Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] 1969. AUGUSZTUS 19, KEDD Ara: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Lapunk tartalmábólt A vasárnap sporteseményei (7—8—9. oldal) Kitüntetések a román szövetség 20 éves évfordulója alkalmából Vasárnap négyezren tekintették meg a kiállítást és vásárt — Késő délutánba nyúlt a méhészek tanácskozása Folytatódtak a Körösvidéki Mezőgazdasági Napok Turku Marius alelnök átveszi a kitüntetést Kép a Bihorul folklór-együttes feledhetetlen műsorából Augusztus 17-én, vasárnap a mezőkovácsházi járás szervezett látogatási napja volt Orosházán a mezőgazdasági, élelmiszeripari tájkiállításon és vásáron. Ebből a járásból kétezernél ,is többen tekintették meg a kiállítást. Oros­háza üzemeiből, Csongrád megye, bői és megyénk városaiból, köz­ségedből több százan másodszorra keresték fel a jubiláló várost és gyönyörködtek Békés és Csong­rád megye élelmiszer gazdaságai­nak reprezentatív rendezvényé­ben. A szervező bizottság hétfőn délelőtt kiadott tájékoztatójában közölte, hogy vasárnap rekord lá­togatási nap volt. Négyezer ér­deklődő fordult meg a kiállítás és vásár területén. A látogatottságot növelte a IV. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok programja is. Méhészeti nap volt. Ez a rendezvény idecsalogatta az ország valamennyi jeles méhészét. A délelőtti előadáson Kocsis Sán­dor, az OMSZK igazgatója be­szélt a magyar méhészet fejlesz­tésének lehetőségeiről, a második előadáson Faluba Zoltán, a Mé­hészeti Kutatóintézet telepvezető­je Tenyésztési és termelési felada­tok a méhészetben, a méhészet szerepe a gazdaságosság alakulá­sában címmel mondta el nagy vi­tát kiváltó referátumát. A prog­ram késő délutánba nyúlt és a vitát az idő rövidsége miatt kény­telenek voltak félbeszakítani. Tegnap, augusztus 18-án dr. Gi- előadást, melyen gyakorlati szak­nál István, a Dél-alföldi Mező- emberek korreferáltak az állami gazdasági Intézet tudományos, gazdaságokban és a termelőszö- munkatársa A javított talajok ok- vetkezetekben végzett talajjavítás szerű művelése címmel mondott, [ eredményéről. Haltenyésztési kutatási programot írtak alá a Mezőgazdasági és Minisztériumban Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelme zés ügyi Minisztériumban dr. Nagy Zoltán, a tudományos főosztály helyettes vezetője és Szalay Mihály, a Szarvasi Halte­nyésztési Kísérleti Állomás igaz­gatója aláírta a halhús-termelés fejlesztését tudományosan meg­alapozó kutatási célprogramot, a programban foglalt feladatok megoldására vonatkozó kutatási keretszerződést. A most aláírt program a hal- gazdálkodás vonatkozásában a tó­gazdaságokban és a természetes vizekben a halhús-termelés meny- nyiségének és minőségének fej­lesztését és a választék bővítését irányozza elő. A komplex fel­adat megoldását a Szarvasi Hal­tenyésztési Kísérleti Állomás irá­nyítja. A teljes program 48 ku­tatási témát foglal magában és megoldásához 30,8 millió forint kutatási költségráfordítás, vala­mint 34,8 millió forint beruházás szükséges. Húszon hárman tettek sikeres vizsgát Egy évvel ezelőtt kezdődött az a tanfolyam, amelyet az üzemi ét­kezdék, kollégiumok, közintézmé­nyek élelmezésvezetői számára szervezett a Békés megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya és a Ke­reskedelmi Vendéglátó Szakiskola. (Fotó: Béla Ottó) A szaktanfolyamon a megye leg­különbözőbb városaiból és közsé­géiből jött hallgatók heti egy-egy alkalommal vettek részt. A ren­dezők a tanrendet úgy állították össze, hogy az üzemi konyhák élelmezésvezetői tudásban gazda­godva térhessenek haza. Üj is­mereteiket bőven kamatoztathat­ják otthon — remélhetőleg — az étkezdék látogatóinak megelége­désére. Az augusztus 5-én és.6-án meg­tartott vizsgán 23-an jelentek meg. Az élelmezésvezetők felké­szültsége minden várakozást fe­lülmúlt, hiszen együttes tanulmá­nyi átlaguk 4,1 lett. A sok jó kö­zül is a legjobbak Varga Gábor- né, a békési lánykollégium élel­mezésvezetője és Ágoston Jo­lán, a Békés megyei Vendéglátó Vállalat dolgozója bizonyult. Mindketten kitűnő vizsgát tettek. Igen jó eredményt ért el Fekete Antalné, a gyomai általános is­kola élelmezésvezvetője. Az ünne­pélyes bizonyítványosztást szom­baton, augusztus 16-án tartották Békéscsabán. A rendezők, a mostani siker lát­tán úgy döntöttek, hogy szeptem­ber 1-től újra megindítják a me­gye élelmezésvezetőinek szaktan- folyamát. Az érdekeltek augusz­tus 30-ig jelentkezhetnek a terü­letileg illetékes kereskedelmi szakigazgatási szerveknél. A halt évre tervezett kutató­munka eredményeinek gyakorlati megvalósítása elősegíti az ország fehérjeseükségletének kielégítését, mégpedig más mezőgazdasági ter­melésre jóformán hasznosíthatat- lan területek felhasználásával. Az elgondolások szerint az 1968. évi­hez képest 40 százalékkal emelik majd a halastavak egy holdra ju­tó nettó termeléseit. A magas fe­hérje- és alacsony zsírtartalmú növényevő halak aránya a mos­tani 3 százalékról 33 százalékra emelkedik. Negyven százalékkal kívánják fokozni a Balaton hal­termelését és a zsákmányban a nemes halak arányszámát a je­lenleginek háromszoroséra növe­lik. A számítások szerint a kuta­tási költségi már 1,1 év alatt megtérül. Egyszerűsítették a bizományosi tevékenységet A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a bizományosi tevékenységről, annak egyszerűsí­téséről. A rendelet feloldott egész sor olyan régebbi megkötöttséget, amely gátolja a bizományosi üz­letek elterjedését, s amely miatt a vállalatok, a kereskedelem nem szívesen foglalkozott a bizományi árukkal. Korábban például a bizo­mányba átvett árut a többitől tel­jesen elkülönítve kellett tárolni — most ilyen megkötöttség nin­csen. A rendelet előírja, hogy a bizo­mányosi díj mértékében a szerző­dő felek szabadon állapodhatnak meg. A minőségi osztályba nem sorolható vagy forgalomba hoza­talra nem javasolt iparcikkeket viszont változatlanul csak az, al­kalmi áruk háza vagy a Bizomá­nyi Áruház Vállalat, illetve a le­értékelt áruk forgalmazására ki­jelölt üzlet árusíthat bizományos­ként. Ugyancsak nem szabad a felügyeleti szerv engedélye nél­kül bizományba átvett árut bizo­mányba továbbadni. A miniszteri rendelet hatályba lépett, s ezzel egyidőben érvé­nyét vesztette a belkereskedelmi miniszternek és a SZŐ VOSZ el­nökének 1966-ban kiadott hason­ló tárgyú utasítása. (MTI) Szamba tan emlékeztek meg Gyulán a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetsége megialakulásának 20. évfordulójá­ról. Az ünnepségen részt vett Molnár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Kővágó László, a minisztérium nemzeti­ségi osztályának vezetője, Barati József, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Jámbor István, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Csatári Béla, a megyei tanács el­nökhelyettese. A román nagykö­vetséget Jón Bochis tanácsos és Virgil Pop képviselte. Az évforduló alkalmából Mol­nár János miniszterhelyettes ki­tüntetéseket adott ét. Szilágyi Pé­ter, a szövetség főtitkára a Mun­kaérdemrend arany fokozatát kapta. A Szocialista Kultúráért kitüntetést Turku Marius, a szö­vetség- alelnöke és Moldován Illés főelőadó vette át. Miniszteri di­csérő oklevelet nyújtott át Molnár János Szőke Zoltánná előadónak, dr. Szántó Pálnénak, a Fiaia Ncstra rovatvezetőjének, Tiba Andrásnak, az eleki nemzetiségi együttes művészeti vezetőjének, Pántye Péter körösszegapáti pe­dagógusnak és 9-uckó Milán szóló­táncosnak. Molnár János miniszterhelyettes ünnepi beszédét mondja / '4

Next

/
Oldalképek
Tartalom