Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1969. november i. 4 Szombat Szülőknek és pedagógusoknak a Szülők Könyvtárából Ha igaz az a már tűzhelynek számító mundás, hogy „leg­drágább kincsünk, jövőnk záloga a gyermek” — márpe­dig ennek az igazsá­gában senki sem ké­telkedik —, akkor >• ' mindent meg kell tennünk értük, szü­lőknek, pedagógusok­nak egyaránt. Köz­tudott dolog az is, hogy a nevelés ered­ménye nagymérték­ben függ a család és az iskola együttmű­ködésétől. A nevelés célja a szocialista ember, de ez a cél csak úgy valósulhat m meg, ha a nevelés két legfelelösebb tényezője — a csalad és az iskola — egy­mást támogatva tör a kitűzött cél felé. Gyermekeink ' csak s.é ; ök ezzel a feltétellel válhatnak olyair- em­berekké, akik a szo­cialista társadalom építőiként maguk is boldog emberek lesz­nek, akik képesek önmaguk megvalósítására, ami nem más, mint a boldog, megelégedett élet, melynek céljai egybeesnek a közösség céljaival, érdekeivel is. A Kossuth Könyvkiadó Szü­lők Könyvtára sorozata segít minden szülőnek abban, hogy va­lóban ilyen embereket tudjon ne­velni. Amikor elolvasunk egy-egy fü­zetet, nemcsak azt érezzük, hogy 60—70 oldalon leírható tudással gazdagodtunk, hanem ennél sok­kal többet. Közelebb kerülünk saját gyermekünk megismerésé­hez azáltal, hogy kiváló pedagó­giai írók szakszerű, mégis köz­érthető írásait olvasva feltárul előttünk a gyermeki világ min­den problémájával együtt. Kzek pedig a család, az iskola és a tágabb közösségek problémái is, mert hiszen ezekben a közössé­gekben nevelődik a gyermek. Nevelődik? Igen, de ezeknek a füzeteknek éppen az a rendel­tetésük, hogy gyermekeink ne csak spontán módon „nevelődje­nek”, hanem fejlődésüket az em­lített közösségek tudatos, terv­szerű ráhatása segítse elő. Az első füzet: Mit kell tudni a gyermekről? (A 3—6 éves gyer­mek) címen foglalkozik az óvo- dáskorúakkal. Megtudjuk belőle — amit tapasztalataink is igazol­nak —, hogy milyen a mai gyer­mek és a mai család. Megtanul­juk, hogy minden gyermek kü­lön egyéniség, és más-más neve­lési eljárásokat kíván. Amikora szülő a 3 éves kisgyermek vi­selkedését meg nem értve a szülői tekintélyre alapozva szol­gáltat „igazságot”, sokszor nem is gondolja, hogy soha el nem múló traumát (lelki sérülést) okozhat a kicsinek a lelkében, egész idegzetében és érzelemvi­lágában. Ebben a korban ismerkedik a gyermek a világgal, ezt nevezik sok kérdezősködése miatt a „Mi- ért?”-korszaknak. Végtelenül fon­tos ekkor a családi nevelés, mely­ben egyformán megvan a szere­pe az édesanyának és az édes­apának is. A szülőnek tudnia kell élettani és lélektani szem­pontból is, hogyan, milyen mód­szerekkel kell nevelni a gyer­meket, hogy az iskolával össze­fogva kialakíthassa a gyermek személyiségének teljes kivirág­zásához szükséges alapot. A szülőknek tudni, tudni és harmadszor is tudnia kell, mit kell tenniük, hogy ilyen korú gyermekük nevelése ne teher le­gyen számukra, hanem — a fej­lődést, az eredményt látva — a legtisztább öröm. amit az élet az embernek adhat. A 3 6 éves gvermek ■ & • V ís > V X \ « A A gyermekekről írt és életko­rukra jellemző esetek érdekes ol­vasmányok minden szülő szá­mára, a füzet végén közölt ta­nácsok pedig teljessé teszik a 3—6 éves gyermek megismerését és a családi neveléssel szemben támasztott követelményeket. A Szülőknek az iskoláról (a 6—10 éves gyermek) című füzet az iskolába lépő gyermekről szól. Izgalmasan érdekes fejezet tár­gyalja, hogyan változik meg az al­só tagozaton a gyermek"élete, mun­karendje. A mai igényeknek meg­felelő korszerű oktatás sok esetben valósággal elriasztja a szülőt, mert néhány tantárgyat ő még nem is így tanult. A kiváló pe­dagógus-író — Makoldd Mihály- né — tanácsai jó segítséget ad­nak a szülőknek a korszerű ne­velés-oktatás megértéséhez, s ahhoz, hogy a szülői ház nevelő pertnere legyen az iskolának. Ennek a kitűnő munkának is­meretében könnyebb lesz előké­szíteni gyermekeink 5. osztályba lépését, s kell is, hogy a meg­változott körülmények között bi­zonytalankodó gyermeknek se­gítségére legyen a család. Ebben a korban kell legjobban vigyáz­ni, nehogy otthon még több ter­het rakjunk a gyermek gyenge vállaira. A harmadik füzet: A gyermek fejlődése (A 10—14 éves gyer­mek) nemcsak a fejlődés legké­nyesebb szakaszával foglalkozik, hanem feltárja a fejlődés e sza­kaszában napjainkban tapasztal­ható felgyorsulás okait is. Az ilyen korú gyermeknek fokozott mértékben szüksége van az egészséges családi légkörre. Szük­séges, hogy kialakuljon szülők és gyermekek között egymás megértése és kölcsönös tisztelete. Különösen nagy tapintatot kíván a 10—14 évesek esetében a sze­relem és a nemi kérdések meg­felelő megbeszélése — minden túlzástól mentesen, az életkornak megfelelő szinten — és nem to­vább. A fentebb csak alig érintett problémák megoldására a neve­léstudomány szakemberei egy­részt a Szülők Könyvtára füze­teivel sietnek a szülök segítsé­gére. A segítésnek más módsze­rei mellett a pedagógiai propa­ganda az az eszköz, amely a szü­lők pedagógiai tudatosságát fo­kozva a társadalom egységes ne­velési célkitűzéseinek megvaló­sulását eredményezheti. Szeretnénk, ha megyénk peda­gógusainak felhívására minél több szülő elolvasná a Szülők Könyvtára sorozat értékes, na­gyon hasznos füzeteit. Tarján László A munkára nevelés gondjai Kamuion íj másodlagos termelési módszer, 3000000 tonna többletolaj Dél-Zalából A dél-zalai olajmezők termé­szetes hozamapadásának csök­kentésére eddig többféle másod­lagos termelési módszert alkal­maztak. Ezek közül a legjelentő­sebb a rétegenergia vízzel való pótlása volt. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mér­nökei az utóbbi években minden eddiginél nagyobb hatásfokú, má­sodlagos termelési módszert dol­goztak ki és előbb laboratóri­umi, majd a gyakorlati kísérle­tek után megkezdték az üzejAi alkalmazását. Az új módszer lényege: a kő­olajat tároló rétegekbe széndi­oxidot sajtolnak. A széndioxid pótolja a tároló réteg felhajtó energiáját, söpri, a kutak felé hajtja az olajat. A segédenergia­ként szereplő széndioxid korlát­lan mennyiségben rendelkezésre áll Bázakerettyén. Négy kúton át eddig mintegy 10 000 000 köb­méter széndioxidot nyomtak az olajtároló rétegekbe. A vizsgált területeken máris észlelhető a ha­tás. Ezekben a körzetekben a kutak termelése számottevően emelkedett A bázakerettyei széndioxidot csőhálózaton Lová­sziba is eljuttatják é» munkára fogják. A mérnökök és geológu­sok megállapítása szerint az olaj- termelés szolgálatába állított széndioxid a következő 10—15 évben hozzávetőleg 3 000 000 ton­na jó minőségű többletolaj ki­termelését teszi lehetővé a dél- -zalai olajmezőkön. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés megyei Szer­vezete az irodalmi-nyelvi szak­osztály 1969/70. évi munkatervé­nek kialakításakor számos olyan kiegészítő témajavaslatot készí­tett, amely az aktuális témakö­rök mellett rétegekre bontva ajánlja a legmegfelelőbb prog­ramokat. E célkitűzés értelmé­ben sorozatot állítottak össze az ifjúság, a tanyai lakosság, műve­lődési házak, könyvtárak, szoci­alista brigádok stb. részére. Ezúttal megvalósul az a több éve húzódó elképzelés, hogy az egyes programokhoz, sorozatok­hoz ajánló bibliográfiákat készí­tenek, amely a tartalmi munka javítását, illetve hatékonyabbá tételét célozza. A könyvtárosokkal való kap­csolat, valamint a tavalyi kez­deményezéshez hasonlóan idén is elindított retorikai, nyelvhelyes­ségi tanfolyam, továbbá az elő­adói konferenciák, a szervezet K is gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond — tart­ja egy régi közmondás. Ez töb- bé-kevésbé ráillik a gyorsan fej­lődő községekre, többek között Kamutra is. Önállósítása után évekig amolyan „keresd meg” község volt Egyetlen L-alakban görbülő utcáján tanyakénti tá­volságból kiabálták egymást a régi lakóházak. Tanyavilág volt az egész kamuti határ. A világ zajától távol, a szomszédoktól is húzódó magányosság, örökös ro­bot, s az év jó részében sár és hódagasztás volt itt az élet nem­zedékről nemzedékre. Még most is úgy élnének, ha nem fordul a világ kereke, ha nem hódítja meg őket a szövet­kezeti gazdálkodás, ha a növek­vő jólét nem űzi el tudatukból a holnaptól való örökös félelmet A generációk hosszú sorát ez a fé­lelem késztette megállás nélküli robotra, a kis vagyon gyarapí­tására vagy legalább megőrzésé­re. Ennek voltak rabjai többen még egy évtizeddel ezelőtt is a felnőttek és a gyermekek egy­aránt. Az egyénileg gazdálkodó szülők egy része még azt az időt is sajnálta, amit gyermekeik ,-kézzel fogható eredmény” nél­kül töltöttek az iskola padjaiban. A tanulásban sem nagyon tudtak jeleskedni, mert tíz évvel ezelőtt még összevontan tanultak egytől nyolc osztályos korig, főleg a há­tagjainak és előadóinak tovább­képzését szolgálják. A korszerű ismeretterjesztés hagyományos technikai eszközei tovább bővül­nek, amikor az évad egyes elő­adásait az eddigieknél is több filmmel, lemezzel, magnetofon­felvétellel teszik szemléletessé. Az irodalmi-nyelvi szakosztály sokrétű programjából érdemes kiemelnünk az 1969. október 30-i nyelvhelyességi tanfolyamokról tartott tájékoztató előadást, a no­vember 24-i és december 5-i A Köröstáj élete a felszabadulás után című előadásokat, amelye­ket ’felsorolásunk sorrendjének megfelelően Békéscsabán, Béké­sen és Battonyán tartanak. Jelentős eseménynek ígérkezik hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordu­lója tiszteletére rendezett me­gyénk negyedszázados irodalmi életét magukba foglaló reprezen­tatív előadások is. rom tanyasi iskolában. A tanya­világban élő emberek „nagyapád is. apád is jól megélt itt” elvé­nek vastag burka nehezen tört meg. Az 1959—60-as tanévben végzett általános iskolások közül még egyetlen egy sem jelentke­zett sem középiskolába, sem ipa­ri tanulónak. p edig akkor már születőben volt a mostani új község. A villany bevezetése egyszerre tucatnyi családot késztetett a ta­nya lebontására, az egyetlen L- alakú utcába való építkezésre. Miután felépült az emeletes is­kola, a kultúrház, a posta, az or­vosi rendelő, a községi tanács nem győzte — még most is alig győzi — a házhelyeket mérni. Üj utcákat nyitottak az addigi szán­tóföldeken s ezekben az új ut- sákban szebbnél szebb, több szo­bás, autógarázsos téglaházak so­kasága épült és épül még most is sorra-rendre. Az emberek be­költöznek az isten háta mögötti tanyákról. Jellemző, hogy i959— 60-ban a három tanyasi iskolá­ban még 153-an, az úgynevezett belterületi négy iskolában pedig 121-en tanultak. Erre a tanévre egy tanyasi iskola teljesen el­néptelenedett, ezért le is bontot­ták. A még megmaradt egyikben 17, a másikban pedig csak 18 gyerek jár, a benti szakosított osztályokba viszont 211. H a nem is a faluba költözők arányában, de azóta mind többen és többen jelentkeznek középiskolára és ipari pályára a kamuti gyerekek közül is. A pe­dagógusok is ösztönzik őket, no meg az is, hogy a technika vív­mányai nemcsak a termelőszö­vetkezetekben válnak mindin­kább uralkodóvá, hanem bevo­nultak a családi házakba is, té­vé, autó és különböző háztartási gépek formájában. Mondani sem kell, hogy a gyerekek nemcsak megismerni szeretnék ezeket, ha­nem javítani és majdan újakat is készíteni. Az is magától érte­tődő, hogy a modern lakásviszo­nyok, a megnövekedett jólét köz­ben elavulttá, egyhangúvá vált az eddigi étrend. Az iskolareform nagyon helye­sen előirányozta a munkára való nevelést falun és városon egy­aránt. A baj csak az, hogy a Ka- muthoz hasonló kis községekben még nincs meg az ehhez szüksé­ges feltétel, vagyis nincs poli­technikai műhely, és konyha sem a főzés tanítására. A községi ta­nács még nem beverte ki a kul­túrház, az orvosi rendelő és la­kások, az eddig épített több ki­lométernyi járda és villanyveze­ték költségeinek gondját. Amel­lett, hogy évről évre ismétlődik a járda- és villanyhálózat bőví­tésének igénye, égetően szüksé­gessé vált most már a növekvő új község ivóvíz-ellátásának meg­oldása is. A jókora emeletes is­kolában sincs még víz. Az igaz­gató azonban elsősorban a poli­technikai műhely felépítését szorgalmazza, mert a munkára neveléshez mindössze egy gya­korlókért áll rendelkezésére. Er­re is szükség van, de még in­kább a szakipari ismereteket nyújtó tanműhelyre, hogy évente ne csak 4—5 gyerek kapjon ked­vet valamilyen szakmához. Ka­muion olyan nagy a szakember- hiány, hogy nem akad egy kő­műves, aki az emeletes iskola rosszul sikerült bejáratába le­rakjon néhány négyzetméternyi betonkockát. L A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁRA férfi és női segédmunkásokat vesz fel. Minden héten kedvezményes áron vágottbaromfi- árusítás a dolgozók részére. Egészségügyi vizsgálat szükséges! Jelentkezni a gyár mun­kaügyi osztályán lehet 62679 OLVASSA LAPUNKAT! A TIT irodalmi szakosztályának programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom