Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
1969. október 10. 3 Péntek Felülvizsgálják az állategészségügyi helyzetet A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő mezőgazdasági társadalmi szakbizottság kezdeményezésére októberben felülvizsgálják megyénk állategészségügyi helyzetét. A vizsgálatot dr. Keliger Lajos állatorvos, a társadalmi bizottság aktívája vezeti. Azzal indokolták az állategészségügyi helyzet részletes feltárásának szükségességét, hogy a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megelőzésében és gyógyításában országosan is figyelemre méltó eredményt érték el szakembereink, ugyanakkor a nem bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek esetében az elhullás — a betegségek arányában — rendkívül magas. A vizsgálatba állatorvosokat, mezőgazdasági szakembereket, politikai munkatársakat vonnak be, akik a következő napokban felkeresik megyénk valamennyi állategészségügyi intézményét, több mezőgazdasági üzem vezetőjét, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a kialakult helyzetről. A társadalmi bizottság tagjai november első napjaiban számolnak be tapasztalataikról, melyek alapján egy összefoglaló jelentés készül. Ezt megvitatja a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Előreláthatóan még ebben az esztendőben a Békés megyei képviselőcsoport elé kerül az állategészségügyi helyzet. Miért nem engedhető meg, hogy a vasúti kocsikat raktárnak használják? A Szegedi Vasútigazgatóság kezett be ez a nehéz helyzet. A irányító központjában kora I vasút szállítóképessége — kisebb reggeltől késő éjszakáig szünet nélkül csengenek a postai és üzemi telefonok. Az érdeklődő vállalatok vezetői, szállítási ügyekkel foglalkozó dolgozói általában ugyanazt a kérdést teszik fel az irányító dolgozóknak: „X állomáson berakandó búza, répa, napraforgó, gyümölcs, gyümölcsrekesz, hagyma, cirokszakáll, állati táp, élő állat, sóder, tégla stb. részére mikor és hány kocsit kaphatunk?” Az őszi forgalom lebonyolítása a korábbi években sem volt köny- nyű feladata a vasútnak es a közúti közlekedésnek. Most azonban a mezőgazdaság minden területén ragyogó terméseredmények a közlekedést is rendkívüli feladatok elé állították. Ma már az időjárás alakulása nem egyedül a mezőgazdasággal foglalkozók lét-* és érdeklődési körébe tartozó téma. A népgazdaság szinte valamennyi ágazata élénken reagál a tavasai aszály, a nyár ele nagyobb csúcsokat figyelembe véve — egész évre adott. A mai szállítási igényt, a mezőgazdasági termékek forgalmazását általában a szűk raktári kapacitás mellett más időszakra átvinni, prolongálni nem lehet. Ha ez így van, akkor miért nem gondoskodtunk arról, hogy a korábban elszállítható áruk, építési, útfenntartási anyagok az év első negyedében eljussanak az építkezések színhelyére. A vasút fuvarozásszervezői ’ az év elején fuvardíj-kedvezményekkel kínálták a vasút fölös kocsiparkját szállításra, azzal, hogy a II. negyedévtől kezdve már kedvezményt az egyéb igények miatt nem tudunk biztosítani, mert más fontos szállítások következnek. Őszintén el kell mondani, hogy nagyon kevés vállalat vette igénybe a tonnánkénti C—10—12 forintos fuvardíj-kedvezményt, mert a fogadó vállalatok nem rendeltek jd esős és később a bő termést ér- árut. A vállalatok a nyereséges lelő jó nyári időjárásra. Ezért mondhatjuk ma már, hogy az emberek gon dől kodásában, érdek, lődési körében lényeges változás következett be. Ez pedig a közösség munkájáért, annak eredményességéért való törődés, sőt néha aggodalom. Ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy az új gazdasági mechanizmus pedig kötelezően előírja a gazdaságiV€szetőknek,hogy a rájuk bízott egységekkel úgy gazdálkodjanak, hogy azzal saját dolgozóik és felsőbb szerveik is elégedettek legyenek. ÍV! őst, amikor népgazdaságunk- ban a legfőbb hiánycikk a vasúti teherkocsi lett, érdemes egy kicsit visszatekinteni és elgondolkodni azon, hogy miért követgazdálkodást, a készletkamatoktól való szabadulást tartották elsődleges feladatnak. Ezért nem lehetett a téglát, cementgyártmányokat, tűzifát, szerfát és egyéb árukat forgalmazni, mert a felhasználók deponiána, raktárra nem rendeltek. A vasút vezetői a panaszok megelőzésére már az 1970 első negyedévi előszállítás szervezésével foglalkoznak és olyan terven dolgoznak, hogy a fuvardíj-kedvezményt az árut fogadó, raktározó címzett részére biztosítják, s ezáltal a készletezéssel járó költségekből a vasút is vállal bizonyos részt. Ügy gondolom, hogy ilyen részletes bevezetés után néhány konkrét esettel is foglalkoznom kell, mert nem egyedül vasúti ügy a A bűvös hozam nyomában Traktorok dübörögnek a szent- andrási határban. Javában halad az őszi munka. Jó az idő, igyekeznek a betakarítással, szántással, vetéssel. Az őszi búza jó időben való elvetésének itt rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak. Hrabovszki Mihály, a tsz elnöke már évek óta olyan feladat elé állítja önmagát és beosztottait, hogy a szarvasi járás legjobb gabonatermesztő gazdasága az ő szövetkezetük, a Zalka Máté nevét viselő tsz legyen. Június elején a termésbecslések időszakában úgy látszott, hogy a szentandrási szikes, kötött talajon szebb és bővebb termést mutat a búza, mint Kondoroson. Néhány tábláról holdanként 27—28 mázsa termésre számoltak. Az általuk gyengének minősített területekről 17—18 mázsát reméltek. Azután a nap heve és a torzsgomba-fertőzés következtében 1280 holdról, átlagosan 20,4 mázsát arattak. Ez négy mázsával több a megyei átlagnál. Megelőztek sok-sok, náluknál jobb természeti, körülmények között gazdálkodó szövetkezetei. A párt járási bizottságán mondották, hogy a 20,4 mázsa búzatermés miatt a tsz elnöke kedvét vesztette, valóságos párharcot víKőmnves kisiparost keresünk gyulai apróbb munkák elvégzésére. Jelentkezni megállapodásra a Békés megye! Vendéglátóipari Vállalatnál, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. Kovács Györgynél. vott önmagával, bezárkózott, kissé, legalábbis egy időre elfordult az emberektől. Tépelődésének végül is a járási bizottságon vetettek véget, amikor arról próbálták meggyőzni, hogy a 20,4 mázsa holdankénti búzatermés miatt fölösleges önmagát olyan miliőbe kényszeríteni, mint tette. „De amikor mi 24 mázsát vártunk” — volt a válasz. Bizonyára mások is tudják, hogy Békésszentandrás határában évszázadok óta milyen mostoha a természet. Még egy évtizede sincs annak a népünnepélynek, amikor a szikes, kötött talaj holdjáról betakarított 8—10 mázsa búzának örültek. Most pedig a 20-at is kevesellik? Igen, határozotton mondhatjuk, hogy kevesellik. Átlagosan 25 mázsát szeretnének betakarítani 1200 holdról. Így most is, mint tavaly, a búzavetésnek rendelnek alá mindent. A munkaműveletet Ge- redy Emil főagronómus irányítja. Tájékoztatásából kitűnt, hogy az 1120 hold kenyérgabonavetésre fenntartott területről 8—900 holdról még a nyáron letakarították a termést. Felszántották, a vetésre elő is készítették. Mindössze két táblába kerül búza, búza után. Itt talajfertőtlenítést csináltak L 2-es vegyszerrel. A talajelőkeszí- tést befejezték. A korai érésű kukoricatáblák közül kettőt jelöltek ki búza vetésére. Itt már traktorokkal járnak, szántanak, rögtö- rőznek. Csak kuriózumként említette, hogy az utóbbi hetek csapadék nélküli időjárása következtében a szántást 7—8 munkaművelet követi. Ekkorra nyernek Olyan vetőágyat, (amelyikbe — idéz zük őket — nyugodt lelkiismerettel vethetnek. Figyelemre méltó, hogy ez a szövetkezet holdanként négy mázsa vegyes műtrágyát használ most ősszel. Ezt jóval a vetés előtt, gépekkel dolgozzák a talajba. Valóságos tápanyag-asztalt terítenek a fejlődő élet alá. Ge- redy Emil azt mondja, hogy a búza termesztésének itt csak így lesz értelme. Bizonyára igaza van, hiszen a 20,4 mázsa hozam a szentandrási sziken nem kizárólagosan a termőföld és az időjárás ajándéka! Nekik, vagyis a szövetkezet minden egyes gazdájának anyagi áldozathozatala mellett jobban meg kellett dolgozni ezért, mint Orosháza vagy éppen Me- zőkovácsháza környékén. Arról talán nem szükséges beszélni, hogy a szentandrási Zalka Tsz-ben az őszi búza veztése órarend szerint halad. A tsz traktorosai közül csak a legjobbak és a legjobb gépek vehetnek részt a munkában. Műszaki hiba esetén a tartalékból újabb embert és gépet „vetnek be”, hogy az ütemet tartani tudják... Az őszi feladatokat kampánytervbe rögzítették, melyet a vezetőség elé vittek megerősítésre. Azután kijelölték a búzavetés felelősét, aki Tóth Gábor lett. A tsz szakvezetőinek utasítását ő viszi él minden egyes traktoroshoz, vezetőgépkezelőhöz és a napi teljesítményről, gondról ő ad tájékoztatást feletteseinek. Mindennap tőle Verik számon a búzavetéssel megbízott traktorosok és az őket kiszolgáló személyzet munkáját. Ilyen hallatlan következetességgel dolgoznak itt már hetek óta azért, hogy a jövő évi aratásnál a ma még bűvösnek tűnő 24 mázsa holdankénti búzahozamot elérhessék. Dttpsi Károly fuvarozás továbbá alakulásának kérdése. Nem szerénytelenség az a kérés, hogy a gazdasági év sikeres befejezése érdekében egy újabb: „Arccal a vasút felé!” — felhívással éljünk fuvaroztatóink- hoz. Cokan a csökkentett munka^ időre való áttérés számlájára szeretnék írni a jelenlegi megtorpanást. „Rendkívüli idők, rendkívüli intézkedéseket igényelnek, tehát elsődlegesen a vasúti kocsik kirakására kell az összes erőket koncentrálni.” A szállítás folyamatában a szombat, a vasárnap nem jelenthet megállást. Akár 48, akár 44 órás munkahéttel dolgoznak vállalataink, a kocsik kirakása a hót végén nem maradhat el, mert ugyanazok a vállalatok vagy a szállítópartnereik hétfőn reggel már igénylik az üres kocsikat berakáshoz, amit a vasút az említett okok miatt nem tud biztosítani. Találkoztunk az elmúlt időszakban egyenetlen érkezésekkel, ami szintén azzal függ össze, hogy a késve kirakott vasúti kocsikat hétfő helyett kedden vagy szerdán tudták a berakásokhoz rendelkezésre bocsátani. A hét közepén berakott sóder, mész és cement- küldemények Békéscsabára, Orosházára, Gyulára, Szarvasra és a többi állomásra csak szombaton és vasárnap érkeztek meg. Az év végéhez közeledve minden áru szállítása sürgős, mégis szeptember 27—28-án igazgatóságunk területén 1165 vasúti kocsit nem raktak ki a fuvaroztató felek. Ennek következménye volt, hogy szeptember 29-én, hétfőn Békés megye területén az igényelt 414 kocsiból 110 kocsit nem tudtunk berakáshoz átadná. Sók lenne felsorolni a késetten ki nem rakott kocsikat, mert különösen a kereskedelmi áruknál túl sók a késedelmesen kezelt kocsi. Ha nem lett volna 24—48—72 órás kirakási késedelem, alkkor hétfőn legfeljebb 15—20 kocsi kiállításával maradtunk volna adósak. A kirakatlan listán a tűzifa, textil, vaslemez, cement, tűzhely, üveg, fonal, papír, motorkerékpár, tengeri, só, mész, cukorrépaszelet, betonelem stb szerepelnek. Sajnos a felsorolt áruk egy része a kereskedelemben hiánycikk és amennyiben az érdekeltek nem gondoskodnak a szállítási folyamat egyenletességéről, mindig több lesz a vásárlók panasza. I) ékes megye területén augusztusban a fogadó vállalatok több mint 280 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek ki, de szeptemberben sem volt jobb a helyzet. A Szegedi Vasútigazgató- ságnak az a kérése: gyorsítsák meg fuvaroztató feleink a vasúti kocsik ki- és berakását, hogy az év hátralevő időszakában meg tudjunk felelni a népgazdaság irántunk támasztott követelményeinek. Vajda Sándor a MÁV Szegedi Igazgatóságának kereskedelmi osztályvezetőié Befejezte munkáját a szakkörvezetök országos értekezlete Gyulán Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy szerdán és csütörtökön a Népművelési Intézet szakkörvezetők konferenciáját rendezte meg Gyulán. Az ország különböző részeiből érkezett vendégek tegnap délután ellátogattak Varga István, Szabó Lajos és Hack Ferencné gyulai házikertjébe. A hasznosítást, a termőfák, szőlőtőkék gondozását és hozamát tanulmányozták. A konferencia tegnap, csütörtökön folytatta munkáját. Dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár vitaindító előadásához — melyet szerdán délelőtt mondott el— a megye több képviselője szólt hozzá, majd a vita összefoglalása után a résztvevők útban lakhelyükre, Békéscsabán megálltak és két-három házikertet tekintettek. meg. Növényvédelmi tanácsadó: Előzzük meg a szövőlepke jövő évi fertőzését A kedvező időjárás következtében rendkívüli mértékben elszaporodtak az amerikai fehér szövőlepke-hernyók és nagy pusztítást okoznak a házikertek gyümölcsfáin. A tömegesen megjelenő hernyók, ha a gazdanövényüket tarrá rágták, vándorlásuk folyamán az útjukba kerülő növényeket válogatás nélkül károsítják. Táplálékot kereső vagy a már kifejlődött és bábozódási helyet kereső hernyók a gyümölcsöt beszennyezik, fertőzik. Ha a nagymértékű elszaporodást és a tömeges áttelelést tétlenül szemléljük, akkor fennáll a lehetősége a jövő évi gradációszerű elszaporodásnak. Ennek elkerülése végett szükséges a kárttevő széles körű irtása. A kifejlődött hernyók védett, száraz helyet keresnek telelés céljából. Ezt a tulajdonságukat kihasználhatjuk, ha a fa törzsére hullámpapír-övet helyezünk, ezekbe való betelepedésük után leszedjük és elégetjük. A letermett gyümölcsfákat —• ha nincs köztes termesztés —vegyszerrel kell védeni. A védekezés elvégezhető: Ditrifon 50, WP 0,2 százalékos vagy Nokos 50 EC 0,1 százalékos vagy Fiiból E 0,5 'százalékos oldatával. A vegyszeres védekezésnél az előírt óvórendszabályokat be kell tartani. Komlódi József Növényvédő Állomás, Tarhos Két év múlva 16—17 ezer hízett sertést adnak a tétkomlésiak Tótkomlós határában már megkezdték annak a sertéskombinátnak az építését, amelyet a község három termelőszövetkezete, az Alkotmány, a Haladás, a Viharsarok és a békéssámsoni Előre Tsz közös vállalkozásban építtetnek. Az előregyártott vasszerkezeti vázak és tetőszerkezetek már állnak. Helyszínen vannak már az önetetők is. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője szerint az építkezés télen sem ál le. A rossz idő beálltáig a főfalakat már felépítik, így a lesz téliesített munkának nem akadálya. Fodor Lászlótól, az önálló vállalkozás főkönyvelőjétől megtudtuk, hogy a tervek szerint a sertéskombinátnak 1970 végére kell elkészülnie. A négy termelőszövetkezetet ebben a beruházásban, amely 64 millió forintba kerül, az állam 70 százalékos arányban támogatja. Egy év múlva, a most készülő épületekben ezer anyakocát helyeznek el. így évente 16—17 ezer hízott sertés kibocsátására lesz képes a tótkomlósi önálló sertéskombinát.
