Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-14 / 264. szám
november 11 2 Péntek A helsinkit készülő szovjet—amerikai atomstratégiai tárgyalások előkészületei már javában folynak. Szerdán Helsinki repülőterén információs központ nyílt a sajtó számára. Indira Gandhi válságos helyzete Menet a halál ellen Losonczi Pál Titkos háború Laoszban a szovjet-amerikai párbeszédről Az indiai kongresszus párt munkabizottsága — mint már jelentettük — szerdán úgy döntött, hogy megszünteti Indira Gandhi párttagságát, ugyanakkor utasította a párt parlamenti csoport- ■ ját, válasszon új vezetőt. A PAP lengyel • hírügynökség Üj-Delhi-i tudósítója úgy értesült, hogy a ’“■(ián ezen legfőbb irányító szerve Fulbright szenátor' nemrég ki- ' jelentette; az Egyesült Államok laoszi, úgynevezett „titkos hadserege” évente százötven millió dollárba kerül. A szenátor, aki egyben a külügyi bizottság elnöke, mélységes aggodalmát fe- <*. jezte ki az amerikai titkosszolgálat működése miatt az Egyesült Államok által is semlegesnek nyilvánított ország területén. Leszögezte továbbá, hogy magát a szenátust csak ritkán informálják a laoszi akciókról, holott a térség — épp az említett okoknál fogva — második Vietnammá válhatna. Az újabb fejleményekről ő maga is csak időnként, újságírók megjegyzései alapján értesül. Laoszban a közelmúltban fokozódott a baloldali erők tevékenysége. Válaszként — a jobboldali katonai klikk utasítására — a felszabadított területekre bombaeső hullott, a gyalogsági erők pedig összpontosított támadásba kezdtek. Egyes amerikai lapok megírták, hogy a szeptemberi akció az amerikai katonai tanácsadók ötlete volt, arra a pecsétet augusztus végén Vang Pao, a CIA által támogatott laoszi tábornok főhadiszállásán nyomták rá. Más amerikai lapok már enyhíteni igyekeztek a dolgon, és arról cikkeztek, hogy a szeptemberi támadás célja mindössze a VDK határához közel eső, úgynevezett Ho Si Minh- ösvény elvágása volt. , . Persze, ennél lényegesen többről van szó: az Egyesült Államok már jó néhány esztendeje által hozott határozat korántsem volt egyhangú. A kongresszus párt szabályzata értelmében a parlamenti frakción belül csak akkor lehet bizalmatlansági indítványt előterjeszteni a pártvezető ellen, ha azt legalább 25 képviselő támogatja és a pártvezető eltávolításához a párt parlamenti képviselői kétharmadának kell hozzájárulnia. jelen van Laoszban, az országot Thaiföld mellett egyik legfontosabb stratégiai pontnak tekintik a Vietnam elleni agressziójukhoz.- Tulajdonképpen a „vietnami recept” szerint jártak ed: először jelentek meg a katonai tanácsadók, őket a harci eszközök egyre fokozódó sizállítása követte, végül eljutottak odáig, hogy az amerikai haderők Laoszban már évente 150 millió dollárba kerülnek. Figyelemre méltó az is, hogy a jobboldali laoszi kormány miniszterelnöke nemrég Washingtonban a „titkos háború” erőteljesebb folytatásáról tárgyalt Nixon elnökkel. Fegyvereket és repülőgépeket kért hadseregének, szorgalmazta, hogy az amerikai légierő nyújtson az eddiginél is nagyobb támogatást csapatainak. Már pedig amerikai lapok ismerték be, hogy a Laosz felszabadított területei ellen végrehajtott amerikai légitámadások ma mér felülmúlják a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen 1968-ban folytatott légiháború méreteit. A laoszi helyzet alakulása abban is hasonlóságot mutat a vietnami helyzetképp>el, hogy bár egyre több katonai egységet „szerepeltetnek” az országban, az eszkaláció eredményt Laoszban éppúgy nem hoz, mint Vietnamban. A Fehér Házban és a Pentagonban — ugyanúgy, mint Vietnam vonatkozásában — hiányzik a készség a helyzet józan felméréséré. Sümegi Endre „Több mint 30 hónapos, hosszú szünetekkel és halogatással megmegszakított — epizodikus tárgyalás után a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői végre megegyeztek abban, hogy november 17-én Helsinkiben megkezdik a stratégiai fegyverkezésük korlátozásáról és esetleges csökkentéséről folytatandó megbeszéléseket.' Ez még csupán „előzetes tárgyalás” lesz — ennek ellenére a lépés nem csupán jelképes, minthogy ezzel' a két szuper-nagyhatalom — olyan útra lép, amelyről nehéz lesz visz- szalépni, s amelytől végső soron bolygónk békéje függ.” A finn sajtó közölte — és széles körben átvették — Ahti Kar- jalainen külügyminiszter rövid nyilskozatát, amely megállapítja, hogy „az előzetes megbeszéléseket rendkívül fontos lépésnek kell tekinteni, amely az egész emberiség jólétének kérdéseit érinti. A finn államférfiak megelégedéssel fogadták a hírt és a finn semlegességi politika jelentős és bátorító elismerésének tekintik azt a tényt, hogy a tanácskozásokra Helsinkiben kerül sor.” „A Helsinkiben november 17- én kezdődő tárgyalásokat „előzetes” megbeszéléseknek nevezik, mert egyik fél sem akar túlságosan messzire menni a kérdésben, még mielőtt felderítené a másik fél taktikáját és szándékait” — írja a Párizsban megjelenő amerikai sajtóorgánum, az International Herald Tribune és rámutat a fegyverkorlátozások ellenzőinek szerepére a tárgyalások nehezítésében: „sohasem mérték fel, milyen arányú politikai nyomást gyakorolnának a fegyverkorlátozás ellen a nagy fegyvergyárak és a kongresszusban levő támogatóik, valamint az olyan befolyásos állampolgárok, akik minden tekintetben előnyben részesítik a „fölényt” az oroszokkal szemben —, ezek száma azonban valószínűleg jelentős”. „Washingtonban a jelen szakaszban senki sem tekint derűlátóan a kilátások elé”. A Pravda rámutatott arra, hogy „az amerikai lapok egy része kedvezően fogadta a helsinki eszmecsere hírét, ugyanakkor számos sajtóorgánum pesszimista hangot üt meg. Mi rejlik e mögött? Az Egyesült Államok rakétaelhárító rendszerének és másfajta rakétaprogramjának megvalósítása tíz esztendőn át évi 40 millió dollárba kerül. Ez az összeg a General Electric, a McDonnel Douglas, Martin-Mo- rietta és más monopóliumok zsebébe vándorol. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok hadiipari komplexuma nem kezelheti közömbösen a stratégiai fegyverzet korlátozásának gondolatát, s teljesen nyilvánvaló; nem sajnálja a pénzt arra, hogy borúlátásra hangolja az amerikai közvéleményt a sorra kerülő tárgyalásokkal kapcsolatban. Ezek a monopóliumok máris igyekeznek nyomást kifejteni annak érdekében, hogy az amerikai katonai fölény szükségességének hangoztatásával megtorpedózzák a helsinki megbeszéléseket. Ennek a nyomásnak egyik megnyilvánulási formája éppen az olyan cikkek közlése, amelyekkel bizalmatlanságot próbálnak kelteni a Szovjetunió következetes békepolitikája ellen.” A világsajtó közölte azt a TASZSZ-jelentést, amely leszögezi, hogy „a szovjet—amerikai előzetes tárgyalásokon Helsinkiben azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyek összefüggnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányainak a stratégiai fegyverkezési verseny megfékezésére irányuló tárgyalásaival”. „Francia közmondás szerint — írja a Süddeutsche Zeitung — a közeledésnél mindig csak az első lépés nehéz. Világpolitikai tárgyalásoknál azonban mást mutatnak a tapasztalatok. Lehet, egy egy-egy nagyhatalomnak az első lépés igen nehéz a tárgyalóasztal felé, de legtöbb esetben az utolsó engedmény a legkeservesebb”. Az amerikai sajtó közli az UPI I szemleírójának azt az értesülé- i sét, hogy „az Egyesült. Államok J csupán az érdemi tárgyalások témaköreit szeretné körülhatárolni Helsinkiben. A Nixon-kOrmány szeretné titokban folytatni a tár- j gyalásokat, amelyről csak időn- ' ként tájékoztatnák az újságírókat”. Az amerikai sajtó olyan tájékoztatásnak is helyt ad, hogy ! az amerikai küldöttség nem szándékozik átfogó javaslatokat előterjeszteni a tárgyalások kezdeti szakaszában, de nem helyezkedik eleve elutasító álláspontra, ha szovjet részről ilyen javaslatok merülnek fel. A kezdeti szakaszban amerikai részről nem javasolják, hogy a két ország állapodjék meg a több robbanófejjel felszerelt nukleáris rakétatípus kifejlesztésének, kipróbálásának, illetve telepítésének ideiglenes felfüggesztéséről. „A kormány ilyen értelmű döntése — írja a New York Times — a katonai vezetésnek tett engedményt”. Ez mindenesetre indokolja a világközvélemény széles körei bizonyos fenntartását az amerikai megegyezési szándék őszinteségében. A fentebb már idézett International Herald Tribune maga is kiemeli; felvetődtek „olyan gyanakvó, de elemi kérdések, hogy a Nixon-kormány valóban őszintén gondolja-e a fegyverek korlátozását, és a hadiiparban tevékenykedő feltételezett hívei valaha is megengednék-e, hogy beleegyezzék a fegyvergyártás komoly megnyirbálásába”. A francia Les Echos így ír: „Nem szabad magunkat illúziókban ringatni. Nem holnap kerül sor arra, hogy a két nagy zúzdába küldje azt a rendkívül romboló fegyvertárat, amellyel már rendelkezik. A tárgyalások megnyitása mégis fontos esemény: most I először történik meg, hogy a két nagyhatalom — amely csaknem minden téren szemben áll egymással — egyetért abban, hogy megkíséreljen véget vetni a fegyverkezési versenynek”. Washington Csütörtökön érkeztek Washingtonba annak a 200—250 000 ame- kai háborúellenes türttetőnek az első csoportjai, akik szombaton az Egyesült Államok fővárosában hatalmas tüntetésen fejezik ki tiltakozásukat a Nixon-kormánly- áat vietnami politikája ellen. Az AFP washingtoni tudósítója szerint a kormány megkezdte „elővigyázatossági intézkedéseit” és Washingtonba legalább kilencezer főnyi katonaságot vezényelt a tüntetések idejére, hogy az, a helyi rendőrséggel, 2700 nemzeti gárdistával és a főváros közelében levő helyőrségek katonáival együtt „védelmezze a közrendet”. Hírek szerint a város központjában különböző katonai intézményekben négyezer ejtőernyőst és tengerészgyalogost szállásoltak el, további ötezer katona követi ezeket a különböző virginiai, észak - karclinai és Maryland-i támaszpontokról. A katonák korábban különleges kiképzésben részesültek „a rendnek tömegtüntetések alatt történő fenntartására”. Washingtonban közölték, hogy a Fehér Házat szombaton reggeltől lezárják a nagyközönség elől. Nixon elnök azonban, aki pénteken megtekinti Kennedy-fokon az Apollo—12 felszállását, szom- I baton már hivatalában lesz, jóllehet több tanácsadója azt javasolta, hogy a szombati tüntetések idején ne tartózkodjék a Fehér Házban. Húsz demokrata párti és egy republikánus szenátor szerdán. felhívást intézett Washington lakosságához, hogy' biztosítsanak élelmet és elszállásolási lehetőséget a hétvégi háborúellenes tüntetésre az ország minden részéből a fővárosba érkezőknek. (MTI) Indiában Ágra Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke indiai útja során csütörtökön Agrába érkezett és ellátogatott a Tadzs Mahalba. Losonczi Pál csütörtökön este Delhiben folytatta tárgyalásait Indira Gandhi miniszter- elnökkel. (MTI) szír® Megnyitották a A Baath párt politikai bizottsága csütörtökön közleményben jelentette be, hogy •megnyitották a szíriai—libanoni határt, amelyet október 21-én zártak le a Palesztinái ellenállók és a libanoni hadsereg között kirobbant ösz- szetűzések miatt. A közleményt a damaszkuszi rádió ismertette. A közlemény bejelenti, hogy a határ megnyitását a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a libanoni kormány képviselői között Kairóban kidolgozott megállapodás után határozták el. A szíriai kormány annak idején azért határozta el a határ lezárását — hangzik a Baath párt politikai bizottságának közleménye —, mert így akarta hangsúlyozni a Palesztinái ellenállási mozgalmak harcának törvényes’ —libanoni határt ségét és azt a jogukat, hogy arab földről kiindulva hajtsanak végre akciókat. Most, miután nyilvánvalóvá vált, hogy egyezményekkel biztosítják e mozgalmak cselekvési szabadságát, a politikai bizottság a határok megnyitása mellett foglalt állást, hogy hozzájáruljon a megállapodások teljesítéséhez. A közlemény egy- i ben bejelenti, hogy amennyiben a megállapodások végrehajtásában bármiféle halogatás mutat- ! kozik, Szíria „határozott és végleges döntéseket” fog hozni.
