Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1969. november 30. 11 Vasárnap ÍGY KELL LÓGAT MOSNI A kerékpározásról A jó öreg kerékpár ősét 1817- ben szerkesztették. Fából ké­szült és futógépnek nevezték. 1855-ben a németországi Schweinfurt városkában P. H. Fischer találta fel hozzá a láb­bal hajtható pedált és akkor kezdődött el a kerékpár diadal- útja. Mindmáig a falusi, a kis­városi közlekedésnek nélkülöz­hetetlen eszköze. Egynémely európai nagyvárost — Koppen­hágát, Amszterdamot, Münchent — joggal, nevezték kerékpáros világvárosnak. A második világháború után mind többen szálltak át négy­— vagy kétkerekű motoros jár­művekre, de azért a kerékpár állja a sarat, a krómozott ló­erőkkel szemben is. Sőt, a cso­magtartóban könnyen elhelyez­hető, összecsukható kerékpár feltalálása óta az autótulajdo­nosok számítanak a legjobb ke­rékpárosoknak. De a hagyományos kerékpárt is mind többen fedezik fel újra — egészségügyi bkokból. A mo­dem ember keveset mozog. Az orvosi megállapítás szerint ezt a láb és szivizomzat sínyli meg és csökken az ízületek rugal­massága. Ellenszere: kerékpáro­zás a friss levegőn. Alkati gyen­geségnél, elhízásnál (az erőtel­jesen pedálozó kerékpáros ki­lométerenként 29 gr. zsírt ve­szít), étvágytalanságnál és ál­matlanságnál, vérkeringési za­varoknál szívesen rendelik az orvosok a kerékpározást — tab­letták helyett. Életrevaló ötletet valósított meg az NSZK-ban a vasút. Pél­dául a müncheni vasútigazgató- ság területén 39 felső-bajoror- szági vasúti állomáson kerék­párt lehet bérelni órákra vagy egész napra. A „kerékpár a vas­úti állomáson” akciónak tömeg­sikere van. Ennek az is oka, hogyha az utasnak már nincs kedve tovább kerékpározni, mert — mondjuk — elfárad, nem kell visszakerekeznie a ki­indulási pontra, hanem a ke­rékpárt bármelyik, tetszés sze­rinti vasúti állomáson leadhat­ja. Kevés pénzért a vasúti ál­lomásról az egész család kerék­páron karikázhat ki a szabad­ba. Kerékpározás a friss levegőn: jó és egészséges időtöltés. Ér­demes volna az újraéledő ke­rékpározási kedvet nálunk is támogatni. 100 hároméves gyerek közül csak 13-nak ép a foga. Az isko­láskorúak 99 százaléka fogszu­vas. Száz húszéves közül 80 pót­fogat visel. S az utóbbi 10 év­ben 46 százalékkal romlott a fogunk. Ijesztő számok, ijesztő ará­nyok! — 10 év múlva kétszer Mi a megoldás? A gondos és rendszeres száj­ápolás, a rágás, a fogak öntisz­tulása, kevesebb édesség és a fogorvosi ellenőrzés — ha már romlik a fog, a lyukak betömé­se, a betegség kezelése. K. M. Próbáljuk meg saját fogunkon is! annyi fogromlásra számítanak, mint jelenleg. A fogszú népbetegség lett. EI-J felejtettünk rágni — pépeket, < agyonfőtt élelmiszereket, sok, édességet eszünk. Mind merény­let a fogak ellen! Az idén másodszor rendezi < meg az Egészségügyi Felvilágo-’ sító Központ a fogászati hóna­pot. Plakátokat, előadásokat, be-J mutatókat prezentál ez alkalom­ra. Fogorvosok mondják el, hogy. a fogromlás miatt vád éri a mo-' dern konyhaművészetet is. Nincs < módunk eleget rágni, megfoszt-' juk fogainkat az öntisztulástól.« Ha nincs módunk étkezések, után fogat mosni, legalább öb-J lítsük ki a szánkat, vagy együnk, egy almát — ajánlják. Számos" iskolában megtanítják fogat; mosni a gyerekeket. Óriási modellen mutatják be,; hogy előbb a felső fogsor külső J oldalát tisztítjuk meg — felül-« ről lefelé dörzsölve a fogkefé-J vei. Azután a fogsor belső olda-' la következik, ugyanilyen hosz-} szanti mozgással, majd a rágó-j felületet tisztítjuk meg. Ugyan- j így az alsó fogsort is. j A szülők cukorral vigasztalják < beteg gyereküket, cukorral ju-< tlmazzák a jó bizonyítványt. Sj .őzben nem gondolnak arra,« mennyit árt a fogaknak a cu-í kar. i E. R. V. Oszejeva; Kék színű falevelek Kátyúnak két zöld színes ceruzája is volt. Léna — akinek vi­szont egy sem volt —, így kérte Kátyút: — Légy szives, add nekem kölcsön az egyik zöld színes ce­ruzádat! — Majd előbb megkérdezem otthon anyutól, hogy oda­adhatom-e — felelte Kát ya. — No, megkérdez­ted anyukádat? — érdeklődött másnap Léna az iskolában. — Öt meg, de a bá­tyámat még nem. — Hát akkor kér­dezd meg a bátyádat is! A következő nc.pon ismét odaállt Léna Kátya elé: — Megengedte a bátyád, hogy kölcsön add az egyik zöld színesedet? — Hát... — vono­gatta a vállát Kátya — megengedte, de én félek hogy kitöröd a hegyét, ha odaadom. — Nagyon fogok rá vigyázni! — No jó, akkor itt van, de ki ne törd a hegyét, el ne faragd, ne nyomd erősen, ne nyálazd meg és ne rajzolj vele sokat! — Csak a füzetem­ben szeretném az egyik fát és a füve­ket zöldre festeni. — Jaj, az sok! — vonta össze a szem­öldökét Kátya, s megcsóválta a fejét. Léna szomorúan mérte végig osztály­társát, majd szó nél­kül faképnél hagyta. A zöld színest nem vette el. Kátya csodálkozva lépett utána: — Mi van veled...? Tessék, itt van a szí­nesem. — Nem kell — szólt kurtán, a földet bámulva Léna. Órán a tanító bácsi fejcsóválva szemlél­hette Léna füzetét: — Hát a te fáidon miért kék színűek a levelek, Léna? — Mert... mert nekem nincs zöld színes ceruzám. — Hát ha nincs, miért nem kérted kölcsön a barátnő­dét? Léna nem felelt. Kátya viszont olyan vörös lett, mint a rák, s így szólt: — Én kínáltam ne­ki, de nem vette el! A tanító bácsi rá­juk tekintett, s azt mondta: — Aki adni akar, annak úgy kell kínál­ni, kislányom, hogy el is fogadják. Baraté Rozália fordítása „Fehér King" — „Brünni hegyes" — „Coburgi pacsirta" és társaik Galambparádé Békésen Nagy tábora van Békéscsaba környékén a „legszelídebb hob- by”-nak, a galambászatnak. Iga­zuk van: hasznos, szép időtöltés a velük való foglalkozás, s amennyibe belekerül — annyi meg is térül, különösen, ha a tulajdonos igyekszik fajgalam­bokat szerezni és szaporítani. A békési galambászok igen szép találkozót rendeztek a kiállítás alkalmából: 80 kiállító 321 ga­lambot mutatott be; az ország csaknem minden részéből küld­Fehér King hím. Képíró István békéscsabai tenyésztő 95 pontos ga­lambja. tek szép példányokat. Egy-egy kiállítás a tenyésztő fejlődésé­nek értékmérője; az itt szerzett pontszámok a tenyészetnek, és az egyednek is értéket adnak. Sok látogatót vonzott a turbé- koló, búgó kiállítás, tolongtak a nézők a ketrecek között. Kár, hogy csak másfél napig volt látható, de hát hiába: minden tenyésztő igyekezett minél előbb biztos, megszokott helyére ha­zavinni féltett galambjait. Kép, szöveg: Márton László Fehér King tojó. Takácsi Antal mezőberényi tenyésztő fajtagyőztes galambja. Brünni begyes. 95 pontos, Medo- Vörös strasszer. 94 ponttal fajta- varszki György békéscsabai te- győztes. Steíkovics György békés­nyésztő tulajdona. csabai tenyésztő galambja. Molnár László békési tenyésztő László Károly békési tenyésztő Coburgi pacsirta galambja 95 pont- fehér Páva galambja 85 pontot ka- tal fajtagyőztes lett. pott. Énekesmadarak megfigyelése Az énekesmadarak nem egyformán énekelnek északon és délen. Az ornitológusok mag­netofonnal, gondosan ellenőriz­ték sokféle madár hangját. Hol­landiából kiindulva Franciaor­szágon és Spanyolországon át egészen Marokkóig követték a „Űrkabinban" Érdekes céllal indulnak december- oen afrikai expedícióra a veszprémi allatken szakemberei: visszaviszik az őserdőbe a 7 éves nőstény csin- oánzt, Böbét. A majom, az állatok­nál rendkívülinek számító intelli­genciával rendelkezik. Számos meghatározott mozgásgyakorlat vég­rehajtására képes. Böbét űrkabinhoz hasonló plexi­fülkében szállítják, mert ebben uta­madarakat. Minél délebbre mentek, hangjuk színe annál mélyebb lett. Az óvilágból Amerikába áthelyezett madarak éneke is alkalmazkodott az ot­tani klímához. Mindez a kör­nyezet átalakító hatását bizo­nyítja. az őserdőbe zás közben is jól megfigyelhetik vi­selkedését. Az expedíció tagjai Gui­neában, a Kindia környéki erdők­ben engedik szabadon Böbét, ame­lyet 6 évvel ezelőtt, egyéves korá­ban innen szállítottak Veszprémbe. Ka*,za László, a veszprémi állatkert igazgatója, az expedíció vezetője re­méli, hogy a kísérlet sikerrel zárult és Böbe nem hagyja cserben gondo­zóit és oktatóit, ... . - - • £ . •'

Next

/
Oldalképek
Tartalom