Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
1969. november 22, 5 Szombat Szocialista brigádok vetélkednie Felszabadulásunk 25 éves évfordulója alkalmából szocialista brigádok felszabadulási szellemi vetélkedőjét kezdeményezte a MEDOSZ elnöksége, a KISZ Központi Bizottság, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Ennek szellemében rendezték meg Bánkúién, november 15-én az állami gazdaság 4 szocialista brigádjának vetélkedőjét A kérdések a történelem, áz irodalom, a gazdaságpolitika tárgykörében 1919-től napjainkig dolgozták fel az azóta eltelt eseményeket. A brigádvetélkedő első helyezettje a Petőfi Sándor építőbrigád, míg a második a Rákóczi Ferenc brigád lett. Tv a kondorosi gyerekeknek A kondoros! általános iskolában kedves ünnepség zajlott le a napokban. Több mint kilencszáz gyermek kapott televíziót a MÉK-től Erre nagyon is szükség volt hiszen az iskolatévé adásait eddig csak kivételes esetekben nézhették a tanulók. Az ajándékot Török Imre, a MÉK igazgatója adta át ünnepélyes keretek között. Kondoros határában egyébként a tanyai iskolák mindegyikében van már televízió. Napirenden a színjátszómozgalom: Szerepfésvágy vagy érdek A hazai öntevékeny színjátszó- mozgalom még ha mindössze vázlataiban is, nagyjából mindenki előtt ismerős. Történetéről tudjuk, hogy a felszabadulás előtt milyen szerepet játszott a munkásmozgalomban, felszabadulásunk utáni intenzív virágzása is közismert. Az a virágzás, amely az eltelt másfél évtized távlatából immár tiszavirágéletűnek is mondható. Tudjuk, hogy a válságból kiutat kereső mozgalom módszerein, formáin módosítva „túlnőtt” a profi színjátszást utánzó, meglehetősen lebecsült amatőrizmuson. Létrejött az irodalmi színpad. Virágzott. Aztán megrekedt. Nem szűnt meg, erről szó sincs, de egy-két rendhagyó példától eltekintve nem mutat fejlődést. Miért? Mi az oka az időszakonkénti fellendülésnek, és mi a szemmel látható pangásnak? Törekvéseiben, módszeréiben keresendők a „talaj talanság” okai vagy többről vain szó? Most induló cikksorozatunk ezekre a kérdésekre keres választ A színész játszik, a néző néz? A népművelés már őskorában számolt az elemi szereplésvággyal, azzal az alkotó aktivitással, amelynek eredményei nem a létrehozott produkció színvonalában Miért bosszantjuk egymást? A műit hét csütörtökén moziba készültem. Szarvason, a filmszínházba. így: fekete félcipő, barna nadrág, sötét nyakkendő és Neva-ingem fölött zakó helyett, orkánanyagból készült könnyű anorákban. Gondolom, ismerik ezt a ruhadarabot. — így nem mehet be! — állított meg a jegyszedőnő ellentmondást nem tűrő hangja. — Szíveskedjen leadni a ruhatárban! — mutatott vádlón ano- rákomra. „De kérem! — próbáltam tiltakozni. Ingujjban legyek a nézőtéren?” — Sajnálom, ez a szabály! — hangzott a válasz. — Egy kevéssé megrökönyödtem, majd engedve az oldalamat furdaló kíváncsiságnak, kérettem a főnököt. Jött: — Nem vagyok köteles önnek megmondani, honnan ered ez az utasítás — jelentette ki kategorikusan. Aztán a végén mégis csak megmondta: — Kérdezze meg a tűzoltóságot, tőlük ered. Tűzrendészet! előírás — ezzel faképnél hagyott. Aznap beértem a tv műsorával. Másnap felkerestem a szarvasi tűzoltóságot. Merő kíváncsiságból. A parancsnokkal folytatott szíves eszmecsere sorén kiderült: a tűzoltóság semmiféle hasonló utasítást nem adott, márcsak azért sem, mert olyan rendelkezés, mely szerint anorákban a nézőtéren tartózkodni tilos — nem létezik. És úgy vettem észre, határozottan rosszul esett a tűzoltóparancsnoknak a testületükre történt felelőtlen hivatkozás. Délután újólag elmentem a moziba. Nézelődtem. Néztem és láttam: motoros bőr lemberdzsekeket, zsugorított műbőr-kabátokat háborítatlanul bejutni az előadásra, míg az orkánaronákok szigo. rúan a ruhatárba száműzettet- tafc Szombaton Békéscsabán jártam. Gondoltam, benézek a moziüzemi vállalat központjába Ott, a Tanácsköztársaság útján. Kíváncsiságból. A főnök elvtárs kedvesen fogadott. Az új szabályról ugyan ő sem tudott, sőt, erősen helytelenítette szarvasi kollégája eljárását. Elnézést kért a történtekért, ígérve, hogy haladéktalanul utasítja a szarvasi filmszínházait a „szabálymódosításra”. Ezek után, részemről az ügy befejezve „Ad acta”. Átkozott kíváncsi természetem révén (mely miatt előbb-utóbb még a nyakamat töröm, de legalábbis hamar megöregszem) megtudtam mindazt, amit tudni szerettem volna. De van egy kérdésem: Vajon kitől származik, és kinek szükséges ez a mások bosszantására kitűnően bevált intézkedés?” — tisztelettel olvasójuk, Hrabovszky Endre, Sárvas. Eddig a levél. Nem véletlenül idéztünk belőle ilyen hosszan; levélírónk nemcsak kiváncsi természetű, hanem olyan ember lehet, aki nem siklik át a közéletben előforduló apróbb bosz- szúságok fölött, hanem következetesen utánajárva meg is próbálja keresni az értelmetlen akadékoskodás okát, s nem sajnálva a fáradságot ragad tollat, hogy megkímélje „sorstársait” a hasonló, de fölösleges inzultusoktól. Mi sem tudjuk kitől és miért származik ez a intézkedés. A kutatás felesleges, hiszen végső fokon az ügy — hála levélírónk közbenjárásának — rendeződött De két rövid megjegyzést mi is fűznénk az esethez. Tetemes összegeket költünk a mozik, a jó filmek propagálására.. A hasonló esetek semmi esetre sem szolgálnak jó propagandául. S a másik: Minek bosszantjuk egymást feleslegesen — emberek?! h. J. jelentkeznek elsősorban, hanem az együttműködés biztosította kollektíva-formáló hatásban. Nem vitás persze, hogy a tömeges méretekben művelt alkotási, önkifejezési lehetőségnek nemcsak pedagógiai és szociológiai, de esztétikai vetületei is vannak. Neves esztétánk, Lukács György utal a „tömegdilettantázmus” fontosságára, mondván, hogy számos művészeti ág, de elsősorban a zene köszönhet sokat annak a jelenségnek, hogy például a barokk zene kiemelkedő alkotásainak születését megelőzően soktízezren muzsikáltak pusztán a saját és környezetük örömére. Ha ez esetben érvényes a tömeg- dilettantizmus és a „nagy zene” közötti összefüggés, akkor aligha lehet ezt a színjátszó-mozgalomtól is elvitatni. Gorkij megvető kijelentése is helyén való a klasszikusan hamis kispolgári felfogásról, mely szerint „az író ír, az olvasó olvas”. Nem, az olvasó, ha úgy tetszik a néző, ne csak passzív szemlélője legyen a művészetnek. Váljon maga is aktív - részesévé — még ha közvetve is — a magasrendű műalkotások, produkciók létrejöttének. A színjátszó-mozgalom amellett, hogy bizonyos művelődési igényt kielégíti, fejez-’ zen ki, egy esetleg csak mikroközösségeket érintő életproblémákat, s adjon ebekre választ is. De valójában megfelel-e ennek a funkciónak a színjátszómozgalom? Az eleki példa Alábbi interjúnk Csáki Sándorral, az eleki színjátszó kör vezetőjével készült. — Az eleki színjátszó kör 1945 előtt is működött, majd a felszabadulás után a MADISZ keretén belül szerveződött újjá. Akkori feladata elsősorban az volt, hogy az MKP rendezvényeit tette színessé, mozgalmi jelenetekkel, tréfákkal, egyfelvonáso- sokkal. — Jelenleg? — Rendszerint ünnepi alkalmakra készülünk, mint legutóbb, szeptember 24-én, a község fel- szabadulásának 25. évfordulóján. Hubay: Cest’ la guerre című egy- felvonásosát mutattuk be. — Érdeklődés? — Nézze, a mi aktivitásunk es a közönség érdeklődése valahol összefügg: a tény az,, hogy a díszünnepségeken kívül aligha élhetnénk meg máshol. Magyarán, sorozatos előadásokra értelmetlen lenne vállalkoznunk. — Mi ennek az oka? — Jobb ha így fogalmazunk: mik az okai? Ugyanis jó nghány dolog közrejátszik, így többek között a művelődési alkalmak sokrétűsége és a mi produkcióinknál nyilvánvalóan magasabb színvonala; továbbá az a differenciáltság, amely a közönség érdeklődési körén belül jelentkezik. Számolni kell a társadalmi méretekben is észlelhető aktivitás csökkenésével, de ugyanilyen lényeges szerintem, hogy nehéz olyan darabot találni, amely általános érdeklődésre számot tart... A felszabadulás után közvetlen élmény volt a földosztás, természetes, hogy az erről szóló apró jelenetek élénk visszhangot váltottak ki. Egyszóval: az akkori direktebb problémák közül könnyebb volt szelektálni. Napjaink társadalmi problémái még egy viszonylag kicsinek mondható „mikro-társadalmon”, a községen belül is nagyon bonyolultan jelentkeznek, amelyeket visz- szaadni hallatlanul nehéz. — Mi a véleménye a színjátszókor, irodalmi színpad vitáról? — Szerintem az önkéntes színjátszó-mozgalom kétféle formában történő megjelenéséről van szó. Arról, hogy klaszikus színjátszókör, avagy a modernnek mondott irodalmi színpadot fogadjuk el helyesnek... Holott a mozgalom válsága szerintem nem formai jellegű. — Milyen lehetőségeket lát? — A klubszerű formákhoz való közelítést... Arra gondolok, hogy az öntevékeny színjátszás idővel inkább érdekes játékká váljon, amely központjában a művészeti ágat érintő viták állnak majd. Mindemellett biztos vagyok abban, hogy a színjátszó- mozgalom egyhamar nem szűnik meg. Valóban mozgalom? Távol áll tőlünk, hogy gyanúsan egyszerűen hangzó alapigazságok létéről vagy helyességéről döntsünk, de mai cikkünk ösz- szefoglalójaként is, álljon itt a következő: Úgy tűnik, hogy a színjátszómozgalom válsága csakugyan nem elsősorban formai problémákból adódik, hanem olyan később tisztázandó okokból, amelyek nyomán a mozgalom elvesztette mozgalom jellegét. A konkrét, az adott közösséget érintő életproblémáktól sokszor távol kerül, s bármennyire is fontos a pedagógiai hatás vagy a műélvezet, nem fejezi ki sem a részvevők, sem a közönség érzelmeit, törekvéseit, gondolatait. Tásradalmi, pontosabban politikai gyökerét vesztve olyan cselekvéssé válhat, amely öncélú. Játék a formákkal, játék a játékért. Bencsik Máté Tartási szerződések ellenőrzése A kétegyházi községi tanács ugyanis 1967 augusztusában még a napokban végrehajtó bizottsági : j5 eltartási szerződést tartottak ülésén tárgyalta a községben kö- nyiiván> jelenleg pedig 38 megái- tött 31 tartási, két életjáradéki és I lapodás van érvényben Kétegy- 5 öröklési szerződésben foglalt kötelezettségek betartását. Leg- lazan többen, mint a számokból látszik, tartási szerződést kötöttek, ami azzal jár, hogy a fiatalok és idősek egy háztartásba kerülnek. A községi tanács megbízottja évente kétszer látogat el a szerződött felekhez, legutóbb november elején és külön-külön elbeszélgetett velük. Csak két helyen merültek fel olyan kérdések, amelyeket írásba kellett foglalni, ugyanis ketten a szerződés felbontását kérték. A szerződéskötések száma az utóbbi két évben emelkedett, Törvényesség, emberiesség, eredményesség Pályázatot hirdetett a közelmúltban a Békési Járási Tanács a tanácsapparátusban dolgozók között. Jelszó: törvényesség, emberiesség, eredményesség. A pályázat célja, hogy meggyorsítsák és egyszerűsítsék az állam- igazgatási munka menetét, ösztönözve a dolgozókat a jelszóban megfogalmazott alapelvek megvalósítására. A tanács ideiglenes bizottságot hozott létre a pályázatok értékelésére, jutalmazására. A járási és községi tanácsokból beérkező pályaművek értékelése után a bizottság nem adta ki az első és második díjat. A harmadik díjat, s a velejáró 800 forintot Fazekas András, a mezőberényi községi szakigazgatási szerv dolgozója; a negyedik díjat, s a 600 forintos jutalmat a Mezőberényi Községi Tanács V. B. kollektívája: Puskel Pál, Berg Vilmos és Ignácz István, a két ötödik díjat s a velejáró 400 forintot Lipcsei Ferenc muronyi vb-titkár, valamint Márkus úá- nosné, a kétsopronyi szakigazgatási szerv dolgozója kapta. A Békési Járási Tanács V. B. feladatának tekinti, hogy a pályaművekben felvetett hasznos javaslatok mielőbb megvalósításra kerüljenek. Két mezőberényi tsz egyesült Még a múlt hónapban úgy döntött a mezőberényi Előre és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetek tagsága, hogy egyesíti gazdaságát. Az elhatározást a két termelőszövetkezet együttes közgyűlésén október 11-én mondták ki, s egyben megválasztották az egyesült gazdaság tisztségviselőit is. 1970. január 1-től tehát a mc- zőberényiek közös gazdasága a „Lenin” néven működő termelő- szövetkezet lesz. Ifjú tűzörök Gyulán A gyulai 613-as számú iparita- nuló-intézet másodéves gépszerelője, Sz. Nagy János, az intézet tűzőrparancsnoka írt levelet szerkesztőségünkbe. Ismerteti az iskola közelmúltban megalakult 20 tagú tűzórségének munkáját, hátha másutt is hasznosíthatók a náluk bevált jó eredmények: Mint írja, feladatúi tűzték ki a tűzrendészet! rendszabályok betartásának ellenőrzését, a balesetek megelőzését, az elsősegélynyújtást, valamint a fiatalok oktatását. A tűzőrségben részt vevő helyi ipari tanuló fiúk és lányok, illetve kollégisták, naplót vezetnek a tűzveszélyes rendellenességekről, amit hetenként jelentenek tűzöl tópa- parancsnokuknak. Oktatási órát is tartanak, természetesen iskolán kívül, ahol gyakorolják a tűzvédelmet, illetve elméleti oktatásban részesülnek a beszerzett szakkönyvek segítségével. A tagok nagyon szeretik ezeket a foglalkozásokat, ahol jó közösséggé kovácsolod tak; gyakrabban vesznek részt különböző kirándulásokon is. A K N ER NYOMDA 20 fő segédmunkás és to eiielior / ,/./ munkakörre felvételt hirdet. 41 órás munkahét — kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni: Kner Nyomda, Békéscsaba, Lenin u. 9. 838
