Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

1969. november 11. 5 Kedd Akaraterővel párosult a tennivásrvás — Fodor Zoltán? — Jelen! Egy szűk hónapig ismétlődött 1958. februárjában ez a névsor­olvasási kérdezz—felelek a békés­csabai közgazdasági technikum első osztályában. Akkorra kide­rült, hogy Fodor Zoltán szülei nem győzik útiköltséggel, ruhá­zattal őt is és a szegedi pedagógiai főiskolán tanuló bátyját is. Nem, mert a medgyesbodzási termelő- szövetkezet abban az időben szin. te cáfolta azt a megye és ország­szerte bebizonyosodott tényt, hogy az összefogás a parasztság anyagi és kulturális felemelkedésének egyedüli helyes útja. Szervezet­lenség, széthúzás és egyéb bajok csökkentették a jövedelmet. Apja nem mondta, hogy ne tanulj, ne terhelj költségekkel fiam, csupán a rideg valóságot sorolta estén­ként. Azt, hogy hiába erőlködik néhány társával a közösben a szű­kös kenyérnek valónál megint nem igen jut több. o Zoli egy hónapig őrlődött a szü­lői ház gondjain és a KlSZ-szer- vezetben gyakran hallott tanulni, tanulni jelszó fölött. Az „abba­hagyom” után eszébe jutott, hogy alaposan lemarad a főiskolán ta­nuló bátyja és még sok fiatal mögött. Átváltott hát a nappali tagozatról a levelező tagozatra. Nappal rakodómunkásként dolgo­zott a gondok és bajok között ver­gődő szövetkezetben, esténként pedig a könyveket bújta. Ügy­annyira, hogy egy év alatt két osztály anyagából vizsgázott le, sikeresen. Sok mindene hiányzott a szö­vetkezetnek akkor, fizetésképte­lensége miatt még könyvelője is. Beültették hát Zolit a főkönyvek és bizonylatok mellé. Az „üssük azt a lovat, amelyik húz” elv alapján figyelmen kívül hagyták, hogy könyvelés közben tanul is, őt javasolták és választották meg a községi KISZ-alapszervezet tit­kárának. Egyszóval bele dobták a mély vízbe és ő úszott. Annyira beosztotta idejét, hogy futotta be­lőle olyan kultúrcsoport megszer­vezésére és irányítására is, amely a mezőkovácsházi és az orosházi járás több községében és megyei VI éveken át. okoskodj, Zoli”-val fogadták. Nem is ez, hanem az bosszantotta, hogy a közmondás szavaival élve affé­le „üres kamra, bolond szakácsa” volt jó ideig. A szövetkezet ál­lattenyésztése ugyanis a béka perspektíva körül mozgott, évi másfél millió forintos árbevételé­vel © — Soha sem csábított sem a város, sem más gazdaság — in­dokolja ottmaradása okát. — Szü­léimén túl ide kötött a kapott ösztöndíj is. De, ha 1963-ban nem Báli István elvtársat választják meg elnöknek, azóta talán heted­hét határon is túl lennék. Azóta sem értem, miért segített úgy, mint ahogyan egy apa szokott a fiának? Egyik napról a másikra, rámbízta az állattenyésztés áru- termelési ágazatát, vagyis a szarvasmarha- és a sertéshizlalás, meg a baromfinevelés irányítá­sát. Nem elégedett meg azzal, hogy nekem magyarázott, hanem gyakran kijött a telepekre is és tekintélyével mellém állt az állat- gondozók velem szemben meg­nüllióról az elmúlt év végére 23 millió forintra emelkedett az állattenyésztés hozama. Ebből a baromfinevelés 7 millió forintos árbevétele kétszer annyi, mint amennyi hat évvel ezelőtt az egész állatállomány hozamértéke volt. ö Mindehhez jelentősen hozzájá­rult szaktudásával,- irányító- és ta­nítási készségével Fodor Zoltán, is, aki azóta a szövetkezet fő­állattenyésztője lett. Napi mun­kája közben nem tesz különbséget abban, hogy mit csinál párttag- és mit szakemberként. Pártmegbiza- tásának a szakmai tanfolyamok vezetését tekinti, dr. Sebők Pál állatorvossal együtt már levizs­gáztattak 32 szarvasmarha-te­nyésztőt a maguk szervezete házi­tanfolyamon. Most egy sertéste- nyésztő-tanfolyamot indítanak. Másik pártmegbizatása az, hogy 1967 óta társadalmi munkában betölti a községi tanács vb elnök- helyettesi tisztséget is. Egy évig. amíg az elnök akadémián volt, aktívan is helyettesített. Ez azzal járt, hogy a nappali időszak egy ré. nyilvánuló lebecsülése, a „kis 32e helyett< amit a tanácsházán fiú, vagy te még Zolikám” ellen. töltötV hajnalonként és esténként igyekezett több időt fordítani a szövetkezet állattenyésztésére. | Nem volt könnyű a kettős beosz­Akkoriban a hitehagyottság is fűtötte az állatgondozókat. A j munkaegység-érték az ideges em. berek ádámcsutkájaként ugrott 'as’ hlszen a pusztaottlakai szö- le-fel. Az 1960. évi 14 forintról! vetkezettel történt egyesülés után 1961- ben 28-ra emelkedett, aztán jelentősen növekedett a közös 1962- ben 17 forintra zuhant. Báli földterület és az állattenyésztés elvtárs egy zongorista virtuózt- j amúgy is nagy széjjelszórtsága. tásával találta meg mindenkivel | Fodor Zoltánban azonban dicsé- szemben a szükséges lágy vagy magas hangot. Mellesleg szólva, jól hegedül, de biztos kézzel -ve­zeti a traktort és a gépkocsit is. Ennél a hasonlatnál maradva, szinte „felkurblizta” a szakveze­tők és a tagok csaknem mind­egyikének hitét, munkakedvét. Az 1963. évi zárszámadás 34 forintos munkaegység-értékét többen azzal fogadták, hogy ennyire hajlandók lennének 10 évre előre szerződést kötni. Pedig akkor még a nagy­üzemi gazdálkodás követelte rend­nek, fegyelemnek és pontosság­nak csak a legelején jártak retesen sok ten ni vágyás és aka­raterő szorult. Kukk Imre Gázfüggónnyei, elektromos halászati eszközökkel terelik a Holt-Körös halállományát Szarvason A Szarvasi Haltenyésztési Kí-I halak élnek itt békés sérleti Állomás területét mintegy J ben”. 7,2 kilométernyi hosszúságban szeli át a Holt-Körös. A termé­ké rsbérlet­A Holt-Körös őszi lehalászása megkezdődött. A halakat elektro­szetes vizek halállományának mos halászati eszközökkel és gáz­szaporítására évről évre nagy gondot fordítanak Szarvason. De függönnyel terelték a folyó végé­be, ahonnan könnyűszerrel szá­nemcsak a mennyiség növelésére, razra emelik a zsákmányt a ha­de a választék bővítésére is sor- | lászok. A Holt-Körösből mintegy került az utóbbi években. Többek , 400—500 mázsa kiváló minőségű között pontyok, harcsák, csukák, halra számítanak Szarvason, a fehérjében gazdag növényevő-1 A. Ezer lemez egy gyűjteményben Megszokott kép a gyulai járási könyvtárban. Fiatalok, idő­sebbek kényelmesen hátradőlve az öblös fotelekben, fejükön fül­hallgatóval, átszellemülten, csend­ben. Az apró membránon pedig szélesen hömpölygő muzsika áramlik. Fizikai és szellemi pihe­nés, kikapcsolódás néhány percre máris érezhető, hogy helyesnek bizonyult ez a kezdeményezés. Jól működő zenei klub tagjai rend­szeresen. havonta keresik fel, de gyakran megfordulnak itt a vá­ros zeneiskolájának hallgatói, az általános iskolák és a középisko­lák tanulói. Tö£>b mint ezer lemezből all a mindennapos élet. a lármás I *le"leg,a túln>'?,mo részben komolyzene es ami külön érdekesség, hogy a külföldi ope- nyelven találhatók Huszonöt éves a politikai könyvkiadás Politikai könyvnapokat rendesnek megyénk városaiban és 35 községében 0 © Botladozott az állattenyésztés is, mert egyesek nem tudták meg­szokni a rendet, nem akarták el­fogadni a fejőgépet és az egyéb ■ersenyeken is sikerrel szerepelt j technológiai újításokat . Annyira nem, hogy elmaradoztak és egy- időben Fodor Zoltán, meg Fári Sándor brigádvezető fejte a tehe­neket. A huzavonát úgy oldották meg végül, hogy a régi szokások­hoz ragaszkodó férfiak egy részét máshová irányították, egy részét pedig csak a tehenek takarmá­nyozásával és az istálló rendben tartásával bízták meg. A gépi fe­jőst Báli Istvánná, az elnök fel­sége, Fekete Sándorné, g szövet­kezet állatorvosának anyósa. Nádra Jánosné, az ellenőrző bi­zottság elnökének a felesége vál­lalta. Ennek és a korszerűbb ta­karmányozási módnak a hatására a kezdeti 1800-ról csakhamar 2800 literre növekedett a tehe­nenként! évi tejtermelés, pedig, pedig már nem 200, hanem 400 tehenet tartottak. Az állattenyésztés más ágazatá­ban is jelentős változásokat, mi­nőségi cseréket alkalmaztam. Többek között a baromfitelepen is, ahonnan az idén már 3000 mázsa baromfihúst értékesítettek. | A sok vesződség állandó magya-| rázgatás hatására növekedett aj hozzáértés és a munkafegyelem, j Következésképpen az 1967. évi 12­A közgazdasági technikum be- ejezése után, amikor már fő­könyvelő volt, a járási és községi párt- és tanácsszervek győzködni kezdték: „Szakember hiányában nagyon gyenge a szövetkezet ál­latállománya. Te fogékony fiatal­ember és párttag is vagy, Zoli. Meg se kottyanna neked egy fel­sőfokú állattenyésztési technikum elvégzése, ösztöndíjat is kapsz, csak eredj, tanulj!” Elment. Sokat segített az ottani tanulásában a paraszti munkában való jártassága, a közgazdasági technikumban elsajátított tudás és az érzés, hogy a járás és a község vezetői bíznak benne. A felsőfokú tanárai jeles bizonyít­vánnyal ismerték el szorgalmát, tudását. A szövetkezetben eltöl­tött gyakorlati időben és jó ideig aztán is lépten-nyomon érezte, ta­pasztalta, hogy ott olyan kis gyer­kőcnek tartják még mindig, mint amikor „csókolom, jó napot kí­vánok” köszöngetés közben a he­lyi általános iskolába vagy on­nan hazafelé igyekezett. Intézke­déseit „Ne beszélj, Zoli” „Ne Hazánk területének nagy ré­szét még nyilasok uralták, Szá- lasi terjesztette a vérrögről és gyepűről szóló zavaros agyré­meit, mikor 1944 novemberé­ben. az alig néhány napja fel­szabadult Szegeden, a Magyar Kommunista Párt határozata alapján megalakult a párt po­litikai könyvkiadója, a Szikra. A marxizmus—leninizmus esz­méi terjesztésének fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy e határozat az elsők között lá­tott napvilágot. A politikai könyvkiadás adatai szerint hu­szonöt év alatt 5 ezer 620 ki­advány jelent meg, 125 milliós példányban. Emellett 100 ezer különböző tájékoztató füzet, brosúra és társadalmi tudo­mánnyal foglalkozó egvéb mű bizonyítja, hogy a marxizmus— leninizmus eszméi hazánkban milliókhoz jut el. A nemzetközi politikai, gaz­dasági és társadalmi élet ese­ményeire egyre jobban reagáló Kossuth Kiadó könyvei iránt a kereslet egyre nő. Az új gazdasági rendszer eszmei elő­készítésében a kiadó egy sor könyvvel vett részt. Megnőtt a népszerű sorozatok száma. Kö­zöttük a történelmi sorozat ed­dig megjelent kötetei bizonyít­ják, hogy a történelmi esemé­nyek és annak marxista ma­gyarázata egyre több embert ér­dekel. Külön kiadványok szól­nak a nőkhöz, az ifjúsághoz, a munkásokhoz és a parasztok­hoz. Megyénkben az utóbbi tíz év alatt ötszörösére nőtt a politi­kai könyvek száma. Közel más­technika világából. Kint az utcán harsogó légkala-! rák eredeti pács, dübörgő gépek, a villamos meg. háztartási gépek monoton zaja ^ Gyuláról eltávozott zene- otthon a lakásban, az utcán pedig művészek is szívesen keresik fel a gépjárművek idegszaggató fék- & ^3^ előadásokat a könyv- csikorgása elől menekülés a mu- j tórban xöbbször volt már itt Vári zsika világába. Orvosság is ez a ! Ferenc zeneszerző zoltai Dénes, a XX. század zajjal telített világá- j Bartók wla Zentiskola igazgató­! ja, Fasang Árpád és a Gyula kör- A könyvtál ban működő zenei; nyékén népdalokat gyűjtő Bartók részlég az idén ünnepelte ötödik JánQS Xermészetes. hogy a zenei sz e esnapjat. Fiatal még, de t.ggZicg megkülönböztetett gon­doskodással szerzi be a város nagy szülöttének, Erkel Ferenc­nek lemezeken megjelent műveit. A teljes Bánk bán és a Hunyadi László mellett-részletek találhatók a Dózsából és a Brankovics Györgyből. A zene mellett komoly ér­deklődés nyilvánul meg a versek és prózák iránt is. Ennek kielé­gítésére az eddig lemezen megje­lent klasszikusok és mai írók mű­veiből mintegy 50 órás műsor áll az irodalomkedvelők részére. Eze­ket is nagy előszeretettel hallgat­ják az iskolák tanulói, akik meg­találhatják itt a kötelező olvas­mányokat hanglemezen. Gyulán sok román nemzetiségű is él, akiket érthetően érdekel a saját anyanyelvükön előadott vers és próza. Eminescu, Tudor Arg- hezi, George Cosbuc műveit so­kan hallgatják meg, nemcsak a fél millió forint értékben vásá­rolták a múlt évben a Kossuth Kiadó könyveit. Kiemelkedő eredményt Gyula városa és a gyulai járás ért el. Gyulán ez év első felében a múlt évűhez viszonyítva 21 ezer forinttal több könyvet vásároltak. A pártfolyóirat terjesztésében jó eredményt ért el a békési já­rás, ahol 196-ról 517-re nőtt a politikai folyóiratok előfizetői­nek száma. Fehér foltok is akadnak me­gyénkben. Van olyan község, ahová egy Társadalmi Szemlel román nyelvű gimnázium nővén jár, az is a plébániára. Érde­kesség az. hogy a közömbösség, nemtörődömség sokszor éppen az olyan községekben fordul elő, ahol anyagiakban nincs hiány. Magyarbánhegyesen évek óta nem vesznek egy politikai könyvet sem, viszont a mellet­dékei. A könyvtár — nagyon helyesen — a járásban levő 16 községi könyvtárban is rendszeresen tart zenei előadásokat, ahol felhasz­nálják a birtokukban levő leme­zeket. Ezek az előadások egyre te levő Nagybánhegyesen az | több érdeklődőt vonzanak Ele- ;dénj;s csaknem 200 politikai j ken> Újkígyóson, Kötegyánban, de máshol is. A zenei részleg munkáját dicsérj hogy egyre több fiatal is­meri és szereti meg a komoly ze­ne szépségét és ezért is dicséretes az a lelkiismeretes munka, amit dr. Némedy Endre Szocialista Kul­túráért kitüntetett könyvtárigaz­gató végez. Nemegyszer saját pénzén vásárolja meg az érdeke­sebb külföldi lemezeket. De ko­moly anyagi és erkölcsi támoga­tással segítik a KISZ-bizottságok, a városi és járási tanács illetéke­sei is ezt a népművelő munkát. B. O. könyvet adtak el Nagy szerepe van megyénk­ben a politikai könyvterjesztés­ben annak az ezer pártmunkás­nak. akik a könyveket pártfel­adatként terjesztik. Az ő jó munkájukat dicséri, hogy kö­zülük kétszázan kapták meg tíz, illetve ötéves terjesztői munkájukért az arany, illetve ezüst emlékérmet. Megyénk fel- szabadulásának 25. évfordulója egybeesik a 25 éves marxista könyvkiadással. E kettős évfor­duló egyik eseménye az 1969. no­vember i4-én kezdődő politikai könyvnapok, amelyeket me­gyénk négy városában és 35 községében rendeznek meg. R. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom