Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

19#. Mfusztus 37. 4 Szerda Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A tanácsok Az államhatalom helyi szervei a tanácsok. A választott ta­nácstagokból álló testület belső működésében a legteljesebb kol­lektivitás érvényesül. A tanácsot a választott tanácstagok összes­sége alkotja, és ebben a közösségben minden tanácstagot azonos jogok illetnek meg és azonos kötelezettségek terhelnek. Amikor a tanácsokról beszélünk, szólnunk kell azok állam- igazgatási szerveiről is, mivel ezek végzik a tanács működési te­rületén az államigazgatást. A tanácsok végrehajtó-rendelkező szervei a végrehajtó bizottságok és a végrehajtó bizottságoknak alárendelt szakigazgatási szervek között fontos szerepet töltenek be a tanácsi szakigazgatási szervek irányítása alatt működő ter­melő, szolgáltató és elosztó egységek. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében' részt ve­gyen a tanács egész működésében. Tehát a tanács és a végrehajtó bizottság >elé terjeszthet megvizsgálásra minden olyan kérdést vagy javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik; felszólal­hat a tanács ülésén, s részt vesz a határozatok, illetve rendeletek meghozatalában; a tanácsülésen a vb-töl, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szerveknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet (erre a kér­dezett a tanács ülésén, legkésőbb azonban 15 napon belül vála­szolni köteles); a tanács alá rendelt szervektől közérdekű kérdé­sekben felvilágosítást kérhet, s e szervek vezetői kötelesek neki a kért felvilágosítást megadni; részt vehet és felszólalhat az al­sóbb fokú tanács ülésén. A tanácstag kötelessége, hogy magatartásával méltónak bizo­nyuljon a dolgozók bizalmára; személyes példamutatásával mű­ködjék közre az állampolgári kötelességek teljesítésében, a tár­sadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában és a törvényesség megtartásában; az állami fegyelem megszilár­dításában; vegyen részt tevékenyen a tanács munkájában, és a rábízott feladatokat lelkiismeretesen végezze el: fogadóórákkal, beszámolókkal is erősítse kapcsolatait a lakossággal. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréssel jelentősen megnövekedett a tanácsok feladat, és hatásköre, szerepe, politikai és gazdasági fontossága. A párt és a kormány irányelveinek meg­felelően fokozatosan tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, felelősségét a helyi gazdasági, kommunális, szociális, hatósági és egyéb feladatok eredményes megoldásában. Rendkí­vül jelentős az az elvi döntés is, amelynek értelmében fokozni kell a tanácsok tényleges gazdasági önállóságát, erősíteni saját gazdasági alapjait. Mindennek érdekében a központi állami szer­vek jelenlegi feladatainak egy részét is a tanácsok hatáskörébe kell utalni, és tovább kell folytatni a feladatok és hatáskörök decentralizálását. Ezért azoknak a hatósági ügyeknek az eldöntése, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik, s a döntés szélesebb körű koordinációt vagy különleges szakértelmet nem igényel, fo­kozatosan a járási, a városi, illetve a kerületi és a községi ta­nácsszervekhez kerül át. Ezzel összefüggésben folyamatban van a hatósági eljárások egyszerűsítése, s mindazoknak a megszün­tetése, amelynek fenntartása már nem indokolt. A tanácsi tevékenység általános felvázolásánál keli szólnunk a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveiről. Ezek a vb-k szakmai osztályai, s a végrehajtó bizottságok utasításai Tizenötezer forint értékű társadalmi munka Dévaványán Párttaggyűlésen és a KISZ-isták tanácskozásán indult útjára a dé- vaványai fogyasztási és értékesítő szövetkezetnél az a nagyszámú társadalmi munka, amelynek a napokban szemtanúi lehettünk. Az említett tanácskozáson határozták e) a szövetkezet kommunistái és KISZ-fiataljai. hogy az ÁFÉSZ által nemrég 140 ezer forintért vásárolt régi büfé zenés presz- szóvá történő átalakításánál társa­dalmi munkát kezdeményeznek. Mint mondották, jól jön ez két szempontból is. Egyrészt azért, mert a szövetkezet szocialista bri­gádjai erre az évre mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kára tettek ígéretet, másrészt a megvásárolt büfé udvar felőli épületrészének társadalmi munka, ban történő lebontásával —- amelynek helyére a zenés preez- szó új szárnyát építik — az ÁFÉSZ jelentős költség-megtaka­rítást ér el. Ugyanis a bontási munka értéke eléri a 15 ezer fo­rintot. B. I. Kész a törpevízmű (Tudósítónktól) Geszten a községi tanács vég­rehajtó bizottsága tárgyalt az épí­tési munkák menetéről és la községfejlesztésről. Vass Gézáné, építésügyi előadó beszámolójában tájékoztatta a vb tagjait a község­ben végzett munkáról. Az elmúlt évben befejezték a törpevízmű építését, mellyel a lakosság vízel­látását biztosították. Ehhez a gesztiek mintegy 600 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rultak hozzá. Második napirendként Erdei Lajos, vb-elnök beszámolóját vi. tatták meg, mely az ifjúság hely­zetéről szólt, O. P, Nagy az érdeklődés a naposbaromit iránt Tervteljesités 144 ssá%uléUra A mezőkovácsházi járás terme­lőszövetkezeteinek baromfikelte­tő közös vállalkozásában össze­gezték az első félévi terv teljesí­tésének eredményét. Megállapítot­ták — írja szerkesztőségünkhöz címzett levelében Spiák Sándor főkönyvelő —, hogy az első fél év­ben 689 412 naposcsibét keltettek a G—65-ös húshibrid fajtából. Hampshire fajtájú naposbaromfi­ból 12 520-at adtak a nevelő gaz­daságoknak. Kacsából csaknem 96,5 ezret, napospulykából 26,5 ez­ret, naposlibából pedig U41-et keltettek és értékesítettek. Bérkel­tetést is vállaltak. Libából 2019-et, naposcsibéből pedig 43 500-at szál­lítottak a rendelőnek. Az első fel évben 700 ezer forint nyereséget értek el. Változatlanul nagy az érdeklő­dés naposbaromfi iránt Mezőko- vácsháza környékén. Ezért olyan határozatot hozott a közös vállal­kozás vezetősége, hogy a jelenlegi húszgépes telepet ötven, egyen­ként 10 ezer tojás keltetésére al­kalmas géppel bővíti. Erre 3,8 mil­lió forintot fordítanak saját erő­ből. A vezetőség határozata alap­ján erre fordítják a vállalkozás idei és jövő évi nyereségét. Előre­láthatóan a bővített keltető állo­másról a jövő év márciusában ad­nak naposcsibét. Ismerkedés a hangszerekkel. a zene világával „Zaneértö és — szerető közönsé­get nevelni” — ezzel a céllal in­dította meg 8 évvel ezelőtt a me­gyei művelődési osztály az ifjú zenebarátok hangverseny-soroza­tot. Az általános iskolások meg­kedvelték a hangversenyeket, év­ről évre egyre több iskola csatla­kozik az ifjú zenebarátok táborá­hoz, diákjai egyre több bérletet vásárolnak. Az 1969—70-es tanévben folyta­tódnak az Ifjúsági bérleti hang­versenyek. Az évfolyamok válto­zatos programot kínálnak, ahol nemcsak kitűnő együttesekkel, vi­lághírű művészekkel találkozhat­nak az ifjú hallgatók, de a kitűnő en szerkesztett műsorok hozzájá­rulnak zenei ismereteik gazdagí­tásához, megismertetik őket a ze­ne világával, s a hangszerekkel. Az első évfolyamon a kitűnő Weiner-vonósnégyes tagjai, Szász József, Sümegi Zoltán, Székács Já­nos, Szász Árpád mutatják be a kis diákodnak a vonós hangszere, két, míg a fúvós hangszereiket az Európa-hírű Budapesti Fúvósötös szólaltatja meg, akik a gyerekek számára közérthető, színes össze­kötőszöveggel, zenés fejtörővel te­szik változatossá az előadott szá­mokat. A második évfolyam ifjú közönsége a „Világjáró előadómű­vészek”, Kocsis Albert hegedű-, Szabó Csilla zongoraművész és Lehoczky Éva énékesnő hangver­senyét hallhatja. Érdekes kísérlet a Budapesti Fúvósötös „Színek és hangok a művészetben” című elő­adása, ahol a századok zenéjét és képzőművészeti alkotásait mutat­ják be. Az elmúlt évben járt először megyénkben a Botka Valéria és Csányi László vezette Magyar Rá. dió és Televízió gyermekkórusa. Előadásmódjuk, kedves dalaik ki­robbanó sikert arattak. A harma­dik évfolyam bérletesei novem­berben ismét találkozhatnak ve­lük, míg februárban „Romantikus zenekari hangverseny”-* hallhat­nak a Postás Szimfonikus Zene­kar tolmácsolásában. A felszabadulás negyed évszáza­dos jubileumi évfordulójának megünneplése minden egyes évfo­lyam programjában szerepel. Ez alkalommal a Békés megyében született zeneszerzők — Szokolay Sándor, Borgulya András, Vári Ferenc — illetve írók —, Ladányi Mihály, Szabó Pál, Darvas József, — műveivel, alkotásaival ismer­kedhetnek az ifjú zenebarátok. A műsort és a zenés fejtörőt Fa­san Árpád vezeti. szerint járnak el. A tanácsi vb irányítja és ellenőrzi szakigaz­gatási szervei munkáját, hangolja össze azok tevékenységét. A szakigazgatási szervek központi irányítása a miniszterek (orszá­gos hatáskörű szervek vezetői) rendeletéivel, utasításaival, illetve általános érvényű szakmai irányelveivel és elvi állásfoglalásaival történik. A kormány előtt a tanácsi végrehajtó bizottságok fele­lősek az ágazati politika érvényesítéséért, s ennek megfelelően irányítják a vb szakigazgatási szerveinek tevékenységét. A miniszterek állapítják meg a szakigazgatási szervek fel­adatkörét, hatáskörét, hatósági jogkörét, valamint — a Minisz­tertanács tanácsszervek osztályával egyetértésben — a szervezeti felépítést. A községekben az ágazati feladatokat egységes szak- igazgatási szervezetben látják el. Űjlaki László dr. FELSÖFOK0, ILLETVE MEZÖGAZDASÄG1 TECHNIKUMOT VÉGZETT fiatalokat iparszer« sertéstelepre szakmunkára azonnal felveszünk. Arra alkalmas fiúk továbbtanulását elősegítjük­Jó kereseti lehetőség! Kulturált ellátást térítés nellett biztosítunk. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. JELENTKEZNI LEHET: Mérőhegy esi Állami Gazdaság személyzeti vezetőjénél. 722 FORDUL A FÖLD oetre ENDRE |«CI=5IR:CEC3C=r-J^CE 2. Ilyenformán hányták-vetették meg nemegyszer a világ sorsát, s bár meggyőzni sohase tudta egyik a másikát, nagy szeretet­tel és tapintattal viseltettek egy­más iránt... Hirtelen bevágódott a halottas szobából a kántor siratója: fen­nen énekelte torokhangján; ,,Ha majd az ég s a föld, Meg fognak rendülni, Eljössz a világot Lángokban ítélni...” Közben sűrű egymásutánban léptek koppanása szűrődött be, csendes köszönések és halk beszéd. Janotai Pali bácsi köszöné­sét felismerte Andris. — Gyerünk. Beszélni akarok vele. — szólt Gyuszi. — Édes­apád nem tudott eljönni? — Még nem egészen gyógyult. Mikorra Andris és Gyuszi át­lépkedtek a másik szobába, már tömve volt ismerős és is­meretlen emberekke' a kis szoba és a konyha is. Nagy- anyó köztük sírdogált. s hol Janota Pali bácsinak, hoj Hu­szár Mátyás bácsinak mesélte, hogy nagyapó hogyan zuhant le a tetőről. Nagyanyó látha­tóan megilletődött, hogv ennyi ember tisztelte meg hajlékukat. S a sötét ruhába öltözött isme­rős és ismeretlen emberek ha- jadonfőtt és teljes csenddel adóztak id. Bánszky Andrásnak. Andris nagyapját figyelte. Nagyapó arca nyugodt volt, mintha pihenne kicsit. Pedig jól tudta Andris, zúzott a tes­te... — Szeretett maguk közt, sze­gény — sírta nagyanyó és be­lekapaszkodott menyébe. Andris anyjára fürkészett. „Olyan, mint egy kislány”. Gondolta magában a fiú és el- érzékenyült. „Az én drága, tiszta nagyszívű édesanyám” Ott állt nagyanyó mellett, mint a cövek, mindenre kész lenne érte. És már nem sírt. Olyan kicsi volt nagyanyó mel­lett, mint egy gyerek. Mint egy feketébe öltözött gyerek, aki tá­mogatja nagyanyót. Aztán mindannyian kimentek a szobából és négy őszhajú bá­csi, nagyapa barátai, bevitték a koporsó fedelét. Aztán nagy­apóval együtt hozták ki hatan a vállukon. Két fiatalember is volt nagyapó barátai között, Andrisnak úgy tűnt, sehol nem látta még őket. Délután fél háromra járt az idő. Nagyapót kivitték a tuja- fenyőval körülvett udvarrészre. Sokan jöttek még akkor is. Tele volt az udvar, a kis kert, a kis utca is félig benépesült. Lányok, asszonyok beszélgettek, és amikor meglátták nagy­anyót, megbiccentették a fejü­ket. Eleinte, mikor a protestáns lelkész a búcsúztatóba kezdett, még nem is tűnt fel, mennyi­en vannak. Mégis, mikor a nagykapu felé nézett Andris, szinte megdöbbent. A nagykapu előtt, a zöld gyepen egyre so­kasodtak az emberek. Sötét ruhában, levett kalappal. Né­melyik munkaruhában. — Háromszázan is lehetnek már .. . Szervezett munkások a javából — súgta Andris fülé­be Gyuszi. Büszkeség érződött hangjában és meghatódás. Nagyanyó nem látott az egészből semmit, ott csüngött menye karján, mint itt fejej­tett szomorú virág. Aztán a gyászszekérre emelték nagy­apót, és aki ott volt, elkísérte őt legeslegutolsó útjára. Elől botorkált nagyanyó, menyével és unokáival, Kelen Gyuszival és Janota Pali bácsival, köz­vetlen utánuk lépkedett a há- romszázegynehány munkás­ember. Szorosan, kímérten, hajthatatlanul. Nem katoná­san egyszerre, csak biztosan, egymásután. Andris látta, hogy egy fekete ruhás asszony halad közöttük, s mihelyst felismer­te, még büszkébb lett nagyap­jára. Bódiné volt az személye­sen, a textilmunkások szakszer­vezetének titkára. „Gyerekei is vannak, mégis bátor asszony — mondta róla sokszor nagy- ipó. — A börtöntől se ijed meg, ha segíthet valakin ...” Andris többször pillantott hátra, mégse vette észre, hpgy titokzatos kezek a koszorún mikor cserélték ki bíbor­pirosra a sötét szalagot. A menetben detektívek raja nyüzsgött, mégse vették észre, egy ideig a vörös szalagos ko­szorút. Az egyik útkeresztező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom