Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-20 / 243. szám
1969. október 19. 9 Vasárnap Egy ember kidőlt a sorból... A gépesítés s a kemizálás gyors ütemben tért hódít a termelőszövetkezetekben is. Ezzel párhuzamosan megnőtt a balesetelhárító óvórendszabályok jelentősége. Az 1967-ben megjelent 3. törvény kötelezi a termelőszövetkezeteket ezeknek a szabályoknak a betartására A baleset bekövetkezése esetén pedig anyagi felelősség terheli a gazdálkodó szerveket a károsult, illetve családjával szemben. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a felelősséget mindenáron igyekeznek elhárítani magukról, ahelyett, hogy a baleset körülményei felől alaposan meggyőződnének. Ez történt Medgyesegyházán a Haladás Termelőszövetkezetben is. Egy koszorút küldtek 1968. június 14-én halt meg Szeverényi András. 1959 óta dolgozott a termelőszövetkezet ve- gyianyag-raktárában. Halálát megelőző napon a szaktechnikus utasítására kitakarította a raktárt, délután pedig a termelőszövetkezet egyik tábláján permetezett Halálának oka a mai napig sem tisztázódott. Özvegye így emlékszik vissza a tragikus esetre: — Férjem június 13-án este jött haza. Hét óra lehetett, mikor belépett a konyhába. Már útközben is szédült s hányinger környékezte. Annyi ereje sem volt, hogy a védőruhát levegye magáról. Ruhástól dőlt a heverő- re. Kilenc óra felé mentem el az orvosért. Mikor az orvos úr a konyhába lépett, így kiáltott fel: „Vegyszerszagot érzek, mit csinált a férje? Talán permetezett?” Azonnal Atropin injekciót adott neki. Nagyon megijedtem. Az orvos megnyugtatott. Állítólag az Atropin kitűnő gyógyszer mérgezés ellen. A férjem ezután kissé jobban lett. Később azonban izzadni kezdett, nyakán megduzzadtak az erek. Tizennegyedikére virradóra, hajnal két óra tájban újra rosszul lett. Átszóltam a szomszédnak, hogy hívja ki az orvost. Dr. Sá- vai azonnal jött. Újra Atropinnal kezelte. Távozóban arra kért, ha reggelre nem lesz jobban a beteg, be kell szállítani a kórházba. Bizakodtunk, hogy erre nem kerül sor. Reggelre azonban férjerp újra rosszul lett. A húga ekkor mentőkért ment. Míg őt kikísértem az utcára, addigra a férjem meghalt. Két nap múlva az orvos engedélyezte temetését. A termelöszövetke'i't egy koszorút küldött. Nem tudom miért, de azóta a vezetőség rossz szemmel néz rám. Pedig a férjem hűséges dolgozója volt a szövetkezetnek. A régi vezetők közül ugyan többen felkerestek a temetés előtti napon s részvétüket nyilvánították. A régiek szerették a férjemet, de a mostaniak úgy tekintenek rám, mintha bűnt követtem volna el, mert keresem az igazamat. Két halotti bizonyítvány Az orvos a halál okául szívembóliát állapított meg, holott mérgezés ellen kezelte. Mikor az elhunyt fia emiatt felkereste, azt válaszolta, hogy az orvosi bizonyítvány a halott sorsán semmit sem változtat. Vita támadt köztük. Az orvos ezt követően igazolást írt arról, hogy Szeverényi András mérgezésben halt meg. Ezt az igazolást átadta az elhunyt fiának. Egy hónap múlva exhumálták Szeverényi András holttestét, az SZMT munkavédelmi osztálya ugyanakkor vizsgálatot tartott a termelőszövetkezetben. Megállapította, hogy a termelőszövetkezet vegyianyagraktárában nem tartották be a munkavédelmi óvórendszabályokat. Június 13-án ugyan elrendelték a raktárban a takarítást, viszont a védőfelszerelések régiek voltak és kopottak, s a hatóanyagszűrők elhasználódtak. A raktár épülete sem felelt meg a mérgező anyagok tárolására. A halál bekövetkezését megelőző napon Vass Gábor zetoros állítása szerint két hordónyi méregszemetet söpört fel Szeverényi András. Hasonló megállapításra jutott a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztályának vezetője is. Viszont Vass Gábor, az SZMT munkavédelmi felügyelője előtt tett kijelentését később módosította. Az exhumálás után orvosszakértők a bonclelet, a kórszövettan, s a vegyvizsgálat alapján megállapították, hogy Szeverényi András halálának oka Wofatox nevű, foszforsavészter tartalmú permetezőszerrel történt mérgezés volt. Az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet 466/168-as számú vegyvizsgálati lelete is kimutatta a mérget. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága szintén heveny mérgezést állapít meg a halál okának. Viszont ezt az okot nem mint egyedüli lehetőséget említi, mivel az | elhunyt szívbetegségben is szenvedett. De elismeri, hogy a mérgezés hozzájárult a gyors halálhoz Tengerikígyó Az özvegy a 3-as törvény 90. paragrafusa alapján — mely halálos üzemi baleset bekövetkezése esetén kötelezi a termelőszövetkezetet, hogy a hozzátartozókról megfelelően gondoskodjon — kárigénnyel fordult a termelőszövetkezet vezetőségéhez. A vezetőség a kérelmét elutasította. Majd ugyanezt tette a Battonyai Járási Ügyészség felszólításával is, amely j arra hívta fel a vezetőséget, hogy hozzon érdemi határozatot az özvegy kártérítési ügyében. A tsz bizottsága hozott is határozatot. Mégpedig olyat, hogy a kártérítési ügyet felfüggeszti. Ugyanis dr. Sávai Sándor orvos ellen büntető eljárás indult. A termelő- szövetkezet érdemben addig nem hajlandó dönteni, míg az orvos ügyében jogerős ítéletet nem hoz a bíróság. A 6/1967. MÉM. számú rendelet 223. paragrafusa határozathozatalra kötelezi ugyan a termelőszövetkezet vezető bizottságát, de érdemi döntésről itt sincs szó. Az özvegy viszont pert sem indíthat addig, míg az érdemi határozat meg nem születik. Az ügyészi óvás ugyan határozathozatalra kötelezné a termelőszövetkezetet és csak ebben az esetben lehetne polgári pert indítani. A járásbíróság ellenben a pert felfüggesztené arra az időre, míg dr. Sávai Sándor ellen indított büntetőperben jogerős ítélet nem születik. Dr. Sávai büntető ügye pedig valószínűleg megjárja a legfelsőbb igazságügyi fórumot is. Így az özvegy kárigényének sorsa valóban tengerikígyóhoz hasonlatosan kanyarog a paragrafusok között. Ezt mondja a tsz jogtanácsosa A termelőszövetkezet arra hivatkozik, hogy eddig nem sikerült tisztázni a halál okát, s emiatt a baleset üzemisége felett sem lehet dönteni. Ellenben, ha büntető, illetőleg polgári eljárás során a baleset üzemisége bizonyosodik be, akkor természetesen nem vonhatja ki magát a kártérítés alól. Ez viszont a fellebbezési lehetőségek kiaknázása mellett — másfél évnél rövidebb idő alatt sem fejeződhet be. Mi lesz addig az özveggyel? Dr. Hegedűs Gyula, a termelőszövetkezet jogtanácsosa a következőképpen nyilatkozott: az özvegynek van családja, tartsák el a gyerekek. Sávai doktor büntető ügyében majd fény derül a halál okára, s ez dönti el a baleset üzemiségét is. Addig a termelőszövetkezet nem tehet semmit. A nyomozati anyag szerint viszont a baleset üzemisége eldőlt, hiszen a mérgezés megállapítást nyert. A büntető eljárás tovább bonyolítja a kérdést. Mi okozta közvetlenül a halál beálltát, a szervezetbe került nagy mennyiségű méreg-e, vagy az orvos helytelen diagnózisa? Az utóbbi tény fennforgása esetén is kártérítési felelőséggel a munkaadó tartozik az özvegynek. S ugyancsak a munkaadó bizonyítékok birtokában kármegosztási igénynyel léphet fel az orvossal szemben. A jogtanácsos szerint időközben olyan bizonyítékok is felmerültek, amelyek azt igazolják, hogy Szeverényi András nem a szövetkezetben végzett munkája során szívta magába a Wofatox mérget. Mik ezek a bizonyítékok? A termelőszövetkezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy ezeket csak per esetén tárja napvilágra. * * ■ Summa -summárum, a tsz várakozó álláspontra helyezkedett. A baleset körülményeiről .jegyzőkönyvet nem vett fel, vizsgálatot sem rendelt el. Az újabban felmerült bizonyítékok birtokában sem hajlandó érdemi határozatot hozni. Az idő kerekei pedig róják a maguk útját. A haláleset óta 16 hónap telt el. Természetesen nem arról van szó, hogy a termelőszövetkezet vezetősége mondjon le a törvényadta lehetőségekről. Éljen azokkal úgy, hogy általuk a közösségnek hasznára legyen. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a szövetkezet nemcsak gazdálkodó, hanem társadalmi szerv is. Vitás esetekben, de különösen baleseti ügyekben a húzáshalasztás helyett a döntés siettetése, s a segíteniakarás kell, hogy jellemezze. Mert mindenkit érhet baleset. Erről kár lenne megfeledkezni. Serédi János i virágzik a pász-fű, ez mm Őszi sziupompában a szarvasi Arborétum Ahogy őszzel a vándormadarak gyülekeznek, ugyanúgy keresik fel a szarvasi Arborétumot a természetkedvelők. Kevesen tudják az Arborétum látogatói közül, hogy Európában úgyszólván egyedülálló őszi színpompában gyönyörködhetnek. Ugyanis az Arborétum olyan szerencsés mikroklímával (csapadék és hőingadozás), talajadottsággal rendelkezik, ami az őszi lombszíneződésnek ezt a szép példáját csak Észak-Amerika nagy erdeiben a híres indián nyár gyönyörű színeiben lehet megcsodálni. Az őszi színek nyitányát mindig a park közepén álló vörös juhar kezdi meg. Mellette áll az ámbra-fa skarlátvörös színével. Szép kontrasztot adnak a • nagy színfoltot alkotó vörös tölgyek és az őket körülvevő örökzöld fenyők. A japán juharlevél formája egyedülálló, ilyenkor ősszel a pasztellszíneivel különösen szép. Messziről észrevenni a perzsiai varázsfát, ami szinte lángol, az őszi napsütésben. Eddig az Arborétumot mintegy hatvanezren keresték fel. Közöttük kétezer külföldi. Az őszi idényben vasárnaponként ezernél több természetbarát keresi fel a szarvasiak Pepi-kertjét, hogy a simogató meleg napsütésében gyönyörködjön az „indián nyár” szép, színpompás színeiben. Kép, szöveg: Rózsavölgyi dél-amerikai Pam- a ritka hosszúságú virág a padlóvázak áldozata, mert egyes önző látogatók, sajnos, „emlékül” hazaviszik. Gyűlnek a forintok Kopogtatnak. Iga István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának a titkára hangos „tessék”-kel invitálja a belépni akarót, Kinyílik az ajtó, Flóra János jelenik meg a küszöbön. Arcán széles mosoly ül, ezüstösen csillogó fehér fogsora ki villan. — Mi járatban van, Flóra elvtárs? — néz rá derűsen Iga István. — Hozom az iskola-tv-re gyűjtött pénzt — hangzik a válasz, amelybe öröm és egy kis büszkeség is vegyül. — Mennyit? — folytatódik a kíváncsiskodó kérdés. — Százötven forintot. — Hányán vannak a brigádban? — Tízen. — Nem sok ez a pénz? — Hát már hogy lenne sok, Mindehhez hozzátartozik, hogy Flóra János segédmunkás Békésen, egy putriban lakik a feleségével és 9 gyermekével együtt. Az életkörülményei rosszak. Tv- re még csak nem is gondolhat. Már épül azonban a háza, mégpedig vállalati költséggel. A vállalatvezetőség így döntött, mert évek óta becsülettel dolgozik. Hogy egészen pontos legyen Iga István, felhívja telefonon a munkaügyi osztályt és megkérdezi: — Mióta dolgozik nálunk Flóra János? Nem keresgélnek a nyilvántartásban szereplő 2700 dolgozó között. Jól ismerik. A fülhall gp' m csak ennyit lehet hallani ■ — A János? — Nyolc c * .— Az ő és a brigádja példája nyomán szépén gyűlnek a forintok a vállalatnál, hogy majd egy amikor a gyerekek tanulásáról van ; ,. szó. ök sem maradhatnak le a i újabb tanyai iskola gyermekeit le- töbiektől. Szívesen adjuk. Iga elv- i hessen megörvendeztetni tv-vel. társ. I —or Egészségvédelem a mezőgazdaságban A Magyar Higiénikusok Társaságának és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Középkáder Szakcsoportjának Dél-ma- gyarországi Tagozta, valamint a Békés megyei Vöröskereszt közös rendezésében tudományos ülést tartott tegnap Gyulán. A tanácskozáson a növényvédőszerek felhasiználásával kapcsolatos munkaegészségügyi kérdéseket és A székkutasi Gépjavító Állomás felvételre keres A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR villanyszerelőt és fűtésszerelőt, villanyszerelő, vizvezetékszerelö, valamint a fenti szakmában lakatos, esztergályos szakmunkásokat segédmunkásokat továbbá 1 lő gépésztechnikust vesz fel. Bérezés az építőipari norma szerint teljesítménybérben. A Jelentkezni a gyár üzemviteli osztályvezetőjénél lehet. fenti munkakörök külszolgá latosak. 20882 32637 az élelmiszeripar higiénés problémáit vitatták meg. A tárgysorozat előadói ismertették többek között a Békés megyei tapasztalatokat, az élelmiszeripari termékek laboratóriumi vizsgálatának eredményeit. Az előadások és a témakörhöz kapcsolódó hozzászólások is bizonyították, hogy a mezőgazdaság gyors ütemű kemizálása, különösen a heveny hatású növényvédőszerek alkalmazásának széles körű elterjedése fokozott feladatokat ró az egészségügyre megyénkben is. Ezernél több ember rendszeres orvosi vizsgálatáról kell gondoskodni és meg kell szervezni a növényvédőszerrel kezelt termé- lyek úgynevezett növényvédőszer- maradék vizsgálatát. A növényvédőszerekkel foglalkozók egészség- védelme érdekében pedig tökéletesíteni kell a védőfelszereléseket és ellenőrizni kell azok rendeltetésszerű használatát. A tudományos ülés dr. Maurer Józsefnek, a Békés megyei KÖJÄL igazgató-főorvosának zárszavával ért véget. M. M.
