Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

/ 1960. augusztus 19. Svoboda: Megakadályozzuk, hogy bűnös játékot űzzenek a nép érdekeivel Breclav i nemzetközi helyzete. Csakis a [ sadalmunk vezető ereje, a Cseh­Kedd Ludvig Svoboda, a Csehszlovák , szilárd és gazdaságilag virágzó Szocialista Köztársaság elnöke va- , Csehszlovákia lehet képes arra, Emlékezés Ernst Thälmannra sárnap a dél-morvaarszági Brec- lavban mondott beszédet. Hazája időszerű politikai kérdé­seiről szólva Svoboda elnök han_ goztatta, hogy határozottan szem­be kell szállni minden olyan tö­rekvéssel, amelynek célja Cseh­szlovákia társadalmi rendjének meggyengítése és a szocialista or­szágok frontjának fellazítása. „Ha valaki nekünk olyasmiről beszél, hogy más szocialista országoktól elszigetelve is épfthejük a szocia­lista Csehszlovákiát, akkor csupán az igazság elferdítésével van dol­gunk. Az effajta megnyilvánulá­sok következményeikben nemcsak a szocializmus, hanem ' mindenekelőtt a mi köztársa­ságunk1 érdekei és biztonsága ellen irányulnak. Csehszlovákia csak a többi szo­cialista országgal szoros egység­ben képes arra, hogy szocialista államként sikeresen fejlődjék” — mondotta. Az elnök ezután így folytatta: „Politikai és gazdasági konszoli­dációnktól függ köztársaságunk Országos aktívaértekezlet Prágában Prága A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága keddre, augusztus 19-re Prágába össze­hívta az ipar, az építőipar és a közlekedés pártalapszervezetei el­nökeinek, az üzemi szakszervezeti bizottságok kommunista elnökei­nek, valamint a népi milícia tag­jainak országos aktívaértekezle­tét. Mint a Rudé Právó jelentette, az értekezleten Husák és Svoboda I zetek és a külföldi propaganda te­tart beszédet a párt feladatairól.; vekenységé. Az országban külön­Az értekezletről közvetítést ad; terjesztenek Elemző módon a a Csehszlovák Rádió és Televízió. ] támadások éle mindenekelőtt tár­hogy helyreállítsa és megerősítse tekintélyét a világban. Ami a nehézségeket illeti, a szónok rámutatott, hogy néhányan a bajok forrását külső okokban igyekeznek keresni. Olyan álhí­rek keringenek, hogy a szovjet vezetőség nem engedi meg' Cseh­szlovák Kommunista Párt és ve­zetősége ellen irányul, amelyre rendkívül nehéz feladat hárul. Féladata, hogy a pártot és az egész országot a rendkívül bonyo­lult helyzetből kivezese. Meg lehet érteni azt, hogy a be­csületes, de tájékozatlan embere­ket' különböző felhívásokkal és közleményekkel becsapják. Ezek­Szlovákia gazdasági életének hez az emberekhez szólunk, mert helyreállítását, hogy Cseh- j helyesen akarjuk megvilágítani a Szlovákiát a Szovjetunióhoz kérdéseket A törvénytelen akciók fogják _ csatolni stb. „Mint I szervezői azonban a dolog lé­önök előtt is ismeretes — mondot- I nyegét tekintve, ta ezután Svoboda — , Husák elv. társsal néhány napot a Szovjet­unióban töltöttünk. Baráti és rendkívüli hasznos tárgyalásokat bűnös játékot űznek a nép ér­dekeivel, s ebben meg kell aka­dályoznunk őkel;. Én magam már hangsúlyoztam folytattunk vezető szovjet elvtár- | néhányszor, menyire fontos az, sakkal. Egyenlő félként tárgyal- I h°gy államunkban a törvényessé, tunk velük. Senki sem kényszeri- í áet szigorúan tiszteletben tartsák, tett bennünket arra, hogy bármi- i Önök biztosan tudják, mit éltem féle nyilatkozatot is tegyünk, — i én át ahhoz, hogy a csehszlovák mint a rémhírek állítják. A szov- j áUam elnökeként ne hagyjak jó- jet elvtársak azonban velünk vá törvénytelenségeket. Ügy vé- együtt hangoztatták, a politikai lem, közös feladatunk abban áll, és gazdasági konszolidációval ősz- ne engedjük meg a köztár­szefüggő problémáinkat minél ] saság törvényeinek megsértését; előbb meg kell oldanunk annak j ne engedjük megjsenkinek, ^hogy érdekében, hogy országaink vi­szonya és az együttműködés a lehető legjobban fejlődjék. Tár­gyalásaink során — ezek a tár­gyalások a jövőben folytatódni fognak — ismét meggyőződtünk arról, hogy a jó kapcsolatok és a szoros együttműködés alapján lehet megoldani minden problémát. Csak ezen az alapon válik le­hetségessé az, hogy gondjaink a md érdekünkben és a szocializ­mus világméretű fejlődése érde­kében megoldódjanak”. Befejezésül Svoboda elnök a kö­vetkező szavakkal fordult hall­gatóságához: „Önök olvasták a szövetségi és a nemzeti kormá­nyok nyilatkozatát. Ebben a nyi­latkozatban komoly és felelős­ségteljes szavak olvashatók, olya­nok, amelyeket időben mondtak el. Az utóbbi időben jelentősen ak­tivizálódott a külföldi kémszerve­4 Vßtöwtaßfßrnißltßtö és Eriékasítő Országos Vállalat ajánlata Termelőszövetkezetek l Állami Gazdaságok! 15 százalékos árengedménnyel korlátlanul megvásárolhatja az abraktakarmány-borsó vetőmágot, ha megrendelését októ­ber 31-ig feladja. Fajtákról, szállítási feltételekről részletes tájékoztatást adnak a vállalat területi központjai (Békés és Csongrád megye), Oros­háza, Huba u. 34. Megrendelésre AZONNAL szállítunk! 666 büntetlenül aknamunkát folytas­son közös erőfeszítéseink ellen. Az a feladatunk, hogy felelős­ségre vonjuk a közrend minden megsértőjét. Önök bizonyára megértik, hogy ezekben a napokban ennek a kö­rülménynek rendkívüli jelentősé­ge van. Meggyőződésem, hogy önökkel és népünk többségével együtt meg fogunk birkózni ezzel a bonyolult időszakkal, és sikeresen lépünk arra az útra. arriely országunk to­vábbi fejlődése felé vezet” — fe­jezte be beszédét Svoboda elnök. Ernst Thälmann-t, a német és a nemzetközi munkásmozgalom egyéniségét 11 évi raboskodás után 1944. augusztus 18-án gyil­kolták meg a hitleristák Bu- chenwaldban. De csak fizikailag semmisíthették meg, mert nagy­szerű életútjának eredményeit és tanulságait a mai forradalmi né­metség, valamint a béke és tár­sadalmi haladás minden híve számon tartja az egész világon. 1886-ban született. Hamburgi kiköfőmunkás korában lépett a nagy múltú Német Szociálde­mokrata Pártba, amelyből az op­portunizmus elleni harc előbb a Független Szociáldemokrata Párt, majd onnan, 1920-ban a Német Komrtiunista Párt sorai­ba vitte: a párt központi bizott­ságának elnöke, a III. Interna- cionálé Végrehajtó Bizottságá­nak tagja és két ízben pártjának birodalmi elnökjelöltje lett. Az 1923-as hamburgi fegyveres fel­kelés vezetésével — elméleti fel- készültségén kívül — személyes bátorságáról is tanulságot tett. Életében és korában torlódtak a súlyos politikád események. Noske vérengzése, Karl Lieb­knecht és Rosa Luxemburg meg­gyilkolása, a Bajor Tanácsköz­társaság sorsa, ruhr-vidéks vál­ság állandósulása Eckert ka­tonai intézkedései a szászországi és thüringiai munkáskormány leverésére, valamint a hitleris­ták első, 1923-as hatalomátvételi kísérlete nagy tanulságokkal szolgált számára. Tisztán látta, hogy a győztes nyugati imperia­lizmus azért akarja konszolidál­ni a weimari parlamentarizmust, hogy ezzel megakadályozza a szocializmus esetleges győzelmét Németországban. Az 1929—1933- as világválság halálra rémítette a csődbe jutott német nagykapd. talizmust, amely a fasizmus ré­vén akarta megmenteni magát. A polgári kormányok a hitleris­ták kezére játszottak. Óriásira nőtt a fasiszta ve­szély, amelynek elhárítása a né- . met munkásosztály egységétől függött, attól, hogy a szociálde­mokraták és a kommunisták fogjanak össze és más haladó német erőkkel együtt akadályoz, zák meg Hitler hatalomra jutá­sát, az új háború első lépését. Ez az összefogás azonban, mint ismeretes, nem jött létre és a hatalom Hitler kezébe jutott. A fasiszták feloszlatták a pártokat, felkészültek a háborúra és 50 millió halott, valamint 100 mil­lió földönfutóvá tett ember vég­zetévé váltak. Thälmann utódai az NDK te­rületén ma teljes sikerrel hasz­nosítják élete nagy tanulságait a német nép és a világ dolgo­zóinak javára. r. m. Grecska napiparancsa Andrej Grecskó marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere a szovjet légiflotta napja al- j intézett levelében a tanács sürgős kaiméból napiparancsot adott ki, [ összehívását kérte az észek-fror­Az ír Köztársaság a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte New York Cornelius Cremin nagykövet, az ír Köztársaság állandó ENSZ-kép. viselője a Biztonsági Tanács augusztusi soros elnökéhez, Jaime de Pinies spanyol nagykövethez amelyben üdvözölte a szovjet ha direpiilőket, a polgári repülés és a repülőgép-ipar dolgozóit, vala­mint a sportrepülőket. A marsall napiparancsában si­kereket kívánt a szovjet légiflotta személyi állományának, a katonai és a politikai kiképzésben, a kor­szerű repülőgépek és fegyverek kezelésének elsajátításában, a ha­zai repülőgépgyártás fejlesztésé­ben. szági események ügyében. A Reu tér ENSZ-tudósítójának értesülé­se szerint a Biztonsági Tanácsot valószínűleg keddre hívják össze és ezen az ülésen döntenek arról, hogy a világszervezet illetékes-e döntést hozni az észak-írországi eseményekkel kapcsolatban. Ah­hoz, hogy a kérdést a tanács napi, rendjére tűzzék, kilenc szavazatra van szükség. Támadás amerikai és dél-vietnami állások ellen Saigon Dél-vietnami szabadságharcosok a vasárnapról hétfőre virradó éj­jel 14 amerikai és dél-vietnami állás ellen intéztek támadást. A saigoni amerikai parancsnokság ezek közül négyet minősített je­lentősebbnek. B—52-es légierődök vasárnap kilenc bevetésben intéztek kon­centrált támadást a kambodzsai határ közelében fekvő Phuoc Long tartományban egy 16 kilométeres dzsungelsáv ellen. A gépek több mint 1500 tonna bombát szórtak le a szabadságharcosok feltétele­zett állásaira. Gazdasági kislexikon 9 Protekcionizmus—liberalizálás A protekcionizmus védelmet, jelent, vagy olyan eszközök ősz. szességét. amelyekkel védelmet lehet nyújtani a gazdaságnak, De gazdaságpolitikai irányzatot is értünk alatta (kereskedelmi szempontból), amelynek célja a gazdaság védelme. A protekcio­nizmus, mint kereskedelempoli­tikai irányzat, elsősorban vám­védelmet jelent. A tőkés orszá­gok általában nagy vámokat vet­nek' ki a külföldről vásárolt (im­portált) termékekre, amelyek ára a vámokkal terhelten maga­sabb lesz, mint az ugyanazon belső termelésű cikkek ára. Ezzel csillapítják a versenyt a belső piacon és védelmet nyújtanak a hazai iparnak, biztosítják a tő­kések hasznát. Lényegében protekcionista szervezet a Közös Piac is, s a hozzá hasonló közös piacok (pl. Latin-Amerikában és másutt). Hiszen intézkedéseikkel — bár a tagországok között versenyt kel­tenek — kizárják a kívülálló or­szágók áruinak versenyét. Ugyanis egymás között megszün­tetik a vámokat, míg a szerve­zethez nem tartozó országokkal szemben nagy vámokat állapíta­nak meg. Ezzel védik iparukat. Protekcionista intézkedéseket találhatunk a mezőgazdaságban is. így például Nyugat-Európá- ban, ahol a parasztság drágáb­ban termel, mint a külföldi or­szágok, illetve drágábban, mint a világpiaci ár. Természetes fo­lyamat lenne, ha a kereskedők a mezőgazdasági termékeket kül­földről vennék, mivel az olcsóbb. Ha ez így történne, akkor a nyugat-európai parasztság né­hány év alatt tönkremenne. A parasztság védelmében az állam a külföldi mezőgazdasági cikke­ket drágábban engedi be az or­szágba (vámokat, adókat, illeté. keket vetve ki néjuk). mint amennyi az otthoni parasztság által termelt cikkek ára. Az exportra is alkalmaznak protekcionizmust. Ilyen esetben az állam a külföldön elérhető ár és a nagyobb termelői ár közötti különbséget megfizeti és ezzel előmozdítja az exportot. A protekcionizmus ellentéte a liberalizálás, magyarul felszaba­dítás, szabaddá tevés. Ez is ke­reskedelempolitikai eszköz, amelynek célja a nemzetközi áruforgalom elősegítése, erősíté­se. Liberalizálás pl. a vámok fel­számolása, vagy legalábbis csők. kentése. A Közös Piac, amikor a tagországok között megszüntette a vámokat, a hat állam terüle­tén liberalizálta a külkereske­delmet. Amikor magas vámokat létesített a külső országokkal szemben, protekcionizmust al­kalmazott Tehát a liberalizálás és a protekcionizmus egymás mellett is létezik, nemcsak egy­más ellentéteként. A tapasztalatok szerint a pro­tekcionista intézkedéseket a gyengébb országok kedvelik, míg a liberalizálás az erősebb orszá. gok fegyvere. Ez érthető, hiszen ha felszámolják a vámokat, libe­ralizálják a piacot, a gazdasági­lag erős ország szinte akadály nélkül juthat be minden piacra, így a gyengébb államok piacaira is. A liberalizálás nem csupán a vámokat érintheti, hiszen a vá­mok mellett más intézkedésekkel is védik a piacot, pl. magas adó­kat vetnek ki egyes termékekre, meghatározzák mennyiségileg, hogy egyes árukból mennyit le­het egy adott időn belül (pl. egy év alatt) az országba külföldről behozni, stb. Ezen intézkedések felszámolása szintén a liberali­záció fogalomkörébe tartozik. A szocialista országok között a liberalizáció napjainkban a mennyiségi kötöttségek felszá­molását jelenti. Gy. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom