Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-17 / 215. szám
19*9 szeptember 17. 5 Szert! s Tudatformáló lehetőség A család és társadalmi ünnepségek helyzete a tanács békési járási végrehajtó bizottságának napirendj én A szocialista társadalom fejlődésével jelentős mértékben változik az emberek tudata is, melynek formálásához nagymértékben hozzájárul a családi és társadalmi ünnepségek színvonalas megrendezése. Ezen a téren azonban az eredmények még nem mutatnak egyenletes fejlődést. Á család és társadalmi ünnep- ségek szervezését nagymértékben befolyásolják a községben kialakult szokások, helyi adottságok, a vallásosság foka, az ünnepségeket rendező személyek politikai beál- j lítottsága, de jelentős mértékben j közrejátszik a párt- és az állami szervek ezirányú tevékenysége is — állapította meg a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottság-i ülése. Az eredemények népi mutatnak egyenletes fejlődést, évről évre bizonyos ingadozás tapasztalható. A számok azt bizonyítják, hogy a községek lakói elsősorban a névadó ünnepségeket és a társadalmi házasságkötéseket veszik igénybe. Legnehezebb feladat az egyházi szertartás nélküli temeFejíesziik az iskolai könyvtarakat Fokozatosan nő az Országos Pedagógiai Könyvtár forgalma: a beiratkozott olvasók száma a múlt év szeptembere óta csaknem három és fél ezerrel emelkedett. Az 1963—69-es tanévben több mint 13 ezren, 32 ezernél több kötetet kölcsönöztek, az olvasóteremben pedig további mintegy 30 ezer kötetet forgattak az érdeklődők. Bővültek a nagy múltú intézmény nemzetközi kapcsolatai: ma már cserepartnereiknek száma megközelíti a nyolcvanat, s az utóbbi esztendőben több mint 10 ezer oldalterjedelemben gyarapodott a könyvtár fordítás-gyűjteménye. Fontos feladatnak tekinti azj. intézmény az iskolai könyvtárak fejlesztését. Eddig Budapesten és vidéken összesen 11 általános és 10 középiskolában hoztak létre az OPKM segítségével a tanácsok iskolai mintakönyvtárakat, s ezek számát a jövőben tovább növelik. tések megrendezése. Például Két- sopronyban három év alatt csak egy társadalmi temetést rendeztek. Hiba volna azonban mentegetőzésül, indokul a község lakóinak vallásosságát, a kialakult szokásokat emlegetni. Az egyes ünnepségek megrendezése, hatásossága ugyanis nagymértékben befolyásolható a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával. A békési járás területén szinte kivétel nélkül valamennyi község rendelkezik megfelelő technikai felszereléssel, díszítő eszközökkel, kellékekkel. Egyedül Csárdaszállá, son nincs lemezjátszó, magnetofon. Nem kielégítő az anyakönyvi ügyintézők közreműködése sem, előfordul például, hogy a házasságot kötendő személyeket nem kérdezik meg, igénybe kívánják-e venni a községi tanács közreműködését. Évek óta visszatérő gond az ünnepi, illetve búcsúztató beszédeket tartó, jól felkészült szónokok biztosítása is. Ez különösen a társadalmi temetések esetében szükséges és döntő. Helyes lenne — állapították meg a békésiek — megyei szintű szónokképző tanfolyamok rendszeressé tétele, az ünnepségek forgató- könyvének és beszédvázlat-min- táinak állandó bővítése és sokszorosítása. Az előbb említetteken kívül még számos összetevője van a családi ünnepségek színvonalas megrendezésének. Minden községben ki kellene jelölni például azokat a műkedvelő, művészeti csoportokat, amelyek alkalmanként közremüködhetének az egyes ünnepségeken. A békési kezdeményezéshez hasonlóan, a védőnőket is be lehetne vonni az előkészítő, felvilágosító munkába, hiszen családlátogatásaik során ők kerülnek a legközvetlenebb kapcsolatba a kismamákkal, a hozzátartozókkal. Megyeszerte javítani kell a mezőgazdasági üzemek, ktsz-ek, intézmények családi ünnepségekkel foglalkozó aktívahálózatát is. Az anyagi, technikai és személyi ellátottság biztosításán túl, a legfontosabb: felismerni a családi ünnepségek megrendezését, tudatformáló szerepét, jelentőségét. L. Parkinson és a háromszög-elv Aló és a bolt két oldala A boltba lépve, merre megy a vásárló? A kérdés látszólag egyszerű és úgy tűnik, nem szorul válaszadásra. A vásárló mindig arra megy, amerre az áruját véli megtalálni. De vajon semmilyen rejtett törvényszerűség nem befolyásolja a vevőáramlás irányát? Dehogynem! Adjunk néhány háziasszony kezébe megjelölt, és messziről felismerhető kosarat! Rajzoljuk rá a bolt térképére a mozgási Irányokat, és akkor megfogalmazhatjuk tételünket, amely egyben válasz is lesz a kezdő mondat kérdésére. Balra? Jobbra? Parkinson írja: .,A balra tartó áramlásnak érdekes, és részben biológiai magyarázata van. A szív a test bal lörtböző részeinek értéke balra, a kijárat felé haladva, fokozatosan csökken. E szerint tehát az az ideális bolt, ahol szemből nézve, a bejárat jobbról van, és ennek megfelelően a vevőáramlás jobb, bal irányú. Elméletileg ez a helyes, hiszen a megfigyelések szerint a legtöbb ember a vásárlókosarat bal kezében viszi, hogy a jobbal szabadon válogathasson az áruk között. Az óramutató járásával ellentétesen haladva, tele kosárral is zavartalanul közelítheti meg az üzletben körbefutó polcokat. A háromszög-elv Köztudott, hogy a szomjas embernek az első pohár víz esik a legjobban, a második már kevésbé, a harmadikat talán meg sem issza. Statisztikák bizonyítják, A bolt belső optimális elrendezésének sémája A kardot jobb kézzel forgatták... Míg aludt is, hozzábújt, karolta, csókolta, .mint, aki újra és újra meg akar bizonyosodni felőle, hogy ott van-e még mellette. Andris le se hunyta a szemét. Megsimogatta az asszony haját, úgy mondta kicsit szomorkásán: — Mindenre te tanítottál meg, Tuca. . Lámpát gyújtott, s megírta „Korszerű figurák” című cikkso. rozatának részletét. „DALTONISTA” „Dalton egykori angol fizikusról daltonizmusnak nevezték el azt a sajátosságos fiziológiai jelenséget, hogy egyesek képtelenek megkülönböztetni egymástól a vörös és a zöld színeket. Az utóbbi időkben — különösen politikai síkon — felettébb elszaporodtak az ilyen daltonisták. A vörös, mint tudjuk, a baloldali forradalmak színe, a zöld pedig a jobboldali hungarizmu- sé. Nos, egyesek, akik még nem is olyan régen a zöld színért ra. jongtak, most — mintha mi sem történt volna — ugyanolyan hévvel és odaadással csatlakoznak a baloldali mozgalmakhoz. És ha az ember kellő tapintattal szemükre lobbantja múltjuk zöldes foltjait, szemrebbenés nélkül kijelentik, hogy ők voltaképpen mindig baloldaliak voltak, a szélső jobboldaliságot csak fedőszervüi hosználták forradalmi hevületük kiélésére, nem a zsidóságot üldözték, hanem a kapitalizmust, nem a németeket imádták, hanem a hazai feudalizmust gyűlölték, és így tovább... Ezek után nehéz megállapítani, hogy a zöldet látták-e pirosnak, avagy a pirosat zöldnek. — Egy azonban bizonyos. Amikért a vörös-zöld szintévesztés fiziológiai fogyatékosságában szenvedőket eltiltják bármiféle jármű vezetésétől, azonképpen ezek a pszichikai értelemben vett daltonisták is vezető, irányító szerep betöltésére egyszer s mindenkorra — alkalmatlanok”. Az írás most az egyszer nem hozott számára megnyugvást. Kószált Kővágóék felé. A kapu nyitva, az ajtó zárva... A kert mindenfelé elhanyagolt. Laji szerint nincsenek itthon... Nem mert hazajönni Kővágó...! gondolkozott magában a fiú, közben élénken figyelt minden kis neszre, a félig olvadt hó között nyomokat keresett, megvizsgálta az ajtó nyílásait, az ablakok repedéseit, a függönyök mozdulatlanságát, a virágok élettelensé- gét és délután négy órától egészen sötétedésig várt.. Kabátgallérját hajtotta csak feljebb, kalapját húzta csak jobban a szemére, fülére, de várt. Többször becsengetett, — hiába. Talán a szimatában bízott, talán a feltevésében, — de ő csak várt. ismeretlen emberek siettek el a kapu előtt, aztán mintha a redőnyös ablaknak ütődött volna valami belülről. Andris odarohant. T- Semmi. — Csak a képzelete. Elment. Elhatározta, hogy felkeresi Annust, a kis cselédlányt. (Folytatjuk) oldalán van. A hadviselés kezdetlegesebb formáiban valamiféle j pajzsot használtak, hogy a bal oldalt védjék, a támadófegyvert a jobb kéz tartotta. Ha a kardot jobb kézzel forgatták, akkor a hüvelyt a bal oldalon kellett viselni. Bal oldalt viselt kardhüvellyel azonban fizikailag lehetetlen volt jobbról felülni a lóra, ha csak valaki nem akart arccal a ló fara felé fordulni — ez pedig nem volt elterjedt szokás. Ha viszont az ember bal oldalról száll lóra, akkor a lovat az út bal oldalára vezeti, hogy felszállás közben ne zavarja a forgalmat. Ezért tehát természetes és helyén való a balra hajts!” A neves angol tudós korántsem kereskedelmi jellegű tézisét toldjuk meg egy, ugyancsak „Parkinson törvénye” címen futó állítással. Az emberek a szoba szélét jobban szeretik, mint a közepét. Az ősember, ha más barlangjába lépett be, nem tudhatta, milyen fogadtatásban lesz része, s ezért, hogy a hátát védje, a fal mellé húzódott. A barlang közepén túlságosan sebeszhetőnek érezte magát. Ezért a barlang falai mentén oldalazott be, dörmögve és dorongját markolászva. A modem ember is lényegében ugyanazt esi. nálja, magában motyogva és sluszkulcsát markolászva. A két Parkinson-tézis szintézise: az ember mozgása az óramutató járásával megegyező irányú és a széleken vezet. Ezt az elmélet látszik igazolni a belkereskedelmi kutatóintézet Kereskedelem című folyóiratának egyik írása is. A közreadott nemzetközi összehasonlításból az derül ki, hogy az üzletbe lépő vevők (még a balkezesek többsége is) ösztönösen a „jobbra tarts” elvet követik. Viszont egy 1966-ban kiadott kivonatos jegyzet szerint a vásárlók mozgásiránya jobbról bal felé tart és így az üzletek kü_ hogy például egy fizikai dolgozó munkaintenzitása sokkal nagyobb a kezdés után néhány órával, mint a sziréna megszólalása előtt. A példák tanúsága a kereskedelmi életben a következőképpen jelentkezik: A vásárló figyelmét elsősorban a bejáratnál elhelyezett áruk kötik le, és a bejárattól távol eső kiállítási helyek értéke fokozatosan csökken. Így tehát az értékesítés (vagy az eladhatóság) szempontjából az üzlet egyes részei nem azonos értékűek. Ä szakemberek tisztában vannak ezzel, és éppen ezért — a legoptimálisabb megoldást keresve — tervezik meg a bolt alaprajzát, és határozzák meg a különböző áruk helyét. Ha a boltot elméletileg négyzetalakúnak tételezzük fel, helyes, ha az áruelhelyezés tervét az úgynevezett háromszög-elv alapján alakítják ki. A mellékelt rajz szerint közel a bejárathoz helyezik el a leginkább eladni kívánt cikkeket (olajos halat, üdítő italt, cukrászsüteményt stb.). A kijárat mellé kerülnek a luxus-cikkek, amelyek értékesítésénél a kereskedelem nemigen alapozhat az impulzushatásra. Ezenkívül így jobban megelőzhető a bolti lopás, mivel a pénztárosok közel vannak. A háromszög csúcsa — az általános gyakorlat szerint Is — a legkeresettebb, s a legtöbb embervonzó áruk eladási helye. Ide tartoznak a mindennapi élelmiszerek; tej, kenyér, sütemény. A kereskedőnek az az érdeke, hogy a vevőt „végigvezesse” az árupolcok, gondolák előtt, és minél mélyebbre csalja be az üzletbe. (Más kérdés persze, hogy az utánpótlás biztosítása miatt a kenyeret és a tejet nevetséges dolog lenne a nelyiség közepén árusítani). A háromszög bal oldali száránál szervezhető meg néhány ugyancsak keresettebb cikk (szeszes ital, felvágott stb.), értékesítése. Középre az úgynevezett semleges ruk kerülnek. Ezek az elvek a gyakorlatban í csak nagy megközelítéssel érvényesülnek, mért módosítják a mindenkori eladóhelyiség mére- I tei, a készlet összetétele, a vevőkör sajátosságai. Nálunk különben is nagyon kevés a kifejezetten kereskedelmi célra épített helyiség. Átalakítással soha sem lehet teljesen ideálissá tenni egy, azelőtt másra használt épületet. Bonyolítja a helyzetet, hogy nálunk a boltok többsége zsúfolt. Csúcsforgalmi időben a személyzet és az eladóhelyiség képtelen a zavartalan forgalom lebonyolítására. A torlódás zavarja a válogatást, gátat szab a vevő ösztönös mozgásának, meghiúsítja az impulzusvásárlást. Ilyen esetben az a tétel, hogy az árubemutatóhely „értékessége” az ott lebonyo- lodó vevőáramlás nagyságával egyenes arányban változik, csak egy bizonyos határig érvényes. A ma embere — bármennyire is rohanó korban élünk — igenis igényli a helyet és az időt a vásárlásra. A háziasszony szeret nézgelődni, leemel ezt. azt a polcról, megnézi az árcédulát, kifaggatja az eladót. Ezért aztán az önkiszolgálás nem elsősorban a boltban-tartózkcdás idejét csökkentette le, hanem a szorosan vett értékesítési időt kurtította meg. Raíinált módszerek Magyarország és Békés megye önkiszolgáló üzleteinek többségében az általunk vázolt szisztéma szerint jobbról balra történik a vevőmozgás. (Pl a gyulai ABC, a békéscsabai vásártéri ABC, a Szt. István téri Csemegebolt). A belső elrendezés és árukirakás területén is egyre inkább tudatos és rafinált kereskedelmi elv érvényesül. (Azt például a legfiatalabb tanuló is tudja, hogy a szemmagasságban elhelyezett áru jobban j felkelti az emberek figyelmét, mint a polc tetején levő). A gya- ! nútlan háziaszony a boltban szer- ! zett friss és megkapó impressziók i hatására sokszor olyan cikkeket is megvásárol, amelyekre néhány perccel előtte még nem is gondolt. Persze a kereskedelem fő célja, h-ogy a valóságos, és a már élőre kiszámítható igényeket elégítse ki; de a fokozódó követelmények, a modernizálódó kiszolgálást formák és az egyre növekvő forgalom arra figyelmeztetnek, hogy ezekre a másod'agos. de korántsem mellékes dolgokra is figyeljünk. Brackó István Népfront-hírek ORSZÁGGYŰLÉSI képviselők TANÁCSKOZÁSA Ma, szeptember 17-én az országgyűlési képviselők -megyei csoportja Orosházán tartja ülését, ahol időszerű kérdésekről tárgyal. ELNÖKSÉGI ÜLÉS A Hazafias Népfront megyei el. nöksége szeptember 18-án Békéscsabán tanácskozik a soron következő békekongresszus előkészítésének feladatairól. Ezen az ülésen vitatják meg a város- és községpolitikai bizottság munkatervét is. EMLÉKÜLÉS A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának Honismereti-, Helytörténeti Bizottsága megyénk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából szeptember 20-án délelőtt 10 órai kezdettel felszabadulási emlékülést rendez Bat- tonyán a községi tanács termében. Az emlékülésen részt vesznek és korreferátumot tar': 'ak a Csongrád megyei Hazafias népfront és a Honismereti Bizottságának képviselői.
