovas-gépe- áttett csoport és a 27. hadsereg elé,' hogy kívülről és belülről támadva törjék át az ellenség arc vonalát. A Plijev-csoport október 24- én erői egy részével elhárította az ellenség ismételt rohamait, két hadosztályával pedig Nyíregyháza körzetéből csapást mért Nagykálló és Hajdúdorog felé. A 27. hadsereg ugyanakkor délkeletről, délről és délnyugatról támadott Nyíregyháza irányába. Az együttes tevékenységnek az ellenséges arcvonal feldarabolását kellett volna eredményeznie. A támadás azonban nem járt sikerrel. A hallatlan szívóssággal védekező német csapatok súlyos veszteségek árán meghiúsították a lovas-gépesített csoport és a 27. hadsereg egyesülési kísérletét. A helyzet óráról órára feszültebbé vált. Plijev tábornok körülzárt hadtestei súlyos utánpótlási gondokkal küzdve, és a nehéz harcokban legyengülve nem bírták tovább tartani a Tiszán elfoglalt átkelőhelyeket. Malinovszkij marsall október 24-én éjfélkor új parancsot adott: Nagykálló elleni támadásra utasította a 27. hadsereget és a lovas-gépesített csoportot. A szovjet csapatok ezúttal is sorozatosan rohamozták az ellenség védelmét, de erőik nem bizonyultak elegendőnek a feladat végrehajtására. A frontpa- rancsnok sem rendelkezett bevethető tartalékkal, hogy segítse nehéz körülmények közepette küzdő csapatait, á német parancsnokság ugyanakkor állandóan növelte a Nyíregyháza irányában tevékenykedő erőit. Még három napja folytak a sikertelen kísérletek, mikor Malinovszkij marsall október 26-án éjjel 1 óra után utasította Plijev tábornokot: ,,a 3. gárda légideszant-hadosztályt és a a 3. harckocsidandárt hagyja vissza Nyíregyházán körkörös védelemben, és összes többi erőivel 44. X. 26-án 20.00-kor a 27. hadsereggel való egyesülés céljából mérjen csapást Nagy- kállóra.” Plijev altábornagy három hadteste 26-án délután kezdte meg a parancs teljesítését. Súlyos harcokban kitörtek a gyűrűből és 27-én Balkány térségében összpontosultak. A kitörést Nyíregyházán biztosító 3. gárda iégideszant-hadosztály ugyanaznap Geszteréd körzetébe vonult vissza. Nyíregyháza az ellenség kezébe került. A „Dél” hadseregcso- port végül is kierőszakolta a visszavonulás lehetőségét a Tisza mögé. Eközben olyan jelentős veszteségeket szenvedett, hogy Friessner vezérezredes Gu- derianhoz intézett levelében megállapította: „a hadseregcsoport helyzete válságos”. Üjabb csapatokat és fegyvereket kért, mert „ellenkező esetben lehetetlen a Tisza vonalának védelme”. A visszavonuló ellenséget üldöző szovjet csapatok október végéig befejezték a Tiszántúl felszabadítását. Ezzel területi bázist teremtettek a demokratikus magyar államiság megszületésére és a dolgozó nép új honfoglalása számára. Következik: Irány: Budapest! T’' •!! • r •• •• lizmillios orom Már nem is emlékeznek arra a vésztőiek, hogy ki és mikor hozta szóba először: ideje lenne egy új gimnáziumot felépíteni, mert közös fedél alatt az általános iskolával, nehéz dolog. Amikor egészségére, és főleg a benne tanulók és tanítók egészségére lehetett koccintani. Az avatási ünnepély egyszerű, mégis emlékezetes. Sándor József, a járási tanács elnöke beLeiner Gyula igazgató a vendégekkel. Balról jobbra: Karakas János járási rendőrkapitány, Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Sándor József járási tanácselnök és az igazgató. Vésztőn gimnáziumot szerveztek, szélt arról, hogyan is épült fel ez lehet., hogy senki sem gondolta, az új iskola, Leiner Gyula igaz- hogy ilyen nívós, és oktatásügyi gató pedig a nevelőtestület és a körökben jó véleményű taninté- tanulóifjúság nevében szólt: most zetté fejlődik. Feltétlenül olyan- már rajtuk a sor, hogy még jobb ná, amely most, 1969 novemberében megérdemelte pompás, új épületét a korszerű iskolák minden kitűnő lehetőségét. A vendégek már kora délután gyülekeztek. A gimnázium előtt fél tucat gépkocsi parkolt, és az épületen messzire látszott a felirat: „Megköszönjük új iskolánkat!” A kapuban ünneplőbe öltözött gimnazisták, leginkább lányok, mert a vésztői gimnáziumba (mint azt később mesélték), alig jár fiú... A fogadóbizottság szives szavakkal invitált az emeleti tanáriba, ahol a kétemeletes iskola szét a gimnazisták műsora követte, aztán a vendégek sorra járták a tan tenne két, szertárakat, rajztermeket és előadótermeket. A lépcsőház folyosóján kilátni a községre, a házak fehér fala világít, estefelé az új gimnázium ablakszemei fénylenek, és az utca másik oldalára a kultúrházzal néznek össze. Valami elkezdődött, de talán mégsem, inkább folytatódott Vésztőn, ahol ki gondolta volna negyedszázada, hogy egyszer gimnázium is lesz? A község múltjáról is szívesen beszélnek. Még nem olyan tudatosan, mint máshol, a múlt emlékeinek, hagyományainak gyűjtése, őrzése Vésztőn még kevesek gondja, kevesek öröme. Pedig érdekes képeket villant fel a vésztői történelem. Már a török idők előtt falu volt itt, és a mocsaras környezet a dúlás évtizedeiben is jól bújtatta a falut. Mondják, hogy a község nevében a „vész” szó arra a veszedelemre is utal, amit a vizek hoztak az itt élő emberekre, az árvíz egyszer valósággal elsorodta a falut, és csak országos közadakozásból tudták újra felépíteni. Bartók Béla emlékét is őrzik, világhírű zeneszerzőnk 1907-ben gyűjtött népdalokat Vésztőn, és ott a neve az egyik általános iskolán. Tízmillióval lett gazdagabb a község, tízmilliós öröm azért még manapság ritkaság. Kétszáz gimnazista új otthona így vált egész Vésztő nem egynapos büszkeségévé. s ezt a szót még akkor is le Ezerforintos fisz 7. forduló Függőleges: 84. Vissza: Mit mondott Brandt a Bundestagban, hogy az NSZK biztonságának — szerinte — mi a záloga? (A választ a Népújság 1969. október 29-i számában keresse!) 85. Kellemetlenség pestiesen. 86. Nyereményként megszerez. 87. Neves építész. 88. Európa Bajnokság. 96. Vissza: . . . avion, légipostával. 97. Ilyen angyal is van. 99. Az SZTK elődje. 101 Egyformák. 102. Személynévmás. 103. RK. Szabó Gábor tanár a fizikaszertárban. Ma ünnep van, holnap komoly munka kezdődik tanulmányi eredményekkel bizonyítsák, méltó helyre került a 10 millió. Az ünnepély hivatalosabb rékell írni, ha méltatlanul sokat koptattuk egy időben, mert ez a szó Vésztőn ma igaz és őszinte érzéseket fejez ki. S. E. EZERFORINTOS ŐSZ SZELVENE Figyelem! „Ezerforintos ősz” című nagy keresztrejtvény-pályázatunk megfejtéseként a következő sorok küldendők be a Népújság Szerkesztősége Békéscsaba, Szabadság tér 17 címre: vízszintes 1, 37, 83. 107. Függőleges 20 , 21, 36, 84. A borítékra írjuk rá: Rejtvénypályázat. Beküldési határidő 19671. november 14. (A rejtvényszeivények nélkül a helyes megfejtés is érvénytelen.) A nyertesek névsorát 1969. november 18-i, keddi számunkban közöljük'A biológiai szertár rejtelmei, ttorsi tstvanne tanarno tanítványaival. (Fotó: Demény)
