Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

196#. szeptember 10. 3 St erd» fl Monkaugyí Minisztérium állásfoglalása: Áthelyezés esetén a régi vállalattól is jár a dolgozónak nyereségrészesedés Érdekes elvi jelentőségű kérdés­ben foglalt állást a Munkaügyi Mimisztérium. Egy dolgozótól, aki áthelyezés­sel a múlt év közepén új munka­helyre került, régi vállalata meg­tagadta a nyereségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munka viszbny szükséges. A dolgozó panaszát a vállalati mun­kaügyi döntőbizottság elutasította. A területi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de e döntés ellen a fővárosi főügyész­ség óvást emelt. Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollek­tív szerződésben nagyobb kedvez­ményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájárultak a nyereséges gazdálkodáshoz. Az ügyészség véleménye szerint ez áthelyezés esetén sem áll ellentét, ben a jogszabályokkal. Az óvás­sal a területi munkaügyi döntő- bizottság nem értett egyet, így az ügy végső elbírálásra a Mun­kaügyi Minisztériumhoz került. A minisztérium is törvényesnek ismerte ugyan el a vállalati kol­lektív szerződés említett részét, amely jogosan köti feltételekhez SzáznyoScvannégymillió forint értékű áru a Hortobágyról A Hortobágyi Állami Gazdaság ebben az évben, minden eddigi­nél több árut, összesen 184 millió forint értékű terményt, állatot és állati terméket ad a népgazda­ságnak. A szeptember elejéig el­adott áru értéke meghaladja a 140 millió forintot, s a földeken, valamint az állattenyésztő-tele­peken, halastavakban még igen sok a „tartalék”. A pusztától el- hódítot területen szakszerűen és adottságoknak megfelelően gaz­dálkodnak. A legnagyobb bevételt — csaknem 30 millió forintot — eddig a hal hozta, de a puszta különböző részein tartott 60 ezer juh is jelentős bevételt adott. A Hortobágyi Állami Gazdaság ez évben mintegy 20 ezer mázsa ba­romfit szállít közfogyasztásra, s ennek nagyobb része halastava­kon nevelt pecsenyekacsa. (MTI) a nyereségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium állás­pontja szerint nem vonatkozhat az áthelyezett dolgozóra. A jogsza­bályok értelmében ugyanis áthe­lyezés esetén a régi és az új vál­lalatnál eltöltött munkaviszonyt együttesen kell figyelembe venni, s az is mellékes, hogy ki kezde­ményezte az áthelyezést. Mivel a vitás esetben a régi és az új he­lyen együttesen megvolt a dol­gozónak a kollektív szerződésben megszabott kilenc havi munkavi­szonya, így régi vállalatától az ott eltöltött idő arányában jár neki a, nyereségrészesedés. Újabb kutak a zalai olajmezon A Dunántúli Kőolajtermelő Vál. lalat az idén Nagylengyelben és környékén újabb termelőkutakat állított üzembe. A 28 fúrásból 15 bizonyult eredményesnek és ezek a kutak az év első nyolc hónap­jában 26 000 tonna kőolajat ad­tak. A fúrások sikerére jellemző, hogy 1967-ben az úgynevezett to­vábbfejlesztő kutatásból 12 000 tonna olajat nyertek, tavaly 24 000 tonnát s az idén jóval túlhaladják a 30 000 tonnát. A szakemberek úgy tervezték hogy az év végéig még hét olaj­kút fúrását fejezik be. (MTI) Menyasszony a villamos alatt László Ferenc 30 éves hegesz­tő, pusztamonostori lakos egy éjszakai együtt szórakozott meny­asszonyával Budapesten. László alaposan felöntött a garatra. A hajnali órákban hazafelé menet, a leány visszautasította a férfi kö­zeledését. László, miután elváltak, a leány után ment, s a Petőfi-híd pesti hídfőjénél egy villamos elé lökte. A leány a villamos alá ke­rült, de szerencsére nem sérült meg súlyosabban. László a cselek­mény után megpróbált kereket oldani, de a közelben dolgozó munkások elfogták, A Fővárosi Bíróság László Fe­rencet ötévi szabadságvesztésre ítélte. (MTI) lések egyeztetése és összehango­lása. Ennek előkészítését szolgál­ta a négyes magas szintű találko. zó Kairóban. — Vagyis ez a tanácskozás- sorozat az összes arab ország ál­lamfőinek konferenciáját készí­tette elő? — Meggyőződésem, hogy je­lenleg is ennek érdekében foly­nak megbeszélések és újabb csúcstalálkozóra kerül sor. — Az iszlám-országok veze­tőinek találkozójára gondol, amelynek lehetősége az arab or­szágok külügyminiszteri értekez­letét követően került előtérbe? — A kettőt el kell választani egymástól — hangzik a válasz. — Mi nem ellenezzük az iszlám­hoz tartozó országok tanácskozá­sát. Viszont jól tudjuk azt is, hogy néhány iszlám-ország kap­csolatban áll az imperializmus­sal, baráti szálak fűzik az Egye­sült Államokhoz, egyeseket pe­dig Izraelhez is. Következéskép. pen a velük való tanácskozásnak nem sok haszna lehet. De a je- ruzsálemi szent helyek felgyúj­tása miatt a mohamedán világ egésze rádöbbent a veszélyre. Ezért tanácskozni akar, s meg kívánja vitatni, hogyan lehetne megvédeni szent helyeit. De csu­pán ezt akarja megvitatni. Ez­zel szemben az arab csúcskon- j íerencia — még ha különböző j fejlettségű, államformái ú és po- : litikájú államok vezetői ülnek is ■ egymás mellé — azonos módon j érző és gondorkodó arab vezetők i tanácskozása. Erről a megbeszé- ; lés-sorozatról, amely az arab vi- ■ lág számára sorsdöntő küzde- j lem kérdéseit vitatja meg, : egyetlen arab vezető sem tart- ■ hatja magát távol. Ha valaki kő- : zülük szembeszáll az arab vi- : lág közös erőfeszítéseivel, azt el- j söprik az útból... Gondoljunk ! csak Szudánra vagy Líbiára... : — Mi volt a látogatásának cél- * ja, s milyen benyomásokat szer- ! zett? — Kettős cél hozott bennün- : két Magyarországra. Egyrészt : meg akartuk köszönni a baráti : magyar népnek, a Magyar Szó- • cialista Munkáspártnak és a ma- : gyár kormánynak azt a szilárd, ; következetes álláspontot, mely- : lyel ügyünket, harcunkat segíti, * támogatja. Ugyanakkor szeret- ; nők még szorosabbra fűzni kap- : csolatainkat, elmélyíteni együtt- : működésünket. Közös célok fog- : nak össze bennünket. Erről győ- S ződtünk meg rövid látogatásunk ■ során az önök gyönyörű, nagy : eredményekkel és tapasztalatok- ■ kai rendelkező országában. S Szerepeltünk a rádióban Az interpelláló fiataloknak Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese válaszolt. Riporter: Petress István. Emlékszem, amikor jó néhány évvel ezelőtt jártam a rádió Bró- dy Sándor utcai székházában. Le­nyűgöző volt. A Csendet kérünk feliratú ajtók, a látszólag teljesen szervezetlen rohanás, a különös zajok és magának a rádiónak a misztikuma, valahogy alaktalan masszává folyt bennem és azt hi­szem társaimban is. A kalauzként mellénk adott csinos asszisztensnő imponáló biztonsággal dirigálta a megrettent csoportot ide-oda, hogy megnézzünk, megismerjünk min­dent. Ám nem lettünk sokkal oko. sabbak. Csak még kíváncsibbak. úttörőház udvarán állt. A csabai gárda, Petress Istvánnal együtt a ház vendége volt. Szarvasból és Orosházáról légkábelen jött a hang. ha nem is mindig tisztán. Battonyáról pedig ... nos, a bat- tonyaiak — ennyi kulisszatitkot igazán elárulhatunk olvasóinknak — ugyancsak az úttörőházban ül­dögéltek. A felvételt külön próba neim előzte meg, csak egy eliga­zító megbeszélést tartottak • helyszínen a vezető riporterek. Így aztán, amikor forgott már a mag­nó, valóban rögtönözni kellett. Persze, az óvatosabbak jegyzeteket készítettek, s így aztán az elhang­zó néhány „keresettlen szó” való. jában egy fél éjszaka gyötrelme termése volt. Ebből a szempontból legnehezebb helyzetben Nagy Já­nos, a megyei tanács elnökhelyet­tese volt. Az interpelláló fiatalok kérdéseire promt-választ kellett adnia, s a rádióhallgatók a tanúi, hogy a nem is egyszerű kérdések­re adott feleletek minden esetben „ültek”. Az adásban elhangzott megyénk jó néhány aktuális problémája is; így a KISZ-lakásépítósről, az oros­házi iskolák helyzetéről, a tanyai fiatalok gondjairól, a battonyai autóbuszváró építéséről, a fiatalok elhelyezkedési gondjairól kérdez­tek, illetve kaptak feleletet az in­terpellálok. Persze a humor sem hiányzott. Mint mazsolát a ka­lácsban, úgy szórták el bölcsessé­geiket a diákhumoristák. (Néhány Az elmúlt hét végén megyénk­ben járt a Magyar Rádió 20-as Stúdiójának stábja. Petress István vezetésével Békés megyei ifjúsá­gi hangosújság készült egyszer­re négy helyszínről, Békéscsabá­ról, Battonyáról, Orosházáról és Szarvasról. A műsor hétfőn este hangzott el a rádióban. Biztosan sokan hallották olvasóink közül, de az még biztosabb, hogy a szómba, ti felvétel riportalanyai ott ültek a rádiókészülékek előtt. Mert jó néhány Békés megyei lány és fiú szerepelt a műsorban, s az volt a kérdés, mi az, ami elhangzik, s mi az, ami a vágószobák szemét­kosarába került. Az igazsághoz tartozik, hogy szombaton délelőtt 11-től fél há­romig tartottak a felvételek. A külön-külön készített magnósza­lagokkal együtt csaknem négy órányi anyaggal indulhattak visz- sza Pestre a rádiósok. A közvetítőkocsi a békéscsabai van. Milyen legyen a lap? A battonyai Lendvai Mária Nagy Tibor mikrofonja előtt. (Fotó: Demény Gyula) ötletes apróhirdetést a szombati Mini Magazin oldalunkon teszünk közzé.) A rádióhallgatók ezenkí­vül még bepillantást nyerhették a Békéscsabai Kötöttárugyár, Kner Nyomda, konzervgyár és az Oros­házi Üveggyár' életébe, megismer­kedhettek a szarvasi arborétum­mal, valamint a Békési békétlen­ségek című összeállításban az ál­datlan állapotban levő battonyai stranddal. A felsorolás látszólag hosszú. Az ember alig érti, hogy férhet be ennyi minden — ha csak né­hány mondat erejéig is — egy 64 perces műsorba. Mégis befért és ebben — leszámítva a szerkesz. tők ollóját — a jó nevű riporterek és nem utolsósorban, a megszólal­tatott Békés megyei fiatalok ját­szottak főszerepet. B. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom