Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

'Ml. november 4. 5 Eedd Nagy látogatottság, újszerű rendezvények — Sikerrel zárult a Vili. Múzeumi Hónap Gyorsmérleg készült az idei múzeumi hónap eredményeiről, tapasztalatairól a Művelődésügyi Minisztériumban — mondták. — A múzeumi hónap sok új vo­nást hozott elődeivel szemben. Újdonságnak számítottak például a vidéki múzeumok üzemekben rendezett kiállításai, a szocialista brigádok szervezett múzeumláto­gatásai, illetve tanulmányi kirán­dulásai a műemlékek megtekin­tésére. Üjszerűek voltak azután a megyei múzeumok saját készí­Megkezdíe a termelési a békéscsabai „mini házgyár" 0} panelüzem építését kezdték meg Szombathelyen az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb faipari vállalatánál, a nyuga.tr magyarországi FŰRÉSZEK-nél. Mezőgazdasági épületelemeket készít majd keményfa fűrészáru és forgácslap felhasználásával. A paneleket az elmúlt évben kísér­letezték ki. A tetszetős alumínium- szürke és fekete színű panelek 51 centiméter vastag fallal azo­nos hószigetelásűek. A megren­delők kívánságára azonban ettől eltérő hőszigeteléssel is készíte­nek paneleket Az új üzem már ebben az évben 30 000 négyzet­méter, jövőre pedig több mint 200 000 négyzetméter panelt szál­lít a mezőgazdasági üzemeknek. Az előre elkészített alapra egy- egy istállót egy hónap alatt sze­relhetnék össze belőle. • Hétfőn megkezdte próbaüze­melését a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat új „mini házgyára”. Évente 400 lakás ösz- s Beszereléséhez .elegendő nagy­panelt készít és szállít majd a Békés megyei építkezésekhez. tésű vándorkiállításai, amelyek eljutottak a nagyközponttól tá­vol eső helységekbe is, gazdagítva ezzel az eddig csak a fővárosból érkező vándorkiállítások „vá­lasztékát”. Előrelépést jelentettek az orszá­gos múzeumok vidéki vendégki­állításai: az iparművészeti mú­zeum például Sopronban rendezte meg a nyugat-magyarországi könyvkötészet történetét és leg­szebb termékeit bemutató kiállí­tását, a Budapesti Néprajzi Mú­zeum Nagykanizsán mutatta be óceániai gyűjteményének váloga­tott darabjait, a Magyar Nemzeti Múzeum Somogy megyében ven­dégeskedett fegyvertörténeti anyagával, a Nemzeti Galéria pedig egyidejűleg több vidéki vá­rosban is rendezett képzőművé­szeti tárlatot. Nagyszámú közönséget vonzot­tak a múzeumi hónapok alkal­mából rendezett művészeti prog­ramok, hangversenyek. Tízezrek vették igénybe a szakszerű tár­latvezetést, hallgattak ismeret- terjesztő előadásokat. Nagy sikerű bemutatója volt a múzeumi hónapnak a Magyar Nemzeti Múzeum pénz- és érem­művészeti kiállítása, amelynek egy hónap alatt 25 000 látogató­ja volt. A nagy érdeklődést csak részben magyarázza az a tény, hogy az elmúlt negyedszázad alatt nem volt hasonló nagysza­bású numizmatikai vonatkozású kiállítás hazánkban. A múzeumi hónap a megyéket tekintve Baranyában, Hajdú-Bi- harban, Vas és Zala megyében volt a legsikeresebb. A látogatottságot tükröző sta­tisztikai adatok csak a későbbi­ekben állnak majd rendelkezésre, hiszen még november első felé­ben is nyílnak kiállítások a mú­zeumi hónap jegyében. Az előze­tes becslések alapján azonban máris megállapítható: az egészé­ben sikeres múzeumi hónap ese­ményei jóval több látogatót von­zottak, mint az elmúlt év októ­berének kiállításai. Fél óra az Anna-ligetben Beszélgetés Ruzsicskay Györggyel Amerikáról, Szarvason kezik. A találmányhoz képest viszont más megoldás is ren­delkezhet olyan előnyökkel, amelyek — például gazdaságos- sági oldalról nézve — alkalma­sabbak a bevezetésre. Ilyen eset­ben tehát az új találmánynak a műszaki fejlesztésben szerepe abban van, hogy mérceként szolgál a fejlesztési problémák eldöntésénél. Az új találmány ilyen esetben természetesen megtartja műszaki értékét és le­hetséges, hogy más időpontban megvalósításra kerül. Fontos szerepet tölt be egy új találmány a műszaki fejlesz­tésben akkor is, ha valamely megoldás tervezése előtt a ter­vezés kiinduló bázisaként veszik figyelembe, mint a technikai színvonal mutatóját Ilyen eset­ben lehetséges, hogy a tervezett megoldás új, szabadalmazható elemeket rejt magában. Nem vi­tás, hogy ilyenkor műszakilag fejlettebb megoldás jött létre. De ha a tervezésnél elmulaszt­ják figyelembe venni a leg­újabb találmányokat, lehetséges, hogy olyan megoldás születik, amelyet már mások feltaláltak vagy már meg is valósítottak. Ilyenkor a befektetett munka felesleges volt, a megoldáshoz rövidebb úton is él lehetett volna jutni, nem beszélve arról, hogy esetleg mások szabadalom- jogilag védett találmányába üt­köznek. Mindezekből következik, hogy célszerű nemcsak, a hazai, ha­nem a külföldi szabadalmazott találmányokat is figyelemmel kísérni, főleg akkor, ha a gyár­tott új termék a világpiacon is elhelyezést nyer. F ontos szerepet tőtt be egy új találmány licenc-vásár- lások esetében is. Lehetséges, hogy licencvásárlás eldöntése­kor olyan megoldásit vesznek fi­gyelembe, amely hazailag is megoldott, csupán a megfelelő információkat nem szerezték meg. De segít a licencvásárlás lebonyolításánál, ha figyelembe veszik mindazokat az új talál­mányokat, amelyek ilyen érte­lemben számításba jöhetnek, és azok közül minden tekintetben a legmegfelelőbbet választják ki. A megfelelő informálódás oda vezethet, hogy a licencet egyál­talán nem kell megvásárolni vagy esetleg a szocialista orszá­gokból kedvezőbb feltételekkel szerezhetők meg. Az új találmányoknak az el­mondottakon kívül természetesen még egyéb szerepük is van a műszaki fejlesztésben, a legfcm- tasabbakra azonban vélemé­nyem, szerint rámutattam. A cél az, hogy a műszaki fejlesz­téssel foglalkozó szakemberek Békés megye területén is megismerjék a fentieket és munkájukat a jövőben azok fi­gyelembevételével végezzék. B efejezésül szeretném fel­hívni a megye műszaki szak­embereinek, feltalálóinak, újí­tódnak figyelmét arra, hogy a szabadalmi dokumentáció és in­formáció kérdéseiben az Orszá­gos Találmányi Hivatal Doku­mentációs és Információs Osztá­lya mindenkor készségesen ren­delkezésükre áll. Horváth Sándor, az OTH dokumentációs és Inlor- * mációc osztályának vezetője. S Mire ezek a sorok megjelen­nek, talán már csak emlék lesz a szép idő. De amikor néhány nappal ezelőtt Szarvason jártam, még teljes fényében ragyogott a késő őszi nap, és az Anna-liget- ben puhán süppedő levélszőnyeg borította a földet. — Ruzics kávék most itthon vannak — hallottam a mindent tudó pincérektől az Árpádban. A folyó a liget mellett csen­des volt. A liget is, ahová most már a lombját vesztett fák közé be tudott osonni a fény. A keskeny ösvény az alkotóház felé vezetett. Az épülethez új szárny készül. A népművészetből ellesett figurákkal díszített kis­kapu nyitva volt A falusi házak meghitt ámbitusára emlékeztető rövid folyosón krétával a falra írva: csengő. De nem kellett használni. Bent az ajtó mögött egy szú­ette sötét láda, amit még a kis asztalosinas festett, Munkácsy. A falon egy tenyérnyi hely sem akadt üresen. Szarvason és kör­nyékén összegyűjtött régi hasz­nálati tárgyak. Kolompok, órák, kulcsok, egy rajz az őszi Szarvas­ról még abból az időből, amikor még csak néhány házból és temp­lomból állt a település. A mester cserépkályhával bí­belődik és talán a tűző nap ha­tására, vagy nem jó a kémény húzása, füsttel telik meg a pará­nyi szoba. Szerencsére a megfázás veszé­lye nélkül ki lehet nyitni az ab­lakot és néhány perc múlva már nyoma sincs a füstnek. A beszélgetés könnyen indul. Bőven van élmény, hiszen nem­rég érkeztek haza Amerikából. — A legutóbbi párizsi kiállítá­somon keresett fel egy New York-i galéria tulajdonosa és megkért egy kiállítás megrende­zésére az Újvilágban. Elfogad­tam a meghívást és különös­furcsa izgalommal indultunk ne­ki, hogy néhány óra alatt átszel­ve a hatalmas óceánt, megpil­lantsuk a Szabadság-szobrot. So­kat hallottam már a világ egyik legnagyobb metropolisáról, de mégis lenyűgöző volt, különösen európainak, az ott látott hatalmas arányok, a városkép, és nem utolsósorban az ottani emberek életritmusa. Talán örökké emlé­kezetes marad számomra New York esti, kivilágított látványa a világ legmagasabb felhőkarco­lójának tetejéről. Az itt található sok városrész közül természetesen a magyart kerestük fel legtöbb­ször. Ez az első és második ut­cában van, és egy kicsit Buda­K cd vés meghívást kaptam Gyuláról... pesten éreztük magunkat, ami­kor meglátogattuk. Az üzletek cég- és reklámtáblái magyarul csalogattak a boltba. A kis és nagy hentesüzletekben egyaránt lehetett kapni — a felírás szerint — eredeti csabai és gyulai mó­don készített kolbászt, a vendég­lőkben a magyaros specialitással készült tejfölös paprikáscsirkét, töltött káposztát. És valóban megtaláltuk ezekben a magyar ízeket Elmondották, hogy a ser­téseket maguk nevelik, hazai mó­don kukoricával hizlalják, és nem veszik az amerikait amelyeket különféle tápokkal etetnek, mert azokból hiányzik az igazi, az otthoni zamat. — Az ismerkedés mellett so­kat dolgoztam, rengeteg vázlatot készítettem, melyeket majd itthon dolgozok fel. A kiállításról any- nyit, hogy az egyből több lett, ami azt is jelentette, hogy egy helyen csak rövid ideig tudtunk időzni. Még az amerikai ritmus­hoz hozzászokottak villámkiállí- tásnak nevezték, hiszen egyre- egyre tényleg nagyon rövid idő jutott Szép és elismerő kritiká­kat és újabb meghívásokat kap­Anyaghiány miatt akadozik a vandháti vízmű építése Békéscsabán a Dobozi útnál két hatalmas betontartályt és szi­vattyúházat épít a Kelet-Magyar­országi Vízügyi Építő Vállalat Ha a komplexum elkészül, ez lesz az úgynevezett vandháti vízmű. A két tartály egyenként ezer köbméter víz tárolására lesz al­kalmas. A vízműhöz hét kút ad­ja majd a vizet és innen kerül tovább a közeljövőben felépülő víztoronyba. A beruházás hétmil­lió forintba kerül és előrelátha­tólag 1970 júliusában adják át rendeltetésének az építők. Laka­tos Vendéi, az építkezés vezetője arról panaszkodik, hogy a munka folyamatosságát nagyban hátrál­tatja az építőanyaghiány. Nem mindenkor kapnak cementet és sokszor hiányzik a sóder is. Ami­kor ott jártunk sem volt több cementjük, mint amennyi egy-két napi munkához elegendő. Ha az anyaghiány nem késlel­tette volna a munkát, akkor mindkét tartály téliesítésével már készen lehetnének. Így azonban csak az egyiknél sikerült annyira haladniuk, hogy a munkát télen is folytathatják. Ennek ellenére reménykednek, ha az idő kedve­ző marad és megszűnik az anyag- ellátási gond, még a másik tar­tály téliesítési munkáit is befe­jezhetik. Az országban nagyon sok he­lyen kell a cement. Mégis koc­káztatnánk a Dunai Cementmű vezetőihez a kérdést: vegyék fi­gyelembe, hogy egy fejlődő város vízellátásának nem kis gondját segítenék megoldani az építke­zéshez szükséges cementmennyi­ség folyamatos szállításával. tam. Most novemberben Kana­dában rendeznek egy kiállítást képeimből, amelyre meghívtak, de sajnos, annyira zsúfolt a program, meg aztán most már teljes erővel nekiállok régi ter­vem megvalósításához: Szarvas történetének feldolgozásához, amelyet hatvan méter hosszú sorozatra tervezek. Remélem, ha­marosan elkészül a helye is. Közben a ház asszonya illato­sán párolgó kávéval kínál. — Kedves meghívást kaptam Gyula város tanácsának vezetői­től, hogy töltsék néhány napot a városban, és nagyon szeretnék ennek is eleget tenni. Fiatalos hévvel beszél a leg­közelebbi tervekről. Az örök ván. dór művész most már hosszabb időt szeretne itthoh, az igazi ott­honban tölteni. Budapest, Párizs után egyre többet itthon, Szarvason, mert bárhol járt is a nagyvilágban, Szarvas az igazi. Néhány perces séta a hulló fa­levelek között, kint a ligetben, a házaspár kedvencével, az örökké játszadozó pajtással, Morzsával. Séta a puhán süppedő szőnye­gen, a fák között, beszélgetés és Ady: — „Párizsba tegnap beszökött az ősz...” vágyakozás még mindig és talán örökké a sokszínű és for­májú tetők városába. De itt is ősz van, és ez itt is csodálatos. Ez érződik a művész bio-képein, a növényi organiz­mus festői metamorfózisain. És mintha egy ilyen csodálatosan nagy bio-képen járnánk a fák alatt Béla Ottó Aaownalí belépéssel nyomdai ügyintézőt keres a MAGYAR HIRDETŐ békéscsabai kirendeltsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom