Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
1969. október 14. 6 Kedr A helyiipar és a kereskedelem kapcsolatáról Az árak csökkentését jelenthetné a kooperáció A tsz-szövetség jogtanácsosa írja; Pihenőnap és munkaszüneti nap a termelőszövetkezetben Az állandó beosztásban foglalkoztatott termelőszövetkezeti tagoknak hetenként egy pihenőnapot kell biztosítani a termelőszövetkezeti törvény 63. §-ának előírása szerint. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy az egyfolytában teljesített hatnapi munka után egy pihenőnap minden termelőszövetkezeti tagot megilleti. A törvény szerint a pihenőnapot lehetőleg vasárnap kell kiadni Azokban a munkakörökben, ahol a vasárnapi munka semmiképpen sem kerülhető el, a heti pihenőnap a hét bármely napján kiadható. További kedvezményt biztosít a termelőszövetkezet tagjainak az a szabályozás is, amely előírja^ hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon csak az állandó üzemelést, illetőleg állandó jelenlétet igénylő munkahelyeken kötelezhetők a tagok munkavégzésre. A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napok jelenleg: az újév napja (január 1), a húsvét hétfője, a felszabadulás évfordulója (április 4), a munka ünnepe (május 1), az alkotmány ünnepe (augusztus 20), a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7), és a karácsony két napja (december 25, 26). A tagoknak a pihenőnapokra munkadíjat elszámolni nem lehet. Abban az esetben azonban, ha a tagok a nekik járó pihenőnapokban is dolgoznak, vagy ha a pihenőnap kiadása csak helyettes beállításával oldható meg (pl. állattenyésztésben), a tagoknak vagy helyetteseiknek a munkában töltött időnek (vagy teljesítménynek) megfelelő munkadíjat kell kifizetni. A vezetőségnek biztosítja a törvény, hogy halasztást nem tűrő, sürgős munkák elvégzésének biztosítására vagy elemi károk megelőzésére, illetőleg elhárításéira a munkáit vasárnap és mun- I kaszüneti napokon is elrendelhes- | se. Erre általában a kampány- | munkák elvégzésekor vagy árvíz, j tűzvész, jégverés esetén kerülhet 1 sor. Lehetővé teszi a szabályozás azt is, hogy a szövetkezet vezetősége által készített munkarend előírja, illetőleg megengedje, hogy a pihenőnapokat a tagok — esetenként — összevontan vegyék igénybe. Előfordulhat, hogy egyes munkakörökben a pihenőnapok bizto- sítása vagy a munkaszüneti napok kiadása semmiképpen nem lehetséges. Ilyen — pihenőnapod kon és munkaszüneti napokon végzett — munkáért az alapdíjazáson felül pótlékot is kell fizetni a termelőszövetkezet tagjainak. A pótlék összegét a jogszabály 25—75 százalékig terjedően határozza meg. Az egyes termelőszövetkezetekben olyan összegű pótlék illeti meg a tagokat, amennyit a vezetőség a jóváhagyott munkarendben meghatározott. A fenti szabályozás is bizonyítja, hogy az új termelőszövetkezeti törvényben kifejezésre jut a tagokról való maximális gondoskodás. Ez a szabályozás újabb előrehaladást jelent a termelőszövetkezeti tagok és az ipari dolgozók mun kakor ül menyei nek — folyamatban levő — egységesítésére. Dr. Kovácsy István Geyes fogalmazás Egy marokkói újságíró így fejezte be egy gyilkosságról szóló beszámolóját: „Szerencsére az áldozat egy nappal a nyilvánvalóan rablás céljából elkövetett gyilkosság előtt minden pénzét betette a bankba, s így nem érte veszteség.” * Berecz János: 9 Ellenforradalom tollal es fegyverre! Ezekről a kérdésekről tárgyalt legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Olvasóink előtt ismeretes, hogy több mint egy évvei ezelőtt olyan döntést hozott a végrehajtó bizottság, amellyel segíteni akarja a helyiipar termékeinek megyénk területén való jobb terítését. Ennek alapján a Népújság Szerkesztőségében is két ízben tartottunk ankétet az ipar és a kereskedelem vezetőivel. Sajnos még csak kezdeti lépések vannak e tekintetben, pedig ha jói értelmezzük a megyei gazdálkodási kooperáció szükségességét, akkor a helyi- ipar jobban befolyásolhatná egyes kereskedelmi áraik alakulásét is. A mostani tanácskozás e terület két gazdájának — az ipari és a keredkedelmi osztályok — jelentése alapján kapott képet az ipar és a kereskedelem együttműködésének tapasztalatairól. Elmondhat juik, hogy a gazdasági mechanizmus reformja lényeges változásokat eredményezett népgazdaságunk áruforgalmi rendszerében. A nyereségcentrikus szemléletet figyelembe véve, lehetőség van az ipari kapacitás maximális kihasználására és az árualapoknak a közvetlen kiskereskedelmi kapcsolatok útján való értékesítésére. A közgazdasági szabályzók közreműködése azt feltételezné, hogy a lakosság igényei egyre jobban kielégítést nyernek a helyiipar termékeiből. Ezzel szemben a megyében termelt különböző árukkal kapcsolatiban mind a megyei kereskedelmi, mind a megyei iparvezetést számos kritika éri, hogy azok a helyi kereskedelmi forgalomban alig, vagy egyáltalán nem kaphatók. A vállalati érdekek pedig arra kellene, hogy ösztönözzék a termelővállalatokat, hogy termékeiket lehetőleg helyben adják át, ez lerövidíti és olcsóbbá teszi a termékek elhelyezését, csökkenti a szállítási költséget. Felvetődik a kérdés, hogy ha mind a szabályzók rendszere, mind a termelő- és kereskedelmi vállalatok anyagi érdeke, mind pedig a lakosság érdekei egyértelműen a helyi árualapra való termelés mellett szólnak, mi az oka annak, hogy mégsem kielégítő a helyzet. Ami általános jelenségként tapasztalható, hogy a helyiipar igyekszik profilját úgy kialakítani, hogy a fejlesztés során különböző ipari berendezések gyártására térnek át, vagy bedolgoznak valamely nagyiparnak. A fejlesztések általában nem fogyasztási cikkek termelésére, hanem termelőeszközök gyártására irányulnak. Emiatt kevés az új cikkféleség a piacon. Az eredmény a megye ellátásában így is jelentős, ez azonban bizonyos mértékben csak látszateredmény, mert az ossz belkeredkededmi termelés skálája csökken. A helyiipartól átvett sokmillió forint értékű áru összetételóban elóg szűk választékot képvisel. Például különböző vegyesipar 20 millió, bútor 17 millió, cipő 4 millió, egyéb ruházat 3 millió forint értékű volt ez év első felében. A vegyesiparcikk szakmára is jellemző a szűk profil és a hagyományos termék. Ugyanis az említett 20 millió forint főleg lemezárukból, füstcső, ereszcsatorna, szénkanna, kerítés- fonat sfb. tevődik össze, ami helyes, de a skálát bővíteni kellene. A bútorellátásról mondható el egyedül, hogy a kívánt mérteikben fejlődött az ipar és a kereskedelem kapcsolata, a békéscsabai és a Mezőberényi Faipari Ktsz-ek révén. Az évi 34 millió forintos bútorbeszerzés 30 százalékát adja a megye ellátásának a két ktsz. Visszatérve annak vizsgálatára, hogy a helyiipar miért nem foglalkozik szívesen belkereskedelmi áruk termelésével, tényként sorolhatjuk fel még a következőket: a kerekedelem minőségi követelményekkel lép fei és szállítási határidőket szab. Ennek teljesítésével szemben sokkal kedvezőbb a kevésbé munkaigényes ipari berendezések, gépek gyártása, vagy éppen az exportra való termelés. E szerint előfordulhat olyan fonák eset is, hogy a megye iparának termékét külföldön vásároljuk meg. A vállalatok zömében nem ismerik a helyi piac igényét A piackutatással összefüggésben megállapítható olyan gyermekbetegség, hogy elszaporodtak a legkülönbözőbb, mondhatnánk öncélú ügyraökösködést folytató termékmutogatások. Sok termék értékesítését először külföldön, majd az ország legtávolabbi vidékem kísérelik meg, szem élői tévesztve a helyi piac igényét. A lakosság áruellátását akkor befolyásolná kedvezően a he- lyiipari termelés, ha a nagyiparnál kieső termelés pótlására a hiánycikkek pótlását tudnák biztosítani. Sem tanácsi, sem a szövetkezein iparban nem találkozunk olyan irányú fejlesztéssel, amely célúi tűzte volna ki valamely régóta fennálló hiánycikk pótlását. Egyedülálló ilyen fejlesztés volt az újkígyósi ÁFÉSZ kátránypapírkészítő üzeme, amely véglegesen megoldotta a hosszú éveik óta fennálló fedéllemez hiányt. Egyes hiánycikkek pótlására a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank szubvencionálást ajánlott fel, a Beruházási Bank tájékoztatása szerint viszont a megyén beiül ezt seniki nem vette igénybe. A kereskedelem részéről igény jelentkezik az alábbi cikkek esetében is: szőnyeg, apróbútar, általános háztartási tömegcikk, cipőáru, fehérnemű és felsőruházat. Jóllehet, hogy a textilipar (Békéscsabai Kötöttárugyár) a megyei kiskereskedelmet korlátlanul kiszolgálja termékeivel, melynek alapján a megye területén a bébdáruk ellátása is kifogástalan. Viszont a fehérneműgyár csak osztályos árukat ad át rendszeresen a kiskereskedelemnek, meg a szériatermeléséből csak országos terítésen keresztül juttat. Ez is egyik hozzátevője annak, hogy a kereskedelem csak az árak emelését, nem pedig az árak csökkentését ismeri., (Kivétel a szezon végi kiárusítás.) Ügy látszik, hogy hosszú idő folyamata lesz, amíg a vállalatok felismerik a helyi árualapra termelés szükségességét, előnyeit és tevőlegesen közre is működnek a jelentkező igények kielégítése érdekében. Mi lenne tehát a kivezető út? Szó lehetne arról is, hogy az ipar és a kereskedelem közös társulással városainkban üzleteket nyitna. Ezekben a helyi termékek kerülnének átadásra. Nem mindig előnyös az exportra való termelés. Megyénkben például küszködünk a gázkazánhiánnyal, ugyanakkor a helyi termelővállalat külföldön futkos áruival. Ez is indokolja, hogy a lakosság érdekében a megyei gazdálkodás kooperációjára igenis nagy szükség van. Amikor a két osztály ilyen ajánlást tesz, csak hasznos cselekedetnek minősül és ez semmi szín alatt nem sérti meg a vállalatok érdekeit, önállóságát. Ellenkezőleg, a lakosság jobb ellátására kell, hogy serkentse őket. Rocskár János Közérdekű új jogszabály: A nagyközségi tanács vb hatáskörének növeléséről Egyes igazgatási, mezőgazdasági, valamint ipari szakigazgatási feladatoknak a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalásáról rendelkezett a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 31/1969. (IX. 18.) korm. számú rendeletében. (Megjelent a Magyar Közlöny 71., s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 26. számában.) A kormányrendelet szerint a nagyközségi tanács végrehajtó bd. zottsága szakigazgatási szerve útján — a községi hatáskörbe tartozó igazgatási, mezőgazdasági, valamint ipari ügyeken kívül — illetékességi területén eljár az olyan ügyekben is, amelyek eddig a járási tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartoztak: — a közületi szervek elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás, — a vadőr eskütétele, — a vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok felújításának elrendelése, — a kisiparosok ipargyakorlására vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az első fokú iparhatósági jogkör ellátásában. A kormányrendelet 1969. október 1-én lépett hatályba. Az 1956-os magyarországi ellen- forradalom krónikája ez az alig több mint 150 oldalas könyv. Terjedelméhez mérten racionálisnak kell lennie, tehát el kell vetnie mindent, ami mellékes, és világosan kell felmutatnia egy rendkívül nehéz helyzet és egy tragikusan bonyolult folyamat fő vonásait. A könyv érdeme, hogy következetesen alkalmazza ezt a módszert, méghozzá a tények, dokumentumok és tényszerű idézetek erejével. Eszmei mondanivalója ott világit legjobban, ahol az 56-os események tanújaként a tények logikáját vizsgálja és következteti. Megidézi 1956-ot, de nem frázisokkal, hanem a valósággal, majd ennek alapján mutatja meg, miként használták ki a dogmatizmus elleni lázadást — az ellenforradalom céljaira. Érzékelhetővé teszi, hogyan és miért vált tehetetlenné, hacsak néhány napra is, mindaz az erő, amely pedig készen állt a szocializmus és vívmányainak védelmére. A szerző azonban, amikor a belső helyzetet, az 1956-os magyarországi állapotokat tárja fel, érzékelteti azt is, hogy a leggondosabb belpolitikai elemzés sem teheti teljessé a képet. Megmutatja az olvasónak, hogyan álltak készenlétben a nemzetközi imperializmus megfelelő szervei és személyiségei, hogy szervezzék és irányítsák az ellenforradalmi lázadást, és megkíséreljék megdön- teni a szocializmust. A könyv fejezetei közül különösen érdekfeszítő az a rész, amelyben feltárja a Szabad Európa Bizottság úgynevezett FOCUS hadműveletét Ez az akció éppen azt a célt szolgálta, hogy ösztönözze, szervezkedésre késztesse a belső ellenséget és programot adjon neki. Nyíltan beval-^ lőtt törekvése volt, hogy az ellen- forradalmi mozgalmat egy gyújtópontba foglalja — innen az elnevezés: „Operation FOCUS” — Gyújtópontakció. Ennek a törekvésnek alátámasztására a szerző széles körűen használja a nyugati sajtó korabeli cikkeit és megállapításait, az ellenforradalomról írt könyvek és tanulmányok fejtegetéseit. A hazai események és a külföldi háttér egyértelműen adja a tanulságot: csak marxista—leninista elvek alapján lehet eredményesen harcolni mindenféle hiba, elhajlás és diverzió ellen. A krónika nemcsak érdekfeszítő olvasmány, hanem nagyon tanulságos is. A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18-45 év közötti férfiakat alkalmaz föld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe Kereseti lehetőség havi 2000—2300 forintig. 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa szón. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban. Dorogi Szénbányák igazgatósága 861
