Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

1969. november 26. Szerda Szirmot bontottak a kora tavaszi virágok a ßükkben Az ország legészakibb hegy­vidékén, a Bükk-hegységben szirmot bontottak a kora tava­szi virágok. A hosszan tartó enyhe novemberben a Nagy­mező környékén újra kinyílt a tövis nélküli bérei rózsa, amely általában áprilisban virágzik. A déli fekvésű tölgyerdőkben az idén másodszor bontott szir­mot a lilapiros virágú kakas- mándikó és a Leányvölgy szur­dokereiben ismét pompázik a Kárpátok fenyvesein kívül csak a Bükkben tenyésző sárgaibo­lya. Virágot hozott ezenkívül az őszi kikerics, az osztrák tárnics, a napsütötte Létráste- tőn kéklik a harangvirág, a Répáshuta-kömyéki irtásokban ismét kihajtott az erdei szamó­ca. A legidősebb erdészek sem emlékeznek arra, hogy az el­múlt negyven évben a tavasz hírnökei november végén vi­rágot hoztak volna. A tárgyalóteremből: Szülők és gyerekek Szeptember 21-én gyerekek sé-1 Mennyivel csendesebbek vol- táltak Békéscsabán, a Felsőkörös- tak! Egyik sorban a vádlottak parton. Szép volt az idő, unat- padján hat megriadt gyermek­koztak. Az egyik kitalált vala- szempár, a másik oldalon a ke­rn it. \ züket tördelő szülők. K. Ernő, B. — Gyertek, döntsük fel a ku­kát. Rögtön kaptak az ötleten, és a kuka hangos csörömpöléssel gu­rult végig az úttesten. A jól sike­rült akció felbátorította a csopor­tot. Hangoskodni kezdtek, kiabál­tak. felverték a már aludni térő- ket.' aztán céltáblának nevezték ki az utcai kandelábereket. És jól tudtak célozni. Percek alatt ket­tőnek tört ezerfelé az üvegje. Az­tán felrohantak a megyei tanács teraszára, ott szaladgáltak körbe- körbe, virágcserepet törtek össze és dobtak le az udvarra, majd, mint akik jól végezték dolgukat, más területen akartak szétnézni. Szerencsére addigra a környék lakói értesítették a rendőrséget, akik elfogták a rendbontókat. Az elmúlt napokban került sor a tárgyalásra Gyulán, ahol a fia­talkorúak bírósága előtt feleltek garázdaságukért. A jogról mindenkinek Ki az apa Kétezer évesnél is régibb jogi tétel, hogy „az anya mindig biz­tos” (bár a modern családjog, ezen belül a magyar családjogi tör­vény is módot ad kivételes esetek­ben az anyaság megállapítására). Épp olyan régen folynak a viták — az apaság megállapításáról. A leggyakoribb és lényegében min­den vitát kizáró eset: a születendő vagy megszületett gyermek szülei házasságban élnek. Az orvostudo­mány álláspontját alapul véve, a törvény úgy rendelkezik, hogy akkor is az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni, ha az anya a gyermek születése előtti 300. és 182. napja között — e két határnap között lehetséges a fo­gantatás! dő — házasságban élt. Ha az anya csupán a gyermek születése előtt néhány nappal kö­tött házasságot, a férjet a gyer­mek apjának kell tekinteni. A ma­gyar jog nem kötelezi a nőket — mint számos polgári jog — arra, hogy férje halála vagy a válás után meghatározott ideig nem me­het férjhez (gyakorlat sokkal in­kább az, hogy a válás után na­pokon belül megtartják az újabb esküvőt), ezért a családjogi tör­vény úgy rendelkezik, hogy az új házasság idején született gyermek apjának az új férjet kell tekinteni akkor is, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek szüle­tése között nem telt el a kritikus 300 nap. A szocialitsa jog nem ismer kü­lönbséget házasságból és házassá­gon kívül született gyermek kö­zött, abból kiindulva, hogy szü­letéséről, származásáról senki sem tehet, s ebből joghátrány nem érheti. A természet szerint mindenkinek van apja — s a tör­vény ennek megfelelően gondos­kodik arról, hogy jogilag is legyen apja minden gyermeknek. Ha a gyermek nem házasságból született, a törvény az apasági vélelemnek három esetét ismeri: először említi azt az esetet, ha a férfi teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismeri el a gyermeket Másodszor: bizonyos feltételek mellett azt a férfit ismeri el a gyermek apjának, aki az anyával a gyermek születése után házas­ságot kötött. Végül, de nem utolsó­sorban jöhet még a harmadik eset: amikor egy férfit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjá­nak nyilvánít. Apaságot elismerő nyilatkozatot legkorábban a gyermek születése előtt 300 nappal lehet tenni, végső határidőt nem állapít meg a tör­vény. Eszerint tehát akkor is el­ismerheti valaki házasságon kívül született gyermekét a sajátjának, ha az már nagykorú vagy akár már házasságot is kötött. Megtör­ténik, hogy valaki azért ismeri el a születendő gyermeket magáé­nak. mert az anyát feleségül akar­ja venni. Ilyen esetben is érvé­nyes az apaságot elismerő nyilat­kozat, még akkor is, ha a gyermek nem a leendő férjtől származik, s az anya a vér szerinti apa el­len gyermektartási pert nem in­díthat mindaddig, amíg a nyilat­kozat érvényben van. Teljes ér­tékű, apaságot elismerő nyilatko­zatot nem lehet tenni akkor, ha a törvény szerint mást kell a gyermek apjának tekinteni vagy ha a nyilatkozó és a gyermek között nincs 16 év korkülönbség. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a 16. életévét betöltötte, az ő hozzájárulása is. Utólagos házasságkötés alapján a férjet három esetben lehet kü­lön eljárás nélkül a gyermek ap­jának tekinteni. Először, ha sem az anya korábbi házassága, sem az említett nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapít­ható meg, hogy ki az apa és más ellen nem indított az anya gyer­mektartási pert. Második feltétel itt is: a férj a gyermeknél lega­lább 16 évvel idősebb. Harmad­szor: a férj a házasságkötéskor a gyermekről tudott és az anya­könyvvezető előtt mégsem jelen­tette ki, hogy az nem tőle szár­mazik. Ha viszont ilyen nyilat­kozatot tesz. azt nem vonhatja vissza. Bírói ítélettel is megállapítható az apaság. A családjogi törvény szerint a gyermek apjának nyil­váníthatja a bíróság azt a férfit, aki az anyával a fogantatási időn belül, életközösségre utaló kö­rülmények között együtt élt, il­letve huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott vagy pedig az anyával a fogantatási időben ne­mileg érintkezett és alaposan kö­vetkeztethető, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik. Ilyen esetekben is vannak azon­ban kizáró okok. Nem lehet meg­állapítani az apaságot, ha a vér­csoport-vizsgálatok azt kizárják vagy ha a férfi az adott időpont­ban megtermékenyítésre képtelen volt. Az apaság megállapítása iránt indult perekben — amelye­ket az apa, a gyermek, illetve a gyermek képviselője indíthat — egyre nagyobb szerepük van az orvostudomány ilyen irányú kuta­tásainak és eredményeinek. Az János. K. György és János, G. Gábor, R. Zoltán valamennyien békéscsabaiak és alighogy elhagy­ták a 10. életévüket. A hetediket be sem tudták idézni, Gy. Lászlót, annyira fiatal. Akkor szeppentek meg csak igazán, amikor a ki­hallgatások után a tárgyalást ve­zető bírónő elmondta, hogy a tör­vény garázdaság esetében három évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat. Azonban figyelembe véve fiatal korukat és a megbá­nást, hármat bírói megrovásban, hármukat pedig egy évi időtar­tamra arra kötelezték, hogy este 8 óra után nem hagyhatják el a szülői házat. Sajnos egyre gyakrabban for­dulnak elő hasonló esetek. Ezek­nél a gyerekeknél egy kivételével még azt sem lehetett felhozni, hogy rendezetlen családi körülmé­nyek között élnek. Becsületes, dolgozó szüleik vannak, akik ész­re sem vették, hogy gyermekeik sokszor a késő esti órákban tértek haza. Most még reméljük, intő jel lesz a bíróság humánus ítélete, hogy időben megállítsa a gyerme­keket azon az úton, amelyen el­indultak és amelyen nagyon mély­re lehet jutni. Olaszországba 100 forinttal Alighogy vége lett a tárgyalás­nak, a bíróság újabb gyerekeket szólított be szüleikkel együtt. Ezen a tárgyaláson is ott ültek a hátsó padsorokban a gyulai ro­mán gimnázium harmadik osztá­lyos tanulói, akik már harmadik éve járnak el egy-egy tárgyalásra tanulni az ott elhangzottakból. L. Mátyás és V. János, a bé­késcsabai szakmunkásképző-inté­zet első- és másodéves tanulói. A vád, tiltott határátlépési-e irányuló előkészület. A két gyerek a nyáron moziba volt. A „Modem Monte Christó” című filmet nézték meg és haza­felé az úton sokat beszéltek a vásznon látott festői tájakról és a kalandos életről. Majd október­ben egy napon elhatározták, elmennek világot látni, a tervek szerint Jugoszlávián át Olaszor­szágba. Olvastak néhány kalandos könyvet is és ebből tanulva, be­szereztek zseblámpát, kötelet, szótárakat, drótvágó ollót és min­den eshetőségre készen vásároltak két csomag Kalmopyrint is. Az ar­ra a hónaljra járó ösztöndíjból egyiknél maradt 100 forint a má­siknál még ennél is kevesebb. Másnap szabad szombat volt. Felültek Csabán a szegedi vo­natra, ahová délután érkeztek meg. A vonat, amely Szabadkára ment volna, csak másnap reggel indult és hogy eltöltsék az időt, városnéző körútra tódultak. Majd vissza az állomásra, ahol egy rendőr igazoltatta őket, s mivel mindent töredelmesen bevallottak, visszaszállították a két fiút Bé­késcsabára. Most itt állnak szipogva a bíró­nő előtt és halkan, úgy, hogy még az elől ülők is alig hallják, válaszolnak a feltett kérdésekre. — Hova akartatok menni? — Olaszországba. — Miért? — Széjjélnézni. — És hogy gondoltátok, miből fogtok megélni ? Tudtok idegen, nyelveket? Nem jó nektek ide haza? Kérdések, válasz nélkül. Aztán az anya lép a bírói emelvény elé. — Hogy viselkedik a fia ott­hon? — Kérem szépen, semmi rosszat nem mondhatok én a gyerekről. Reggel, ahogy felébred, odajön, megcsókol, elmegy tejért, vízéri, s amikor hazajön az iskolából, mindig megkérdi, édesanyám, mit segítsek? Csuklik él a hangja. A két gyerek is a padlót nézi. Felolvassák az iskola és a mun­kahely véleményét. Mindkettőjük­nek ötöse van magatartásból. Mindenütt kifogástalanul visel­kednek. A munkahelyi vélemény­ben leírják a munkástársak, hogy' megdöbbentette őket a gyerekek cselekedete, hiszen nem olyannak ismerték az eddigi viselkedésük alapján. Mindketten őszintén megbánták, amit meggondolatlanul, kaland ’ vágyból elkövettek. A bírónő szín- te anyai hangon jó tanácsokkal látja el a két fiút, és az ítélet is olyan. Mindketten bírói megrovást kapnak. b. O. Együttes ülés A megyei tanács művelődésügyi állandó bizottsága és- a Hazafias Népfront megyei, járási, honis­mereti, helytörténeti bizottságok vezetői, valamint a népfront me­gyei elnökség tisztségviselői együt­tes ülést tartanak Gyulán, no­vember 27-én a járási tanács klubhelyiségében. Napirenden a megyében élő alkotóművészek te­vékenységének vizsgálata. Előadó: Koszta Rozália festőművész. Ezt követően a helytörténeti és hon­ismereti munkáról G. Vass István, és Krisztoff Andrásné, a megyei honismereti helytörténeti bizott­ság titkárai számolnak be. Népfront-ülés Szeghalmon (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront szeghal­mi járási bizottsága tart ülést november 26-án délelőtt 9 óra­kor. A napirendi pont szerint Sándor József, a járási tanács elnöke ad tájékoztatást a taná­csok tevékenységéről, valamint a járás és a községek fejlesztési munkájáról, feladatairól, távlati terveiről. Lehóczki Mihály főag- ronómus, az Országos Béketanács tagja pedig a VII. Magyar Béke_ kongresszus munkájáról számol be. Partra kerültek a balatoni vitorlások A Balaton partján szárazra tették az utolsó vitorlásokat is.- A legtöbb helyein darukkal vagy a sólyakocsikkal emelték ki a vízből a járműveket, majd a fedett tárolók alá vontatták az árbocuktól megfosztott tes­teket. A motorcsónakokat szin­tén védett helyen tárolják. Fel­szedték a strandok lépcsőit, stégjeit és végleg eltávolították a napozókat is. A horgászladi­kok, csónakok azonban tovább­ra is a vízen maradnak, jó szolgálatot téve a hosszúra nyúlt őszi horgászszezonban.. ismerése a szocialista társadalom­ban nem csupán jogi aktus vagy anyagi kérdés: egyben azt is je­lenti, hogy a gyermek tagja lesz az apa családjának, minden más gyermekkel egyenlő jogokat él­vez. Várkonyi Endre fl termelékenység emelésének útjai Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése j# Egymillió munkás, ötmilliárd tonna anyag A reform sok vonatkozásban 200 millió tonna anyag áramlik megtermekenyítette a vállalatok a népgazdaság vérkeringésébe, tevékenységét, gazdálkodását. Ed- Átlagosan — és szerényen __ szá­d ig mellőzött feladatok kerültek molva minden anyagot 25-ször a megoldás útjára. A munka tar- kell kézbe venni, átrakni, fel- melékenységénefe emelésében emelni, mozgatni, amíg készter- azonban a legutóbbi másfél év- mék válik belőle. így máris a ben bizonyos megtorpanás ész- címben szereplő 5 milliárd tonnás lelhető. Sőt, soha nem látott anyagmozgatási feladatnál va- mértéket öltött a munkaerőhiány. £yurLk­Az idei első fél évben valamelyest Anyagmozgatással foglalkozik már országos átlagban is csökkent 32 üzemben a segédmunkások számottevő része. (A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a fi­zikai dolgozók 44 százaléka szak­képzetlen.) Az anyagellátás és mozgatás hiányosságai okozzák .. . . . __... . , , , . a szakmunkások és a termelő­k apcsola^* berendezések veszteségidejének a termelékenység Mindezzel ösz- szefüggésben — néhány cikk ke­retében — a termelékenység leg­kiválóbb tartaléka, az anyag- mozgatás helyzetét, korszer űsí­kérdéseket gítantl szeretnénk megviiá­nagy részét. A szakmunkások, a diszpécserek, a művezetők, stb., Megalapozott becslések szerint ezért gyakran maguk is kényte­_______ __________^_____ __ hazánkban körülbelül egymillió lenek bekapcsolódni — a terme­a paság megállapítása, illetve el-, munkás foglalkozik anyagmozga- lés és az irányítás rovására — az tással az ipari, a közlekedési és anyagmozgatásba, szállításba A a mezőgazdasagi üzemekben. Az gyapjúiparban az összes munká- anyagmozgatás a legtöbb helyen sok egynegyede, az élelm.iszer- rendkivül elmaradott, a hagyó- iparban egyharmada anyagot mányos kézi munkára, nyers erő- mozgat; ennél is nagyobb az re épül. Pedig nem kis súlytö- arány az építőiparban vagy a bá- megről van szó: évente mintegy nyászaiban. Vessünk egy bátortalan pillan­tást a jövőbe. Elképzelhető-e, monőjuk 20 év múlva, amikorra az ipari termelés mintegy megöt­szöröződik, hogy a segédmunká­sok, a cipekedők hadserege is ez­zel arányosain gyarapszik? (Jelen, leg ugyanis a termelés minden egyszázalékos emelkedését átla­gosan a segédmunkás-igények 0,7 százalékos növekedése kíséri.) A segédmunkások, az anyagmozga­tók utánpótlási forrásai már nap­jainkban is bedugultak. Hiába emelkednek béreik az átlagos szakmunkás és a kezdő mérnöki keresetek fölé(!), így sem akad már ma e nehéz fizikai munkára elegendő jelentkező. A jövőből tehát napjaink nem éppen épületes látványára kell irányítani tekintetünket. Ha más nem, a jelenlegi segédmunkás-hi­ány is nyomatékosan indokolja az anyagmozgatás korszerűsítésének napirendre tűzését De témánk időszerűségét a termelékenység emelésének és a gyártási költsé­gek csökkentésének sürgető fel­adatai is aláhúzzák. A termelési költségek 20—70 százaléka az anyagmozgatással kapcsolatos. A helyi vezetők gyakran mégis az­zal térnek ki az égetően fontos feladat megoldása elől, hogy az anyagmozgatás nem értékalkotó tevékenység; szerintük csak az anyag megmunkálása és techno­lógiai átalakítása az. Anélkül, hogy elméleti vitába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom