Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

19M. október 9. 3 Csütörtök Fonal és kiszolgálás A sok bélyeg közt a címzés Ot-öt-nulla-három. Nem tele­fonszám, sem valami rejtély vagy rejtvény megoldása. Egyszerű fo­rintösszeg, Ennyibe kerül egy elektromos meghajtású hús­darálógép, mint ezt — lapunk szeptember 20-i számában meg­jelent írásunkra — a Békés me­gyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közölte. Egyetértőén írták továbbá le­velükben, hogy ők sem tartják helyesnek, hogy a vásárlók laká­suktól távol eső húsboltba kény­telenek olykor sétát tenni — da­rált húsért. Ezért lehetőség sze­rint a beszerzésre kerülő húsda­rálókat úgy osztják el, hogy ab­ból egy-egy területen legalább egy-egy legyen. Ez így is helyes. A kérdés csupán csak az, mit tekintünk „egy területnek”? Egy várost vagy egy városnegyedet? A fenti kérdés — legalábbis részben — hamarosan tisztázódni fog, mert a vállalat levele szerint „Egy évben több húsdarálót kí­vánunk beszerezni. Erre az évre 5 gépet rendeltünk, mely gépeket a négy város, illetve Békés köz­ség területén kívánunk elhelyez­ni.” Befejezésül pedig ígéretet tesznek arra, hogy a kigazdálko­dott pénz összegétől föggően, to­vábbi gépeket fognak vásárolni. Remélhetőleg sikerülni fog évente 50—6o ezer forintot kigaz­dálkodni. Esetleg, fejlesztés "í- mén, előirányozni is lehet. Fürdő, felárral Névtelen levelet kaptunk Szarvasról. A következőket írja olvasónk: Többször voltam a szarvasi fürdőben. Fáj a lábam. A rendszeres gyógykezelés sokat segített. A minap újra elmentem. Legnagyobb meglepetésemre 2 forint belépődíjat kellett fizet­nem. Kérdésemre a következőt felelték: Azért vezették be a be­lépőjegy-rendszer, mert sokan csak amiatt jönnek a fürdőbe, hogy az ottani büfében italozza­nak. Viszont, aki gyógykezelés céljából tér be és megfizeti a kezelési díjat, annak vajon miért kell külön belépődíjat is fizetni? — kérdi. — A fürdőbe ugyanis sok idős bácsi és néni jár, hogy fájós végtagjait kezelje. Fölhívtuk a szarvasi fürdőt. A vezetőtől a következő választ kaptuk: A fürdő területén levő büfét, gyakran a fürdőző-vendé­geken kívül mások is igénybe veszik. A városiak szívesen láto­gatják a fürdő parkját is, idős nénik pedig unokáikat kísérik el. Ez volt az oka annak, hogy beve­zették a 2 forintos belépőjegyet. De aki sem fürödni, sem a für­dő parkjában gyönyörködni, sőt italozni sem akar, csupán gyógy­kezelés céljából tér oda, annak vajon miért kell külön belépődí­jat fizetnie? Erre a kérdésre a fürdő vezetőjétől nem kaptunk vétezt. Megszakadt a vonal...? Több levélírónk tette már szó­vá a fonalellátás problémáját. Elsősorban a szintetikus fonalak választékát hiányolják, de akad olyan észrevétel is, hogy egyes községekben egyáltalán nem le­het kapni. Legutóbb ehhez a pa­naszhoz még egyébb hiányosság is társult a „Nagy Antalné és sok nőtársa” aláírása levélben: „Kérdezzük, mikor lehet majd kapni a mezőberényi boltban is szintetikus fonalakat és főleg ud­varias kiszolgálást? Mert ebben az üzletben az eladóktól ((kivétel nélkül) valósággal ki kell könyö­rögni az árut, amit vásáraim sze­retnénk.” Valóban sok bosszúság fakad abból, ha esetleg 5 dkg fonalért Békéscsabára kell beutazni, de még több abból, ha egy üzletben nehézkes vagy pláne udvariatlan a kiszolgálás, hiszen sok másért is felkeresik a vásárlók a boltot. S még az egyes áruk hiányát is könnyebb elviselni, ha kedvesen, figyelmesen adják tudtunkra. Érdeklődésünkre a bolt vezető­je közölte, hogy valóban csak ke­vés — ötféle — színben van je­lenleg is szintetikus fonaluk, s nagyobb mennyiséggel nemigen szoktak rendelkezni. A bő válasz­tékot nehezíti a fonal magas ára, mert aránylag nagy összeget köt­ne le, ha 10—15 féle színárnyala­tot tartanának. Hát bizony, abból a sárga, rózsa­szín, zöld, barna és világoskék színből, ami van, semmi esetre sem lehet pirosat vagy sötétkéket venni. S ezen változtatni mégis­csak a bolt érdeke. De hasonló­képpen vagy még inkább vál­toztatásra vár a panasz másik része, amiről nem állt módunk­ban meggyőződni. Az udvarias­ság! Reméljük, hogy a bővebb választékú szintetikus fonallal együtt — de inkább hamarabb — ez is kapható lesz és nem kerül tartósan a „hiánycikk”-listára. Lehet, hogy Magyarországon mintegy félmillió bélyeggyűjtő­nek örömet okoz, ha forintos bé­lyeget vásárol és 1 darab helyett több kis színes apró bélyeget kap, de a fennmaradt „csekély” 10 millió bosszankodik, hogy a sok bélyeg miatt a címzés alig fér rá a borítékra. így járt G. A.-né olvasónk, aki a békéscsabai 1-es számú pos­tán 10 darab 1 forintos bélyeget „merészelt” kérni. Két ablaktól elküldték, mert csak két, 40—60 i [f£3 ÜP 5*3 m 3 & Om SS m ©liÖ ÜLttS? Kvs> P>u ém filléres címletben volt bélyeg. A harmadiknál ugyan volt forintos is, de a postáskisasszony ilyen „unicumot” nem volt hajlandó adni. Kérdése, hogy miért nem lehet egybe a forintos bélyeget adni, amikor van? A válasz az volt, „mert az nekem is kell”. Békéscsaba 1-es számú Posta- hivatal vezetőjétől kértünk felvi­lágosítást erre a furcsa „jelen­ségre”. — Tavaly novembertől, új postai díjszabás óta — volt a válasz — sajnos mi is sokat mér­gelődünk a kis címletű bélyegek miatt. Annál is inkább, mert ne­künk sokkal több postai külde­ményre kell bélyeget ragasztaná, mint a feleknek. A postai érték­cikk hivataltól hónapról hónapra megrendeljük a forintos bélyeget, de helyette nagyrészt csak 40, 60 filléres bélyeget kapunk. Előre­láthatólag míg a kis címletű bé­lyeg ki nem fogy, nem is kapunk másmilyent. Ezért a forintos bé­lyegből, ha egyszerre többet kér­nek, mi is csak több darabban tudjuk adni. De természetesen ez nem ok arra, hogy udvariatla­nok legyünk a felekkel szemben. Ezért a szóban forgó szaktársnőt figyelmeztetésben részesítem — kaptuk a választ. PP Madarai tolláról embert lakhelyéről mMPP Nem kell megijednie a Kedves Olvasónak, nem rémdrámát lát, csupán karikaturistánk túlozta el egy kicsit a dolgot. De, hogy is­mertessük az illusztráció előzmé­nyeit: „Egy első kerületi lakó” aláírással érkezett a közelmúlt­ban levél szerkesztőségünkhöz, melynek írója felhívja figyelmün­ket az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 35-ös számú, Bánát utcai boltja előtt szétszórt papír- és hulladékszemétre. Mint írja, a rendetlenkedő blokkocskákkal kedvére játszhat a szél, hiszen „az artézi kút tövében pihenő pa- pírdoboz-házuk (magyarán a sze­méttároló — a szerk.) fedetlen. Nem ártana, ha az illetékesek gondoskodnának arról, hogy az áruda dolgozói fedett kupába gyűjtsék a szemetet, és úgy rak­ják ki az utcára. Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ez egyáltalán nem válik „a tiszta város”-mozgalom javára”. A hozzáfűzéssel mi is egyet­értünk. Valóban sok még a tenni­való nemcsak Békéscsaba, de me­gyénk egész területén. Valljuk be, mi is sokszor hajítjuk el könnye­dén a boltból kilépve blokkunkat, buszról leszállva menetjegyünket, utcán sétálva elszívott cigarettán­kat, üres gyufásdobozunkat, a szétrágott napraforgó-magot, az üres papírzacskót, csomagoló, papírt, kukoricacsutkát, s ki győz­né még fel is sorolni, mi mindent. Csak egyről felejtkezünk meg: a szemetes község és város lakóiról állít ki rossz bizonyítványt, vala­hogy így módosítva az ismert közmondást: „Madarat tolláról, embert lakhelyéről”. Elnézést kérve a „mellékvá­gányra futásért” (ami azért, még­iscsak témánkhoz tartozik), talán térjünk vissza az idézett levél alapján a békéscsabai Bánát ut­cai bolthoz. Mint az üzlet vezetője elmondotta, éppen a közelmúlt­ban vásároltak — immár másod­szor — egy fedett szeméttárolót, Egy vásárló panaszai A békéscsabai B. Mihályné hi­vatásos toliforgatónak is becsü­letére való alapossággal irt levél­lel lepte meg a Szerkesszen ve­lünk rovatot. Észrevételei a ke­reskedelem különböző területeiről származnak, példázva ezzel azt, hogy a vérbeli vevő nemcsak vá­sárol, hanem ha kell, kifogásol is. Reméljük, hogy alkalmi meg­jegyzései nem hatnak majd pisz- kálódásnak, hanem sokkal inkább orvoslásra váró, közös gondnak. * A békéscsabai faáruboltban nemrégiben vásároltam néhány fakanalat. Otthon aztán bosszan­kodva vettem észre, hogy az árat tintaceruzával a kanálnak éppen arra a részére írták, amely be­leér az ételbe. A tintaceruzás nyomokat sem­milyen raffinált módszerrel nem tudtam eltüntetni. Még szerencse, hogy két kanálnak a nyelére ír­ták a fogyasztói árat. Miért nem tudják ezt mindegyiknél így csi­nálni? * ' Hasonlóan jártam a Gelka-üz- letbe javításra leadott televízió- készülékemmel is. A fényezett készülék oldalára egy egész szám- halmazt írtak fel. Otthon aztán törhettem a fejem, hogyan távo- lítsam el. A tévékészülék nem filléres tárgy, s amelyik háziasszony egy kicsit is ad a lakására, az nem állhatja meg szó nélkül a „bű­vös” doboz összefirkálását. Nem lehetne valahogy másképp fel­tüntetni a nyilvántartási számot? * A Tanácsköztársaság úti női- férfi divatüzletben (Jókai Szín­ház mellett) a napokban női zsebkendőt vásároltam. Meglepe­téssel vettem tudomásul, hogy a zsebkendő ára időközben 7 fo­rintról 8,50-re emelkedett. (A címkét mellékelem a levélben.) Én, mint egyszerű vásárló meg­mondom őszintén, nem értem ezt az ármódosítást. Évek óta hasz­nálom ezt a fajta zsebkendőt és most sem tapasztaltam semmi olyat, ami indokolta volna az 1 forint 50 filléres többletköltséget. Szeretem a sajtot. Most még ráadásul le is van értékelve. Szeptember 14-én a békéscsabai tejboltban kértem egy doboz Puszta sajtot és még külön két darabot. Nagy meglepetésre a sajt penészes volt. Most csak azt nem tudom, hogy mással is elő­fordult-e már hasonló eset vagy csak én voltam peches...?! amely az előző kupa sorsára ju­tott, azaz (igen, fogalmazzunk magyarul) ellopták. így kényte­lenek voltak átmenetileg {»pír- dobozban gyűjteni a hulladékot Megígérték azonban, hogy hama­rosan beszereznék majd ismét egy fedett szemétgyűjtőt, amit az eddigi gyakorlattól eltérően nem este, hanem reggel raknak majd ki — és reméljük, nem az artézi kút tövébe! ígéretükhöz három kérésüket is mellékelték, amit ezennel a nagy nyilvánosság elé bocsátunk. Egy: szépen kérik a hobbys kupagyűjtőket, tegyenek majd ki­vételt a közeljövőben beszerzendő, immár harmadik szeméttároló­jukkal; kettő: a papírhulladékot feltúró gyerekek mérsékeljék szemét-kutató es túró szenvedé­lyüket (ez ugyanis cseppet sem szolgálja egészségük védelmét); három: az üzletből kilépő vásár­lók vegyék igénybe a bolt előtt elhelyezett hulladékgyűjtőt, és oda dobálják blokkjaikat. Reméljük az említett üzlet és környékének lakói együttes erő­feszítése mihamarabb meghozza eredményét: a tiszta, rendes ut­r»á+ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom