Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

I960, október 9. 4 V Csütörtök Mi is csatlakozunk iftszázhuszonöt hektáron fásítanak Elkészült Békéscsaba zöldövezeti terve Országos tanácskozás volt Munkafelajánlás a békéscsabai Lenin Tsz-ben Peile László technikus a követ­kező levelet juttatta eí~szerkesz­tőségünkbe: Mi, a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet tagjai, a tojótelep dolgozói brigádérte­kezleten beszéltük meg a párt és a Hazafias Népfront felhívását hazánk felszabadulása 25. évfor­dulójának méltó megünneplésére. A MÉM Erdészeti Hivatala, az Állami Erdőrendezőségek Műsza­ki Irodájának Fásí tásrtei vezési csoportja elkészítette Békéscsaba zöldövezeti tervét. A 17 830 hektáron fekvő város fásított területe csupán 178 hek­tár. A kisebb ligeték, facsopor­tok elszórva, inkább a város külső kerületeiben, s a tanyák körül ta­lálhatók. Nagyobb erdő a város két szélén helyezíkedik el. Az egyiik az orosházi és a gyomai vasútvonal háromszögében, a má­I sik a KISZ-tábor erdeje, amely ! 13,3 hektárnyi területet foglal el. Az előbbi mély fekvésű, gödrös, rendezetlen, pihenésre alkalmat­lan hely. A KISZ-tábor szépen rendezett útjaival és erdejével vonzza a pihenésre vágyó dolgo- i zóikat. Ekkora erdő viszony az 50 c-zer lakosú Békéscsabán elenyé­sző. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi év­tizedeikben a város jellegében vál­tozások következték be. A mező- gazdasági karakterű városban Elhatároztuk, hogy szocialista bri­gádjaink jó munkával járulnak hozzá az országos célkitűzésekhez. Újabb üzemet kap Szeghalom A nevelőtelepen még ebben az esztendőben 50 ezer jércét neve­lünk fel, jércénként 20 deka ta­karmányt takarítunk meg. A száz mázsa takarmány-megtakarítá­sunk pénzbeni értéke 34 ezer fo­rint. Tojótelepünköij a tervezett 8 millió 573 ezer tojással szemben úgy gondozzuk állományunkat, hogy 9 millió tojást rakhassanak. Az egy tojásra jutó takarmány- mennyiséget 5 grammal csökkent, jük, s 450 mázsával kevesebbet használunk fel. Így a tojótelepi szocialista brigádok munkaválla­lása eléri a 827 ezer forint meg­takarítást, illetve terven felüli ter- mékelöállítást. A megyei tanács tervosztályá­nak főelőadója, Timótity István arról tájékoztatta lapunk munka­társát, hogy Szeghalomban az iparosítás fejlesztéseként újabb üzem telepítésére kerül sor. A községi tanács vezetői keresve a munkalehetőségeket, tárgyaláso­kat folytattak a Fővárosi Ruha­ipari Vállalat illetékeseivel. A megbeszélések eredményeként 1969 végére két műszakkal meg­kezdi termelését a pesti vállalat Szeghalomba telepített fehér­nemű-készítő üzeme. Tervek sze­rint az induláskor 60 olyan asz- szonynak adnak munkalehetősé­get. akiknek férjei munkavállalás miatt eljárnak a községből. Az üzemet a volt községi tanácsházó- ban helyezik el. A „tanácsháza” átalakítása 600 ezer forintba ke­rül. Ezt az összeget a megyei ta­nács biztosította a községnek. Tizennyolc tsz-ben állománycsere — A háztájiban 3180-nal növekedett a tenyészkoeák száma Arról is szó van, hogy jövőre az üzemet tovább bővítik. Tervek szerint 1970-ben már száz asz- szony fog dolgozni Szeghalom új kisüzemében. Megjelent a Füles évkönyve A rejtvényfejtők népszerű lapja a Füles, melynek 1970-es évkönyve a közelmúltban jelent meg. Az évkönyv rengeteg érde­kes rejtvényt tartalmaz, rovatai meglepetésekkel is szolgálnak. Az évkönyv főattrakciója a.,10x10 = 1” című húszezer forintos rejt­vénypályázat, melynek óriási ke­resztrejtvénye az évkönyv mellék­lete. A pályázat beküldési határ­ideje: 1970. február 28. A Füles 1970-es évkönyvét Ti­szai László szerkesztette, munka­társai között neves rejtvényössze­állítókat és újságírókat talá­lunk. egyre inikább érezteti hatását a gyors ütemű iparosodás. Az álta­lános rendezési terv szintén az ipari létesítményeik továbbá tele­pülését tűzi ki célul. Ez viszont akár esztétikai, akár egészségügyi szempontból szükségessé teszi a zöldövezetek kialakítását A fásítástervezési csoport 52 hektár erdősítését javasolja. S így a város erdősültsége 3,9 szá­zalékra növekszik. A terv figye­lembe veszi a városrendezési ter­vet, s az erdő telepítésére kijelölt terület talajának minőségét. En­nek alapján kocsányos tölgy, cser, nemes-nyár, kőris, korai-nyár, cél.- tisz, platán és óriás-nyár fafaj­ták ültetését írja ele. A terv 28 helyen javasol fá­sítást. Alapvető célkitűzés, hogy az ipari létesítményeiket a lakóte­lepektől zöldövezettel válassza el. A város szélében pedig olyan fa­csoportok telepítését javasolja, amelyek a dolgozóik pihenésére és üdülésére is alkalmasak.' A zöldövezet távlati terve alap­ján készíti a városi tanács építé­si és közlekedési osztálya a rész­letes kivitelezési tervet. 1970-ben már hozzálátnak a terv első ütemé, nek megvalósításához. E szerint a jövő esztendőben 64,3 hektár­nyi területen telepítenék erdő­részt. így az V. kerületben létesí­tendő fürdő környékén, a Kulich Gyula Lakótelepen, a Corvin utcai sportpálya mellett, a külterülete­ken pedig a Kétegyházi út men­tén, a kenderföldeken, az új vá­sártéren, a Csorvási út közelében, s a létesítendő sporttelep környé­kén. Az erdő telepítését a Gyulai Ál­lami Erdőgazdaság végzi. A te­lepítés kivitelezésére a tanács több mint 1 millió forintot irány­zott elő. A Hármas-Körösre épült Bé­li ésszentandrási Duzzasztómű az Országos Vízügyi Hivatal vízügyi kísérleti korrózióvédel­mi objektuma, ahol 1965 óta folynak kísérletek a vízbe me­rülő acélszerkezetek és hajózsi­lipek védelmére. Új hazai és külföldi módszereket próbálnak ki jó eredménnyel. A műanyag alapanyagú festékes, illetve a katódos korrózium elleni véde­kezés módjainak ismertetésére kedden Békésszentandráson or­szágos jellegű tanácskozást ren­dezett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, az Agrártudományi Egyetem Agrármérnöki Kará­nak üzemelési tanszéke, vala­mint a Magyar Hidrológiai Tár­saság megyei csoportja. Az or­szág minden tájáról érkezett mintegy száz vendéget Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgató-fő­mérnöke üdvözölte. Bevezető szavai után Szász János egye­temi docens és Makári Endre korróziós szakmérnök tartottak előadásokat. A hasznos vita után Gerencsér Árpád, az OVH csoportvezető főmérnöke tartott zárszót, majd megtekintették a duzzasztóművön alkalmazott korrózió elleni védekezés mód­jait­Tavaly december végén állat- I .zámlálást tartottak. Ekkor meg- | állapították, hogy a termelőszö­vetkezetekben 18 200, a háztáji gazdaságokban pedig 15 300 te- nyészkocát tartanak. A közös gaz­daságok jószágállománya évről évre fokozatosan gyarapodott, egészen 1968 végéig. 1969 első fe- ében viszont kereken ezerrel csökkent. Érdekes, hogy ugyan­ebben az időszakban a háztáji gazdaságok érdeklődése megnö­vekedett a kocatartás iránt, amit az is tanúsít, hogy az év első fe­lének végén már 18 480-at, azaz 3180-nal több anyakocát tartot­tak, mint ez év elején. Több termelőszövetkezet te-' nyészkocasüldő-akciót szervezett saját tagjai részére. Jórészt en­nek tudható be az állománynöve­kedés, meg annak, hogy a háztáji gazdaságokban is gyarapszik a takarmánykészlet. Az állattenyésztési felügyelőség legújabb feljegyzése szerint a sertéstenyésztés nemcsak a ház­táji, hanem a közös gazdaságok­ban is fellendülőben van. Az el­ső fél évben tapasztalt állomány- csökkenés a tsz-ekben a második fél év első felében megállt. Ti­zennyolc tsz állománycserét szer­vezett, s ugyanakkor a tsz. és háztáji gazdaságok 24 százalék­kal több kocát termékenyíttettek meg, mint a múlt év azonos idő­szakában. A köztisztaság őrangyala a FOKI 1602-es típusú Önfelszedő seprőgép Motorja: ZASZTAVA 750—D. Legnagyobb sebessége: 20 km/óra. Seprési teljesítménye: az útfelület szennyezettségétől függően óránként 8—20 ezer négyzetméter. Vezetőfülkéje teljesen zárt, hang- és hőszigetelt. Az 1602-es típusnál csak a felépítmény formája változott. A KIVÁLÓ GÉP ÁRA: 315 800 FORINT. Forgalomba hozza az ŰJAUTÓ KERESKEDELMI EGYSÉG Budapest, XIII., Gogol u. 13. Ügyintéző: Mózes Ödönné. Telefon: 294—698, 294—288. Telex: 3640, ... J 833 AUTOKER Scúitp&cleM & 4 A 15-ös autóbuszon — amikor mintegy tízperces együttutazás után — elbú­csúztam Lénára Judittól, a Televízió népszerű bemon­dónőjétől — legalább tízen köszöntötték, ketten gratu­láltak neki a legutóbbi mű­sorhoz, sok embernek volt hozzá egy-két udvarias, jó szava. — Ismeri valamennyit? — kérdeztem. — Negyedét se. Ok is­mernek engem. Ők a „ked­ves nézők”. Tehát ismerjük egymást. Így megy ez min­denfelé. Volt már úgy, hogy pöttöm kislány csokival kí­nált: Jutka néni, kóstold meg... És megkóstoltam. Lénárd Judit a Televízió egyik „alapító” munkatársa. 0 maga így vall erről: — Mi négyen, Tamási Eszter, Takács Marika, Var­ga József és jómagam úgy. szólván egyszerre kerültünk a tv-hez. Még 1960 szep­temberében. Látszólag nem különös történet, ahogy Lénárd Ju­dit a Televízióhoz kerüli bemondónak. — Főiskolát végzett szí­nésznő vagyok. Játszottam a Honvéd Színházban, majd a debreceni és győri társulatok­nál. Utoljára a Petőfi Színház tagja voltam. Hogy melyek ked­venc szerepeim? A Magyar Elektrából Klütaimnésztra, a Don Carlos Eboli hercegnője, a Bánk bán-ból Gertrudis és a Kőszívű ember Arankája. So­kat játszottam ezeket a szerepe­ket. — Vérbeli színésznő létére ho­gyan hagyta ott mégis a színpa­dot? Mintha szomorúság lepné el arcát. — Nem ment könnyen. A te­levízió egyik szerkesztője, Fábry Éva, aki egyébként a barátnőm, „környékezett” meg. Megmon­dom őszintén: a „megkísértés” idejéig magam sem láttam te­levíziót. Hosszú ideig ellenáll­tam a csábításnak. Aztán egy év múlva ismét jött a „csábító”. Akkor már kisebb volt az ellen­állás. Egy évig vívódtam, csa­ládom mit sem tudott róla. Csak akkor közöltem velük új állásomat.. ■. — Most közel üz eszten­dő távlatából nem hiányzik a színház varázsa, a közön­séggel való kapcsolat? — Nehéz érről beszélni. A színpad és a televízió merőben más. A színpadról pillanatok alatt kontaktust teremt a szinész és a fo­lyamatosan érezhető kap­csolat adja a biztatást. A tv-ben azonban — bár tu­dom, hogy milliókkal ülök szemben — csak gépet lá­tok, a kamerák üvegszeme­it és a reflektorok forró­ságát érzem. De ne higgye, hogy ebből nem lehet „kon­taktus”. Lehet bizony és a bemondó idővel, ha a kez­deti kameralázat leküzdöt­te, érzi is a közönség fi­gyelmét, szinte hallja a millió néző lélegzését. Ná­lam is így van. és most már sikerült ellensúlyoznom a színház hiányát. Afelől érdeklődöm, mi­lyen a napirendje a tv-be- mondónak? — Elfoglaltságunk eléggé nagy, mert ha például iskola- tv van, hatan állunk szolgálat­ban. Azt nem írja elő semmi­féle munkarend, mit tanuljunk. De a napi élet dolgaival telje­sen tisztában kell lennünk. Ér­tem ez alatt például a világese­ményeket. Én amellett anya és háziasszony is vagyok, nekem kell például gondoskodnom Kata lányomról, aki a Kállay Éva Egészségügyi Szakközépis­kola II. osztályos tanulója. Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom