Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1969. november i. 3 bitómba i keztek —. ott felvételi vizsgát te­hetnek. A katonai főiskolákon a tanul­mányi idő négy év. A főiskolákon szervezett oklevelek — a parancs­noki vagy technikusi szaktól füg­gően — a polgári életben általá­nos iskolai tanári, illetve felső­fokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A pályázat beküldésének határ­ideje: 1970. január 31. A MEDOSZ-elnokség tv-ajámléka a tarhos-vizesfási iskolának A MEDOSZ Országos Elnöksége összesen 15 televíziót ajándékoz az általános iskoláknak. Ebből megyénkbe is juttatott: pénteken a tarhos-vizefási általános is­kolában Samyai Ferenc. a MEDOSZ megyei titkára adta át ünnepélyes keretek között a Vik­tória tv-készüléket. A tarhos-vi- zesfási általános iskolás gyerekek nagy örömmel fogadták a M£- DOSZ-elnökség ajándékát. Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira való jelentkezésre A honvédelmi miniszter — a i nek fel — ha egyidejűleg más fel­belügy- és a művelődésügyi mi- j sőoktatás} intézménybe is jelent- niszterrel, valamint a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkárá­val egyetértésben — pályázati fel­hívást adott ki a katonai főisko­lákra történő jelentkezésre. A fel­hívás értelmében pályázhatnak mindazok a 21. életévüket még be nem töltött ifjak, akik hivatá­suknak érzik a dolgozó nép fegy­veres szolgálatát, s a néphadse­reg, a határőrség, illetve a karha­talom hivatásos tisztjei, akarnak lenni. Felvételre azok jelentkez­hetnek, akik középiskolai tanul­mányaikat az 1969—70-es oktatási évben befejezik vagy már koráb­ban befejezték. A jelentkezés to­vábbi feltételei: erkölcsi, politi­kai megbízhatóság, feddhetetlen előélet, fizikai alkalmasság a ka­tonai szolgálatra, magyar állam- polgárság, nőtlen családi állapot. A katonai főiskolákra pályázók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzett (sorkatonák is) az illeté­kes kiegészítő kapnak. A felvételüket kérők je­lentkezési lapjukhoz mellékeljék saját kezűleg írt részletes önélet­rajzukat, születési anyakönyvi ki­vonatukat, az erkölcsi bizonyít­ványt a korábban végzettek az érettségi bizonyítványt is. A je­lentkezési lapot — a mellékletek­kel együtt — a középiskolát eb-, ^ , „ , . -----­b en a tanévben végzők az iskola Szabó beszélhetnék. S, hogy az ifjú Miklós megyei titkár. a városi J gárda felbomlóban van, annak a a Új csúcsvezetőségéi választottak konzervgyári Kl&Z-csck Megyvsnift fiatal ülte körül a hosszú asztalokat a Békéscsabai Konzervgyár kultúrtermében, ok. __ _ tóber 30-án, délután. Az arcok p arancsnokságtól I komolyak voltak. Nem csoda, hiszen, amiért egybe­gyűltek, jelentős dolog volt. Az üzemi KISZ-szervezetek küldöt­tei csúcsvezetőséget választottak. Az ünnepélyes aktuson jelen volt, s az elnökségben helyet foglalt Zsilinszki András, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és dr. Pankotai István, a városi pártbizottság képviseletében. A ítén beszélt azokról a gondokról, eredményekről, melyék az üzem KISZ-vezetőit és fiataljait fog­lalkoztatják. A nagyüzem 46 százaléka 30 éven aluli, ennek ellenére a KISZ-tagság létszáma csak 177. Pedig a szervezeti élet mozgalmasságának érdekében so­kat tesznek a fiatalok. Hogy en­nek eredménye mégsem éri el a kívánt szintet, erről szól, a be­számoló, s a 12 hozzászólás is. Mik ezek a7 okok? Elsősorban az, hogy a fiataloknak a 8 éve dolgo­zó gyárban nincs egy helyiségük, ahol ügyes-bajos dolgaikat meg­igazgatójának, a korábban vég­zettek a kiegészítő parancsnokság­nak, a sorkatonai szolgálatot telje­sítők pedig parancsnokságuk sze­mélyügyi tisztjének adják át A pályázók matematikából és fizikából írásbeli vizsgát tesznek, ezt 1970 februárjában tartják me­gyénként A márciusban, illetve áprilisban sorra kerülő további vizsgákat Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán bonyolítják le. A vizsgák pontos idejéről a kiegészítő parancsnok­ság, illetve parancsnokságuk út­ján értesítik a pályázókat. A fel­vételi vizsga eredményéről 1970. május 1-ig ugyancsak a főiskolák tájékoztatják az érdekelteket. Azok a fiatalok, akiket nem vasz­KlSZ-bizottságot , Richweisz Fe­renc városi titkár képviselte. Ott voltak az üzem szakszervezeti bizottságának és szakmai veze­tésének képviselői is. Oláh Istvánná, az üzemi párt- szervezet csúcstitkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután a Jókai városi KISZ-bizottaág irányítási munkájában látják a hiányossá­gát. Az egy éve alakult Fiatal Műszakiak Tanácsának tevékeny­sége is kudarcba fulladt. Kocsis József né küldött nevén nevezve a gyerekeket, kimondta, hogy a tanács vezetője alkalmatlan a fel* Színház fiatal művésze, Csemák adat betöltésére. Pihurik Anna Árpád mondta el Váczi Mihály sem rejtette véka alá véleményét, Szimfónia című versét, majd a 4- ; amikor a KISZ-oktatás számú általános iskola úttörői ságainak okait sorolta. hiányos­Patkós Jánosné arról beszélt, hogy azok a fiatalok, akik bevonulnak ka­tonának vagy szülési, anyasági szabadságra távoznak, elvesztik kapcsolatukat az üzemi KISZ- szervezetekkel. Birgés Katalin pedig azt hiányolta, hogy az „arc- cal az alapszervezetek felé” jel- A beszámoló ugyanis a csúcsvezetőség és általában kedveskedtek rövid irodalmi mű­sorral a küldöttgyűlés részt­vevőinek. A két és fél évvel ezelőtt meg­választott csúcsvezetőség mun­kájáról Lipták László titkár szá­molt be. S itt álljunk meg egy pillanatra, nagyfokú komolysággal, őszin- i «■»•■■•■••■■■•■■■■a» gok közötti békés egymás mel­lett élés politikájának. Ez a politika — hangsúlyozza a test­vérpártok által jóváhagyott fő dokumentum — a nemzetközi osztályharc szerves része, amely gátat vet az imperializmus azon kísérleteinek, hogy belső ellent­mondásait a nemzetközi feszült, ség fokozásának és a háborús veszély tűzfészkei felszításának útján küzdje le. Vagyis igyek­szik kiütni az imperialisták ke­zéből az államok közötti fegy­veres összeütközést, az ellenforra­dalom exportjának eszközét, ki­kényszeríti a szocialista, vala­mint a függetlenséget kivívott, s a haladás útját választó fiatal államok létének tudomásulvé­telét és rászorítja a tőkés világ agresszív köreit arra, hogy le­mondjanak a megdöntésükre irányuló fegyveres támadásról. A békés egymás mellett élés po­litikája — mutat rá a tanácsko­záson elfogadott okmány — nem jelenti sem a társadalmi, és politikai status quo fenntartá­sát, sem az ideológiai harc gyengítését, nem áll ellentétben az elnyomott népeknek azzal a jogával, hogy a felszabadulá­sukért vívott harcban szabadon válasszák meg a szükségesnek tartott utat — akár a fegyve­res, akár a fegyver nélküli harc útját —, és semmilyen vonatko­zásban nem jelentheti a reak­ciós rendszerek támogatását A dolgozó tömegek és kommunis­ta pártjaik elidegeníthetetlen joga és kötelessége, hogy a ka­pitalista országokban határo­zott osztályharcot folytassanak a monopóliumok hatalmának felszámolásáért, a valóban de­mokratikus rendszer megszilár­a KISZ-vezetés nem érvényesíti. A fiatalok lakásgondjairól Lajta- vári Vlászlóné beszélt. Ezt követben még szá­mos hozzászólás foglalkozott ko- j moly problémákkal, s tegyük S hozzá nemcsak a hibákat sorolták dításáért, a szocialista hatalom! fel a fiatalok, hanem azonnal ja- létrehozásáért, bármilyen út ve- ; vaslatot is tettek azok megszün- zessen is e cél eléréséhez. ; tetősére. Ezzel nagy segítséget Az antiimperial ista erőknek j adtak az új csúcs vezetőségnek az mindig világosan kell érezniük ■ elkövetkező év munkájához, és tapasztalniuk, hogy a kom- • A megyei és a városi pártbi- munisták, a szocialista országok : zottság jó kívánságait, üdvözletét nem alkudoznak a rovásukra,: dr. Pankotai István tolmácsolta, hanem minden kétértelműség: Hozzászólásában több lényeges, nélkül állnak mellettük. A kom- ■ a fiatalokat érintő problémával munista politika, a napi és a S foglalkozott. Például a haza­helyi érdekek elé helyezi a szó- : szeretet .a termelés jobb meg- cialista és békeszerető erők közös ; szervezése gondolatával. Arról is ügyét, velük együtt, velünk ossz. ■ beszélt, hogy harcolni kell a hangban lép fel. Nem könnyű [ szinte már polgárjogot követelő ez, harc ez a javából, méghozzá ■ anyagiasság, szabadosság ellen, nagyon is bonyolult, szövevé- : Jobban meg kell becsülni a fizi- nyes küzdelem. Annál fonto- • kai alkotó munkát. A munkásokra sabb, hogy a tömegek tisztán • kell alapozni. Csak velük szoros lássanak, ne engedjünk a meg- ; együttműködésben érhetjük el zavarásukra irányuló imperia- ; céljainkat. Nem kampányokat, lista próbálkozásoknak. ! hanem folyamatos napi KISZ­A békéért vívott harcban kü- ; munkát kell végezniük a fiata- lönös felelősség hárul a derék- • lóknak. V hadra, a szocialista országokra, S Ezt követően választották meg mindenekelőtt a Szovjetunióra. ■ az új csúcsvezetőség titkárát, amely a nukleáris háború elhá- j Birgés Katalint és a vezetőség rításának csaknem az összes . tagjait. terhét viseli. Ez a felelősség : 161 sikerült, alaposan meg­mindenekelőtt azt írja elő, • szervezett vezetőségválasztási hogy valamennyi szocialista or- j küldöttgyűlés volt. S ezen az ösz- szág gondosan válassza meg és ■ szejövetelen ismét meggvőződhet- mérlegelje minden lépését. Csak : tünk an-ól, hogy nincs és nem az ilyen körültekintő, a közös ; ]e£Z igazuk azoknak, akik a fia­érdeket szem előtt tartó politika ■ talságunkban csak a negatív vo- tömörítheti az imperialisiaelle- ; násokat látják meg. KlSZ-tagja- nes és békeszerető erőket és ga- : ink tudnak és akarnak komolyan rantálhatja, hogy a háború meg. • gondolkodni, magukénak tekintik szállottái nem törnek át. • céljainkat V. F. 5 B. J. Múzeumi körséta : A Napház Sárguló kartondarab. A színes toílrajz a békési főtér két épü­letét örökítette meg, a templo­mot és az uradalmi házat. A mostani múzeumot. A zsindellyel fedett, kontyolt nyeregtetős, eme­letes épületet. Az utcai homlok­zat szegmensives ablakait* a szemöldökpárkányokat. A régi Békést ábrázolja a kép. A hatal­mas álmos teret, a régi fákat, j régi színeket Sárgákat, bordó­kat, zöldeket Keménykalapos, fekete ruhás, Kossuth-szakállas nagyapákat. A múltat májúsággal mesélte a polgári fog­lalkozást, nevezetesen, lakatos szakmát választó unokájának, Megyeri Ernőnek, hogy Damja­nich igen-igen kedvelte a jó bé­kési szilvóriumot és a fokhagy­más pirításkenyeret A századforduló után egy da­rabig Kiskéry Andor uradalmi intéző, majd Gulyás Gyula, az uradalmi malom bérlője bonyo­lítja le a fénykorát túlhaladott s alaposan megcsappant forgalmú Nagyház ügyeit. 1944 decemberétől a Magyar Kommunista Párt helyi szerveze­Történt egyszer, hogy a békési rátát összes tartozékával — Bé­kés városával egyetemben —, a Wenckheim-család kapta, akik, hogy a kókvérűek sorát tovább gyarapítsák, kerasztbe-kasul há- 'zasodtak a széles körű rokonsá­gon belül. így jött létre Wenck- heim József 1730-ban kötött fri­gye a rokon Haruckem Cecília bárónővel. Wenckheim József unokája, Wenckheim József An­tal egy kétes dicsőségű „önkén­tes” földosztáson kívül”, egyetlen dologgal hívta fel magára az utókor figyelmét: 1798-ban hoz­zákezdett a békési főtéren, az uradalmi ház, vagy Nagyház építtetéséhez. Az épület néhány éves vajúdás után — a téglát ökrösszekéren Gyoméról kellett idáig szállítani — végül is öt helyiséggel elké­szült. Nagyobb vadászatok al­kalmával grófok, bárók, egy-két kósza herceg és persze a megyei előkelőségek voltak a Nagy­ház vendégei. A nagyterem, az ebédlő, az épület bal szárnyán ta­lálható. Három szoba a grófi lak­osztálynak, a bejárattól jobbra eső szobácska a kasznár, a balra eső pedig a kulcsár irodájának adott helyet. Ami az utóbbit ille­ti, hajdanán a kulcsár afféle grófi gebinesként a békési Pándi-kert és Aradhegyalja borait árusította. Anélkül, hogy bármiféle párhu­tének székháza, 1956-ban rövid hónapokig múzeum. majd újra pártház, míg végül, 1966-ban a községi tanács az épület három nagyobb és két kisebb termét múzeumi célokra adja át. Ez hát a Nagyház története építtetésétől napjainkig. A mú­zeum kiállítási naptárát lapoz­gatva kiderül, hogy a múzeumi hónap 1966-os rendezvény-soro­zatának egyikével, a Békés me­gyei festők kiállításával nyit a Nagyházba költözött múzeum. Az akkori igazgató, s egyben a békési múzeumi gyűjtemény alapítója. — Harminc évig kezelője — Gyur- kó Antal. 1966-tól 69-ig hétezer látogatója volt a mintegy két tu­catnyi rendezvénynek. Az uj múzeumvézető a néprajzi és hely- történeti kutató, Szász Lajos. „Amíg a néprajzi múzeum nem rendezi be állandó kiállítását, addig az általam gyűjtött nép­rajzi anyagot mutatjuk be négy teremben. Óvodától a szakközép­iskoláig címmé] a járás tanulói­nak rajzaiból válogattunk össze egy leállításra valót... Annak a törekvésnek megfelelően pedig, hogy a Békésről elszármazott mű­vészek alkotásait itt gyűjtsük ősz. sze, tárgyalásokat kezdtünk egy magángyűjtővel, akitől Jantyik Mátyás képeit vesszük majd meg.” zamot akarnánk vonni, jelenleg ez az igazgatói szoba. Szász Lajos múzeumigazgató a kulcsár „utód­jaként” jó gazdának bizonyult, hiszen: „Ebben az évben a szo­cialista brigádok munkáját rep­rezentáló járási szintű kiállítás mellett pályaválasztási, képző- művészeti, szakköri, növényvé­delmi kiállításokat rendeztünk. A Körös menti Kulturális Napok egyik eseményeként pedig Janáky Viktor képzőművész kerámiákat bemutató tárlatát nyitottuk meg.” A krónika arról is beszámolt, hogy 1848-ban Damjanich tábor­nokot szállásolták el a Nagyház­ban. A néhai kulcsár némi rossz­ÁUványerdó borítja az épület homlokzatát; jelenleg üresek a boltíves, keresztboltozatos ter­mek. Parkettát csiszolnák, halom, ban áll a fűrészpor, de hát ennék mindenki örül. Azt jelenti, hogy a megyei tanács 400 ezer forintos támogatásával a Békési Építő­ipari Ktsz és a Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei hozzá­kezdhettek az eredeti stílus hely­reállításához. Hogy ez az ódon, vidéki kúria árkádjaival, kiszö- gelléseivel, klasszikusan szép vo­nalaival úgy állhasson itt, mint azon a bizonyos, bevezetőnkben idézett régi tollrajzon. B. Máté

Next

/
Oldalképek
Tartalom