Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-17 / 266. szám

1969. november 16.

Vasárnap

— M-nap és holdutazás — amerikai tárgyalások

Egy hét a világpolitikában

Államelnökünk Indiában —Arab csúcs Rabatban — Az NDK és az NSZK az európai biztonságról Szovj etA magyar-indio gazda- ! magukat arra, hogy az államközi

sági kapcsolatok a hatalmas tá- kapcsolatokban lemondanak az volság ellenere is fejlettek. de! erőszakról vagy az erőszakkal szükség van arra, hogy mindkét I fenyegetésről. Scheel bonni népgazdaság érdekében még sző-^ülügyminiszter keddi nyilatko- rosabbá váljanak.” Losonczi Pál. zatajMn szinten foglalkozott a az Elnöki Tanács elnöke mondot. I konferencia összehívásának lehet- __ „ , . „ _ , tosegevel, ismetelten leszögezte

M

ldöttW t. t hogy Bonn semmiféle feltételhez

„SÄSÄ elhlben köti a konferencia létrejöttét, rendezett nagygyűlésen. Felvetette, hogy az NSZK és az

A magyar külpolitika jelentős NDK részvételének módozatait a eseménye államelnökünk dél. négy nagyhatalomnak és a két ázsiai útja, amelynek első állomá-i német államnak együttesen keile, se India volt. Bensőséges fogadta- ne megvitatnia, tá», baráti légkör, eredményes; Willy Brandt kancellár kijelen- megbeszélések — ezek voltak az tette: „Azzal a szándékunkkal, indiai—magyar magas szintű tar hogy hamarosan politikai eszme- lálkozások jellemzői. cserét folytassunk a SzovjetunióIndiában egyébként ezekben a Lengyelországgal, egyben

napokban erőpróba zajlott le a hozzájárulunk egy európai sonkonzervatív jobboldal és a hátai- elokesz.téséhez’. A----- : kancellár bejelentette azt is;

M

egkezdődött Nagy-Britannia

kongresszusa

atomsorompó-szerződéshez.

A hét amerikai eseményei közül kiemelkedő jelentőségű a vietnami vérontás azonnali bemen levő kongresszus párt Indi. í na Gandhi miniszterelnökasszony NázK*‘ewtlakóezék köré csoportosuló haladó erői között. A pért jobboldali többségű — úgynevezett munkabizottsága ugyanis pucesszereűn ,a pártfegyelem ismételt megszegése” vád-. .. ......

jával felfüggesztette Nehm politi- kovetdő omzágcs békái örökségének megvalósítója, a ketüntetés « a második Ho d- párt és a kormány vezetője párt- j űrhajó, az . Apollo 1- íelbocsatá- tagságál A párt parlamenti cső- ,

portja másnap hatalmas többség-1 »Nagy a kontraszt írja a két gél bizalmat szavazott Indira eseményt összehasonlítva pénteki Gandhinak. érvénytelennek és vezércikkében « párizsi Les indokolatlannak minősítvén a Echos az uj holdbéli-kísérlet munkabizottság döntését. Tekint- ás a komor amerikai légkör köve, hogy a miniszterelnököt a ^lybe az egész ország

párt parlamenti képviselőcsoport- [ került a ja választja, illetve hívhatja visz. vanvalo kudarca sas, a munkabizottság határozata

nem érinti Indira Gandhi pozí dóját. A munkabizottság döntése viszont már arra utal, hogy fennáll a párt kettészakadásának lehetősége. A parlamenti csoport ülésével egyidejűleg az indiai főváros lakosai nagyszabású tömeg- tüntetést rendeztek Indira Gandhi mellett és kérték, folytassa rendületlenül a harcot a nemzeti kongresszusban a nagy monopóliumok ellen.

Jelentős előrelépések történ, tek az elmúlt héten az arab egység megerősítése érdekében. A Palesztinái felszabadítási szervezet és Libanon között Kairóban létrejött megállapodást követően az arab védelmi tanács

vietnami kaland nyíl- következtében. Éppen abban a pillanatban, amikor három újabb űrhajó® készül leszáll ni a Holdra, milliók vonulnak fel ismét az amerikai nagyvárosok utcáin... Ez az ország úrrá tudott lenni az űrtudomé- nyon, de nem tudort győzni á gerilla-harc ellen”, .állapítja a francia lap.

Az amerikai kormányzat nemcsak a vietnami hadszíntéren és saját országában, de a világköz- véiemény szemében is vereséget szenvedett, Ezt bizonyítja, hogy a hét végén lezajlott világszoUdari- tási napon milliók tüntettek Washingtontól Rómáig, Londontól Tokióig é® Budapestig a vietnami békéért. Világszerte követelték hogy az amerikai csapatok késedelem nélkül hagyják el a véráz

Szombaton Londonban 1100

szervezet 480 küldöttének részvételével megkezdődött Nagy- Britannia Kommunista Pártjának négynapos, 31. kongresszusa. Tony Chater, a párt elnöke megnyitó beszédében utalt az utóbbi hónapok sztrájkharcaira, bírálta a brit kormány munkásellenes politikáját, s kijelentette, hogy a baloldal egységes fellépésére van szükség a dolgozók érdekeinek védelmében. Szolidaritást nyilvánított az amerikai békeharcosok szombati nagy tüntetésével, majd bejelentette, hogy a kongresszus küldöttei szombat este csatlakoznak a londoni amerikai nagykövetség előtt tüntető angol békeharcosokhoz.

Folytatja útját ax Apollo—12

Elektromos kisülés okozott nyugtalanságot

Beíejezte munkáját a LEMP KB plénuma

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma Wladyslaw Gomulka elnökletével szombaton délelőtt Varsóban folytatta tanácskozásait. Az ülésen széles körű vita bontakozott ki a Politikai Bizottságnak a tudományos kutatások hatékonysága növeléséről és a műszaki-szervezési fejlesztésről előterjesztett beszámolója, valamint Jan Kaczmarek, az országos tudományos és műszaki bizottság elnökének bevezető előadása felett.

A kétnapos központi bizottsági ülés a tudományos kutatások hatékonysága növeléséről és a műszaki-szervezési fejlesztésről, valamint Lenin születése 100. évfordulójának lengyelországi megünnepléséről hozandó határozatokkal tegnap fejezte be tanácskozásait.

Megtartották az első tv-közve- títést az Apollo—12 űrhajóról. Conrad, Bean és Gordon, a három űrhajós röviden bemutatta a nézőknek a Földet, majd a kabin belsejéből is közvetítettek képeket. A földi irányító központ s az űrhajósok egyaránt elmondották, hogy a felbocsátásnál jelentkezett és mind ez ideig nem teljesen megmagyarázott energiakiesés komoly aggodalmat okozott, de az űrhajó berendezései most normálisan működnek.

Szombat viszonylag nyugodt nap volt az Apollo—12 személyzete számára. A nap túlnyomó része a berendezések ellenőrzésével. felkészüléssel és pihenéssel telt el. Az Apollo—12 az előirányzatnak megfelelően november 18-án érj el a Hold körzetét és áll Hold körüli keringésre. A Holdra szállá® tervezett időpontja november 19.

Az Apollo—12 magyar idő m'e- rint szombaton reggel 7.30 órakor 120 880 kilométerre távolodott már el a Föld felszínétől. Sebessége ekkor óránként 7615 kilométer volt. Egy korábbi hely- zetmeghatározó jelentés szerint az űrhajó sebessége némileg nagyobb az előre kiszámítottnál.

Az űrhajósok magyar idő szerint hajnali 4 óra tájt a csillagok állását figyelték meg és navigáció» feladatokat hajtottak végre, ezt megelőzően a program- •

tói eltérő teendőik voltak; Conrad és Beán kénytelen volt kétszer is átmenni az Intrepid (ret- tenthetetlen)-nek becézett holdkompba a felbocsátáskor keletkezett elektromos kisülés következményeinek kivizsgálására. Első alkalommal, magyar idő szerint pénteken éjfélkor a holdkomp elektromos berendezéseit ellenőrizték, a második alkalommal — magyar idő szerint hajnali 3 órakor — a holdkompot és az űrkabint a Yankee Clip- pert összekötő átjáróban keletkezett feszültségcsökkenés okát kellett kivizsgálniuk.

A holdkomp elektromos berendezéseinek ellenőrzése után a houstoni központ magyar idő szerint szombatra virradó éjszaka hivatalosan közölte, hogy nem történt semmiféle meghibásodás. A második holdkomplátogatás során megállapítottak, hogy a feszültségcsökkenést az egyik hibásan működő árammegszakító okozza, s ezt ki is kapcsolták az áramkörből.

A közbejött kellemetlenségeket — mint már jelentettük — a felbocsátáskor keletkezett elektromos kisülés okozta, amelyre eddig még nem adtak egyértelmű magyarázatot. Tény, hogy a történtek nyomán a parancsnoki fülke 12 másodpercre sötétségbe borult, s az űrhajó telemetrikus berendezései 48 másodpercig nem működtek. (MTI)

I lenini gondolatok nyomában

A betíirá^ókról sxájhősökről

i v " — l*-*,*ya »I u •* —* —' —- v vi Ou

megegyezett abban, hogy az arao ■ tetta Vietnam iöldjét ás bízzák a

* - ____x lí • Of) ex? “

vietnami népre hazája sorsának.J jövőjének meghatározását.

A következő hét eseméországek vezetői december 20 és 22 között értekezletet tartanak Marokkó fővárosában, Rabatban.

A tanácsot alkotó 13 arab ország , ...

kül- és hadügyminisztereinek ^ve-hez tartozík me^ szolnunk

üléséről kiadott közös közűé-' a Helsinkiben hétfőn kezdo- mény szükségesnek tartja a pa- j dő„ szovjet-amerikai tárgyalások- lesztinai forradalom erősítését az roL A megbeszéléseken korunk arab nemzet teljes potenciáljának sorskérdéséről, a fegyverkezési

mozgósításával. „Széles körű politikai mozgósítás, valamint átfogó és teljes katonai felkészültség szükséges az Izraellel elkerülhetetlenül vívandó harchoz” — szögezi le a kairói közlemény.

Földrészünkön változatlanul a szocialista országok külügymí- násiztereinek prágai nyilatkozata a központi témája a nemzetközi tárgyalásoknak. Érnek a feltételek az európai biztonsági értekezlet összehívására, bár az is nyilvánvaló, hogy egyes nyugati kormányok kissé fanyalogva nyúlnak a témához, szemmel láthatóan időhúzást szándékkal. A konferencia várható résztvevői közül érdekes nyilatkozatok hangzottak el a héten a két német állam képviselői részéről. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere a Horizont című lapnak adott nyilatkozatában leszögezte: az NDK politikájának célja az európai biztonsági rendszer megteremtése, s ezt nagymértékben elősegítené, ha az európai országok közös nyilatkozatban köteleznék

hajsza korlátozásáról tárgyalnak majd a két szuperhatalom képviselői. A küldöttségek már meg is érkeztek a finn fővárosba. A tárgyalások kilátásairól még korai lenne beszélni. Szovjet részről ismételten leszögezték, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a4 stratégiai fegyverek korlátozása,* a fegyverkezési terhek kölcsönös i csökkentése érdekében. Rogers* amerikai külügyminiszter ki jelen-» tette, hogy az Egyesült Államok * komoly szándékkal kezdi meg a' tárgyalásokat, de azt is hozzátette: kormánya „tisztában van azzal, hogy a tárgyalások hosszúra! nyúlhatnak, bonyolultak és esetleg nem járnak sikerrel”.

A kezdő lépés mindenesetre

megtörtént. A világközvélemény feszülten figyel Helsinkire és azt; várja, hogy a Nixon-kormányzab ezúttal ne csak szavakban, de! tettekei is mutassa meg készségét; a béke megőrzésére. A világ közvéleménye óvatos optimizmussal várja a helsinki tárgyalások; eredményeit

Lenin: Első pillantásra az jut az ember eszébe, hogy a kommunizmust tanulni nem más, mint elsajátítani a tudásnak azt az összességét, amely a kommunista tankönyvekben, brosúrákban és művekben van kifejtve ... Ha a kommunizmus tanulmányozása csak abban állna, hogy az ember elsajátítja azt, ami a Icommunista müvekben, könyvekben és brosúrákban van kifejtve, akkor tűi könnyen megesnék, hogy kommunista betűrá- gókat vagy szájhősöket kapnánk. * * *

Egy propagandista vallomásából. — (Elhangzott egy tanácskozáson, amelyen a párt legkiválóbb propagandistáit Lenin képét ábrázoló plakettel tüntették ki): 1960-ban vezettem először szemináriumot. Amolyan alapfokú politikai tanfolyamot: olyat, milyenből több ezer volt az országban. Feldolgoztunk néhány brosúrát, még egy kis ünnepséget is rendeztünk tavasszal, a szeminárium befejezésekor. Az ünnepségen kaptam egy könyvet. Beleírták a szeminárium hallgatói: „Köszönjük, hogy képzett, harcos kommunistává neveltél bennünket." Nagyon büszke voltam és örültem, hogy a párt harcos kommunistáinak számát ennyivel én is gyarapitottam. Később már Lenin művei is a kezembe kerültek. Ewjszer ráakadtam arra a beszédére, amelyet az ifjúsági szövetségek feladatairól tartott, s megdöbbenve olvastam szavait a kommunista betűrágókról és szájhősökről. Azóta sokat tanultam. Most

már értem, miért mondta Lenin ugyanakkor (egy nappal később, egy másik beszédében — a szerk.), mintegy tovább folytatva az előbbi gondolatait, hogy „a kommunizmus egész propagandáját úgy kell megszervezni, hogy a dolog középpontjába az országépítés gyakorlati vezetését állítsuk. A kommunizmusnak olyan érthetővé kell válnia a munkástömegek számára, mint saját ügyüknek.”

Hadd toldjam meg ennek a propagandistának a szavait egy visszaemlékezés néhány sorával. Williams haladó amerikai újságíró mondta el az alábbi esetet. Egyszer a Kremlbe ment, Leninhez volt hivatalos. Soká kellett várnia, ami igen ritkaság volt, mert Vlagyimir Iljics mindig pontosan fogadta látogatóit. Eltelik fél óra, egy óra, míg végre kinyílik az ajtó. Mindenki meglepetésére nem egy diplomata vagy más rangos személyiség jött ki, hanem egy szakállas paraszt, subában és bocslkorban.

„Bocsásson meg — szabadkozott utána Lenin —, látogatóm egy tambovi paraszt volt. Megbeszéltük vele azokat a kérdéseket, amelyek a villamosítással, a kollektivizálással, az új gazdasági politikával függnek össze."

Nem sokkal utána Lenin a Dinamógyárba ment. Ez a gyár egyen, és váltóáramú motorokat gyárt Azért ment Lenin, hogy beszédet tartson a munkásoknak az új gazdasági politikáról. Hogyan tette ezt? Vázolta a falusi helyzetet és váratlanul konkrét kérdést tett fél a munkásoknak:

„Tudnának-e segíteni a falvak villamosításában?” Egész magatartásából kiérzödött — ahogyan a visszaemlékezek írják —, hogy amikor elindult a Dinamógyár munkásaihoz, tudta jól, mit kérhet tőlük. Kívánsága nem volt véletlen: Küldetés volt, megbízatás.

íme, egy villanásnyi Leninnek, a propagandistának a munkamódszeréből — mintegy illusztrálásul annak, mint értett az alatt a követelmény alatt, amit így fogalmazott meg: „a kommunizmus propagandáját úgy kell megszervezni, hogy a dolog középpontjába az ország- építés gyakorlati vezetését állítsuk...”

Lenin gyakori szavajárása volt — különösen, ha bonyolult kérdések megítélése volt napirenden —, hogy „előbb tanácskozzunk Marxszal." Módszeréhez tartozott, hogy minden fontosabb kérdésben Marx műveit vette elő. igyekezett mi né] mélyebben megérteni Marx gondolatait, behatolni Marx elemzéseinek, gondolkodásának logikájába. Ezért soha nem elégedett meg a kész formulákkal, hanem kutatta az utat, amelyen Marx valamilyen fontosabb következtetéséhez eljutott, az adott történelmi helyzetet, a mozgalom előtt áüó feladatokat, a korabeli eszmei és politikai áramlatokat.

A cikk elején idézett propagandista tehát helyes következtetésre jutott, amikor felismerte, hogy „Leninnel kell tanácskoznia", ha a kommunista propaganda kritériumait, módszereit jól meg akarja ismerni. De ez csak a dolog egyik oldala. Mert ahogyan Lenin sem a kész formulákat, az előre megálmodott recepteket keresni fordult Marxhoz, úgy mi sem nyúlhatunk ilyen igénnyel Lenin mű» veiért a könyvespolcra.

Hadd idézzem tovább propa-