Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
9Ä szeptember „. 3 Szerda Szarvasi mozaik Mozgalmas nap Az üzemben Szarvason egész napos KISZ- titkári értekezletet tartottak a na. pókban. Megtárgyalták a KISZ vezetőségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek előkészítésének módját, valamint a tagössze- irással, tagkönyvérvényesítéssel kapcsolatos teendőket. • A szarvasiak nyaralótelepén, Mangolzugban 1200 méter hosszú járdát építenek, kizárólagosan a lakosság hozzájárulásából. A járdából eddig 600 méter készült el. * Háromszáz óra társadalmi munkával autóbuszmegállót építettek a Rózsást Állami Gazdaság sertéstelepi dolgozói az endrődi út mellett. • A Zöld Pázsit biztonságosabb vízellátásának érdekében épül meg a Somogyi-liget, Arany János utcai vízhálózat. A munkálatokat a napokban kezdték el, várható befejezése október közepe. A vízhálózat bővítése 150 ezer forintba kerül. * A Matyói-szőlőkbe bevezetik a villanyt. A villanyvezeték 2700 méteres nyomvonal-kitűzése megtörtént. A kisfeszültségű hálózat építése 450 ezer forintba került. Ezzel egyidőben az Esze Tamás, a Semmelweis és a Rózsa Ferenc utcába is bevezetik a villanyt. Ennek költsége 150 ezer forint. * Ebben az évben Szarvasról eddig 1100-an utaztak külföldre. 950-en Csehszlovákiába, 150-en más külföldi országokban tettek látogatást. Újabb foglalkozási betegségekre terjesztik ki a dolgozók kártalanítását A kormánynak a Magyar Közlöny 67. számában megjelent rendelet« értelmében 1970. január 1- től újabb foglalkozási betegségek esetére terjesztik ki a dolgozók kártalanítását. A foglalkozási betegségek jegyzéke eddig 28 olyan munkakört tartalmazott, amely ha kárt okoz az ott dolgozó egészségében, az illető különféle juttatásokban részesül. Például egy éven túl is jár neki táppénz, rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjat, illetve rokkantság, járadékot kap. Ezt a kedvezményt a mostani rendelet újabb három munkakörre terjeszti ki. Ide tartozik január 1-61 minden olyan munka, amelynek során a dioxint oldószerként alkalmazzák és valamennyi gyártási eljárás, ahol e vegyszert felhasználják, mint például a kerámiaiparban. A listára felkerültek azok a munkakörök, ahol a zaj az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályban megengedett szintet túlhaladja és ha ezen a munkahelyen a dolgozó 1966. július elsejét követően legalább öt éven át a zajártalomnak ki volt éve. 1970. jan. 1. után az említett kedvezményre igényt tart. hatnak azok is, akik tüdőgyógyintézetekben, kórházak tüdőosztályain, fertőző beteg kórházakban vegy kórházak fertőzőbetegosztályain a heveny fertőző betegeket látják el, s emiatt maguk is megbetegednek. A fluor előállításából és felhasználásából keletkező betegségek eddig is kártalanítással jártak. Az új rendelet a fluor ve- gyületeit és a nátriumalumínium- fluoridot (kriolitot) is ebbe a kategóriába sorolja. terlitz mellett a francia császár előzetesen megszemléli a terepet, ahol másnap a döntő csata lezajlik majd. 1805. december 2-án kelepcét állított fel az oroszoknak és az osztrákoknak. Látszólag fedezetlenül hagyta hadseregének egyik szárnyát. Ezzel odacsalogatta a szembenálló erőket, amikor ezek gyanútlanul előretörtek, a gondosan elrejtett francia csapatok váratalanul megtámadták és megsemmisítették őket. Órák alatt ezrek és ezrek pusztultak el Napóleon ágyúinak fergeteges tüzében. Felbomlott az orosz és az osztrák hadsereg, a franciák 43 000 embert elfogtak és száz ágyút zsákmányoltak. Több történész és katonai szakértő, így a francia Henri Jomini azt állítja, hogy a modern nagy ütközeteket 1805-től kell számítani. Tarle még tovább megy, szerinte Austerlitz ,,napóleoni hősköltemény és egyben a világtörténelem egyik legfontosabb és legvéresebb csatája”. Ez a látványos győzelem siettette, hogy a császár mihamarabb elérkezzék hatalma zenitjére. Párizsban olyan túláradó örömmel, ünnepléssel fogadták, hogy ez méltán juttatta eszébe a nagy Caesar diadalmenetét. Az 1805. december 26-án megkötött béke is lényegében csak fegyverszünetnek számított a háborúk szinte végeláthatatlan hosszú láncolatában. A francia császár, amennyire csak lehet, igyekezett kihasználni a kedvező helyzetet. Párizs az egész Európa fővárosa lett, mert tulajdonképpen minden lényeges kér. désben Napóleon szava döntött. Hatalomvágya ebben az időszakban nem ismert határt. Ezt tükrözi az is, hogy elhatározta a Rajnai Államszövetség létrehozását, amelyhez a többi között Bajorország, Baden, Berg, Nas- san, Würtemberg és ezenkívül nyolc német fejedelemség tartozott, vagyis olyan területek is, amelyek korábban a Habsburg- császároké voltak. Ezzel tulajdonképpen elemeire esett szét a „Szent Római Birodalom”. Napóleon arra késztette II. Ferencet, hogy mondjon le a „német” császári címéről és elégedjék meg az „osztrák” császári rangjával. Ez megtörtént. A Rajnai Államszövetség védnökéül Bonaparte önmagát jelölte ki, vagyis fontos német területek fölött Franciaország rendelkezett. Poroszország bizalmatlanul figyelte ezt a változást és ellenlépésekre készült. Napóleon levelet írt III. Frigyes Vilmos királynak. — Higgye el nekem, olyan hatalmas haderőim vannak, hogy az önéi nem sokáig tehetik kétségessé a győzelmet. Akkor miért annyi vért ontani? Pont úgy beszélek felségeddel, ahogy Sándor cárhoz szólottám az aus- terlitzi csata előtt... Sire, felséged vereséget fog szenvedni! Feleletként a porosz hadak, harci dalokat énekelve, megindultak nyugat felé (Folytatjuk) az MHSZ-nél Ejtőernyősök felszálláshoz készülnek. Sokakat érdeklő versenyekét i tartottak vasárnap a békéscsabai ‘ repülőtéren az MHSZ szakkörei. ; A motorkerékpárosok ügyességi, a modellezők megyei évadzáró és minőségi versenyen vettek részt. A tartalékosok a nagy feszültséget és fizikai állóképességet igénylő honvédelmi bemutatón mérték össze tudásukat, bizonyí- tották felkészültségüket A vitorlázó repülőknek is ked- i vezett az időjárás. Akik a Gyulai úton mentek járműveikkel, meg- megálltak, hogy gyönyörködjenek az ejtőernyősök produkcióiban, s megnézzék a nagy magasságban j végrehajtott ugrásokat. A versenyek sikeresen zajlottak i le, erről adnak bizonyságot az eredmények is. A motoros ügyességi verseny megyei döntőjén az egyes kategóriában ifj. Tipi Antal békéscsabai, a 2-es kategóriában Komlósi Mihály szarvasi, a 3-as kategóriában pedig Hídvégi Mihály békési versenyző lett a győztes. A tartalékosok honvédelmi versenyén az első korcsoport első helyezettje Békéscsaba járőre, Szabó Tamás, Leszkó András és Tihanyi András, a 2-os korcsoport első helyezettje a békési járást képviselő Őri Lajos, Bányai Gábor és Oláh Gábor. A modellezőverseny győztesei a különböző kategóriákban idős Árva János, Szász András, Szegedi Sándor gyulai versenyzők, a Tartalékos járőr a gerendán. mechanikus szabadon repülő modellek versenyében ifjú Árva János, a rádióirányításúak versenyében pedig Szegedi Sándor gyulai résztvevő. A verseny értékét növelte, hogy öten másodosztályú, öten pedig harmadosztályú minősítést szereztek. Motorkerékpáros a szerelési akadálynál.. Fotó: Varga Gyula A népgazdasági reformot immáron több mint másfél esztendő gyakorlata igazolja. A marxizmus —leninizmustól áthatott gazdasági tevékenységünket korszerűsítő koncepció beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az iparban, a mező- gazdaságban, a közlekedésben egyaránt érvényesül az intenzitás tendenciája. A termelés fejlődését szolgáló beruházásban is mutatkozik az erők összecsapásának törek_ vése. A termelés alakulásának megfelelően a vártnál is gyorsabban emelkedett a vásárlóerő. A marxista—leninista gazdaság- politikának jellemzője ■ a folyamatosan gyorsuló fejlődés, rendszeresen elemzi a sikereket, és keresi a negatív jelenségek megszüntetésének lehetőségeit. Az előremutató tapasztalatokat igyekszik közkinccsé tenni, és fáradozik azért, hogy a hibák megszűnjenek. A józan kommunista értékelés, az általános fejlődés elismerése nem homályosítja el azt, hogy az MSZMP által kidolgozott szocialista gazdaságpolitikát néhol nem teljes következetességgel alkalmazzák. 1968-ban és az 1969 esztendő első felében számos vállalat a termelékenység növekedésében nem produkálta azt. amit korunk dinamikus fejlődése és az életszínvonal növekedése is elvárt tőle. A termelékénység elmaradásának változatosak az okai. Található üzem, ahol még mindig magas az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség. Az olyan gazdákodá- si egység sem ritka, ahol a szükségesnél nagyobb az adminisztrációs apparátus. A szállításra, illetve az anyagmozgatásra egyikmásik vállalatnál túlságosan sokat költenek. A vizsgálatok arról is tájékoztatnak, hogy az üzemekben a munkaidő csökkentését a termelékenység hatékonyságával nem mindenütt tudták ellensúlyozni. A siker növelése céljából a termelő kollektíváknak, a vezetőknek, valamint beosztottaknak fokozniuk szükséges a szervezettséget, és tudatosan szilárdítaniuk kell a munkafegyelmet. A termelékenység természetesen csak akkor szolgálja a népgazdaság, a vállalat és a dolgozó ügyét, ha a gyártott áru jó minőségű és a fogyasztó ezért szívesen vásárolja. A hatásos munkamódszer a leg. több üzemünkben ki is alakult, mert éltek a törvény adta lehetőségekkel, felhasználták a vállalati kollektíva nagy alkotóerejét. és nem csak a mának élve, műszakilag megalapozták a minőség rendszeres fejlesztését, a választék állandó bővítését. Az ilyen helyeken mély megfontoltsággal törekednek arra. hogy tevékenységük magas szinten szolgálja a népgazdaság és a vállalati érdek összhangját, amely egyszersmind biztosítja a dolgozók egyéni jólétének fejlődé, sét is. Arról van tehát szó, hogy az ál. lám által nyújtott lehetőségekkel bátran, felelősséggel, mindig szocialista módon éljenek a gazdálkodó kollektívák. Ez mindenütt elvezethet oda, hogy az üzemben, termelőszövetkezetben, intézményben maradék nélkül kifejeződjék a gazdasági reform szelleme, és a felemelkedés biztonságos forrásává váljék. A termelési tapasztalatok — a sikerek és a fogyatékosságok is — arról tanúskodnak, hogy az állam a lehetőségeket adja, amelyeket — gyárainknak, szövetkezeteinknek tudniuk kell alkalmazni. El lehet érni azt a nagyon fontos célt. hogy minden üzemben fe. lelősségteljes tevékenységgel megvalósuljon a korszerű szocialista vezetés. Ez úgyis kifejezhető, hogy ami már kialakult a legtöbb orszá. gos irányító szervnél, az maradék nélkül megvalósítható minden gazdálkodó egységben. Itt tehát az ideje annak, hogy minden egyes vállalatnál és szövetkezetben ne csak egyes dolgokban, hanem min. denben következetesen valósítsák | meg a reform nagyszerű szocialista elveit. 1 L. S.
