Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

TT * /\ y ^ * IC. ® cJt—(Z£ • /\ * R * K ° c7^ Zsebszínház: ÜZEM! TORMA írta- Varga Dezsä Szín: Egy hivatali helyiség, négy íróasztal, két férfi: Ödön és La­jos bácsi, két nő: Jolán és Irén, valamint egy testnevelő tanár, aki munka közben jön be, mire a többiek egymás mögött fel­sorakoznak. TESTNEVELŐ: (Berobog, mire a többiek felállnak, felsorakoz­nak). — Üdvözlöm Önöket, kedveseim ... Mindenki itt van? Ügy látom, Tériké... ÖDÖN: — ö hiányzik... JOLÁN: — Igen. A növekvő ide­genforgalom miatt. TESTNEVELŐ: — Mi miatt? Hát ilyen is van Csabán? LAJOS BÁCSI: — Ha jaj! Csak úgy szivárognak nyugatról... TESTNEVELŐ: — Csak úgy szi­várognak? Beszéljen kérem vi­lágosan. ÖDÖN: — Jó. Elkapta őt egy Hong Kong-i... IRÉN: — nátha. Ne locsogjanak itt össze-vissza. Beteg. Kimara­dása van.., TESTNEVELŐ: — Ja úgy ... Te­hát akkor ... (órájára néz) ... hogy ne fussunk ki az időből, kezdjük helyben bentopogással mai 10 percünket... Emeljük egyszer a jobb, másszor a bal lábunkat, váltogatva. Rajta: egy, kettő, helybenfutás egy. kettő. Ödön kérem, maga miért nem csinálja? ÖDÖN: — Edző kartárs, megkö­vetem, szög van a cipőmben. Most hoztam ki a szervizből, de benne hagyták. Nem lehet­ne inkább valami mást? TESTNEVELŐ: — Nem lehetne! Már úgy is lemorzsolódott a Tériké. Tessék csak egy kicsit szögön ugrálni ... egy, kettő, szaporábban, úgy ... IRÉN: — Ez jobb, mint a fogyó­kúra. És ingyen van ... TESTNEVELŐ: — Futás közben nem turbékolunk, kérem ... Elég a topogásból. Következő gyakorlatunk: terpeszállásba ugrás, bal kézzel a jobb, jobb kézzel a bal bokánkat fogjuk meg. így. (mutatja) Csinálni kérem, egy, egy, kettő, egy, két. tő... bátrabban, kérem, bát­rabban . . LAJOS BÁCSI: — (derekához kap) — Jaj! A csízem! IRÉN: — Csúz az, Lajos bácsi! JOLÁN: — Na! Na! Ödön...! Testedző kartárs, ez az Ödön mindig a ... mindig nyúlkál... TESTNEVELŐ: — Viselkedjenek kérem a helyzethez méltó ko­molysággal. Ezek egészségügyi szempontok, kérem. A maszek munkát hagyjuk a tíz perc — Ennek mélyebb értelme te­het. A címe: „Vegyes saláta”. (A Weltwoche karikatúrája) utánra. Ödön kartárs. maga már megint miért nem csinál­ja? IRÉN: — Mert leintették, a tilos­ba járkálás miatt. ÖDÖN: — Mondtam, hogy a ci­pőm ... ha lehajolok, elvesztem a térérzékemet... TESTEDZŐ: — Elég! Abbahagy­hatják. Most tegyük a csípőnk- ket a kezünkre, akarom mon­dani a kezünket a csípőnkre . . . (Ödön megfogja Jolán csípőjét, aki előtte áll)... — Nem úgy, Ödön szaktárs! ÖDÖN: — Azt tetszett mondani... TESTNEVELŐ: — A saját esi pe­jünkre. Ügy, mély lélegzetet ve­szünk, hátra hajolunk, aztán előre gömbölyödve mindenki kifújja magát. Tessék ... léle­gezni, úgy ... kifújni... Irén- ke, Irénke! Maga mit sóhajto­zik? IRÉNRE: — A holnapi fizetésre gondoltam, tanár úr. TESTNEVELŐ: — Hang nélkül sóhajtsanak, kérem ... ÖDÖN: — Edző kartárs! TESTNEVELŐ: — Mi az mór me­gint! Különben sem vagyok ed­ző ... ÖDÖN: — Nem lehetne inkább sakkozni? Az is sport és nem fáj tőle a láb ... TESTNEVELŐ: — Értsék meg, szükség van maguknak egy kis kikapcsolódásra annyi mecha­nikus munka után. Abbahagy­hatják, alapállásba ugrás. Ke­zeket fel. Egyszer balra, egy­szer jobbra hajlítsuk felső tes­tünket. Kezdeni. Egy . .. kettő... LAJOS BÁCSI (mindig jobbra hajlong és esetenként összeüt­közik Irénnel) — Na, Irénke! IRÉN: — Na? Maga dől folyton felém! Lajos bácsi. ÖDÖN: — Én is figyelem, edző... testnevelő kartárs. Mindig jobb­ra hajlik. Revizionista az öreg... LAJOS BÁCSI: — Kikérem ma­gamnak, már régen beleillesz­kedtem (próbál balra is hajol­ni). TESTNEVELŐ: — Értsék meg, kérem, hogy torna közben nincs politikai vita! Csináljuk, vagy... IRÉNRE: — Már megint rám tá­maszkodik, Lajos bácsi... ÖDÖN: — Mondom, hogy még mindig ingadozik a Lajos ... LAJOS BÁCSI: — A csúz miatt, Irénke... TESTNEVELŐ: (az óráját nézi) — Állj! Utolsó gyakorlatunk máma, mert már várnak a ket­tes szalagon. Kezeket lereszte­ni. karunkat egyszer előre len­dítve, egyszer a fejünk ( fölé hajítva, tapsolunk. így. (inutat- ja). ÖDÖN: (panaszosan) — Minek ezt, edző kartárs? TESTNEVELŐ: — Csinálni, rajt! Egyszer előre, úgy, egyszer föl, így, föl, le, föl, le ... ÖDÖN: (durcásan abbahagyja) — Éh ezt nem csinálom ... TESTNEVELŐ: — Hogy-hogy nem? És miért, ha szabadna kérdeznem?! ÖDÖN: — Mert csak akkor tudok tapsolni, ha örülni is tudok... TESTNEVELŐ: — Hát akkor örüljön is hozzá! LAJOS BÁCSI: — Hogyan örül­jön. amikor szorítja a cipő?! TESTNEVELŐ: — Mára elég. Visszaülhetnek a helyükre, (ahogy kilép a tanár, mindnyá­jan a székbe roskadnak és egyszerre): — Jaj, de felfrissültünk! Vidámságok - cím nélkül Krokogyil A kisleány büszkén mutogat­ja cicáját barátnőjének. — De csodálatos kismacska — mondja a másik. Add kölcsön nekem. Nálunk otthon rengeteg az egér. — Azt már nem — válaszolja a cica tulajdonosa. Inkább te hozd el hozzánk az egereidet.­Izvesztyija A nyugat-németországi Kiel varosban az állatbarátok egye­sülete a sajtó útján a következő felhívással fordult a kutyatulaj­donosokhoz : „Nagyon kérjük önöket, ne akasszanak tranzisztoros rádiót a kutyák nyakába. A készülék­ből áradó modem zene káros hatást gyakorol az állatok ideg- rendszerére”. *** Vokrug Szveta Azon a napon, amikor az egyik ablaküvegező milánói cég alapításának 20. évfordulóját ünnepelte, tulajdonosa, Fred Maghido minden 14 évnél fia­talabb fiút megajándékozott egy vadonatúj parittyával. Az aján­dékhoz névjegyét csatolta, ezzel a szöveggel: „Hálából az állan­dó együttműködésért”. *** Tempo Az észak-amerikai Wisconsin állam Burlington városában mű­ködő Hazugok Klubja az idén a következő kis történetért ítélte oda a legsikerültebb hazugság díját: „Városunkat ki kellett széle­sítenünk, hogy telefonfülkét építhessünk”. *** Magazyn Polski Egy londoni játszótéren táb­lát helyeztek el: „Azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy ne avatkozzanak be gyere­keik veszekedésébe. A gyerekek veszekedése többnyire hamar véget ér, viszont a szülök to­vább veszekszenek, sőt gyakran össze is verekszenek”. ' Krokogyil A műszőrméket gyártó vál­lalat! igazgatója lelkendezve köz­li munkatársaival: — Uraim, kellemes hírrel szol­gálhatok Önöknek. Tudományos kutató intézetünk olyan moly­fajtát kísérletezett ki, amely a szintetikus anyagokat is meg­eszi. *** Krokogyil — Doktor úr, igaz, hogy ha sok répát eszem, megjavul a lá­tásom? — kérdezi a beteg a szemorvost. — Feltétlenül. Látott már va­laha szemüveges nyulat? — vá­laszolja az orvos. *** Róhat A fiatalember megházasodik, feleségét elviszi a legjobb szál­lodába. Megkéri a szállodai por­tást: — Egy éjszakára kérék szobát, a legjobbat, ami csak van. — Miiközben a fiatal férj a be­jelentőlap kitöltésével van el­foglalva, a portás így szól ‘ a fe­leségéhez: — Nagy szerencséje van, mert ez az úr nálunk rendszerint csak egy órára szokott szobát kivenni és nem mindig a legjobbat. Elméskedő elmélkedők SZÓKRATÉSZ Mikor Szdkratésztőil megkér­dezte egyik tanítványa, mai gondol a házasságról, azt felel­te: — Ha jó feleséged lesz, egész életedben boldog leszel. Ha vi­szont rossz asszonyod lesz, al­kalmad lesz, hogy filozófussá légy. Nősülj meg... ALBERT EINSTEIN Einstein nagyon szerette a fél­vadon burjánzó kertjét, ami az elhagyott paradicsomra emlé­keztetett Egyiik barátja, aki ha­sonló ingatlannal rendelkezett, ezt írta neki: — A gyep gondokat okoz. Mit tegyek az ilyen átkozott burján­zás ellen? — Nevezd ki burjánzó füve­det kedvenc növényednek! — válaszolta Einstein. ALLATIUS VIII. Sándor pápa egyszer megkérdezte Allatius filozófust, miért nem lett pap. — Azért — válaszolta a filo­zófus —, hogy megnősülhessek, ha majd kedvem támad. — Akkor miért nem nősült még meg? — kérdezte a pápa. — Azért, hogy bármikor, ha kedvem támad, pappá lehessek. (Ford.: Bérezik László) FURCSASÁGOK ÓRIÁS ALGA AZ ANTARKTISZON Egy , tengerbiológiát tanulmá­nyozó argentin kutatócsoport óri­ási, 15 méter hosszú algát fede­zett fel az Antarktiszon. Ez a nö­vényfajta köztudomás szerint igen nagy tápértékű: 12 száza­lék fehérjét, nagyon sok C-vita- miint, s további értékes alkatré­szeket tartalmaz. Magánvállala­tok már 1966-ban Patagonia part­ján megkezdték az alga-termé­kek exportját, a legújabb antark. tiszi felfedezés pedig a kiviteli lehetőségeket jelentősen megnö­veli. EZÜSTBÁNYA A KÖZÉPKORBÓL A tatár időkből származó régi kéziratok alapján szovjet geoló­gusoknak sikerült a Karamazar- hegységben, amely a Pamir- hegyvidékhez tartozik, középkor­ból származó ezüstbányára talál­ni, és azt a termelésre ismét al­kalmassá tenni. Az okmányok szerint itt a VIII. századtól a XIÍ. századig sok ezer rabszolga dol­gozott, s csak Dzsángisz kán hó­dításai után hanyagolták el ezt a virágzó bányát. A teljesen elfe­ledett lelőhely kitermelése még ma is kifizetődőnek látszik. ARANYFOGŰ BIRKÁK A dél-bulgáriai Elhovo város környékén legelésző birkák foga­in egy idő óta ismételten vékony aranyréteget fedeztek fel. A bir­kák fogainak csillogására, amit a környék parasztjai már gyakran észrevették, sohasem fordítottak nagyobb figyelmet, de alapos ku­tatások alapján kiderült, hogy valóban tiszta aranyról van szó. Ez idő szerint a bolgár akadé­mia tudósai foglalkoznak a je­lenség tisztázásával. Az első fel­tevések szerint a birkák a legelés során olyan földdel kerültek érintkezésbe, amely apró arany­részecskéket tartalmaz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom