Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

1969. november 25. 8 Kedd rr Őszintén Békés megye kézi labdasportjáról ^ Ezúttal — a szakmai munka, az edzők a játék, vezetők tevékeny­sége, a fegyelmi t helyzet ismerteté­se után — a 81 Békés megyei csa­pat felkészülési lehetőségeiről be­szélünk. Amikor az ed­zők tevékenységét értékeltük, megállapítottuk, hogy sokan ala­pos, módszeres munkát végeznek, vannak jól képzett edzőink, de jócskán találkozunk olyanokkal is, akik kényelmesekké váltak, akiknek korszerűtlen oktató-ne­velő munkájuk. Pedig az edzésmunka, az edzések szakmai színvonala — hon tő módon befolyásolja a fejlő­dést. * A legtöbb csapat hetente csak két edzést tart, holott ma mára négy is kevés. Általános tünet, hogy csak ott követelnek meg az edzők kofnoly szakmai munkát, ahol bajnokságra tör a csapat. Saját fülünkkel hallottuk az egyik, korábban még a bajnoki címre pályázó csapat edzésén, amikor a nehézsúlyú átlövő így szólt edzőjéhez: —..névnapon voltam, sok-sok sört ittam, hadd, ne edzzek ma. Ügyis séta-meccs lesz a vasárnapi...!” És a fiú — az árnyékból nézte a többiek ed­zését, ami — mondanunk sem kell, kapura lövésből és kispályás fociból állott. Sok edzést néztünk végig. Az edzők kezében alig-alig láttunk edzésvázlatot. „Hasból” — bo­csánat a kifejezésért — ^rutin­ból” tartották meg az edzéseiket. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a játékosok ímmel- ámmal végzik edzésgyakorlatai­kat. i A szemléleten mindenképpen változtatni kell. Természetesen e téren csak meggyőződéssel, ma­gasabb követelmények felállítá­sával a klubok vezetőd járhatnak el eredményesen. Ott, ahol két műszakban dol­goznak a versenyzők és délelőtt edzenek, természetesen szó sem lehet a nagyfokú intenzitásról, mert akkor a játékosok a dél­utáni műszakban nem tudnak helytállni a termelésben. A két műszak — objektív nehézség —, de mindenképpen meg kell talál­ni a módját a rendszeres foglal­koztatásnak. Elgondolkoztató, hogy azok a sportiskolából ki­lépő diákok, akik tízéves koruk­tól kezdve 5—6 éven át hozzá voltak szokva a havi 14—16, nyá­ri hónapokban a 24 edzéshez, a sportegyesületekbe kerülve — éppen a fentiek miatt — nem mindig tudnak megfelelően to­vább fejlődni. Gátja az erőteljes fejlődésnek a súlyos Békés megyei Jellemző adat: országosan egy sportolóra 3,5—4,3 négyzetméter­nyi küzdőtér jut. Megyénkben ez a szám mindössze 2,7 négyzetmé­ter. A felkészülési lehetőségekről alkotott kép nem lenne teljes, ha nem beszélnénk, a tornaterem­Az NB III Délkeleti csoportjának bajnoka: pályahiány. A statisztika 63 pályát tart nyilván. Itt bonyolítják le a 70 szakosztály 2500 minősített, csak­nem ugyanennyi általános és kö­zépiskolás és több mint 300 kö­zépiskolás kézilabdázódnak edzé­seit, mérkőzéseit. Ha a matematikát hívjuk segít­ségül, könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy pályára közel 900 (!) játékos jut. De ha az általános • és középiskolásokat nem számít­juk ide (Medgyesen, Ecsegfalván, Orosházán, Szarvason ide kell szá­mítanunk őket, még akkor is túl nagy a szám. Főleg akkor romlik statisztikánk, ha hozzátesszük még azt is, hogy a megyénkben egyre jobban népszerűsödő kis­pályás labdarúgó-csapatok (csak­nem 200 szerepel bajnokságban) mérkőzéseit is a kézilabda-pályá­kon játsszák le. a Szarvasi Spartacus együttese ellátottságról is. Ezen a téren még rosszabb a helyzet, hiszen megyénk országos viszonylatban igen rosszul áll fedett létesítmé­nyek terén. Nagy csarnokunk nincs, ha kész lesz, a szarvasi FGT tornatermével együtt három 28x16 méteres terem áll a kézi­labdázók rendelkezésére. Megyénk iskoláinak csak. 15 százaléka rendelkezik tornate­remmel, s ebből csupán öt száza­lék esik a járásokra. Hatvanhá­rom iskolának semmiféle fedett létesítménye nincs. Hátráltatja a tornatermi mun­kát a zsúfoltság mellett az igen magas terembér. A Bcs. Ruha­gyár megyei I. osztályú női csa­pata, amely jó középcsapatként van elkönyvelve, anyagi fedezet híján sem tavaly, sem az idén nem tud termet bérelni. Természetesen megfelelő hoz­záállással, lelkesedéssel úrrá le­het lenni a nehézségeken — de csak bizonyos határig. Létesítmé­nyek híján viszont... Sok panasz merült fed a sport­vezetők körében, a nem megfe­lelő labdákkal, mezekkel, cipők­kel kapcsolatban. A sportfelszerelések igen drágák. A labdák 5—6 mér­kőzés után kinyúlnak, futball- labdákká változnak. Még a 280 forintos, magyar gyártmányú Bo- tas-fazonú tornacipő sem bír ki 4—5 hónapnál többet. Sportszerű- gyártásunk, amelyet a világon mindenütt felső fokban dicsér­nek — keserű tapasztalat —, nem veszi fegyelembe azt, hogy minőséget kellene adni a belföld sportjának is! Az életszínvonal emelkedésével kétségtelenül együttjár az is. hogy sportolóink — miként külföldön — maguk vásárolják felszerelésüket NB-s szinten azonban ez nem megy, s a serdülő, ifjúsági játékosoktól sem lehet megkövetelni azt, hogy minden felszerelésüket zsebpén­zükből maguk vegyék meg. A sportfelszerelés-kérdés megoldása egyre égetőbbé válik, s lassan­ként sportéletünk kulcsfontossá­gú ügye lesz. Ezek után vizsgáljuk meg, ho­gyan fest Békés megyében az utánpótlásnevelés helyzete. Ehelyütt nem kívánunk a sportág megszerettetését célzó te­vékenységgel, a „konkurrenciá- val” folytatott „harcról” írni. Azokkal a fiatalokkal foglalko­zunk, akik már valamely klub tagjai. Pozitívum, hogy megyénkben — és ' ezt büszkén állapíthatjuk meg, mert országos szinten is jgr lentős — önálló ifibajnokság fo­lyik már harmadik esztendeje, a felnőtt csapatok bajnokságával párhuzamosan. A megyei I. osz­tályú ifibajnokságban nem szere­pelnek középiskolás együttesek, úgy, mint más megyékben! A di­ákcsapatok külön játsszanak — 28-an — a megyei bajnoki cí­mért. Megyénkben tehát a 265 út­törőcsapat mellett 56 ifjúsági csa­pat szerepel. Mindez örvendetes, annál isin- kábh, mert a 28 megyei I. osz­tályú ifjúsági csapat edzéseit 16 minősített edző irányítja! De amikor ilyen jól állunk az ifik képzése terén, miként lehet az. hogy az országos ifjúsági ku­SZARVASI SPARTACUS— SZEGEDI AK 1:0 (0:0) Szarvas. 1000 néző, vezette: Lajkó. Szarvas: Nagy XI. — Dóba, (Szirony), Magyar, Mihály, Brak- szatórisz I., Lelkes, Brakszatórisz II„ Kerekes, Nagy I., Müller, Roszik. Edző: Bencsík Gyula. SZAK: Varga — Putyora, Olasz, Vasa I„ (Kiss), Csanádi, Bácskai, Bán, Vasa IX., Balták, Nagy, Kun, (Stifter). Edző: Poiyvás Dániel. Mindkét csapat nagy. igyekezet­tel kezdte a játékot. Müller, majd Nagy I., kapásból leadott lövése veszélyeztette Varga kapuját, de a szegedi kapus szépen hárított A vendégek támadásaiban nem volt átütőerő. A 80. percben Ke­rekes remek labdájával Nagy I. a jobb oldalon kiugrott és nyolc méterről a hosszú sarokba bom­bázott 1:0. A mérkőzés végén a bajnokságot nyert szarvasi játé-_ kosokat az ifjúsági csapat tagjai 1 virágcsokorral, a szép számú lel-! kés közönség hatalmas tapssal köszöntötte. Jók: Mihály, Brak­szatórisz II., Nagy I., illetve Var­ga, Biltsik. Jó játékvezetés. Gratulálunk megyénk új NB Il-es csapatának és kívánjuk, hogy a magasabb osztályban is sikeresen szerepeljen a szövetke­zeti együttes. •Csabai Pál SARKAD! KINIZSI— BCS. VTSK 1:1 (0:1) Sarkad, 300 néző, vezette: Tóth I. S. Kinizsi: Erdélyi — Kiss, Pözojevich, Polgár, Gurzó. Ko­vács, Molnár, Lovasd, Varga ü., Balogh (Varga III.), Búzás. Edző: Vasvári Péter. Bcs. VTSK: Krát- ki — Zsilinszki, Félix, Kalcsó, Román, Bodó, Sarkadi, Rajki (Kovács), Batke, Mázán, Kasznár. Edző: Szombati György. A me­gyei rangadó ragyogó időben, jó talajú pályán került megrende­zésre. A vendégek kaptak jobban lábra. Az 5. percben Batke jól indította Sarkadat, aki elfutott, ka,púra lőtt, Erdélyi csak kiütni tudta a labdát, melyet a Kinizsi- védői elügyetlenkedtek és Kasz­nár 7 méterről megszerezte a ve­zetést, 0:1. A 7. percben Molnár egyenlítési alkalmat hagyott ki Ezután a félidő végéig mezőny­játék alakult ki. A 46. percben, Gurzó 30 méteres, jól eltalált lö­vése a kapufáról pattant ki. A másik oldalon Mázán szabadrú­gását Román hajszállal mellé­fejelte. A 85. percben Lovasi rá­lőtt labdáját Krátki kiütötte, a védők tétlenkedtek és Molnár ki­egyenlített, 1:1. A döntetlen ered­mény igazságos. Jók: Erdélyi, Gurzó, Kovács, illetve Krátki, Batke, Mázán. Gyenge játékve­zetés. Burás István KISKUNHALASI MEDOSZ— MEZÖBERÉNYI SPARTACUS— 4:0 (1:0) Kiskunhalas, 300 néző, vezette: Szabó J. Kh. MEDOSZ: Dörrvény, (Nagy) — Tóth II., Rádí, Juhász, Kiss R.. Tüske, Vass, Mészáros II. , Tóth I., Oláh, Udvari. Edző: Virágh István. Mezőberény: Guba — Harmati, Hoffmann, ökrös, Kovács, Drienyovszki, Kohút, (Szenteszki), Solymosi I., Pauló, Vígh, Heller. Edző: Lehóczki András. MEDOSZ-támadásokkal kezdődött a játék. A 7. percben Mészáros II. alig lőtt fölé. A f3. percben Kiss R.—Oláh volt a labda útja, aki remekül ugratta ki Vasst és ő a védőktől szoron­gatva a kapuha lőtt, 1:0. Az 50. percben mezőberényi támadás fu­tott a pályán — eredménytelenül.! A 62. percben Oláh jól időzített labdáját Udvari a hosszú sarok­ba rúgta, 2:0. A gól után meg­élénkült a játék. A 64. percben Kovács közelről csúnyám mellé lőtt. A 75. percben Vass három védőt, majd a kapust is kicselez-] ve szerezte meg a harmadik gólt. i 3:0. A 82. percben Oláhot a 16- ] oson belül szerelték. A játék- j vezető kissé szigorúan büntetőt j ítélt, amit Vass értékesített. 4:0. A 88. percben Oláhot buktatták, | a büntetőterületen, A játékvezető most a jogos 11-est nem adta meg. A hazaiak győzelme ilyen arányban is megérdemelt. Jók: Oláh (a mezőny legjobbja), Vass, Kiss, R., illetve Harmati, Drie­nyovszki, Szenteszki. Szalai László MEZÖHEGYESI MEDOSZ— BÉKÉSCSABAI AGYAGIPAR 4:4 (1:1) Mezőhegyes, 300 néző vezette: Tóth L. Mh. MEDOSZ: Kaiser (Sárközi) — Erdei, Fekete, Ko­vács, Gulyás, Komflódi, Nagy B. (Sirovicza II). Berki, Gábor, Csizmás, Keresztes. Edző: K. Sza­bó János. Bcs. Agyagipar: Dohá­nyos — Urda, Vári, Láza II, Schaffer, Bohus, Mitykó, Farkas, Seregi, Kúti, Huszti. Edző: Mity­kó András. MEDOSZ-fölénnyel kezdődött a mérkőzés. A 35. perc­ben kavarodás után az ötösön álló Dohányos felett Csizmás ügyesen a hálóba emelt. 1:0. A 41. percben Farkas lyukra játszotta Kútit, aki vódhetetlenül lőtt a kapuba. 1:1. Az 57. percben Bohus 20 mé­terről leadott lövésére későn ve­tődött Sárközi. 1:2. A 63. percben Csizmás a kezdő körből indította Gábort, aki lefutotta a védőket és a hosszú sarokba bombázott. 2:2. A 70. percben ismét vezetéshez jutott a MEDOSZ. Keresztes át­játszotta Várit, majd a keresztező Láza H-őt is kicselezte és a ve­tődő Dohányos hasa alatt gurított a kapuba. 3:2. A 78. percben Husz­ti elfutott az alapvonalig és jó visszagurítását Farkas értékesí­tette. 3:3. A 84. percben Sirovicza II szögletét Gábor a kapuba fe­jelte. 4:3. A 87. percben Seregi szabadrúgást harcolt ki. A csatár beadását Huszti a hálóba fejelte. 4:4. A helyenként durva beleme- nésektől tarkított mérkőzésen jó csatársorok és gyenge védelmek találkoztak. A döntetlen igazságos. Jók: Komlódi, Berki, Keresztes, illetve Bohus, Farkas Seregi. Jó játékvezetés. Liker Lajos SZENTESI VlZMtJ—SZALVAI SE 0:0 Szentes, 500 néző, vezette: Öze. Szentes: Tarr — Danicska, Garai, Farmosi, Lengyel, Molnár, Szín (Zábori). Héri, Babovka, Török, Virágh. Edző: Mikecz Sándor. Szalvaí SE: Dudaszeg — Földesi, Túróczi, Rácz, Szabó I, Orosz, Ko­vács I, Molnár, Farkas, Zolnai (Kovács II), Kiszely, (Pintér). Ed­ző: Kőszegi László. Végig lanyha iramú, csapkodó játék folyt és a helyzetek alapján a mérkőzés eredménye reális. A hazai csapat vezetett több veszélyes támadást, de a vendégeket a szerencse is segítette. A 8. percben Virágh a kapufára lőtte a labdát. Nem sok­kal később pedig fejese csattant a kapufán. Szünetig alig akadt említésre méltó esemény. Szünet után sem változott a játék képe. Kovács lőtt az odalhálóba, majd Héri, Mblnár és Török lövését védte nagyszerűen Dudaszeg. Jók: Danicska, Garai, Molnár, illetve Dudaszeg (a mezőny legjobbja), Túróczi, Szabó I. Kitűnő és nagy­vonalú játékvezetés. Zöldi József OROSHÁZI KINIZSI— TISZAFÖLDVÁR 1:0 (0:0) Orosháza, 100 néző. V: Spitzer. Orosháza: Üjj — Kasuba. Fusch, Harmati, Albert, Fejes, Kutasi, (Raffai), Markó, Hunyadi, Busa, Tóth (Zsurka). Edző: Csonka Bé­la. Tisza földvár: Németh — Bíró, Seres Kovács, Borza, Kávási, Mol­nár, Makai, Lovász, Berta, Rékasi. Edző: Tóth Béla. Alacsony színvo­nalú mérkőzésen mindkét félidő­ben a Kinizsi támadott többet, de csatársora csakúgy, mint a többi mérkőzésen, csak az ellenfél 16- osáig jutott el. Az első félidő né­hány szögletrúgásán kívül az egyetlen esemény Markénak a 42. percben lőtt kapufája volt. Szü­net után sem változott lényegesen a helyzet. Az 51. percben Fejes jó lövését Németh szépen védte. A másik oldalon Üjj tisztázott bra­vúrral egy fejest. Az orosházi tá­madások a 85. percben értek gól­lá. Zsurka a 16-os sarkáról lőtt szabadrúgást, melyet a kapu tor­kából Busa kotort a hálóba. 1:0. A Kinizsi győzelemmel fejezte be ugyan az NB III-as szereplését, de kiesését ez sem tudta megakadá­lyozni. Védelme egész évadban közepes volt, csatársora gyenge, a nagyobb akarat és lelkesedés azonban így is segíthetett volna. Spitzer egy-két kisebb hibától el­tekintve, jól bíráskodott. Jók: Üjj, Busa, Fusch, Harmati,, ill. Seres, Mlakai. Lovász. Dimák B. Ferenc TOVÁBBI EREDMÉNYEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY— KOSSUTH SE 2:0 (0:0) KUN BÉLA SE—KECSKEMÉTI FÉMMUNKÁS 1:0 (0:0) A labdarúgó NB IH. Délkeleti csoportjának végeredménye 1. Szarvas S0 Iá 13 3 37:17 41 2. Bcs. Agyagipar 30 14 9 7 43:25 37 3. Szentes 30 14 8 8 39:37 3* 4. szalvai SE 30 14 7 9 52:33 35 5. Sarkad 30 13 9 8 41:31 35 6. Hódmezöv. 30 13 8 9 32:29 34 7. Kun Béla SE 30 12 7 11 37:30 31 8. Kiskunhalas 30 14 3 13 40:40 31 9. Bcs. VTSK 30 11 9 10 40:42 31 10. Kossuth SE 30 10 8 12 30:34 28 11. Tiszaföldvár 30 10 7 13 40:38 27 12. Szegedi AK 30 J 12 n 34:38 26 13. Mezőhegyes 30 7 12 11 39:47 26 14. Orosháza 30 7 11 12 23:35 25 15. Mezőberény 30 6 8 16 32:51 20 16. K. Fémun kas 30 7 3 20 27:58 17 I pa döntőjébe — az elmúlt 6 év alatt — csak a Bcs. Előre gárdá­ja tudott bekerülni? Ez bizony egyike a kényes kérdéseknek! „Gyógyír” viszont, hogy az út­törőolimpiák országos döntőiben — szinte évente — ott látjuk az orosházi, szarvasi lányokat-fiú- kat. Nagy sikert ért el az idén a Bcs. Városi Sportiskola 1954-es születésű leánycsapata, amely megnyerte az országos baj­nokságot, ezzel is bizonyítva az intézet jó nevelő munkáját. A serdülőknél — kivéve az Sí versenyzőit — már nem ilyen ró­zsás a helyzet. Amíg például, a csapatok számát tekintve hoz­zánk képest lemaradt, Csongrád megyében évről évre megrende­zik a klubok serdülő-bajnoksá­gát, addig Békésben erről szó sem lehet. Az 1969-es bajnokságra csak a Bcs. Városi Sportiskola és a Szarvasi SC nevezte női csapa­tát. Az úttörőolimpia mozgósító ereje sem homályosítja el ért a szomorú tényt. Az országos ifjúsági kupa »ne­gyei döntőire 13 női, 14 férficsa­pat nevezett. Közülük a Gyulai Harisnyagyár és a Szarvasi SC bi­zonyult a legjobbnak. A területi döntőn azonban mindketten el­véreztek. Kétségtelen: a Bcs. Városi Sportiskola mellett Medgyesen, Gyulán, Komlóson, Szarvason, de legfőképpen a Szarvasi Soarta- cus férficsapatánál folyik — a Vajda Péter Gimnáziumra épít­ve — a legtervszerűbb utánpót­lásnevelés. Bizonyítja ezt az or­szágos bajnok Bp. Honvéd elleni és a Szilády Kupán elért remek siker. U tanpótlásnevelésünk helyzete — felemás. A megoldás, az egy szintre hozás módját minél ha­marabb meg kell találni! Ebben segítséget kell nyújtani a klubok­nak! (Folytatjuk: november 30-i, szombati számunkban.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom